Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
X N ÉPÚJ S ÁG 1961. október 8., vasárnap t i ii L Í'uud 'ú dési l)i<úf{.sá<jfík szcrcjpc cl népművelés heti örvendetes dolog, hogy a dolgozó törhegek tudatformálása, kulturális fejlődése, szocialista erkölcsű nevelése szempontjából oly döntő fontosságú művelődési tevékenység mind jobban a pártmunka szerves részévé válik. Örvendetes az' is, hogy növekszik ennek a tevékenységnek a társadalmi megbecsülése, azaz a különböző területeken és szervekben mind ritkábban kezelik „mostohagyerekként” a népművelést. Szükségessé vált, hogy a társadalom a jövőben még fokozottabban támogassa ezt a területet politikai, ideológiai problémáiban, valamint a szükséges anyagiak előteremtésében. Mindeme feladat pártos, jő megoldása lehetetlen központi irányítás nébeül. Ennék érdekében a megyében való művelődési tevékenység irányítására művelődési bizottság alakult. A bizottság határozza meg a népművelés soron lévő legfontosabb feladatainak elvi-politikai vonalát, míg az operatív tevékenységet a tagjai közül választott titkárság végzi. Maga a közvetlen gyakorlati tevékenység a járási és a községi művelődési bizottságokra hárul. A járási bizottság feladata a községi pártszervezetek oly irányú tájékoztatása, hogy azok a helyi művelődési feladatokat hathatósan segíthessék. Ily módon érhető pl, hogy a pártbizottságok mellett működő művelődési bizottságok tekintélyük és gazdasági befolyásuk eredményeként a művelődés minden területén hatékonyan járuljanak az elvi és a gyakorlati célkitűzések megvalósításához, a művelődés tömegbázisának a kiterjesztéséhez. Érdemes közelebbről is ismertetni azt a sokrétű feladatot, melynek segítésére, koordinálására, irányítására a művelődési bizottságok vállalkoztak. A művelődésügy két fő területe, a közoktatás és a népművelés e feladat alapja. A közoktatás keretében legfontosabb az iskolareform fokozatos megvalósítása. Ebből következik az oktató-nevelőmunka jobb feltételeinek a megteremtése, a tanyai gyerekek szakrendszerű oktatásának biztosítása, például diákotthoni elhelyezéssel. Törekvés arra, hogy a tanulók az általános iskola nyolc osztályát Meziovácsíiázi tervek Amikor a járási kultürházba belépek, az építőipari kiállítás fogad. Makettek, tervek között visz fél a lépcső a könyvtárszobába, ahol meghitt beszélgetés, vita folyik a színjátszók terveiről. Szöllősi Ferenc igazgató körül az általános iskola és gimnázium irodalomtanára mellett Marton Éva, KlSZ-kultúrfelelös, Balogh György és üti Éva könyvtárvezető ügyködnek a tervek minél nemesebb kialakításán. A fő helyet az irodalmi színpad megalakítása foglalja el, hogy a szép szót megszerettessék. Harsányi Lásslóné TIT- elöadásaihoz tervezett műsortervei igényesek és modernek. Cs. Tóth Imre gimnáziumi kezdeményezései az irodalmi színpadhoz segítséget és létszámot biztosítanak. Az eddig megtartott filmankétok és könyvismertetések is színesebbé válnak a tervezett műsorral. Jó volt hallani a tájolási terveket is, mert ha azok sorra megvalósulnak, a járás legkisebb települése is együtt örülhet a szépnek, nemesnek. Gazsi Endre már 14 éves korban elvégezzék. Politikai segítségadás mind a párt, mind pedig az állami szervek részéről az iskolareformmal kapcsolatos tantervi viták megrendezéséhez és így 'tovább. Csak a közoktatás területén rengeteg érdekes és jelentős feladat várja a művelődési bizottságok hathatós irányító munkáját, operatív tevékenységét. A művelődésügy másik nagy ága a népművelés, ha lehet, még változatosabb területen és formában igényli ugyanezt a segítő irányítást. Az ismeretterjesztésnek például többek közt egy nagyon fontos feladata a termelőszövetkezeti dolgozók politikai, szakmai tudásának és alapműveltségének az emelése. Aztán ott van a művelődési otthonok szerepe népünk kulturális felemelkedésének nagy munkájában. Még jobb tartalmi és anyagi feltételekhez kell segíteni mind a járási művelődési házakat, mind a falusi művelődési otthonokat. A paraszti olvasótábor számszerű növelése, és a 15—20 év közötti is- kolánkívüli fiatalok beszervezése a könyvolvasásba, továbbá még nagyobb dolgozó tömeg bevonása a hangverseny- és színházéletbe — és így tovább — mind megany- nyi fontos művelődésügyi .gond, melynek vállalásában és tervszerű irányításában a megyében alakult minden egyes művelődési bizottság minden nappal nagyob tapasztalattal' és eredménnyel vehet részt. Nagyon szép és igen felelősség- teljes feladat hárul tehát a művelődési bizottságokra. Nem kis szerepük lesz abban, hogy társadalmunk politikai; anyagi helyzetéhez mérten a még igen szűk hatósugarú népművelési munka bővüljön, szélesüljön, mélyüljön, és a dolgozók még nagyobb tömegeit segítse a szocialista kultúra magaslataira. Huszár Rezső Művészettörténeti akadémia Mivel a művészet irányzatai, törekvései, osztálytartalmá és a szocialista realizmus irányába való fejlődése is úgy fogható fel és érthető meg igazán, ha összefüggéseiben mélyen a múltba nyúlón ismerhetjük meg, az ismeretterjesztő előadások kedvelői közül többén fordultak azzal a kéréssel a TIT Békés megyei szervezetéhez, hogy iktasson programjába ilyen tartalmú előadást. Ennek nem is volt különösebb akadálya, hiszen a szervezett, tervszerű ismeretterjesztés keretébe ez nagyon is beleülik. így történt, hogy művészettörténeti akadémia kezdődött, helyesebben kezdődik a TIT megyei képzőművészeti szakosztálya keretében, a békéscsabai klubhelyiségben. Az első előadást, melyre máris nagy az érdeklődés, október 11-én tartja az említett helyen Nyíri Sándor tanár A keleti népek művészete (Egyiptom, Mezopotámia) és az azt kialakító gazdasági, földrajzi tényezők címmel. Ebben az évben sorra kerülő előadások felölelik az ókori népek művészetétől egészen a renaissance-ig az azokba a korszakokba tartozó művészettörténeti ismereteket, majd így halad tovább a sorozat egészen napjaink művészetéig. Minden egyes előadást vetített képekkel is illusztrál az előadó. Irodalmi életünkből Kedves vendégei voltak október 5-én délután a Békés megyei íróknak. Ellátogatott Békéscsabára Kelemen Sándor író, a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi osztályának előadója, Munkácsy Miklós, az Írószövetség vidéki szervezőtitkára, Dér Endre, az írószövetség dél-magyarországi csoportjának titkára és Andrássy Lajos, a Tiszatáj felelős szerkesztője. A találkozás színhelyén, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének klub- helyiségében ezen a délutánon meghitt beszélgetést folytattak a vendégek, Krupa Andrásnak, a TIT megyei szaktitkárának jelenlétében a Békés megyei'Írók Köre jelenlévő tagjaival irodalmi, majd később szervezeti kérdésekről. * Jelentős eseménynek ígérkezik a dél-alföldi írók találkozója, amelyet október 30-án tartanak Szegeden, a Tiszatáj című irodalmi folyóirat fennállásának 15. évfordulója alkalmából. A gazdag kulturális program főbb pontjai: délelőtt Békés, Bács és Csongrád megye kulturális ügyekkel foglalkozó párt- és tanácsfunkcionáriusainak és az egyes megyék írócsoportjainak megbeszélése, délután a dél-alföldi írók ankétja (bevezetőt Dobozy Imre író, az írószövetség titkára, előadást pedig Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának titkára tart). Este a Tiszatáj jubileumi ünnepi estje következik. Ismertetőt dr. Nacsády József mond. Közreműködnek a szegedi színészek, akik a három megye Íróinak legjobb alkotásaiból adnak elő. Ezen a találkozón Békés megyéből is több író vesz részt. * A szegedi eseményt, megelőzően október 20-án a TIT Békés megyei írók Köre a klubban ösz- szejövetelt tart. Ennek keretében A megyében élő cigányok helyzetéről és az alkoholizmus elleni küzdelemről tárgyalt a Vöröskereszt megyei elnöksége Pénteken délelőtt a Vöröskereszt megyei titkárságának helyiségében ülést tartott a Vöröskereszt megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Simon Istvánné, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának kiküldöttje. Az első napirendi pontban Tímár Zoltánné számolt be a megyében élő cigányok helyzetéről, valamint a termelőszövetkezetek idős tagjairól való gondoskodásról. A beszámolóban többek között hosszan beszélt arról, hogy az évek során mennyire megváltozott megyénkben a cigányok élet- és munkakörülménye. Igen sokan dolgoznak üzemekben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol dolgozó társaikkal együtt becsületesen megállják a helyüket. Beszélt arról is, hogy milyen lakásviszonyok között élnek, hogyan szükséges ezen segíteni és a tanácsok milyen intézkedéseket tesznek ennek érdekében. A termelőszövetkezetek idős tagjairól való gondoskodásról szólva elmondotta, hogy nagyon sok termelőszövetkezetben igen nagy gondot fordítanak az idős termelőszövetkezeti tagok segítésére és a megélhetésük biztosítására. De elmondott példákat is arra, hogy egyes termelőszövetkezetekben helytelenül használják fel a szocialista alapot és az idős tsz-tagokat nem segítik megfelelően. Az elnökségi ülésen részt vevők közül többen szóltak hozzá és elmondották véleményüket a beszámolóról, valamint az abban elhangzott feladatokról. Dr. Tóth Mihály, a Békéscsabai Téglagyár üzemi orvosa hozzászólásában elmondotta, hogy a gyárban megbecsülésben részesítik a cigány dolgozókat is éppen úgy, mint az üzem többi dolgozóit. Elmondotta, hogy sokszor példát mutatnak az üzemben és a munkában igen jó eredményeket érnek el. Van olyan dolgozójuk is, aki megkeresi a havi 2200 forintot, s közülük -többen jelentkeztek továbbtanulásra is. Demeter András a szarvasi járásban élő cigányok helyzetét ismertette hozzászólásában. Elmondotta, hogy például a Csaba- csűdi Állami Gazdaságban már van olyan dolgozó is, aki 4—5 éve ugyanazon a helyen dolgozik. Dr. Rucz László a társadalmi szervek összefogásáról beszélt és arról, hogy ezeket az embereket sok türelemmel és megértéssel kell átformálni és ehhez biztosítani kell a lehetőségeket is. Dr. Szentkereszty László a saját munkaterületén szerzett tapasztalatokat mondta el az elnökség tagjainak. A Magyar Vöröskereszt Országos Központja részéről hozzászólt Simon Istvánné is, aki elmondotta, hogy igen jó kezdeményezések indultak el már több alkalommal Békés megyéből és ezeket a tapasztalatokat országosan is jól fel tudták használni. Javasolta, hogy a munkaerőgazdálkodási hivatalok is jobban foglalkozzanak a cigányok munkakörülményeinek biztosításával és beszélt arról is, hogy igen sok felvilágosító munka szükséges még ahhoz, hogy egy-egy üzemben, vállalatnál vagy termelőszövetkezetben ne éreztessék ezekkel a dolgozókkal származásukat az üzemi munkások, vagy a termelőszövetkezet tagjai. A hozzászólások után Árvavölgyi Jánosné számolt be az alkoholizmus ellenes bizottság ez évi munkájáról. Többek között elmondotta, hogy a bizottság színesíti aktívaüléseit és részletes programot dolgozott ki, hogy ezeken az üléseken milyen előadásokat és filmvetitéseket tartanak. Beszélt a kerületek munkájáról, valamint tájékoztatta az elnökséget arról, hogy új bizottság alakult a MÁV-nál. Elmondotta azokat a jó tapasztalatokat és módszereket, amiket a bizottság munkája során ért el. A második napirendi pont beszámolójához is többen szóltak hozzá. K. J. dr. Nacsády József, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a Tiszatáj rovatvezetője A Békés megyei írók műhelygondjai címmel tart előadást. Vele együtt érkezik Lődi Ferenc, a dél-magyarországi írócsoport szervezőtitkára is. * Tiszatáj-estet rendez november 26-án Gyulán vagy Eleken (hogy melyik helyen, azt később döntik el), 27-én pedig Békéscsabán a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportja, a TXT, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Megyei Könyvtár és a MÉSZÖV. Az esten Szabó Pál író és a megyénkből elszármazott szegedi írók szerepelnek. Ugyanezen a napon, a TIT klubhelyiségében találkoznak majd megyénk írói a szegedi írókkal és Szabó Pállal. . * A megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának népművelési csoportja művelődési programjában irodalmi estek rendezése is szerepel. Eszerint tíz községben rendeznének először ilyen esteket, _ melyeken megyei írók, költők szerepelnének műveikkel. A TIT tevékeny közreműködésével bonyolítanák le a programot. Előzőleg kérni fogják tervük megváló, sitásához a művelődési bizottságok javaslatát és segítségét is. * A TIT Békés megyei írók Köre távlati tervében szerepel egy Koríárs-est, melyet a nevezett irodalmi folyóirat szerkesztőségével, továbbá a megyei művelődés, ügyi osztállyal, a Megyei Könyvtárral, az SZMT-vel és a ME- SZÖV-vel közösen szerveznek és bonyolítanak le. ‘-újMegjelent a Társadalmi Szemle októberi száma A Társadalmi Szemle októberi számában Vértes Imre írt vezércikket az SZKP szervezeti szabályzatának új tervezetéről. A német kérdés és az európai béke című cikk szerzője Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete. Anyagi érdekeltségi rendszerünk és a műszaki fejlesztés kérdését tárgyalja tanulmányában Hegedűs András., Csizmadia Ernő pedig a szocialista mezőgazdaság korszerű termelésszervezésének gyakorlati tapasztalatait ismerteti az olvasókkal. A tudományos haladás és a mai teológia című cikk Lukács József tollából való. A kritika és könyvismertetés rovatban Bakonyi Pál A szocialista pedagógia hazai fejlődésének fontos dokumentumait, Öllé Lajos A magyar ipar, statisztikai adatgyűjteményt; Csendes Béla pedig A magyar mezőgazdaság termelési körzetei című kiadványt ismerteti; (MTI) Politechnikai foglalkozás a paradicsomföldön A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetet hétről hétre nép« diákcsoport keresi fel. Itt fizikai munkával töltik a fiatalok a heti 5 nap tanulás után a hatodikat. Csütörtökön a helyi gimnázium diákjai közül mintegy 40—50-en paradicsomot szedtek. A felszedett paradicsomot a szövetkezet kertészetéből a Szegedi Konzervgyár tótkomlós! gyűjtőtelepére szállították.
