Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

6 fi t P ÚJ $ Á G 1961. oktnber 18., szerda i (Folytatás az 5. oldalról.) van közép- és felsőfokú végzett­sége. Ily módon — jelentette ki Hrus­csov — hazánkban a jelenlegi vi­szonyok között az osztályok köl­csönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A prole­tárdemokrácia általános népi, szo­cialista demokráciává változik át. „Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. L Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevon­junk állami feladatok vég­zésébe.” Hruscsov megállapította hogy a szovjet emberek tízmilliói vesz­nek részt az ország ügyeinek in­tézésében, hajtanak végre társa­dalmi megbízatásokat, majd kije­lentette: „Minden szovjet ember­nek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésé­ben!” — „Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk.” Amikor pártunk sarkalatos fel­adattá tette az állami tervek fej­lesztésének, a tanácsok társadal­mi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát — jelen­tette ki Hruscsov — ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre. Hruscsov eivtárs beszéde Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára leleplezte a kom­munizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a -szemé­lyiség elfojtásához vezet. Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldog­ság ismérve az olyan társa­dalmi rend, amely megszaba­dítja az embert a kizsákmá­nyolás igájától, széleskörű de­mokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetősé­get, hogy emberhez méltó fel­tételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom javát szol­gálja. A szocializmus éppen ilyen tár­sadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: „A szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrá­gább az új ember, a kommuniz­mus tevékeny építője.” Nyikita Hrusésov ezután kije­lentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai téren a párt öt feladatot állít a kommunisták és az egész szovjet nép elé. Első — az egész nép erőfeszíté­sét arra kell irányítani, hogy tel­jesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a- jö­vőben is emelni kell, s a szüksé­ges színvonalon kell tartani az or­szág védelmi képességét; Második — meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szocialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergia­termelést, a vegyipart, a gépgyár­tást, a fémkohászatot és a, fűtő­anyagipart; Harmadik — olyan színvonalat kell elérni az ipar és mezőgaz­daság fejlesztésében, amely lehe­tővé teszi a lakosság iparcikk- és élelmiszer-szükségletének telje­sebb kielégítését; Negyedik — a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni. Ötödik — tovább kell haladni a kulturális és szociális építés min­den frontján. A lenini párt _ a kommunizmus győzelméért f olytatott harc szervezője című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kul­tusz megbírálásának és következ­ményeinek felszámolásának rend­kívül nagy politikai és gyakorlati jelentősége volt. Ha nem ítéltük volna el a sze­mélyi kultuszt, nem küzdöttük volna le hátrányos következménye­it, és nem állítottuk volna helyre a párt- és állami tevékenység le­nini elveit — jelentette ki Hrus­csov—, akkor ez azzal a veszély- lyel járt volna, hogy a párt elsza­kad a tömegektől, a néptől, súlyo­san megsérti a szovjet demokráci­át és a forradalmi törvényességet, meglassul az ország gazdasági fej­lődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üteme, és ennek követ­keztében csökken a dolgozók jó­léte. Hruscsov kijelentette: „A szov­jet kommunisták büszkén mond­hatják: nem tettük tönkre a leni­ni párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetle­nül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, szikla­szilárd, mint még soha!” A XX. pártkongresszuson kife­jezésre juttatott lenini irányvona­lat — folytatta Hruscsov — elein­te elkeseredett ellenállással fogad­ták a pártellenes elemek, a revizi­onisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hívei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszereknek és rendszernek. A párt lenini irányvonala ellen lé­pett fel az a pártellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov voltak. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küz­delem volt, az új harca a régi el­len. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini poli­tikát, vagy újból feltámadnak a személyi kultusz időszakának az egész párt részéről elítélt mód­szerei. Hruscsov megállapította, hogy a XX. kongresszus irányvonala lel­kes helyeslésre talált a nemzetkö­zi kommunista mozgalomban a marxista—leninista testvérpártok­nál. Ugyanakkor — folytatta — pártunknak a személyi kultusz ká­ros következményeinek leküzdését célzó irányvonala — mint később kiderült —, nem talált kellő meg­értésre az Albán Munkapárt ve­zetőinél, sőt mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irányvonal ellen. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov —, hogy nem tetszik nekik pár­tunknak az az irányvonala, amely, nek célja Sztálin személyi kultu­sza káros következményeinek ha­tározott kiküszöbölése, a hatalom- mai való visszaélések éles elítélé­se, a párt- és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása. „Az albán vezetőknek ezt az ál­láspontját az magyarázza, hogy ők maguk — sajnálatunkra és bána­tunkra — megismétlik azokat a módszereket, amelyeket hazánk­ban alkalmaztak a személyi kul­tusz idején” — jelentette ki Hrus­csov, majd így folytatta: „Pártunk XX. kongresszusán kidolgozott irányvonal lenini irányvonal és mi nem engedhe­tünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki más­nak.” Az albán vezetők vissza pró­bálják húzni, pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tet­szenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnék meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszusának irányvona­lát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról! — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi. Bizottságá­nak első titkára így folytatta: „Ha az albán vezetők n&gyra- becsülik népük érdekeit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunist Pártjá­val, a többi testvérpártokkal, ak­kor le kell mondaniok téves néze­teikről, vissza kell térniök a szocialista közösség testvéri családjával való egység és szo­ros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunisia mozgalommal való egység út­jára. Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi kötelessé­gének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia égy sorban haladjon minden szo­cialista országgal.” Nincs egyetlen olyan nagy bél­vagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitattunk volna meg kollektív módon és ennek so­rán ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: „Ép­pen ez a lenini elvek megvalósí­tása”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesz­tése, a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének foko­zása, a kollektív vezetés elvének betartása a pártot még haroké­pesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási idő. szakban az SZKP taglétszáma majdnem 2,5 millió fővel növeke­dett Míg a XX. pártkongresszus idején a pártnak 7 215 595 tag­ja volt, addig a XXII. kong­resszus idejére (1961. október 1-re) a párt taglétszáma 9 716 005 főre emelkedett. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára elmondotta, hogy a párt soraiban képviselve van a Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nép. „Pártunk a munkásosztály nemzetközi szer­vezeteként keletkezett és fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját al­kotó egyenjogú szocialista nemze­tek nagyszerű egységét és testvé­ri barátságát.’ Mint Hruscsov megállapította, a párt az utóbbi években erőtelje­sen a népgazdaság konkrét veze­tésének kérdései felé fordult. „A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé, hogy sok em­ber tehetségét, ismereteit és tapasztalatait, hogy úgymond­jam, egységes tehetséggé for­rasszuk össze, amely nagy dolgok elvégzésére képes.” — Jelenleg elsőrendű jelentő­ségűvé válik — folytatta Hrus­csov — a párt-, állami- s társa­dalmi ellenőrzés felülről le és alul­ról fel. A párt-, állami- és társa­dalmi ellenőrzés rendszere hatal­mas eszköz ahhoz, hogy igazi de­mokratikus elvek alapján tökéle­tesítsük a kommunizmus építésé­nek irányítását, a nagy tömegek kommunista nevelésének nagy­szerű iskolája. A tanácsok, mondotta Hruscsov, a nép mindent átfogó szervezetei, amelyekben egysége ölt testet. A tanácsok milliók társadalmi tevé­kenységének olyan iskolájává vál­tak, amilyent az emberiség fejlő­désének eddigi története során még nem ismert. A tanácsok egész tevékenysége társadalmunk nagyszerű demok­ratizmusának legjobb bizonyítéka, hangsúlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok száma hozzá­vetőleg kétmillió. Ezenkívül to­vábbi több mint kétmillió aktivis­ta vesz részt a tanácsok állandó bizottságainak munkájában. A Szovjetunió, mondotta Hrus­csov, fejlődésének új szakaszába lépett, magasabb szintre emelke­dett a szocialista demokrácia. A Szovjetunió új alkotmányának, amelynek kidolgozását most kezd­jük, tükröznie kell a szovjet társa­dalom életének új vonásait a kommunizmus