Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

BÉKÉS MEGYEI * An so me* it Világ proletárjai, egyesüljetek! 19«1. OKTÓBER 18., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM Megkezdte tanácskozását az SZKP XXII. kongresszusa (Moszkva, TASZSZ) Az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában megkezdte mun­káját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. A történelmi jelen­tőségű tanácskozáson a hatalmas szovjet ország minden részéből mintegy ötezer *kül­dött vesz részt. Jelen van 80 testvéri kommunista és munkáspárt küldöttsége, köztük Ausztria Kommunista Pártjáé Johann Koplenig, a Bolgár Kommunista Párté Todor Zsivkov, a Csehszlovák Kommunista Párté Antonin Novotny, a Francia Kom­munista Párté Maurice Thorez, az Indiai Kommunista Párté Adzsoj Ghos, az Indo­néz Kommunista Párté D. Aidit, a Kínai Kommunista Párté Csou En-laj, a Koreai Munkáspárté Kim-lr-Szen, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezeteké Bias Roca, a Lengyel Egyesült Munkáspárté W. Comulka, a Magyar Szocialista Munkáspárté Kádár János, a Mongol Népi Forradalmi Párté J. Cedenbal, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjáé John Gollan, a Német Szocialista Egységpárté Walter Ulbricht, Német­ország Konimunista Pártjáé Max Reimann, az Olasz Kommunista Párté Palmiro Togliatti, a Spanyol Kommunista Párté Dolores Ibárruri, a Vietnami Dolgozók Párt­jáé Ho-Si-Minh Vezetésével. Moszkvai idő szerint már nem sokkal reggel 9 óra után gyülekeztek a küldöttek a kongresszusi márványpalota üléstermében, ahol néhány perccel tíz óra előtt élükön Nyikita Szergejevics Hruscsovval megjelentek a párt vezetői. Pontban tíz órakor megszólalt a tanácskozás megnyitását jelző csengő, s Hruscsov lépett az emelvényre. Üdvözölte a megjelenteket, majd ismertetve a küldöttek számát, m kongresszust megnyitottunk nyilvánította. A delegátusok ezután felállással adóztak a XXI. és a XXII. kongresszus között elhunyt elvtársak emlékének. Nyikita Szergejevics Hruscsov bejelentette, hogy a tanácskozáson 80 testvérpárt küldöttsége van jelen és egyenként üdvözölte őket. A delegátusok viharos tapssal köszöntötték a külföldi vendégeket. A párt főtitkára ezután üdvözölte a függetlenné vált afrikai országokból érkezett néhány párt delegációját. A kongresszus a továbbiakban Kuznyecov előterjesztése alapján egyhangú sza­vazással megválasztotta a 41 tagú elnökségét, amelyben a többi között helyet foglal­nak Vorosilov, Gromiko, Ignatov, Koszigin, Kozlov, Kuuszinen, Malinovszkij, Miko- jan, Muhitgyinov, Podgornij, Szuszlov, Furceva, Hruscsov és Svernyik elvtársak. A küldöttek ezt követően egyhangúlag megválasztották a kongresszus tizenhétta­gú titkárságát. A mandátumvizsgáló bizottságba 35 tagot választottak. Az SZKP XXII. kongresszusa a következő kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — előadó Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Alekszandr Gorkin, a Revíziós Bizottság elnöke; 3. Az SZKP programtervezete — előadó Nyikita Hruscsov; 4. Az SZKP szervezeti szabályzatában eszközölt változtatásokról — előadó Frol Kozlov, a Központi Bizottság titkára; 5. A Párt Központi szerveinek megválasztása. A napirend elfogadása után Nyikita Szergejevics Hruscsov megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. A párt főtitkára moszkvai idő szerint fél 11 órakor a küldöttek viharos tapsa közepette emelkedett szólásra. (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa elé terjesztette a Központi Bizott­ság beszámolóját Elmondotta, hogy az élet teljes mértékben igazolta az SZKP el­méleti megállapításainak és poli­tikai irányvonalának helyességét, a XX. pártkongresszuson kitűzött általános irányvonalának helyes­ségét. A két társadalmi világrendszer — a szocialista és a kapitalista rendszer — versengése a jelenle­gi történelmi korszakban a nem­zetközi fejlődés tengelye, alapja lett. Beigazolódott az a megállapí­tás, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem el­kerülhetetlenek, hanem elhárít­hatok. A nemzetközi fejlődés döntő tényezője ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus A kapitalizmus további rotha­dásának általános tendenciája kérlelhetetlen erővel tovább hat. A kapitalizmus az emberiségre váró megérett problémák egyikét sem képes megoldani. Az Egye­sült Államok elveszítette abszolút fölényét a nemzetközi kapitalista termelésben és kereskedelemben. A kommunisták ellenzik a for­radalom exportját. De semmikép­pen sem ismerik el az ellenforra­dalom exportjához való jogot. Az ellenforradalom imperialista exportja esetén a kommunisták felhívják minden ország népét, hogy fogjon össze és verje vissza erélyesen a szabadság és a béke ellenségeit. „A mai körülmények között megnyílt az a távlat, hogy kivívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot jelenleg megosztó tár­sadalmi és politikai problé­mák megoldását.” A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét elemezve, Hruscsov elmondotta, hogy a XX. kongresszus óta el­telt évek az egész emberiség szá­mára rendkívüli világtörténelmi jelentőségűek voltak. A Szovjetunió a kommunizmus általánosan kibontakozó építésé­nek szakaszába lépett. A szocia­lizmus az egész szocialista világ­közösségben megszilárdult. „Az elmúlt évek legfontosabb esemé­nyei korunk fő törvényszerűségét tükrözték: erőteljesen haladt a szocialista világrendszer eleven erői növekedésének, megszilárdu­lásának folyamata.” A XX. kongresszus óta eltelt időszak a párttól, a Szovjetunió összes népeitől nagy erőfeszítést és odaadást követéit. „A szovjet népnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának osz­tályrészül jutott az a nagyszerű küldetés, hogy a kommunizmus építésének úttörői legyenek, soha nem járt utakon haladjanak a kommunizmus győzelme felé.” Az élet teljesen igazolta a párt elméleti megállapításainak és ál­talános politikai irányvonalának helyességét — állapította meg Hruscsov. Pártunk irányvonala — hang­súlyozta — óriási jelentőségű volt a szocialista országok egysé­gének, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egységé­nek megszilárdítása, az általános béke megőrzése és az új világhá­ború elhárítása szempontjából. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét jellemezve, Hruscsov kijelentette: „Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak fő tartalma a két társadalmi világrendszer, a szo­cialista és a kapitalista világ- rendszer versengése. A jelenlegi történelmi időszakban ez lett a nemzetközi fejlődés tengelye, alapja.” A társadalmi fejlődésben — mondotta Hruscsov — egyre vi­lágosabban megnyilvánul két irányvonal, két történelmi ten­dencia. Az egyik a társadalmi haladás, a béke és az alkotó mun­ka irányvonala. A másik a reak­ció, az elnyomás és a háború irányvonala. A szocializmus nagymértékben kiszorította a tőkésvilágot a te­vékenység döntő ágában: az anyagi termelés területén. Tántoríthatatlan békepolitikát folytatunk — állapította meg Hruscsov —, de nem feledkeztünk meg az imperialisták részéről fe­nyegető háborús veszélyről. „Hazánk, az egész szocialista tábor ma olyan hatalmas erő- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents