Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
1961. október 11., szerda NÉPŰJSÁG 3 Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás a 2. oldalról.) éves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsunk. Fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédőszerek, műanyagok, takarmánykiegészítők — használatának kiterjesztése, új nagyhozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a takarmányfelhasználás gazdaságos módszerének széleskörű alkalmazása. A miniszter ezután hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk. A meglevő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát. Ez azonban nem elég — mutatott rá —, szükség van a meglevő termő- terület további csökkentésének megakadályozására is. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv 800 000 katasztrális holdon irányoz elő talajjavítást, főleg savanyú és szikes területeken. Az előirányzott műtrágya mellett mindenhol növelni kell a szervestrágya felhasználását, részben az istállótrágya, részben a zöldtrágya mennyiségének növelésével. Említést tett a miniszter arról is, milyen fontos az időben és jól elvégzett talajművelés, s mennyire meghálálja a termőföld a gondos munkát még aszályos esztendőben is. Az idei év iskolapéldája annak, hogy még a rendkívüli szárazság mellett is viszonylag jó terméseket értek el azok a gazdaságok, amelyek a múlt év barlanghoz vezet. Itt készítették el például az egyszemélyes tengeralattjáró terveit és számos jel mu. tat arra, hogy a náci hadsereg kutatószolgálatának egyik „csodafegyver-részlege” működött ebben az üregben. A barlang végül úgy pusztult el, ahogy született: robbantással. A nácik felrobbantották a hozzá vezető, terepjáró gépkocsikkal is járható szélesebb szerpentin-utat és így maradt meg ez a sziklacsapás, amelyet végveszély idejére készítettek. A megfigyelők szerint ennek a három embernek a rejtélyes visszatérése a Toplitz-tóhoz és nemkevésfoé rejtélyes halála döntő szerepet játszott abban, hogy Gerd Bucelius, a Stem kiadója megnyitotta pénz. tárcáját az expedíció céljára. De honnan tudta Herr Bucelius, hogy Hayer, Pichler és Gorkens ebben a barlangban dolgozott? Kiderült, hogy az expedíció „főtanácsadója”, bizonyos Wolfgang Löhde maga is itt szolgált a háború alatt és ő világosította fel a kiadót. Most már egyetlen újságíró sem kételkedik abban, hogy bármilyen gyéren szállingóznak is a hírek. érdemes volt elutazni ide. A növekvő görcsös titoktartás ellenére a tófenékből kibukkanó ládák formájában már feltűnnek a közeljövő horizontján a rejtély megoldásának körvonalai. Már az is nagy érdeklődést kelt, őszén időben elvégezték a mélyszántást. Ehhez a második ötéves tervben előirányzott gépi technika jó lehetőséget nyújt. A szárazság elleni küzdelem másik nagyon fontos tényezője az öntözés kiterjesztése. A terv szerint öt év alatt mintegy két és félszeresére növekszik az öntözött terület. Ezenkívül a legszárazabb vidékünkön, a Tiszántúlon már a tervidőszakban elkezdjük a második vízlépcső építését, amely a Nagykunság termőföldjeire biztosít majd elegendő vízmennyiséget. Az öntözés kiterjesztésében sokat tehetnek maguk a mezőgazda- sági termelők is, helyi víztárolók létesítésével, s az ország nagy területein megvalósítható csőkutas öntözés alkalmazásával. A mezőgazdasági termelés növelésének egyéb lehetőségeiről is szólt a miniszter, s ezek között említette meg a nagy termőképességű fajták és hibridek széleskörű elterjesztését mind a növénytermesztésben, mind az állat- tenyésztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztésben nagy súlyt helyeznek a megfelelő fajta kiválasztására. A terméshozamok növelésébe- fokozott jelentősége lesz a kémiai szerek széleskörű alkalmazásának. Ezután a mezőgazdasági termelés gépesítésével foglalkozott a miniszter, majd befejezésül megállapította: ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma, és csökkent a még gyengén dolgozó közös gazdaságoké. Ez nem kis mértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelő- szövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznek a jövedelemelosztás különböző