kibontakozó építé­sének időszakában. Mint Hruscsov megjegyezte, az SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt testet, amely a Szovjetunióban folyó kommunista építés filozófiai, köz­gazdaságtani és politikai megala­pozása. A kommunizmus építésében kivívott gyakorlati sikereink, mondotta, egyben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből Kell te­kinteni azokat a kimagasló társa­dalmi és gazdasági intézKedése- ket, amelyeket a párt a legutóbbi években foganatosított. A marxizmus-leninizmus alkotó szellemű továbbfejlesztése, jelen­tette ki Hruscsov, a párt tevé­kenységének alapja, a kommunis­ta építés sikerességének döntő feltétele. Pártunk az elmélet és a gyakorlat egységének lenini elvét szem előtt tartva, továbbra is ha­zánk népeivel és az egész világ dolgozóival szemben fennálló leg­fontosabb kötelességének tartja a marxizmus-leninizmus elveinek védelmét, és alkotó szellemű to­vábbfejlesztését. A pártépítés területén a követ­kező fő feladatok várnak megol­dásra: A párt a szovjet nép erőfeszíté­seit mindenekelőtt a kommuniz­mus anyagi és technikai alapjá­nak megteremtésére, az új társa­dalmi viszonyok tökéletesítésére, valamint arra fogja irányítani, hogy minden szovjet embert a kommunista tudatosság szellemé­ben neveljen. A párt figyelmét rá kell irányí­tani a hétéves terv teljesítésére, a munkatermelékenység szakadat­lan emelésére és a dolgozók jólé­tének fokozására. A párt következetesen betartja a pártáiét lenini normáit és a kollektív vezetés elveit A párt erősíteni fogja sorai­nak egységét és összeforrott- ságát, megvédelmezi a mar­xizmus—leninizmus tisztasá­gát, erélyes harcot folytat a marxista—leninista pártosság­gal összeegyeztethetetlen frak­ciózás és klikk-szellem min­den megnyilvánulása ellen. A párt minden eszközzel elő­mozdítja a tanácsok, a szakszer­vezetek, a Komszomol és a többi tömegszervezet tevékenységének kiszélesítését és javítását, a kom­munista építésben és a kommu­nista nevelésben betöltött szere­pük fokozását, a tömeg alkotó kezdeményezőkészségének fejlő­dését, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának erősödését. A párt a jövőben is kidolgozza majd az élet által felvetett új elméleti kérdéseket, minden szov­jet embert a marxizmus-leni- nizmushoz való hűség szellemé­ben, a burzsoá ideológia minden megnyilatkozásával szemben való kérlelhetetlenség szellemében, a kommunizmus ellenségeinek mes­terkedéseivel szemben szükséges politikai éberség fokozása szelle­mében fog nevelni. A párt a Szovjetunióban folyó kommunista építést a világ dolgo­zóival szemben fennálló internaci­onalista kötelességének teljesíté­seként fogja feL Továbbra is lan­kadatlanul fog harcolni a szoci­alista világrendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért Az SZKP fejleszti testvéri kap­csolatait az összes kommunista és munkáspártokkal, velük vállvet­ve erélyesen harcol a marxizmus- leninizmus tisztaságáért, az op­portunizmus, a fő veszélyt jelentő modem revizionizmus különböző megnyilatkozásai ellem, a dog- matizmus és a szektásság ellen. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára beszámolója befejező részében kijelentette*. „A XXH. kongresszus szónoki emelvényéről, a Kommunista Párt és a szovjet nép nevében ünnepé­lyesen kijelentjük: A Szovjetunió változatlanul tovább folytatja békeszerető lenini külpolitikáját, a kölcsö­nös bizalom és együttműkö­dés kiépítésére törekszik min­den állammal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A Szovjetunió továbbra is küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett vég­rehajtandó általános és teljes leszerelésért.” A Szovjetunió ismét felhívja azoknak az országoknak kormá­nyait és népeit, amelyek vele együtt harcoltak a hitleri Német­ország ellen, számoljanak le a második világháború maradvá­nyaival, takarítsanak el min­dent az útból, ami gátolja a né­pek közti béke és barátság meg­erősítését, s ami újabb háborús veszélyt rejt magában. „Felhívunk minden kormányt a kölcsönös megértésre és együtt­működésre, a megérlelődött nem­zetközi kérdések békés megoldá­sára. A népek szent kötelessége, hogy minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel állhatatosan és ak­tívan harcoljanak földünk béké­jének megőrzéséért és megszilár­dításáért.” Hruscsov befejezte a Központi Bizottság beszámoló jelentését Moszkva, (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára magyar idő sze- rihit K7 óra 30 perckor az SZKP XXII. kongresszusán befejezte a Központi Bizottság beszámoló jelentését. A .beszámoló hat óra húsz percet tartott. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents