Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

8 KÉPÚJSÁG 1961. október 8., vasárnap HÍREK A felszabadítókra emlékeztek Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Híd- és Vízmüépítési Technikum diákjai pénteken este bensőséges ünnepséget rendeztek a város felszabadulásának 17. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen részt Vett a tantestület, továbbá lilipinyi János elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, aki a felszabadulás előtti időkről, a felszabadulás körülményeiről élménybeszámolót tartott. Ott volt az ünnepségen dr. Székely Lajos, a Szegedi Tudományegyetem törté­nelmi tanszékének docense, továbbá több vezetője.-------------------------------------i, — MAI SZAMUNKBAN meg­kezdjük Harmath—Réti A Top- litz-ló titka című folytatásos regé. nyének közlését. — KÍNAI ÉS OLASZ nődelegá­ció látogat el megyénkbe október 10-én. A delegáció tiszteletére a Hazafias Népfront 10-én délután 3 órakor fogadást rendez. — KIJELÖLTÉK a kétsopronyi művelődési otthon építésének he­lyét. A lakosság társadalmi mun­kával segíti a művelődési otthon építését. — A FÜRDŐ bővítésére 130 ezer forintot fordítanak a jövő év­ben Tótkomlóson a községfejlesz­tési alapból. Ebből egy új meden­cét építenek az idősek és betegek részére. '» — ÁRAMFEJLESZTŐ agregá- tort vásárolt mintegy 13 ezer fo­rintos költséggel a békéssámsoni községi tanács. Az agregátort filmvetítésekre fogják felhasznál­ni. — NEGYVEN HALLGATÓ je­lentkezett . Sarkadon a zeneiskolá­ra. A hallgatók zongorán, hegedűn és tangóharmónikán ismerkednek a zeneművészettel. A zeneiskolát a Gyulai Állami Zeneiskola patro­nálja. — AZ OROSHÁZI Ruhagyár dolgozói részére ismeretterjesztő előadást tart október 9-én, dél­után 2 ómkor az orosházi Petőfi művelődési ház vezetősége. 1 — MÉHÉSZ-NAGYGYŰLÉST tart október 8-án, ma délelőtt 9 órákor Békéscsabán a MEDOSZ kultúrtermében a Békéscsabai Petőfi Méhész Társulat. Előadást tart Kocsis Sándor, az OMSZK igazgatósági tagja. — A TÉR ÉS IDŐ a fizikában címmel ismeretterjesztő előadást tart október 12-én este 6 órakor Békéscsabán a TIT fizikai-meteo­rológiai szakosztálya. Előadó: Süli Árpád, a szakosztály elnöke. a város politikai, társadalmi életének Erős déli szél Felhős idő, keleten is többször meg­ismétlődő esők. Elénk, időnként erős déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: keleten 5—8, nyugaton 9— 13, legmagasabb nappali hőmérséklet: 16—19 fok között. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, kik drága, egyetlen gyermekünk, PATAJ MARIKA temetésén megjelenítek, s rész­vétükkel soha ed nem múló fáj- ’ lalmunikat enyhítem igyekez­tek. Gyászoló szülei 664 — A Békés megyei Fiatal Mű­vészek Klubja első rendezvénye­ként ma délelőtt 11 órakor nyílik Ezüst György és Gaburek Károly festőművész kiállítása a Balassi kultúrotthon klubtermében. — A CSEHSZLOVÁK Szocia­lista Köztársaságban 1500 újság- és folyóirat jelenik meg. Több mint 13,3 millió példányban. A Rudé Pravo naponta 980 ezer példány­ban jelenik meg. — AZ ORSZÁGOS Filharmó­nia az idén is megrendezi Békés­csabán bérleti hangversenyeit a Jókai Színházban. Az első előadás november 13-án lesz. Összesen hét előadást rendeznek az őszi­téli hónapokban. — DR. SURINYA PÁL fül-orr- gége-szakorvos magánrendelését megkezdi október 1-től reggel 7— 8-ig, délután 4—5, szombat dél­után kivételével. Békéscsaba I. ke. rület,' Vilim a. 2. (új bérház, Dózsa György úti iskola mellett). 