Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
NÉPŰJSÁG 1961. október 18., szerda (Folytatás a 3. oldalról.) hogy keressék a kölcsönöse^ elfogadható alapon a megoldást a német probléma és Nyugat-Berlin kérdésére. — Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam „jó tanácsot” adnak nekünk, azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes? — Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői, azok az erők, amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezkedHruscsov elvtárs beszéde nek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlők, akkor is teljesen ésszerűtlen dolog háború val fenyegetőzni. Miután elismerik az egyenlőséget, ebből le kell vonni a kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika. Hruscsov kijelentette: A német békeszerződést alá kell írni és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük. Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyugat-Ber- linnek, mint demilitarizált szabad városnak a helyzetét is. Rámutatva arra, hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmiféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: „A szovjet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához, ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását. Ha a nyugati hatalmak késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német békeszerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelen tősége: akkor mi nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a béke- szerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni. A fő dolog megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZ-gé- pezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ENSZ gépezete „a hidegháború évei alatt berozsdásodott, és azóta hibásan működik”. Itt az ideje, hogy végre elismerjék a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. A kialakult helyzetben a legésszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mindkét német állammal, és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyenjogú- vá váljék az ENSZ minden szervében. Hruscsov kijelentette: a népek életbevágóan fontos érdekeivel összhangban meg kell oldani a gyarmati elnyomás végleges magszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyilvánulásában meg kell szünteni a gyarmati elnyomást. Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politkai problémák megoldása. E problémák közé sorolta Hruscsov az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elősorban Európában és a Távol-Keleten, megnemtámadási szerződés megkötését a varsói szerződés szervezetéhez tartozó országok és az észak-atlanti katonai tömb országai között, elválasztó övezetek megteremtését a katonai csoportosulások fegyveres erői között, és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését. — A nemzetközi helyzet megjavításának módja az összes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése — jelentette ki Hruscsov. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája az utóbbi években változatlanul a nemzetközi helyzet kiélezésére irányul, ez sajnálatot kelt minden békeszerető népben. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió mindig úgy vélekedett és ma is az a véleménye, hogy nincs más mód az egyetemes pusztító háború elhárítására, mint az államok közötti kapcsolatok rendezése, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. — A fő dolog az — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok mondjon le a vitás kérdések háború útján történő megoldásáról és nemzetközi kapcsolatait a békés gazdasági verseny elvein építse. Ha a realizmus kerekedik felül az Egyesült Államok politikájában, akkor elhárul az egyik komoly akadály az egész nemzetközi helyzet javulásának útjából. Ez nemcsak a mi országaink népei számára lenne nyereség, hanem más népek, a világbéke ügye szempontjából is. Hruscsov hangsúlyozta azt a nagy szerepet, amelyet segítség alapján, hozzá kell járulni a szocialista világ- rendszer hatalmának megerősítéséhez; Fejleszteni kell a kapcsolatokat és együtt kell működni a világ minden békeharcosával; Erősíteni kell a proletárszolidaritást az egész világ munkásosztályával és dolgozóival, sokoldalú anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azoknak a népeknek, amelyek az imperialista és a kolonialista iga alól való fel- szabadulásukért, s függetlensé {ük megerősítéséért küzde- n< k; Széleskörűen fejleszteni kell a nemzetközi üzleti kapcsola- to cat, a gazdasági együttmű- ki dóst és a kereskedelmet m nden olyan országgal, ai íely