Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
Világ proletárjai, egyesüTjeteitl BÉKÉS MEGYEI XVI. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KEDD flz ötéves terv főbb ipari, mezőgazdasági és kulturális előirányzatairól, a lakosság anyagi helyzetének tervezett javításáról, az életszínvonal emelkedéséről tárgyalt hétfőn az országgyűlés Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, IIku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós beszéde Bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazda- ságfejlesztésd tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságipolitikának a szellemében készült, amelyet a párt és a . kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tette a még meglévő nehézségeket, hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük, a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábbi tervezetnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százaiét kot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban leraktuk a szocializmus alapjait, s áttértünk a fejlettebb társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozódás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. iparfejlesztésünk fő célkitűsései Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergia-ipar. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását, Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a „Barátság” kő- olajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból. Kiépül hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilowoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 saázalékkal több kalóriafogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyű- beton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyag- bázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig továbbjavuljon a munka. A második ötéves terv idején több új nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait. Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag- ellátását. a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk, ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszere, ink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását mégkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Más szóval: lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, ( a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők Összpontosítására. A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1— 4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a dieselesítés. As életszínvonal emelkedéséről Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedéséről, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors. 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú ki- szélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában, dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves Fehér Lajos Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kelleti venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességeinek erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. — A terv végrehajtásának egyik lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. Öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. Öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és a modern mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, 'hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvény- javaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az országos tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek, és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.) Ezután Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója, majd a törvényjavaslat vitájában el. sőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. felszólalása alapvető tényezője — folytatta — hogy a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. (Folytatás a 2. oldalon)
