Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

1961. október 8., vasárnap NÉPŰJSÁG 5 Falusi anekdotákat és a tanyai társas élet szokásait gyűjtik a dévaványai néprajzosok A dévaványai múzeum baráti köre összegyűjti a falu lakossá­gát egykor megnevettető régi anekdotákat. Már mintegy ötven, a nép emlékezetében lassan feledésbe merülő, köztük száz évesnél idősebb, humoros történetet is feljegyeztek. így például a múlt szá­zadbeliek jót mulattak a Munkácsy Mihály egyik festményén is megörökített Szulimán Ákos, a falu hajdani bírójának históriáin, valamint a szenvedélyes pereskedő és nagy nőcsábász hírében állt báró Baldácsy Antal országgyűlési képviselőnek a lakosság által ki­gúnyolt történetein. Utóbbiról Jókai és Mikszáth is írtak műveikben. A gyűjtőmunkában újra előkerültek a század elejei elöljáróság­választási kortes-gúnydalpk, s a dévaványai kubikos-költők versei is. A baráti kör irányítója dr. Bereczki Imre muzeológus Dévavá- nyán, Gyomán, Endrődön, Mezőtúron, Turkevén, Okányban, Köte. gyánban, Méhkeréken, Békésen, Vésztőn, Gyulán, Füzesgyarmaton és másutt, az öregek elbeszéléséből lejegyezte azt is, hogyan töltöt­ték szabad idejüket — főleg télen — a tanyasiak régen, s tanulmá­nyozta mai társas életüket, szórakozásaikat. A kutató sárréti, a nagykúnsági és a Körös-melléki tanyavilág múltbeli és mostani társas életéről néprajzi műben számol majd be. T új ékoztató a bortermés bejelentéséről Minden bortermelő köteles a szüret látvány minden termelő remdeikezé- befejezését követő hat napon belül — sére áll. A megfelelően kitöltött be- a területileg illetékes pénzügyőri sza- | jelentő-lapot a pénzügyőri szakaszon kell benyújtani, személyesen vagy pos­ta útján. Bejelentő-lap hiányában más írásbeli bejelentés is elfogadható, ha az a szükséges összes adatot tartal­mazza. Ha szűrt must, illetve a bor tárolása nem a termelőterületen tör­ténik, akkor a bejelentést a tárolásra illetékes szakasznál kell megtenni. Részietekben történő szüretelés esetén áz egyes részszüreti ered méli y eket kü- lön-külön bejelentő-lapon kell a rész- szüret befejezését követő 6 napon be­lül bejelenteni. A mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoportok tag­jaik számára munkaegységenként leg­feljebb fél liter bort oszthatnak ki kedvezményes adótétel mellett. A ked­vezményes adótétedű bormennyiség azonban személyeként a 200 litert nem haladhatja meg. A 200 literes felső ha­táron belül kedvezményes adóval tör­ténő elszámolásnak van helye a mun­kán alapuló e gyéb ;jövedele m részese­dés keletében például prémiumként a termelőszövetkezet által kiszolgálta­tott bor (must) esetében is. A terme­lőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok háztáji szőlővel rendelkező tagjait a háztáji szőlőn termelt borból kedvezmény-kiegészítés' illeti meg ab­ban az esetben, ha a termelőszövetke­zettől (csoporttól) munkaegységre, vagy munkán alapuló egyéb jövede- lemrészesedés keretében kapott bor együttes mennyisége nem éri el a 200 litert. A termelőszövetkezettől (csopor­tól) kapott és kedvezményesen elszá­molt bor, valamint a háztáji szőlőn termett borból igénybevehető kedvez­ménykiegészítés összes mennyisége — a családtagokat is figyelembe véve — nem haladhatja meg egy termelőszö­vetkezeti (csoport) tag esetén család­tagonként a 300 litert, két vagy több tag esetében a 400 litert. Az egyénileg dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli önálló keresettel nem ren­delkező családtagjait pedig egyemkirut 50 liter bor után illeti meg az adóked­vezmény. A kedvezményesen elfogyaszt ható bor mennyisége azonban a 300 li­tert nem haladhatja meg. A kedvez­ményes adótétel literenként 80 fillér. A termésbe jelentés elmulasztása a ked­vezmény megvonásával jár. Ezenkívül a mulasztó termelő ellen pénzügyi sza­bálysértés címén eljárást is keli indí­tani. A kedvezmény megvonásával kell büntetni és ezen felül pénzbírságolni kell azt a termelőt is, aki termését részben vagy egészben elrejti, az adó­zás alól egyéb módon elvonja. Pénzbír7 Sággal kell sújtani azt is, altinál a be­jelentett bormennyiség 20 százalékát vagy 10 hektolitert meghaladó többletet találnak. A mustot vagy új bort, füg­getlenül attól, hogy a keverés készlet- felvétel előtt, vagy azután történik, csak előzetes bejelentés és pénzügyi ellenőrzés mellett szabad óborral ősz- szekevemi. A készletfelvétel ellen a helyszínen előadható, vagy 24 órán be­lül az illetékes pénzügyőri szakaszon írásban benyújtható panasznak van he­lye.' Részletes felvilágosítást a szóbeli ér­deklődőknek a pénzügyőri szakaszok szívesen adnak. koszon — a termett must mennyiségét bejelenteni. A bejelentést erre a célra készült bejelentő-lap nyomtatvány fel- használásával kell megtenni, s azon a termett must mennyiségén kívül fel kell tüntetni a bejelentés idején kész­letben lévő óbort és a készített tör­kölybor mennyiségét is. A bejelentés elküldése előtt eladott, elfogyasztott, el­ajándékozott, állami pincegazdaságnak átadott, értékesített mustot (bort) szán­tén be kell jelenteni. Törkölyön tör­ténő erjesztés esetén a kádakban el­helyezett szőlőcefre mennyiségét kell bejelenteni. Bejelentési kötelezettség terheli sző- lőtulajdonmal nem rendelkező azt a természetes vagy jogi személyt, aki vásárolt, vagy egyéb címen megszerzett szőlőből mustot, valamint azt, aki sa­ját termésű vagy vásárolt gyümölcsből gyümölcsbort állít elő. A bejelentő- lapon fel keli tüntetni a bor (must) tárolási helyét is. A tárolóhely válto­zását 24 órával előbb az illetékes pénz­ügyőri szakaszon szintén be kell jelen­teni. Bortermelőnek kell tekinteni azt, aki szőlőterülettel rendelkezik, azon ter­melést folytat és a terméséből bort, mustot állít elő. Bortermelő, tehát a szőlőtermeléssel is foglalkozó állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, továbbá az a tsz-tag, aki háztáji szőlővel rendelkezik, valamint átmenetileg egyéni művelésbe vissza­hagyott szőlőt használ, és az egyénileg gazdálkodó. Ez utóbbi fogalmi körébe tartozik a szőlőtulajdonos, haszonélve­ző, felesbérlő. Ezek közül azonban adó- kedvezményben csak az részesíthető, aki a szőlőt ténylegesen műveli és a földhasználat jogosságát igazolja. A községi tanácsoknál és a pénzügy­őri szakaszokon a bejelentő-lap nyom­FELHÍVÁS a mesiervizsgázokhoz! A KIOSZ ezúton is értesíti az érdekelteket, hogy december hónapban újból tart mestervizsgákat Mestervizsgára jelentkezhet­nek a kisiparosokon kívül a vállalati és szövetkezeti dolgo­zók is. Előkészítő tanfolyam indul Bé­késcsabán október 21-én, Oros­házán október 22-én. (KIOSZ, Thék E. u. 3.) Rövidesen motorszerelő és ház­tartási kisgép szakmai tovább­képző tanfolyamokat indítunk Békéscsabán Az érdeklődők sürgősen jelentkezzenek a KIOSZ megyei titkárságnál Békéscsaba, Kossuth tér 8. 512 S' C s - ^ A precíziós öntésről Az utóbbi időben a forgácsolási meg­munkálás helyett egyre nagyobb teret hódít a különböző gépalkatrészek pre­cíziós öntéssel való előállítása. Az alábbiakban rövid ismertetést adunk a precíziós öntésről és nagy térhódítá­sának okairól: A precíziós önlés fogalma és elnevezése A precíziós öntés lényege a ké­szítendő öntvény formaüregének kiképzési eljárása, ami abból áll, hogy kiolvasztható anyagú modellt foglalnak be osztatlan keramikus formába, majd a formából a mo­dellt kiolvasztva a folyékony fé­met a képződött formaüregbe ön- tik. A sokszor használt „viaszön­tés” megnevezés nem jellemzi az eljárást minden esetben, mert az elnevezés alapjaid szolgáló méh­viasz helyett ma már paraffin, stearin, műgyanta, sőt bizonyos esetekben fagyasztott higany vagy könnyen olvadó ötvözetek is szol­gálnak a kiolvadó minták készíté­séi-e. A gyártási eljárás fő fázisaiban a következő: a gyártandó öntvény vagy annak rajza után egy úgyne­vezett mestermintát készítenek, amelyet kétrészű gipsz, fém, vagy egyéb anyagú présforma készíté­sére használnak fel. Ebbe a for­mába viasz vagy egyéb, kiolvasz­tásra alkalmas anyagú, osztatlan mintát készítenek, a kívánt önt­vénymennyiségnek megfelelő számban, majd azokat bemártás- sal és beágyazással keramikus masszával veszik körül. A kera­mikus formát szárítás és a minta kiolvasztása után kiégetik és forró állapotban különböző módszerek­kel megtöltik az öntvény céljaira szolgáló folyékony fémmel. Kihű­lés után a formát összetörik, az öntvényt pedig a kívánalmaiknak megfelelően kikészítik. A formázáshoz felhasznált ke­ramikus anyagot vagy regenerál-' ják és újra felhasználják a gyár­tásnál, vagypedig mint formázási hulladékot értékesítik és egyéb ke- í-amikus gyártmányoknál használ­ják fel a legkülönbözőbb iparok területein. A precíziós öntési eljárás története A viaszkiolvasztásos öntési eljá­rás igen távoli múltra tekinthet vissza. Tudomásunk van róla, hogy ezelőtt 4000 évvel már alkalmaz­ták az ősi Egyiptomban, majd ké­sőbb Kínában is, ékszerek és szob­rok készítésére. Időszámításunk előtt 400 körül, a görög és etruszk szobrászok használták fel a viasz­kiolvasztásos eljárást alkotásaik­hoz. Az 1500-as évek elején több olasz szobrász alkalmazta az eljá­rást szoboröntésnél. A későbbi szá­zadokban a precíziós öntési eljárás tisztán fogászati célokat szolgált s igen sok tökéletesítésen ment ke­resztül a minta, a formázó anyag, valamint méretpontosság tekinte­tében. A precíziós öntési eljárásnak a gépipar különböző ágaiba való be­vonulását a második világháború­ra való készülődés, illetve araiak hihetetlen méretű anyagszükség­lete hozta magával, amikor a had­viselő országokban minden meg­munkáló gép és munkáskéz kevés volt. A második világháború után a fejlődés még gyorsabb ütemben emelkédett, mivel a gépgyártás­ban egyre nagyobb lett a pontos méretű, bonyolult alakú, kis sú­lyú alkatrészekben az igény. En­nek megfelelően fejlődik ennél a gyártási ágazatnál az ipar, az öntvény anyagának, pontosságá­nak és egyéb speciális követelmé­nyeinek folytán. Mind a Szovjet­unióban, mind a nyugati államok­ban fokozódik az érdeklődés az el­Bekössöntő Az egész világon hatalmas léptek­kel halad, fejlődik a tudomány, az ipari technika forradalmát éljük. Ami tegnap még új volt, ma már elavult. Aki tegnap még sokat tu­dott, annak is lépést kell tartania a technika fejlődésével. Az ország gazdasági vezetői leg­fontosabb feladatnak jelölik ki az ipar technikai fejlesztését, a fokozot­tabb műszaki előrehaladást. Műszaki értelmiségünk j<? ütemben indult el ezen az úton. Napról napra korsze­rűbbek lesznek ipari üzemeink, új gyártmányokat konstruálnak terve­zőink, feltalálóink, rengeteg újítást, a korszerű technológiai eljárások egész sorát vezetik be üzemeink. De vajon kielégítőek-e ezek az ered­mények? Nem kell-e még jelentő­sebb erőfeszítéseket tenni a műsza­kiak, de ezen túl a munkások mű­szaki kultúrájának emeléséért? Bi­zony, ezen a területen sok még a tennivaló, különösen a vidékünkön élő vas- és fémipari és általában gé­pészeti vonalon dolgozók nagy tö­megeinél. Csak az tud majd újat, korszerűbbet tervezni, szerkeszteni és elkészíteni, aki minden tudását latbavetve igyekszik elsajátítani a legeslegújabbat. Az elmúlt év derekán Békéscsabán megalakult Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja hivatva van a vas- és fémiparban, általában a gépészeti műszaki dolgozók to­vábbképzésének lehetőségeit megte­remteni; a műszaki és gazdásági ér­telmiség és általában a technika fej­lődése iránt érdeklődők rendszeres tájékoztatását biztosítani. Kötelessé­ge továbbá a csoportnak a megyén­ket érintő műszaki fejlesztési, szer­vezési és ipargazdaságtudományi kérdéseknek társadalmi úton való megvitatása, a műszakiak összefogá­sa, klubélet biztosítása, a műszaki és gazdasági szakemberek tapasztalat- cseréjének szervezése, a műszaki propaganda növelése, ankétok, elő­adássorozatok, vitaestek, szakmai bemutatók, műszaki filmelőadások rendezése. A csoport vezetőségének határoza­tára a közelmúltban sajtóbizottság alakult, amelynek kötelessége lesz a műszaki propagandának fejlesztése. Minden kezdet nehéz. Nem lesz könnyű dolga a sajtóbizottságnak sem, hiszen nehéz feladatra vállal­kozott. Arra kérjük a megyében élő mű­szaki és technikai fejlődés iránt ér­deklődő dolgozókat, fogadják kellő megértéssel az első szárnypróbálga­tásokat, hozzászólásokkal, szakmai Írásaikkal támogassanak bennünket célunk elérésében. HÁMORT JÁNOS a GTE helyi csop. titkár" járás iránt, s állandóan újabb és újabb alkalmazási területekre ve­zetik be. A pecíziós öntési eljárás gazdaságossága Azok a tényezők, melyek az el­járás terjedéséit okozzák és fejlő­dését elősegítik, a minőségi köve­telményeken-túl gazdasági, illetve gazdaságossági okok is. Elsősorban vonatkozik ez a precíziós öntésinek a tömeggyártásiban való felhasz­nálására, amikor is az így előállí­tott tárgy egységárának, azaz elő­állítási költségének csökkentése a cél. \ kis súlyú, de alakos,’sokszor minőségi anyagból készülő alkat­résznél az anyaghányad kicsi, így jelentős költségcsökkentést elemi ezen a téren nem lehet, viszont a nagy pontosságú, több műveletből álló megmunkálás elmaradhat, vagy minimálisra csökkenthető precíziós öntéssel. A költségcsök­kenés még fokozódik, ha hozzá­vesszük ehhez, hogy a minőségi anyagok megmunkálása nehezebb, drágább. A gyártási eljárás megválasztá­sakor természetesen vizsgálat alá kell venni a szóba jöhető eljáráso­kat, végigkísérve a gyártandó da­darabot a teljes elkészülésig. A külföldi és hazai eredmények tanúsága szerint a helyesen • al­kalmazott precíziós öntési eljárás — tömeggyártás esetén — sokszor a gyártási költséget a megmun­kált darab költségével szemben egyharmadára is lecsökkenti, de az 1/3—2/3 gyártási költség áltálé, nosnak mondható. A precíziós öntési eljárás mai helyzete és jövője A napjainkig elért fejlődés az eljárást már kiemelte az egyedi gyártás és a kissorozat-gyártás kö­réből és tömeggyártásra is alkal­massá tette. Világszerte már ren­geteg gyár folytat tömegtermelést ezzel az eljárással. A Szovjetunió, ban száznál több kisebb-nagyobb műhely és gyár mellett teljesen modern nagyüzemek is vannak, teljes gépesítéssel, mélyeknek évi termelése 1000—1500 tonna precí­ziós óntésű alkatrész. Hazánkban ma már mintegy 30 üzemben dolgoznak az eljárással, s épülőben van a Csepel Vas- és Fémművek új precíziós öntödéje, mely kettő darab, egyenként 100 kilogrammos indukciós kemencé­ből fog állni, ahol főleg varrógép- és szerszámgépalkatrészeket gyár­tanak. A második ötéves tervben szerepel egy központi precíziós ön­töde létesítése, melynek szükségét az ipar nagyarányú fejlődése tette indokolttá. Az iparosodás rohamos fejlődésével egyre növekszik a Szükséglet kis méretű, bonyolult, pontos méretű öntvények iránt. A precíziós öntési eljárás ipa­runk további fejlesztésében ko­moly szerepet kell, hogy kapjon és megérdemli, hogy fejlesztésén az ipar, a tudomány és a felügye­leti hatóságok közös erőfeszítéssel dolgozzanak. Bakó Ignác a GTE békéscsabai csoportjának elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents