Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
6 fi t P ÚJ $ Á G 1961. oktnber 18., szerda i (Folytatás az 5. oldalról.) van közép- és felsőfokú végzettsége. Ily módon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. „Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. L Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk állami feladatok végzésébe.” Hruscsov megállapította hogy a szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: „Minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében!” — „Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk.” Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát — jelentette ki Hruscsov — ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre. Hruscsov eivtárs beszéde Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a -személyiség elfojtásához vezet. Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a kizsákmányolás igájától, széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom javát szolgálja. A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: „A szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője.” Nyikita Hrusésov ezután kijelentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai téren a párt öt feladatot állít a kommunisták és az egész szovjet nép elé. Első — az egész nép erőfeszítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a- jövőben is emelni kell, s a szükséges színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét; Második — meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szocialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergiatermelést, a vegyipart, a gépgyártást, a fémkohászatot és a, fűtőanyagipart; Harmadik — olyan színvonalat kell elérni az ipar és mezőgazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság iparcikk- és élelmiszer-szükségletének teljesebb kielégítését; Negyedik — a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni. Ötödik — tovább kell haladni a kulturális és szociális építés minden frontján. A lenini párt _ a kommunizmus győzelméért f olytatott harc szervezője című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kultusz megbírálásának és következményeinek felszámolásának rendkívül nagy politikai és gyakorlati jelentősége volt. Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöttük volna le hátrányos következményeit, és nem állítottuk volna helyre a párt- és állami tevékenység lenini elveit — jelentette ki Hruscsov—, akkor ez azzal a veszély- lyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a szovjet demokráciát és a forradalmi törvényességet, meglassul az ország gazdasági fejlődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üteme, és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte. Hruscsov kijelentette: „A szovjet kommunisták büszkén mondhatják: nem tettük tönkre a lenini párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetlenül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, sziklaszilárd, mint még soha!” A XX. pártkongresszuson kifejezésre juttatott lenini irányvonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkeseredett ellenállással fogadták a pártellenes elemek, a revizionisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hívei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszereknek és rendszernek. A párt lenini irányvonala ellen lépett fel az a pártellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov voltak. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt, az új harca a régi ellen. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini politikát, vagy újból feltámadnak a személyi kultusz időszakának az egész párt részéről elítélt módszerei. Hruscsov megállapította, hogy a XX. kongresszus irányvonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kommunista mozgalomban a marxista—leninista testvérpártoknál. Ugyanakkor — folytatta — pártunknak a személyi kultusz káros következményeinek leküzdését célzó irányvonala — mint később kiderült —, nem talált kellő megértésre az Albán Munkapárt vezetőinél, sőt mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irányvonal ellen. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov —, hogy nem tetszik nekik pártunknak az az irányvonala, amely, nek célja Sztálin személyi kultusza káros következményeinek határozott kiküszöbölése, a hatalom- mai való visszaélések éles elítélése, a párt- és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása. „Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyarázza, hogy ők maguk — sajnálatunkra és bánatunkra — megismétlik azokat a módszereket, amelyeket hazánkban alkalmaztak a személyi kultusz idején” — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: „Pártunk XX. kongresszusán kidolgozott irányvonal lenini irányvonal és mi nem engedhetünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki másnak.” Az albán vezetők vissza próbálják húzni, pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tetszenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnék meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszusának irányvonalát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról! — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi. Bizottságának első titkára így folytatta: „Ha az albán vezetők n&gyra- becsülik népük érdekeit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunist Pártjával, a többi testvérpártokkal, akkor le kell mondaniok téves nézeteikről, vissza kell térniök a szocialista közösség testvéri családjával való egység és szoros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunisia mozgalommal való egység útjára. Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi kötelességének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia égy sorban haladjon minden szocialista országgal.” Nincs egyetlen olyan nagy bélvagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitattunk volna meg kollektív módon és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: „Éppen ez a lenini elvek megvalósítása”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesztése, a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének fokozása, a kollektív vezetés elvének betartása a pártot még haroképesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási idő. szakban az SZKP taglétszáma majdnem 2,5 millió fővel növekedett Míg a XX. pártkongresszus idején a pártnak 7 215 595 tagja volt, addig a XXII. kongresszus idejére (1961. október 1-re) a párt taglétszáma 9 716 005 főre emelkedett. