Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
2 NÉPŰJSÁg 1961. október 18., szerda Hruscsov elvtárs beszéde ffolytatás as U oldalról.) vei rendelkezik, amely teljesen elegendő, hogy biztosan megvédjük a szocializmus hatalmas vívmányait az imperialista agresszorok merényleteitől.” „Azt a tényt, hogy a háborút sikerült elhárítanunk és a szovjet emberek és a többi ország népei a békés élet áldásait élvezhetik, úgy kell tekintenünk, mint annak a munkának legfőbb eredményét, amelyet pártunk és Központi Bizottsága a szovjet állam erejének növelése területén a lenini külpolitika megvalósítása területén folytatott; mint a szocialista országok testvérpártjai munts mondotta Hruscsov, s hozzátette, hogy a kapitalizmus az emberiségre váró, döntésre érett problémák egyikét sem képes megoldani. ■ A XX. kongresszus óta eltelt Időben újabb fontos lépés történt — a szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az elmúlt évek eseményei megerősítették azt a megállapítást is, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elhárítha- tóak. De ha az imperialisták a józan ész ellenére meg merészelik támadni a szocialista, országokat és pusztító világháború szakadékéba rántják az emberiséget, ez az őrült lépés utolsó lépésük lesz, az egész kapitalista rendszer vége. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszak folyamán a szocialista világrendszer történelmi fejlődésének fontos szakasza tető- ződött be. így jellemezte ennek a szakasznak sajátosságait: „A Szovjetunió hozzálátott a kommunizmus általánosan kibontakozó építéséhez: a legtöbb népi demokratikus országban megküzdöttek a gazdasági rendszer egyöntetűségének hiányával és befejezik a szocializmus felépítését; a szocialista országok között sokoldalúan kibontakozott a testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás. Ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem minden szocialista országban megszűntették a kapitalizmus helyreállításának társadalmi és gazdasági lehetőségeit. Az 'új világrendszer növekvő ereje biztosítja, hogy a szocialista országok politikai, társadalmi, gazdasági vívmányai meg- ingathatatlanok. Az igazán szabad népek együttműködésének keretében biztos a szocializmus teljes győzelme.” Hruscsov kiemelte, hogy a szocialista világrendszer gazdasága összehasonlíthatatlanul gyorsabb majd kijelentette: A fő dolog most az, hogy lankadatlanul fejlesztve minden egyes szocialista ország gazdaságát, kivívjuk a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött, az abszolút termési volument tekintve. Ez a szocializmus nagy történelmi győzelme lesz.” Hruscsov így folytatta: „Minden egyes szocialista ország nemzetgazdaság-fejlesztési erőfeszítéseinek egyesítése a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítkájának, az egész világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményét” — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi -években az imperialisták nemegyszer próbálták láng- ralobbantani egy új háború tűzvészét, próbára tenni a szocialista rendszer szilárdságát. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország minden ilyen alkalommal idejében megállította az agresszort. A két rendszer békés versengése folyamán ütemben fejlődik, mint a kapitalizmus gazdasága, majd közölte: a szocialista országok 1960-ban ipari termelésük volumenjót az 1937. évihez képest 6,8-szorosára növelték, a kapitalista országok pedig alig két és félszeresére. A szocializmus országainak részesedése a világ ipari termelésében az 1955. évi 27 százalékról 1960-ban mintegy 36 százalékra emelkedett. A szocialista világrendszer népgazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Ez esztendők nagy forradalmi eseményének” nevezte Hruscsov, hogy a mezőgazdaság termelőszövetkezetesítése a népi demokratikus országok többségében befejeződött A szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági termőföldek egész területén az egész rendszerben most felülmúlja a 90 százalékot. Ennek eredményeképpen — mondta Hruscsov — megváltozott a társadalom osztályszerkezete, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a parasztsággal, megszűntek az ember ember által való kizsákmányolásának gazdasági alapjai. A nép erkölcsi és politikai egysége először a mi hazánkban alakult ki, mast ez minden szocialista országban erősödik. „A szocialista országok egymáshoz való lankadatlan testvéri közeledésének folyamata, ez országok politikai és gazdasági megerősödése az egész szocialista világrendszer megbonthatatlan szilárdságának egyik döntő tényezője.” A legutóbbi években — mondta Hruscsov — a testvérpártok tapasztalatai életre hoztak egy új formát, a közvetlen termelési együttműködést. Megerősödtek a szocialista államok kollektív szerved: a varsói szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. „Teljes joggal beszélhetünk a szabad népek szilárd szocialista közösségének a világ színterén való jelenlétéről.