Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
M61. október 18., szerda P! Ér ÚJ S A G 5 (Folytatás a 4. oldalról.) kai, az Egyesült Államokban 0,6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi növekedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunióban 12 százalék volt, az Egyesült Államokban itt nem volt növekedés, sőt bizonyos csökkenés állt be. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődésben a villamosítás játssza a vezetőszerepet. Az ország teljes villamosítását megvalósító nagykapacitású vízierőművek felépítése azt is lehetővé teszi, hogy párhuzamosan hozzálássanak a népgazdaság más problémáinak megoldásához. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésének több mint 60 százalékát teszi ki. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjetunió az amerikai ipar termelésének még csupán nem egészen 30 százalékát állította elő. A vasérc-és szénkitermelés volumenében, a koksz, vasbetonszerelék, fővonali Diesel-mozdonyok és villanymozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cukor, az állati zsírok, a halfélék és több más termék előállításában a Szovjetunió máris tiílszámyalta az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaország, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve. A hétéves, terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz vezeti el, ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világ- történelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott Hruscsov elvtárs beszéde békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov. „Ügyeink, mint látják, jól haladnak” — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára, majd hozzátette: minden lehetőségünk megvan, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a párt programtervezetében megjelölt még hatalmasabb feladatok megoldásához. Hruscsov felhívott a szocialista gazdaság tartalékainak teljesebb kihasználására, a tékozlás és helytelen gazdálkodás megszüntetésére, a munka termelékenységének sokoldalú emelésére. „Gyorsan és teljesebben kell fel. használnunk mindazt, amit a tudomány és a technika hazánkban megteremt, bátrabban kell alkalmazni mindazt a jobbat, amit a külföldi tapasztalat nyújt, nagyobb mértékben kell fejleszteni a termelés szakosítását és összehangolását, meg kell gyorsítani a komplex gépesítést és automatizálást. Mint Hruscsov bejelentette, a hétéves terv három évében a népgazdaságba beruházott össze, geket több mint 3,5 milliárd rubellel kiegészítik. A beszámolási időszakban fontos intézkedések történtek a mezőgazdaság területén, s ezek az intézkedések a kommunizmus építésére már eddig is nagy hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben még nagyobb lesz. Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi-technikai bázisa. 1956—50 között a mezőgazdasági beruházások összege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd rubelt. A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott. Megnövekedett a szovhozök szerepe a kommunista építésben Bevezettük a tervezés új rendszerét, amelynek alapját az az elv képezi, hogy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fej_ lesztésével; helyreállítottuk a kolhozisták, szovhozmunkások és a szakemberek anyagi érdekeltségének lenini elvét a mezőgazdasági termelés növelésében; a kolhozokat és saovhozokat vezető káderekkel és szakemberekkel erősítettük meg. Ezek a párt által megvalósított fontos intézkedések forradalmi jelentőségűek a mezőgazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése számára. Az utóbbi öt óv alatt a mezőgazdaság összes termelése a megelőző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növekedett. Hruscsov kijelentette, hogy „a szúzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus építésében végrehajtott évszázadokra szóló nagyszerű hőstette”. A szűzföldek meghódításának feladatát sikeresen elvégeztük — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kazahsztán, Szibéria, a Volga-mel- lék, az Ural és más keleti területek végeláthatatlan sztyeppéin 41,8 milliárd hektár földet tettünk művelhetővé. A szűzföldók jelenleg az ország összes gabonabegyűjtésének több mint 40 százalékát adják. A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megváltoznak az ország keleti részének nagy területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. „A Szovjet Kelet egész gazdasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igaza kommunista újjáteremtése”. Hruscsov rámutatott, hogy öt év alatt a mezőgazdasági termékek előállítása az országban jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként megnőtt a szemestermények és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlása. Míg korábban az állam körülbelül két milliárd púd gabonát vásárolt, az utóbbi években már három milliárd vagy annál is több púdra növekedett a felvásárlás. Ma teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy az állattenyésztés fejlődésében is gyökeres változások következtek be — mondotta, a Központi Bizottság első titkára. A szarvasmarha-állomány 1960-ban elérte a 75,8 milliót, az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertésállomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a juhállomány pedig 103 3 millióról 133 millióra emelkedett. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig elmarad az ipari termelés növekedésének ütemétől, valamint a lakosság növekvő szükségleteitől. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságban elért vitathatatlan és jelentős sikerek ellenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból, Ezért vannak nehézségek a lakosságnak az állattenyésztés termékeivel való ellátása tekinteteben. ' — Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961 elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathattak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — „Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni fog.” Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mező- gazdaság fejlesztésének távlatait. I teljes A feladat a mezőgazdasági tér-' nunk. mékek termelésének sokszoros növelése. „A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer erejével kell meghódítaPártunk tevékenységének lényegét abban látja, hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit — mondotta Hruscsov. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-bcn. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban. Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybeni áruforgalma 1960- ban több mint másfélszer akkori volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. „Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk komoly bírálata.” Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyvenmillió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabérminimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1- vel már meg is kezdődött. 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya — mondotta Hruscsov. I millió tanuló számára biztosítaHruscsov kijelentette, hogy a la- nak állami ösztöndíjat és szállást; kásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. „önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru” — jegyezte meg Hruscsov. Sikeresen teljesítettük az 1956 —1960. évi állami lakásépítési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. „Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly” — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közölte, hogy a hétéves terv hátralévő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szor többet, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni. „Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért!” — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetések és kedvezmények, amelyeket 1960- ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellel szemben. A hétéves terv értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast; körülbelül 4 több mint 600 ezer iskolai tanulót internátusokban, alapjában véve állami költségen tartanak el. A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt. „Lám ezt jelentik a közalapoké’ — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „Joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén.” A kommunizmus tudást ad mindenkinek A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez! — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 ezret, a tudományos intézményeké pedig 4 ezer körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében. „Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez, és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket” — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy „az az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja, nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképzelés.” A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá, A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételek között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat, és gyakran válik is, és kispolgári elfajuláshoz vezethet. A kommunisták a magántulajdon világával szembeállítják a társadalmi tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét. Hruscsov rámutatott arra, hogv a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadalmi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához. A technikai haladás, a dolgozók kulturális, technikai felemelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov. , Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 .százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának (Folytatás a 6. oldalon,)