629 — GYERMEKEK részére film­matinét rendez október 8-án, ma délután 4 órakor Békéscsabán a fegyveres testületek klubja. Közalkalmazottak akadémiája A megyei és a csabai városi ta­nács, a bíróság, ügyészség, SZTK és a közalkalmazottak szakszerve­zete a felsorolt szervek dolgozói részére „közalkalmazottak akadé­miáját” indít. Az anyag tíz elő­adásra oszlik. Természettudomá­nyi, filozófiai, Világnézeti kérdése­ket ölel fél és tárgyal. Az első elő­adás október 4-én már meg is tör­tént a megyei tanács kultúrtermé­ben. Ezt A második Világháború előzményei és a német mildtariz- mus címmel az Országos Levéltár vezetője, a rádióból is ismert dr. Karsay Elek tartotta. Gyermekek és farkasok E. R. Greulich riportja a Wochenpost 1961. évi 32. számában MEGHÍVTAK bennünket az honban. (A demokratikus Német­egyik kelet-berlini gyermekott- országban díjtalan, a Szövetségi honba, ahol 65 elhagyott gyerme­ket gondoznak, akiket Nyugatra szökött szüleik egyszerűen valahol letettek, elfelejtettek, mintha rü­hes macskák lennének. Ilyen eset Z. esete is. (A szülök és gyermekek nevét, valamint az általunk meglátogatott otthon cí­mét érthető okokból elhagyjuk. Az adatok megtekinthetők a Wo­chenpost szerkesztőségében.) Az ápa igen jól keresett az egyik üzemben. Munkahelyén nem sze­rették, nem tartottak jó kollégá­nak, szomszédai féltek tőle erő­szakoskodásai miatt. Mivel nem tudta „a kommunisták morális nyomását” elviselni, feleségével együtt nyugati „szabadságra” vá­gyott. Otthon hagytak 7 gyerme­ket, piszkosan, éhesen, nyomorul­tan. Évekig tartott, míg az elha­gyottak testileg és szellemileg utol tudták érni a velük egyidős gyer­Köztársaságban igen drága mulat­ság.) Miután egészségesen távo­zott, újból át akart szökni, de ez- alkalommal fiával együtt. Harald nem volt hajlandó vele menni, így újra egyedül indult el. Gerda W. odaát tiszteletre méltó asszony. EGYIK AKTÁT a másik után nézzük át. Ahány akta, annyi em­bertelen tett. Itt az idő, hogy a hidegháború trombitásainak arcá­ba kiáltsunk! Minden civilizált társadalomban a gyermekek elha­gyása különösen elítélt cselekedet. De mialatt ők krokodilkönnyeket sírnak és csomagokat küldenek a „szegény éhezőknek a keleti zóná­ba”, tárt karokkal fogadják be azokat, akik elhagyták saját gyer­mekeiket. Milyen szörnyű bizonyí­ték ez kettős erkölcsükre! Az el­vetemült szülők odaát egyrészt a szegény üldözötteket játsszák, akik megmenekültek a „szörnyű meg­mekéket az otthonban, és mind ez próbáltatások elől”, de ugyanak­idő alatt Z. úr éppoly keveset tö­rődött velük, mint hasonló gon­dolkodású felesége. Odaát Z. úr tiszteletre méltó polgár. Az U. eset ettől csupán annyiban különbözik, hogy itt 7 helyett „csak” 6 gyer­meket hagytak otthon, nem any- nyira piszkosan, nem annyira le­romolva. Odaát U. úr is tisztelet­re méltó polgár. A. úr és felesége körmönfontan jártak el gyermekük elhagyásánál. Megjelentek ismerőseiknél s meg­kérték őket, hogy vigyázzanak egy kicsit az ötéves Connira és a hat­éves Verára, míg nekik „néhány elintéznivalójuk” van a városban. A kiváló házaspár soha többé nem jelent meg ismerősei lakásán. Több napos várás, aggodalom és keresés után átadták a gyermeke­ket a demokratikus Berlin rendőr­ségének.- A. úr becsületén odaát nincs folt. Nagylelkűek voltak a szülők P. esetében. Hat gyermekük közül szükésük idején csak a legkiseb­bet, Haraldot hagyták el. P. úr odaát tiszteletre méltó asszony. Nem volt szerencséje számítá­saiban a felelőtlen anyának, Ger­da W.