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a párt soraiban képviselve van a Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nép. „Pártunk a munkásosztály nemzetközi szervezeteként keletkezett és fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját alkotó egyenjogú szocialista nemzetek nagyszerű egységét és testvéri barátságát.’ Mint Hruscsov megállapította, a párt az utóbbi években erőteljesen a népgazdaság konkrét vezetésének kérdései felé fordult. „A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé, hogy sok ember tehetségét, ismereteit és tapasztalatait, hogy úgymondjam, egységes tehetséggé forrasszuk össze, amely nagy dolgok elvégzésére képes.” — Jelenleg elsőrendű jelentőségűvé válik — folytatta Hruscsov — a párt-, állami- s társadalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel. A párt-, állami- és társadalmi ellenőrzés rendszere hatalmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján tökéletesítsük a kommunizmus építésének irányítását, a nagy tömegek kommunista nevelésének nagyszerű iskolája. A tanácsok, mondotta Hruscsov, a nép mindent átfogó szervezetei, amelyekben egysége ölt testet. A tanácsok milliók társadalmi tevékenységének olyan iskolájává váltak, amilyent az emberiség fejlődésének eddigi története során még nem ismert. A tanácsok egész tevékenysége társadalmunk nagyszerű demokratizmusának legjobb bizonyítéka, hangsúlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok száma hozzávetőleg kétmillió. Ezenkívül további több mint kétmillió aktivista vesz részt a tanácsok állandó bizottságainak munkájában. A Szovjetunió, mondotta Hruscsov, fejlődésének új szakaszába lépett, magasabb szintre emelkedett a szocialista demokrácia. A Szovjetunió új alkotmányának, amelynek kidolgozását most kezdjük, tükröznie kell a szovjet társadalom életének új vonásait a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában. Mint Hruscsov megjegyezte, az SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt testet, amely a Szovjetunióban folyó kommunista építés filozófiai, közgazdaságtani és politikai megalapozása. A kommunizmus építésében kivívott gyakorlati sikereink, mondotta, egyben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből Kell tekinteni azokat a kimagasló társadalmi és gazdasági intézKedése- ket, amelyeket a párt a legutóbbi években foganatosított. A marxizmus-leninizmus alkotó szellemű továbbfejlesztése, jelentette ki Hruscsov, a párt tevékenységének alapja, a kommunista építés sikerességének döntő feltétele. Pártunk az elmélet és a gyakorlat egységének lenini elvét szem előtt tartva, továbbra is hazánk népeivel és az egész világ dolgozóival szemben fennálló legfontosabb kötelességének tartja a marxizmus-leninizmus elveinek védelmét, és alkotó szellemű továbbfejlesztését. A pártépítés területén a következő fő feladatok várnak megoldásra: A párt a szovjet nép erőfeszítéseit mindenekelőtt a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésére, az új társadalmi viszonyok tökéletesítésére, valamint arra fogja irányítani, hogy minden szovjet embert a kommunista tudatosság szellemében neveljen. A párt figyelmét rá kell irányítani a hétéves terv teljesítésére, a munkatermelékenység szakadatlan emelésére és a dolgozók jólétének fokozására. A párt következetesen betartja a pártáiét lenini normáit és a kollektív vezetés elveit A párt erősíteni fogja sorainak egységét és összeforrott- ságát, megvédelmezi a marxizmus—leninizmus tisztaságát, erélyes harcot folytat a marxista—leninista pártossággal összeegyeztethetetlen frakciózás és klikk-szellem minden megnyilvánulása ellen. A párt minden eszközzel előmozdítja a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol és a többi tömegszervezet tevékenységének kiszélesítését és javítását, a kommunista építésben és a kommunista nevelésben betöltött szerepük fokozását, a tömeg alkotó kezdeményezőkészségének fejlődését, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának erősödését. A párt a jövőben is kidolgozza majd az élet által felvetett új elméleti kérdéseket, minden szovjet embert a marxizmus-leni- nizmushoz való hűség szellemében, a burzsoá ideológia minden megnyilatkozásával szemben való kérlelhetetlenség szellemében, a kommunizmus ellenségeinek mesterkedéseivel szemben szükséges politikai éberség fokozása szellemében fog nevelni. A párt a Szovjetunióban folyó kommunista építést a világ dolgozóival szemben fennálló internacionalista kötelességének teljesítéseként fogja feL Továbbra is lankadatlanul fog harcolni a szocialista világrendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért Az SZKP fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista és munkáspártokkal, velük vállvetve erélyesen harcol a marxizmus- leninizmus tisztaságáért, az opportunizmus, a fő veszélyt jelentő modem revizionizmus különböző megnyilatkozásai ellem, a dog- matizmus és a szektásság ellen. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója befejező részében kijelentette*. „A XXH. kongresszus szónoki emelvényéről, a Kommunista Párt és a szovjet nép nevében ünnepélyesen kijelentjük: A Szovjetunió változatlanul tovább folytatja békeszerető lenini külpolitikáját, a kölcsönös bizalom és együttműködés kiépítésére törekszik minden állammal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A Szovjetunió továbbra is küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésért.” A Szovjetunió ismét felhívja azoknak az országoknak kormányait és népeit, amelyek vele együtt harcoltak a hitleri Németország ellen, számoljanak le a második világháború maradványaival, takarítsanak el mindent az útból, ami gátolja a népek közti béke és barátság megerősítését, s ami újabb háborús veszélyt rejt magában. „Felhívunk minden kormányt a kölcsönös megértésre és együttműködésre, a megérlelődött nemzetközi kérdések békés megoldására. A népek szent kötelessége, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel állhatatosan és aktívan harcoljanak földünk békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért.” Hruscsov befejezte a Központi Bizottság beszámoló jelentését Moszkva, (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára magyar idő sze- rihit K7 óra 30 perckor az SZKP XXII. kongresszusán befejezte a Központi Bizottság beszámoló jelentését. A .beszámoló hat óra húsz percet tartott. (MTIj