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ség megszilárdítására és kibővítésére kifejtett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista világgazdaság újabb fellendítésének országútja.” A szocialista államok hatalmának növelése a béke anyagi és erkölcsi tényezőinek fokozódását jelenti. Most már nem lehet a mai idők legfontosabb kérdéseit, mint például a háború és a béke problémáit csupán a kapitalista törvények hatásának szemszögéből megközelíteni. Most már nem az imperializmus a maga farkas-modorával, hanem a szocializmus a béke és a haladás eszméivel válik a világ fejlődésének döntő tényezőjévé. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista világot nem félemlíti meg semmiféle balszerencse vagy megrázkódtatás. A belső reakciónak Magyarországon az imperialista erők támogatásával megszervezett ellenforradalmi lázadása, a Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban történt ellenséges mesterkedések megmutatták, hogy az osztályharc a szocializmus építése időszakában időn kint fokozódhat és kiéleződött formákat ölthet. Az imperialista mesterkedésekről nem szabad megfeledkeznünk — mondotta Hruscsov. Hruscsov rámutatott, a nemzetközi reakció mindinkább arra vesz irányt, hogy kívülről mérjen csapást a szocialista államokra, majd így folytatta: „Természetesen az imperialisták kalandokba bocsátkozhatnak ugyan, de nincs esélyük sikerre.” Az imperialisták más utakon is hajlandók próbálkozni — folytatAz elmúlt években — mondta Hruscsov — továbbfokozódtak a kölcsönös ellentétek mind a kapitalista országokon belül, mind a kapitalista országok között. Gyarmatbirodalmak omlottak össze, a munkásosztály harca és a népeik nemzeti felszabadító mozgalma óriási méreteket öltött. A kapitalizmus rothadásénak általános irányzata kérlelhetetlen erővel tartott tovább. Az Egyesült Államokat, a kapitalizmus Egyre ingatagabbá válnak az imperializmus ázsiai, afrikai és latin-amerikai pozíciói. E kontinensek forradalmi harca viharosan fokozódik. A legutóbbi hat esztendő alatt 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy jóllehet a gyarmati rendszer összeomlott, maradványait még nem számolták fel — mondotta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy ez esztendők alatt a Szovjetunió állhatatosan teljesítve nemzetközi kötelezettségeit, segítséget nyújtott az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen küzdő népeknek. „Egyeseknek ez az álláspont nem tetszik. Mit tegyünk! Ilyen a meggyőződésünk”. Hruscsov kijelentette: Mi szívből kívánunk sikereket mindazoknak, akik most harcolnak az imperializmus ellen saját szabadságukért és boldogságukért. A népek elidegeníthetetlen jogának tartjuk az idegen elnyomatás megszüntetését és támogatni fogjuk igazságos harcukat. A gyarmati rendszer el van kárhoztatva és sírhantjába nyírfakarót vernek. Ez a népek akarata, ez a történelem menete! A gyarmattartó hatalmak — folytatta Hruscsov — egyenlőtlen szerződéseket kényszerítenek a felszabadult országokra, katonai támaszpontokat létesítenek ez országok területén. Megpróbálják őket bevonni a leigázás újabb torta Hruscsov. — A szocialista tábor gyengítése céljából egymásra próbálják haragítani a testvéri országok népeit, vagy viszályt próbálnak szítani közöttük, megkísérlik feléleszteni a nacionalista gyűlölködés maradványait, s mesterségesen próbálják felszítani a nacionalista hangulatot. „A marxista—leninista pártokra, a szocialista országok népeire hárul az a nagy történelmi felelősség, hogy állandóan szilárdítsák a szocialista országok nemzetközi testvériségét, a népek barátságát.” Hruscsov kijelentette: ..Bízunk abban, hogy a kapitalizmussal folyó versenyben a győzelem a szocializmusé lesz. Hisszük, hogy ezt a győzelmet békés versenyben, nem pedig háború kirobbantásának útján vívjuk majd ki. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének álláspontján voltunk és leszünk, s mindent megteszünk a vüágbéke megszilárdítására.