formái. Meggyőződésem — mondotta á miniszter —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséhogy az egyik kazettában nyilván, valóan útlevél-hamisításra szolgáló nyomdai kliséket és megfelelő vízjeles papírokat találnak. Vannak köztük olyan útlevélbetétlapok is, amelyeket az amerikai külügyminisztérium használ, pontos, igen nehezen utánozható vízjellel együtt. De a másik kazettával robban igazán a szenzáció bombája: ebben is klisék vannak, csakhogy még különlegesebbek: a fontbank. jegyek kliséi! Nemzetközi bizottság ül össze Becsben, határozata titkos1, de ami történik, nem maradhat titokban. A világ választ kap a „kié lesz a pénz” kérdésre, mint mondottuk, meglepő választ: A tengernyi pénzt, amelyen egy kisebb országot meg lehetne vásárolni, teherautókon a bécsi nemzeti bankba szállítják és — különleges kemencékben elégetik. A mozaikok lassan_ összeállnak, szirénaként vijjognak fél az újságok címei: Hamisított fontok hevertek a Toplitz-tavi ládákban. Forr, kavarog a közvélemény. Ilyen összegű hamisítás? A hivatalos Németország dokumentumai között? Lobognak a font-bankjegyek a különleges kemencékben, lángjuknál lassan fény derül a modem történelem legnagyobb, államilag intézményesített szél hí mo^ágára A film peregni kezd. (Folytatjuk) nek, a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóraváltásá- hoz kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valamennyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját. A vitában még számos képviselő szólalt fel, az elnöklő Rónai Sándor a vitát lezárta, s átadta a szót Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a hozzászólásokra. Részletesen kitért a vitában elhangzott konkrét észrevételekre, részletesen ismertette az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásain felvetett módosító javaslatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 10-én, kedden délelőtt ülést tartott. Ezen megvitatták többek között a kenyérgabona-vetésterv teljesítését és a termelőszövetkezetek áruértékesítési tervének alakulását, az állat- állomány számszerű fejlesztését és az ebből adódó feladatokat. Bordás Mihály, a mezőgazdasági osztály főagronómusa részletesen beszámolt a kenyérgabona-vetésterv teljesítéséről. Bejelentette, hogy megyénkben a tervezett búza- vetés-terület 20 százalékán fejezték be eddig a vetési munkálatokat. Elmondotta, hogy a gyomai, a szarvasi és a szeghalmi járásban jó ütemben halad a vetés, az itt élő szövetkezeti gazdák évek hosz- szú során megszokták az esőtlen ősz mostohaságát, ami miatt négy-ötszöri rögtörőzéssel készítik elő a vetőágyat. Megyénk többi járásában és a három városban a száraz ősz rányomta bélyegét a vetéselőkészítésre. Az itt lakóknak szokatlan az a hihetetlen erőkifejtés, amelyet a vetés előkészítése során a jó vetőágyért meg kell tenni. A gabonavetéssel legjobban lemaradtak a mezőkovácsházi járásban és a három városban: Békéscsabán, Orosházán, Gyulán. Bordás elvtárs beszámolójában szerepelt a vetőmag biztosítása, továbbá az erőgépekhez szükséges pótalkatrészek hiánya is. A beszámolót vita követte. A vitában többen felszólaltak. Mocsai Ferenc elvtárs, a Minisztertanács kiküldötte arra kérte a végrehajtó bizottságot, hogy a kenyérgabona vetésterület ellenőrzésével az eddigieknél szélesebb körben foglalkozzon. Bízzák meg a járási tanácsok mellett a községi tanácsok vezetőit is, tegyék őket is felelőssé a vetéstervek teljesítéséért. Dr. Kertész Márton, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta: — A végrehajtó bizottság rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a kenyérgabona-vetésterv teljesítésének, éppen ezért november közepéig minden végrehajtóbizottsági ülésen beszámoló jelentést kérnek a mező- gazdasági osztálytól. Kertész elvtárs elmondotta a továbbiakban, hogy a tervezett 174 ezer hold búzavetést időben lebontották és végrehajtásra kiadták a járási tanácsok — továbbá a községi tanácsok —, termelőszö- < vetkezetek részére. A vetésterüle Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot — az Országos Tervhivatal elnöke által ismertetett, s az ő részéről is javasolt