-nek. Nyugat-Berlinbe szó­kor saját húsukat, vérüket kite­szik valóban szörnyű megpróbál­tatásoknak. „Az embertelen kommunisták” csak táplálják, öltöztessék, ápol­ják, neveljék őket. Ok a „szabad Nyugaton” szabad — azaz gyer- meknélküli — életet kezdenek. Si­ránkoznak a mi „embertelensé­günkön” és a mi embersé­günkre számítanak. Ügyes lármá­zásuk ellenére ők is tudják: mi nemcsak beszélünk róla, mi való­ban emberségesek vagyunk. A ké­pek maguktól beszélnek, tények mutatják hírhedt kalkulációjukat. 4200 DM jut évente minden gyer­mekre, mint tiszta ellátási költ­ség. Ez évente milliókat ■ jelent, amely összeget államunk az elszö- köttek gyermekeire áldoz. Első gonosztettüket a szülők nemegyszer másodikkal tetőzik be: miután évekig egyáltalában nem törődtek gyermekeikkel és mi teljes értékű emberekké neveltük őket, amikor a gyermekek már megszokták környezetüket, és a mi gondozásunk következtében az elhagyatottság érzése az időseb­bek emlékezetében már csak el- kött és otthon hagyta tízéves Ha- mosódott, szürke folttá vált, ami- rald nevű fiát. Hamarosan a lejtő- kor a gyermekek — ahogy mon- re jutott, alkoholista lett. Nem lát- dani szokták — a nehezén már túl szott számára más kiút, mint a vannak,' akkor újra magukhoz bűnbánó visszatérőt játszani. El- akarják venni őket szüleik vagy vonókúrára került az egyik ott- nyugati rokonaik. Apai és anyai LAKODALOM! H át nem bánom — mondta idős Turbucz András — ősszel legyen meg a lakodalom. . A két fiatal, Andris lók. Az én gondom nem a tiétek. Megszűkölni az úri'világban kellett a magamfajta ember­nek. Most másképpen van. Nem a világ egy és Zsuzsa boldogan lakodalom. Evvel tar­néztek egymásra. — Mégiscsak meg­gondolta édesapám? — kérdezte Andris. —?Meg. Merthogy job­ban sikerült minden, mint ahogy számoltam. Már látom, hogy nem rossz ez a közös gaz­dálkodás. Csak hát, tudjátok, hogy az első esztendő bizony gyen­BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság , tér 19., HL' em. Telefon: 21—96, 22—96. ( Qen ígért. Alig is adott,- De most már biztos, hogy jut is, marad is. Kibírjuk a lakodalmat. — Visszasegítjük — mondta lelkesen Zsu­zsa. — Nem kívánjuk, hogy megszűköljék. — Hallgass, te lány! Én tudom, mit csiná­Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihály. Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. Felelős nyomdavezető Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél, tozom néktek. Zsuzsa lesütötte a szemét. Hallgatott. Andris szólalt meg: — Nem akart rosszat mondani az én mát­kám, apám. Csak azt, hogy együtt hányjuk- vessük meg a dolgo­kat esküvőnk után is. — így jól van. Ezt megértem. Hát csak készüljetek a lakoda­lomra. Most én elme­gyek. Közgyűlés lesz a csoportban. Jóéccakát! — Jóéjszakát! — mondták egyszerre a fiatalok. A taggyűlés már tar­tott, mikor idős Tur­bucz belépett. Éppen a párttitkár beszélt. Azo­kat a dolgozókat so­rolta fel név szerint, akik kiváló munkát végeztek. —- Itt van például idős Turbucz elvtárs és családja — emelte fel hangját a párttit­kár. ő öreg létére is derekasan kivette ré­szét a munkából a fe­leségével együtt. A fia is élenjár mindenben. Példát kell venni ró­luk. Idős Turbucz András alig mert felnézni. Nem szokta meg a di­cséretet. Nem annak volt részese életútja során. Eszébe jutott most sanyarú múltja, uradalmi cselédsora. A vaksi ablakos, közös konyhás, nyirkos ho- dály, amiben laktak a majorban. És a végnél­küli robot. Izmaiban szinte fájdalmat érzett most. Rossz volt visz- szagondolni minderre. Fel is állt, mikor a párttitkár befejezte. Szót kért. — Elvtársak! Ügy érzem, nem szolgáltam rá az iménti elismerés­re. De ha már így lát­ják, akkor köszönöm. Ha bírom, még többet teljesítek ezután. Most pedig meghívok min­den elvtársat Andris fiam lakodalmára, ré­paszedés után. Jöjje­nek el szívesen. A gyűlés végeztével idős Turbucz András lassan ballagott hazafe­lé. Elégedett volt, és erősnek érezte magát. Öreg szíve fiatalosan vert mellénye alatt. Még halk fütty is for­málódott a száján me­net közben, a langyos nyárvéni éjszakában. BÍRÓ GYULA LAJOS jogokra hivatkoznak. A tragédia második része megkezdődik. Többnyire még sötétebb és za­varosabb, mert a gyermekek köz­ben érettebbé váltak. Olyan fo­galmakkal szédítik őket, mint „gyermeki kötelesség” és a „vér szava”, bombázzák őket a gazda­sági csoda paradicsomában folyó mesés élet leírásaival, szebb ifjú­sággal kecsegtetik őket, hogy vég­re „családi életet” élhetnek, vég­re igazán „otthont lehetnek”. BESZÉLJENEK újból a tények. Pétéi- 4 éve lakott az egyik otthon­ban. Már kezdte magát jól érez­ni, megszokta a környezetet, ami­kor az egyik napon, telefonhívás érkezett a demokratikus Berlin­ben lakó nagyanyjától. Nyugatra távozott édesanyja beteg lett és mielőtt a kórházba menne, szeretné Pétert még egyszer látni. Mivel az otthonban a gyermekek teljes szabadságot élveznek, ami a levelezést, kimenőt, ismerős és ro- könlátogatást illeti, a telefonhí­vást az otthon vezetője átvette és Péter engedélyt kapott a távozás­ra. Tanítás, majd ebéd után elin­dult, hogy meglátogassa beteg édesanyját. Az nemcsak, hogy nem volt beteg, hanem még a telefon- hívás sem a nagyszülőktől jött. Az egész csak csalás volt, a gyermek édesanyja iránti szeretetét akar­ták kihasználni az emberrablás­hoz. V Erika és nővére 15, illetve 16 éves korában került az otthonba. Teljesen árvák voltak, „senkinek sem kellettek.” Még nyugat-ber­lini rokonaik sem akartak törődni velük, akiknek jólmenő üzletük volt a francia övezetben. Az üz­let nem engedett meg semmiféle érzelgősséget. Nem csoda, hogy az elárusítónők nem sokáig bírták ki náluk. Egy évvel később csakis ezért akarták az üzlet tulajdono­sai Erikát magukhoz venni. ígére­tekkel csábították a kiskorú lányt az NDK-ból való távozásra. Erika semmit sem tudott a nyugat-berli­ni árakról, az eladók állandó mun­kahely-változtatásának okairól. Kosztért és csinos ruháért dolgo­zott, az új életet érdekesnek és csillogónak találta. Nemsokára si­került rábeszélnie nővérét is az otthonból való szökésre. Erika et­től kezdve rendszeresen csalogatta volt otthonbeli társait Nyugat- Berlinbe. Csakhamar ügynökök is felfigyeltek az ügyes kiszolgáló­lányra, osztalékot ígértek neki minden személyért. Erika ilyen táviratokat küldött egykori isko­latársnőinek: „Sürgősen várlak. Fontos. Július 7-én a sonnenalleeí állomáson 14.30-kor. Erika.” Itt vették át a szerepet a ha­szonra éhes szülők és rokonok. Sajátos azonbap minden esetben, hogy mindig a 10. osztály elvég­zése után kezdték meg az elha­gyott gyermekeik után az érdeklő­dést. Ebben a korban nálunk mint termelők, náluk pedig mint ki­zsákmányolási lehetőségek jöttek számításba. VERESÉGET SZENVEDETT Márta F„ amikor megkísérelte fiát, Áchimot a szökésre rábírni. Achim az otthonban eltöltött évek alatt szocialista emberré lett, az ifjúsági szervezetben ő töltötte be a titkári funkciót. Az egyik ifjú­sági gyűlésen a - következőket mondta: „Ügy érzem, a hitleri koncentrációs táborban meghalt apám emlékéhez hűnek kell ma­radnom. Nem követhetem megté­vedt anyámat.” A hanyatló Nyugat hídfőjét meg kell szüntetni, hogy lehetetlenné váljon az áttelepültek miniszté­riumának az embertelenné vált szülőke* g, Tmekei'k ellen felhasz­nálni.

Next

/
Thumbnails
Contents