ilyen kapcsolatokat ah ar fenntartani a Szovjet- ur ióval; Vktív és rugalmas külpolitikát kell folytatni, tárgyalás sóit útján el kell érni a megéri ;tt világproblémák megol- dá iát, le kell leplezni a háborús; gyújtogatok kísérleteit és mesterkedéseit. Azzal összefüggésben, hogy a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakába lépett, a gazdasági kapcsolat, mint a békés együttélés egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszik. Rámutatott, hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szovjetunió külkereskedelme mintegy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szilárd kereskedelmi kapcsolatai és több mint 100 országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. Évenkint 700 ezernél több szovjet ember utazik külföldre és több mint 700 ezer külföldi látogat a Szovjetunióba. Hruscsov kijelentette: „A jelenlegi feltételek között megnyílt annak lehetősége, hogy arra az egész időszakra megvalósítsuk a békés együttélést, amelyben meg kell oldódniuk a világot jelenleg megosztó szociális és politikai problémáknak. Az ügy úgy halad, hogy még a szocializmusnak az egész földre kiterjedő győzelme előtt, a kapitalizmusnak a föld egy részén való megmaradása mellett, reális lehetőség van a világháborúnak a társadalom életéből való kiküszöbölésére.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a következő feladatokat állítja a Szovjetunió külpolitikája elé: Tántoríthatatlanul és következetesen meg kell valósítani a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, mint a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalát; Erősíteni kell a szocialista országok egységéi a testvéri együttműködés és kölcsönös Hruscsov kijelentette, az ország nagy utat tett meg annak az alapvető gazdasági feladatnak a megoldására, hogy elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A Szovjetunió,, amely jelentősen túlszárnyalja az Egyesült Államokat a termelés növekedésének ütemében, a legutóbbi évek folyamán kezdte maga mögé utalni az Egyesült Államokat sok fontos termelési ág abszolút növekedésének tekintetében is. Jelenleg a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének csaknem egyötöd részét. Minden lehetőség megvan rá, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a hétéves tervet. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja. 1965 végére semmilyen adót nem szednek a lakosságtól. Az építkezések mennyiségének és ütemének tekintetében a Szovjetunió első helyet foglal el a világon. A szovjet tudósok széjes fronton folytatnak kutatómunkát korunk egyik legfontosabb problémája megoldására — az irányítható termonukleáris reakció megvalósítására. A Szovjetunióban jelenleg a munkások 40 százaléka, a kolhozistáknak pedig több mint 23 százaléka rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel. Az osztályviszonyok a Szovjetunióban fejlődésük új szakaszába léptek. A proletár-demokrácia az egész népre kiterjedő, szocialista demokráciává válik. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a XX. kongresszus után az SZKP tevékenységének a kommunizmus általánosan kibontakozó építési időszakában felvetődő döntő feladatok teljesítéséért vívott harc volt a legfőbb és meghatározó vonása. E feladatok közé sorolta a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését; a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdítását; a dolgozók kommunista nevelését; a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítését. „A Központi Bizottság megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy a népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik” — mondta Hruscsov. Szüntelenül növekszik a nép jóléte. Üj csúcsokat ért el a szovjet tudomány és kultúra. Sikeresen megvalósul a hétéves terv. A Szovjetunió messze haladt legfőbb gazdasági feladatának megoldásában — abban, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy lakosra eső termelésben. A lakosság száma 1956-tól 20 millió fővel gyarapodott, és csaknem 220 millió főt tesz ki. Hruscsov az ipari termelésnek a XX. kongresszus utáni fejlődését jellemezve adatokat idézett, amelyek magukban foglalják az 1961es év előzetes eredményeit. Bejelentette, hogy az ipari termelés hat év alatt csaknem 80 százalékkal emelkedik. Különösen figyelemre méltóak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának létrehozásában döntő szerepet játszó nehézipar legfontosabb ágazataiban elért eredmények. Az acélolvasztás hat év alatt 26 millió tonnával emelkedett, ami meghaladja Anglia egész évi