módosításokkal — általánosságban és részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az Országos Tervhivatal elnöke által javasolt felhívást is az ország lakosságához. A felhívás a következőképpen hangzik: „Az országgyűlés — elfogadva I és törvényerőre emelve további | tét a közös gazdaságok visszaigazolták. Felvetődött a kisebb mérvű vetőmaghiány. Az elmúlt héten a végrehajtó bizottság megvizsgált több kölcsönvetőmagot kérő termelőszövetkezetet és alapos indokok alapján mintegy 150 vagon kölcsönvetőmagot juttattak azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol erre szükség volt. Beszélt Kertész elvtárs azokról a téve® nézetekről is, amelyek főként a mezőkovácsházi járásban terjedtek el: „Mindegy a vetőmag, nak földben, vagy zsákban áll.” Szóvá tette, hogy a járási tanács több dolgozója teret engedett az ilyesfajta szemléletnek és azt kezdték bizonygatni, ha kedvezőre fordulna az idő, 8—10 nap alatt befejezik a vetést a járás területén. Orosházán is hasonló módon vetették fel a problémát. Itt azon polemizáltak; mi lesz, ha csak 10— 15 mm-es eső hull? A mag csírázásnak indul és majd utána szárad el. Ezekkel a nehézségekkel a megyei tanács végrehajtó bizottsága szembeszáll és mint szemlélet ellen felveszi a küzdelmet. Mindkét járásban könnyen elszámolhatják magukat, hiszen senki sem tudja, hogy az időjárás a következő napokban milyen meglepetéseket tartogat. A hosszai szárazságot nyilván egy huzamosabb időn át tartó esőzés követi. Esőben viszont egyik termelőszövetkezetben sem vetnek. Így mindenféleképpen azok a tsz-ek járnak jól, ahol az eső földben találja a magot. — Nehéz a kukoricaszár betaelőr ehal adásunk e nagyszerű programját -p felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: erejük, képességük és tudásuk legjavát adva segítsék elő nagy nemzeti céljainkat, az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk jólétének növelését magában foglaló második ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását”. Az országgyűlés legközelebbi ülését szerdán 1 délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s ülésének napirendjére a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslat tárgyalását tűzi. Az országgyűlés keddi ülése ezzel befejeződött. (MTI) karítása is — mondotta a továbbiakban —, mert a nagy szárazság következtében a levelek törnek. A betakarítás meggyorsítására a végrehajtó bizottság javasolja a szállítógépek kétműszakos üzemeltetését. Csakis ez lehet az egyedüli megoldása a vonóerőhiánynak. Laukó György elvtárs, a szarvasi járás párttitkára hozzászólásában részletesen kifejtette, hogy a szarvasi járás szövetkezeteiben hetenként rendszeresen tájékoztatót adnak ki az őszi munkákban elért eredményekről. Ebben versenyszerűleg értékelik az egyes termelőszövetkezetek és községek munkáit. Ezentúl a felvetődött problémákat a járási és a községi tanács, továbbá a párt- bizottságok tagjai a helyszínen segítenek megoldani. A végrehajtó bizottság, amint arról Arany Tóth Lajos eilvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke vitazáró összefoglalójában mondotta, igen nagyra értékeli a termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozóinak erőkifejtését a betakarítás és a szántás, továbbá a vetésterv teljesítésében. De ez az elismerés nem vezethet megelégedettségre, megnyugvásra, hiszen a kukorica betakarítása, a cukorrépa szedése, a búza vetése még a soron következő munkák közé tartozik, ösz- szefogásra van szükség ahhoz, hogy az időjárás okozta nehézségeket megyénk valamennyi termelőszövetkezetében eredményesen leküzdjék. Tsz-ek! Tsz-tagok! Egyéni termelők! Október 1-től a hús- és húsjellegű szerződött sertéseket 100 kg-os súlytól, a zsír- és zsírjellegű sertéseket 120 kg-os súlytól kezdve veszi át az Állatforgalmi Vállalat szerződéses áron. Az ilyen súlyú sertések a lejárati idő előtt is átadhatók, ha a kötéstől számítva 60 nap eltelt. Az átvételi árak változatlanok maradtak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat 496 Összefogással teljesítsük a ránk váró feladatokat — ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága
