Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
2 népűjsáe 1961. október 11., szerda Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás az 1. oldalról) lucernáinkat az aranka? Jó lenne, ha a Növényvédelmi Kutató Intézet komolyabban venné ezt az égető problémát. Az aranka miatt 10—15 százalékos terméskiesésünk van évente. Mindezeket a problémáikat azért tettük szóvá — helyenként talán éles fogalmazásban —, mert a mezőgazdasági termelés fokozása sokban múlik azon, hogy mennyire haladunk előre a szocialista nagyüzem adta keretek kiaknázásában. S ebben a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok és tudósok rendkívül sokat tehetnek. Ügy gondoljuk, hogy a mező- gazdaságban lévő ellentmondás leküzdése — amely a nagyüzemi keret és kisüzemi gazdálkodásban jut kifejezésre — nemcsak a tsz- tagok, az egyes tsz-vezetők körében vár megoldásra, hanem egyes mezőgazdasági szakemberek gondolkodásmódjában is. A vitában ezután Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig tervidőszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. Kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből — elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatására — az utóbbi években fokozódott a kereslet. Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. — Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban — a kalóriákat számítva — előkelő helyen áll a világranglistán. A legutóbbi felmérések szerint felnőtteknél — az egyszerűség kedvéért nemenként nem mutatom ki a fejlődést — (derültség) a normál méret derékban 3—4 centiméterrel nőtt, s a serdülő gyermekek ruháinak egyharmadát 6 centiméterrel bővebbre kell méretezni, mint néhány évvel ezelőtt. 1965-ben családonként 20 kilóval több húst és húskészítményt hozunk forgalomba, mint 1960-ban. Tojásból 65, tejből 42, vajból 48, sajtból A szocialista nagyüzemi gazdái, kodás formáját létrehoztuk. Most az a feladat, hogy megfelelő tartalommal töltsük meg. Ehhez kérjük a tudományos területen dolgozóknak, a mezőgazdasági kísérleti intézeteknek a hathatósabb segítségét. Az előterjesztett törvényjavaslatban szerepel az ipartelepítés. Az erre vonatkozó előterjesztéssel egyetértünk, azt tudomásul vesszük. Kérésünk csupán annyi volna, hogy a már megkezdett vagy elfogadott létesítményeket a lehetőségekhez mérten mielőbb fejezzük be. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot a magam, s a Békés megyei képviselőcsoport, valamint az államigazgatási bizottság nevében elfogadom. pedig 55 százalékkal többet adunk a lakosságnak, mint eddig. — Az egy lakosra jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás a tervek szerint 1965-ben 27 százalékkal lesz több az 1960. évinél, s megközelíti majd a fejenkénti 160 kilót. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor annyit biztosítunk, mint eddig, narancsból és , citromból pedig 33 százalékkal növeljük az exportot. Más élelmiszerekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: étolajból például 48, húskonzervből 67, csokoládé- és nugátárukból 35, cukrászsüteményekből pedig 40 százalékkal adhatunk el többet a tervidőszak végén, mint 1960-ban. — Az előirányzatok a vendéglői forgalom 30 százalékos növelését teszik lehetővé — úgyhogy az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál ki meleg étellel. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel köny- nyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asz- szonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965-ben naponta átlagosan másfélmillió embert étkeztet. A konzervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mint- • egy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. — Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beCsergő János kohó- és gépipari miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,3 százalékos, a híradástechnikai iparnál 82,6 százalékos, a műszeriparnál 69,5 százalékos a fejlődés. A golyóscsapágy-gyártás 3,5-sze- resére növekedett. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztéseinek kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat (3.) Ez a folyamat névtelen levelekkel kezdődött „Sem a pénzhez, sem az iratokhoz ne nyúljatok 1 A ládákhoz semmi közötök I Most még csak így figyelmeztetünk benneteket. Ha ez nem használ, vannak más eszközeink is. Ha meg akarjátok még egyszer látni a családotokat, menjetek haza, amíg nem késő!” Nem sokkal később magasabb, egyáltalán nem névtelen erők is porondra léptek. A bonni kormány jegyzékben követelte: Bécs tiltsa be a Stern egész akcióját, az amerikai külügyminisztérium főtisztviselői pedig „magánbeszélgetéseikben” „érzékeltették”, hogy szerintük a kutatás folytatása kel. lemetlenségekhez vezethet. — Ha az ember titkokat hoz fel a múlt megnyugtató medréből — jegyezte meg költőien egy távol-keleti fővárosban adott fogadáson az egyik amerikai diplomata —, megzavarhatja a jelen diplomáciájának vizeit Magyarul: A Toplitz-tó titka, ha nyilvánosságra kerül, ismét felkavarja a jogos gyűlölet vizeit, ismét ruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen se menjen a kiszolgálás rovására. — A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű intézkedést kell tenni annak érdekében — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-országok- kal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul bé- tartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előálminden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük kompromittálhat mai nyugatnémet vezetőket, minderre a NATO- nak pedig semmi szüksége nincs... Ma már jobban megértjük, hogy mindezen túl Washingtonnak megvoltak a maga külön szempontjai is. Azóta nyílt titok, hogy a Toplitz-tó mélyén lévő ládákban a hírhedt V-fegyverek tervrajzait is megtalálták. Hát persze, hogy kellemetlen az Egyesült Államoknak ennek a felkavarása, hiszen az a férfi, aki számtalan háborús éjszakán át hajolt e rajzóik fölé, ma az amerikai rakétaprogram egyik irányítója. Az angol közvélemény amúgy is ellenszenvvel te- kint Herr, illetve újabban Mr. Wernher von Braunra, az egykori porosz belügyminiszter fiára, hiszen ennek a precíz férfiúnak köszönhető, hogy Déd-Anglia egy időre égő pokollá változott. A V- tervek mellett egyébként békésen ott hevert egy másik hitleri „csodafegyver”, az egyszemélyes zseb- tengeralattjáró tervrajza is. Most pedig kövessük a kétéltűe. két, amint fürge, szürke hüllőkként a vízből a partra surrannak és a szárazfölden folytatják útjukat. lítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak mesz- szemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyag-lehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástechnika-, a műszer-, vagy a szerszámgép- gyártó Iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk a gépipar műszaki korszerűsítésére. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontositani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével a meglévő gyárak központosításával ténylegesen megtalálja méltó helyét. Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vácuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős intézkedéseket teszünk szerszámgépgyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7,5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk hazailag, amelyek nemcsak általában hazai iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. A népgazdaság érdekel megkívánják — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdaság öt- (Folytatás a 3. oldalon.) Az egyik gyökeire®, rögös erdei út apró ösvénnyé szűkülve Indul merész ívben a magasba A kutatóknak ki kell szállniák, gyalog vágnak neki az ösvénynek. Nem először. Előttük ott a tábla: „Tilos út. Életveszély!” Ezt már Ők tették id. Szövege többé-kevésbé igaz, bizonyos szempontból sokszorosan igaz. Az út valóban veszélyes, hiszen alig fél méter széles, sziklába vágott csapás. Egyik oldalán 690 méter magas, függőleges sziklafal, a másikon, tíz emeletnyi mélységben a tó vize. Németi Gyula magyar újságíró, aki a Stem-expcdíció idején a Toplitz- tóhoz utazott, így írt erről az ösvényről: „Ha ez a csapás nem a híres top- litzi-tó mellett vezetne el és nem hajtana a leküzdhetetlen újságírói kíváncsiság, álmomban sem merészkedtem volna ide.” És életveszélyes ez az ösvény egy másik értelemben is. Négy esztendő alatt ugyanis három ember zuhant le innen „véletlenül”. Hayer és Pichler mérnök urak Linzből, valamint K. Gorkens úr Hamburgból. Eleinte valóban véletlen balesetnek tartották halálukat, idézőjel nélkül. A Stern-expe- díció során azonban kiderült, hogy mind a három férfi itt teljesített szolgálatot a háború végén. Itt? Talán valami katonai létesítmény volt ezen az idillikus vidéken? Nem is akármilyen. Ez a baj meresztő ösvény mes terséges A belkereskedelmi forgalom 23 százalékkal növekszik A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 60 százalékkal növekszik A második ötéves terv megteremti a szebb és Jobb paraszti élet anyagi alapját HARMATH - RÉTI: Á Toplitz-tó titka