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította: bevált a párt XX. kongresszusának az a következtetése, hogy vezető országát öt esztendő alatt a termelés két válságos hanyatlása sújtotta, s a háború óta négy ilyen visszaesés volt az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok elvesztette abszolút fölényét a kapitalista világ termelésében és kereskedelmében, s most a többi tőkés ország között körülbelül azon a helyen van. ahol a háború előtt volt Jelentősen gyengült Anglia és Franciaország pozíciója. A legyőmáinak egyikét jelentő katonai tömbökbe. A gyarmati rendszer széthullása következtében létesült államoknak csaknem a felét súlyos, egyenlőtlen szerződésekkel vezették félre. A megújított, de nem kevésbé szégyenletes gyarmati rendszer központjában az Amerikai Egyesült Államok van. LegA politikai függetlenségért folyó harc egyesítette a gyarmati rendszertől sújtott és közös éld éktől vezérelt összes nemzeti erőket. Most pedig, amikor napirenden sze repel az imperializmus gyökereinek kiirtása, a földreform és más megérett társadalmi reformok végrehajtása, egyre szembeszökőb- ben kezdenek megnyilvánulni az osztályérdek-különbségek. A dolgozó nép széles rétegei éppúgy, mint az imperialistaellenes, anti- feudális forradalom alapvető feladatainak megoldásában érdekelt nemzeti burzsoázia tekintélyes része, tovább akar* haladni a függetlenség megszilárdításának és a társadalmi-gazdasági átalakulásoknak útján. Ez országok kormányköreiben azonban akadnak olyan erők is, amelyek félnek a nemzet demokratikus, haladó rézött országok közül különösen erősen feltört Nyugat-Németor- szág és Japán. Az imperialista államok között feltámadtak a háború előtti ellentétek, és új ellentétek keletkeztek — mondta Hruscsov. Egyre jobban fellángol a harc az angol és a nyugatnémet imperialisták között a nyugat-európai uralmi helyzetért. A francia imperializmus az angol imperializmus ellen vívott harcában tegnapi ellenségére, a nyugatnémet monopóliumra próbál támaszkodni. Ez a természetellenes szövetség azonban éppúgy, mint az érdek- házasság, mind gyakrabban Franciaország ellen fordul. Nagy ellentétek választják el az Egyesült Államokat Angliától és más imperialista államoktól. Ezek az ellentétek megmutatkoznak a NATO- ban. és a többi agresszív tömbben is. Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperialista hatalmak és azok vezetői a nemzetközi feszültség enyhülésétől félnek, mert éppen a feszültség közepette tákol- hatnak össze könnyebben katonai tömböket, tarthatnak népeket rettegésben a szocialista országok részéről képzelt fenyegetések ürügyével. Saht Hruscsov kiemelte, a reakció a szocializmus országai ellen irányuló agresszió útján próbál kivezető utat keresni. Ma a fő agresszív mag szerepét az Egyesült Államok tölti be, amely a nemzetközi reakció központjává vált. Az amerikai imperiálisták szövetségre lépnek a nyugatnémet militaristákkal és revansistákkal, és veszélyeztetik a békét és a népek biztonságát. „A mi időnkben azonban az imperializmus számára már veszélyes háborús szellőző-nyílás segítségével kivezető utat keresni az ellentétekből”. Hruscsov a nemzetközi felszabadító mozgalom széleskörű kibontakozásáról szólva kijelentette, hogy közelebbi szövetségesének, de ugyanakkor konkurrensének szerepét is az angol gyarmati rendszer, valamint a nyugatnémet imperializmus tölti be, amely kíméletlenül kiszorítja az angol és a francia monopóliumokat Afrikából, valamint a Közel- és Közép- Keletről. Hruscsov rámutatott, hogy tegeivel való további együttműködéstől. Ezek magukévá szeretnék tenni a nép harcának gyümölcseit, meg szeretnék fékezni a nemzeti forradalom fejlődését. Ezek az erők a külső imperializmussal és az országukon belül a feudalizmussal való megalkuvás irányában haladnak, s diktátort módszerekhez folyamodnak. Hruscsov ilyen politika példájaképpen Pakisztánra utalt. Pakisztán szomorú sorsa — mondta — elgondolkodásra készteti néhány olyan más ország közvéleményét, ahol befolyásos erők feldúlják a nemzeti egységet, meghurcolják a haladó vezetőket, elsősorban a kommunistákat. „A kommunistaellen esség útjára térni a nemzeti erők megbontását, az (Folytatás a 3. oldalon;) a kapitalizmus mély erkölcsi vereséget szenvedett valamennyi nép szemében a szocialista világrendszer fejlődésének új szakaszába lépett, a kapitalista országok szüntelenül újabb gazdasági és társadalmi megrázkódtatások felé haladnak századunk hatvanas évei úgy vonulnak be a történelembe, mint az imperializmus gyarmati rendszere teljes széthullásának esztendei a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok fejlődésük új szakaszába léptek