acéltermelését. Az olajkitermelés 95 millió tonnával emelkedett — „más szavakkal: öt új Baku jött létre”. A villamos- energia-termelés 157 milliárd kilowattórával növekedett — „vagyis mintha 50 olyan villamoserőm i- vel gazdagodtunk volna, mint a »V. I. Lenin-« dnyeperi erőmű”. Hruscsov megállapította, hogy a korszerű ipar alapján gyorsan fejlődik a szovjet népgazdaság minden ága, sikeresen fejlődik az élelmiszer- és a könnyűipar is. A hétéves terv végére, 1965-re a Szovjetunió a cipő- és a textiláruk termelésében lényegesen felülmúlja majd Angliát, Franciaországot és Nyugat-Németországot együttvéve. A kormány a textil- és a cipőipar, valamint ezen iparágak nyersanyagbázisának fejlesztésére a hétéves terv végéig pótlólag körülbelül 2,5 milliárd rubelt juttat. Hruscsov hangsúlyozta, hogy terveink a békés építés tervei — a párt gondot fordít az ország gazdasági erejének fokozására — tette hozzá —, ugyanakkor állandóan szem előtt tartja az ország védelmi képessége erősítésének szükségességét is. „Vannak interkontinentális ballisztikus rakétáink, rakéta-légel- hárító fegyvereink, rakétáink a szárazföldi csapatok, a légi és a tengeri haderő számára. Sikeresen folyik tengeralattjáró flottánk kiépítése. E flottát atomhajtóművekkel, ballisztikus, valamint a célpontra automatikusan ráirányuló rakétákkal látjuk el”. — Teljesen befejeződött a szovjet hadsereg felszerelésének átállítása a nukleáris rakétatechnikára. — jelentette ki Hruscsov. — „Az imperialisták ma már nem zsarolhatják büntetlenül háborús fenyegetőzésekkel a békeszerető országokat: a kommunizmust építő szovjet nép kezében az atom- és hidrogénfegyver megbízhatóan szolgálja a béke ügyét”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hoigy a XX. pártkongresszus után komoly minőségi változások történtek az iparban, az építkezés, a közlekedés terén, óriási munkát végeztek az anyagi termelés minden ágában a technikai felszerelés felújítására. Sokezer legújabb típusú gépet, eszterga- padot, készüléket, műszert, automataberendezést készítettek. Gyökeresen megjavult a tüzelőanyag-gazdálkodás szerkezete. A tüzelőanyag-termelésben a kőolaj és a gáz most 42 százalékkal szerepel, az 1955. évi 23,5 százalékkel szemben. Űj technikai alapra helyezték a villamosener- gia-termelést. A munkások rendelkezésére álló energiamennyiség körülbelül 40 százalékkal növekedett. 1956-tól 1961-ig a népgazdaságban 156 milliárd rubel értékű állami beruházást eszközöltek, többet, mint a XX. pártkongresszusig a szovjet hatalom éveiben. Körülbelül hatezer nagy állami vállalatot helyeztek üzembe'. Több mint harmicezer kilométer hosz- szúságban fektettek le kőolaj- és gázcsővezetékeket. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka termelékenységének gyors növekedése jellemzi. 1961-ben az iparban a termelékenység 43 százalékkal, az építkezéseknél 60, a vasúti közlekedésnél 56 százalékkal nagyobb az 1955. évinél. Ezen az alapon keletkezett az ipari termelés növekedésének majdnem 70 százaléka. Következetesen végrehajtották a keleti területek termelőerőinek fejlesztését célzó irányvonalat. Mint Hruscsov hangsúlyozta, a haladás meggyorsítása szempontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányításának átszervezése. Hruscsov közölte, hogy felülvizsgálták és megjavították a XXI. pártkongresszuson elfogadott népgazdaságfejlesztési hétéves terv egyes feladatait. A terv e módosításait „maga az élet, a szovjet nép önfeláldozó munkája eszközölte”. A hétéves terv eddig eltelt három éve alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése 10 százalék, az eredetileg előirányzott 8,3 százalék helyett. A Szovjetunió ipara kb. 19 milliárd rubellel nagyobb értékben állít elő termékeket, mint a hétéves terv az első három évre előirányozta. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette* hogy a Szovjetunió az utóbbi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az Egyesült Államokat az ipari termelés növekedésének ütemében és már kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagyfontosságú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is. Most már arról van szó, hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve, arról, hogy a Szovjetunió első helyre kerül ,a világon egész sor termék és készítmény termelésében A szovjet ipari termelés nőve- csak 2,3 százalék. Az iparcikkek kedésének átlagos évi üteme j egy főre jutó átlagos évi termelé- 1956—1961-ben 10,2 százalék volt, I se a Szovjetunióban 8,2 százalék- az Egyesült Államokban viszont! (Folytatás az 5. oldalon.)
