Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

2

MÉP ÚJ$á G

1961. október 8., vasárnap

Ülésezik az országgyűlés

A magyar országgyűIés nyilatkozata a német békeszerződésről

(Folytatás az 1. oldalról) diadalra visszük közös / nagy ügyünket, a békét és a szocializmust. (Taps.)

Az országgyűlésnek előterjesztett határozati javaslat hitet tesz népünk békeszeretetéről, s méltóan fejezi ki nemes törekvéseit — jelelhette ki, s a javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt hevében elfogadta, s elfogadásra ajánlotta. ■

Ezután felszólalt dr. Barlha Tibor Hajdú-j3ihar megyei képviselő, Barczi Gyula Szabolcs-Szat- már megyei képviselő, ebédszünet Utár> Wild Frigyes képviselő, az előterjesztett javaslatot elfogadták és elfogadásra ajánlottá,k.

Pankovics Józsefné, Bács megye képviselője elmondotta, hogy a megye dolgozói az utóbbi hetekben gyűlések, összejövetelek, csoportos beszélgetések sorozatain foglaltak állást a német kérdés mielőbbi rendezése, a német békeszerződés megkötése mellett.

Ezután Horváth Richard képviselő, a Katolikus Szó főszerkesztője szólalt fel.

Amikor a magam részéről — mondotta többek között — mint egyházi ember, hívő oldalról helyeslem és támogatom kormányzatunknak a német kérdésben elfoglalt álláspontját és politikáját,- teszem ezt éppen az élet emberségének és békességének szempontjából, hitem parancsára. A határozati javaslatot elfogadom és támogatom.

Járai Gézáné, a külügyi vita következő felszólalója munkásasszonyok, szövőnők szavait idézte, akik rámutattak: a német kérdés rendezése érdeke a világ minden becsületes emberének, érdeke minden asszonynak, anyának, feleségnek,- hiszen ők talán mindenkinél jobban megismerték a német imperializmus csizmáját.

Járai Gézáné ezután hangsúlyozta, hogy a magyar nők mélységesen bíznak a pártban, a kormányban, helyeslik intézkedéseit és a jövőben is mindent megtesznek, hogy új munkasikerekkel, tettekkel juttassák kifejezésre ezt a bizalmat.

Az előterjesztést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta.

A vitában végül Molnár Erik képviselő szólalt fel.

A mi politikánk — mondotta — nem az imperialisták szubjektív törekvéseivel, hanem az imperializmus objektív helyzetével számol. Politikánk következetesen halad a békés együttélés viszonyainak megteremtése felé, amelynek objektív feltételei adva vannak. Ha a német kérdést sikerül megoldani, ha ezzel kapcsolatban Nyugat-Németország felfegyverzésének is sikerül útját állni, már ezzel komoly lépést fogunk tenni a békés együttélés viszonyainak megteremtése felé. Éppen ezért a külügyi bizottság határozati javaslatával, amely helyesli a német kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatokat és a Német Demokratikus Köztársaság intézkedéseit, állást foglal a német békeszerződés mellett és erre a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a felhatalmazást megadni javasolja, teljes mértékben egyetértek. (Taps.)

A -ita befejezése után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a külügyi bizottság beszámolóját és a határozatot a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban.

A szombati ülést ezután berekesztették. Az országgyűlés hétfőn délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. (MTI)

A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit.

A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését.

Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép to. vábbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg.

A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az Imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az újfasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi Idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, ' a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát.

Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek és alkotásaik pusztulása, a kizsákmányolok által kikényszerített háborúkban, jogot és erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is —, hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni. de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohásnhad- oszíályok agresszió» tervei keresztezik. Nyugat-Németorszégban íj. raéledt a revansizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az‘ amerikaiak támogatásával új háború kirobban fásával fenyeget.

A világ helyzete azonban nap ja, lukban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új .kereszteshad járat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebírhatat- lan fegyveres hatalmát — valamennyi bekeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatők- kal szembe.

A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti:

sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem

napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ.

Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok.

Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi érte- ! kéz Jeten elhangzott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen

megerett a megoldásra: halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború veszélye fokozódjék.

A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mér. legelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Ameny- nyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal.

A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkásparaszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében | tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőié- í szííéseket az európai és a világ- j béke megszilárdítására. Ugyanak- |

kor helyeslőén veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotómunkájának megóvása érekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott.

A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatás sáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-parasztállama. a Német Demokratikus Köztársaság mellett!

(Folytatás a 3. oldalon)

Hmesl? és Orimiks kétórás megbeszélést fgiytalctt

Washington (MTI)

Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken a késő esti órákban csaknem kétórás megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ezt a tárgyalást sorozatos találkozó előzte meg Gromiko és Rusk amerikai külügyminiszter között. . ..

Gromiko pénteken délután érkezett Washingtonba és magyar idő szerint-22 óra után kereste fel a Fehér Házat. A tanácskozás után a szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint „a megbeszélés hasznos volt”, Arra a kérdésre, vajon találkozik-e még Kennedyvel vagy Ruskkal, Gromiko kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei, mivel hétfőn visszaindul Moszkvába.

Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke nem volt hajlandó nyilatkozni a Kennedy—Grómikotése . szerint Észak-Rhodézián keresztül nagy forgalom bonyolódik le Elisabethville-lel. A Ndo- lában működő külföldi újságírók a hét végén felismertek két francia ejtőernyős tisztet, akik korábtalálkozóról. Rusk külügyminiszter is csupán annyit mondott, hogy az eszmecsere „érdekes” volt.

Kennedy elnök még hétvégi üdülése előtt találkozni fog Mcna- mara hadügyminiszterrel. (MTI)

ban Algériában „tevékenykedtek”. Bár az észak-rhodéziai hatóságok cáfolják, hogy itt zsoldosokat toboroznak Csőmbe hadseregébe, az AP-jelentésböl kitűnik, hogy a Ndola bárjait ellepő, hirtelen felbukkant kalandorok úto-n vannak Katangába.

Észak-Rhodézián keresztül csempésznek zsoldosokat Katangába

Elisabethville (MTI)

A? AP Ndolából keltezett jelenHARMATH - RÉTI:

1. Lángoló bankjegyek

(í)

Jókora, gyönyörű gyöngyszem ez a tó. A foglalat: szeszélyesen csipkézett parti sziklái, rajtuk túl pedig fenyők és újra fenyők, a víz szintjétől fel — ahogy a szikláktól látszik —, egészen a felhőkig.

„Látogasson ide nyáron!” — hír. decik az osztrák idegenforgalmi irodák júniustól augusztusig. Gyönyörködjék a hóborította fenyvesekben és a méteres vastagságú sima jégpáncélban — hangzik a szirénhangú csábítás november végétől februárig. Sehol a világon nem olyan felejthetetlen, a rügy- fakadás, mint itt. Csak egyszer tekintse meg ezt a tájat akkor, amikor felolvad a vizek bilincse és csöppnyi kis patak iramodik a völgyek felé, mindig itt fogja tölteni a tavaszt — hirdetik az öles betűk márciustól júniusig. Akarja látni, milyen csodálatos színeket kever a nagy piktor, az ősz? Utazzék ide — peregnek a propaganda dobverői szeptembertől novemberig. *

Toplitz-tó, Nyugat-Ausztria

Valóban szép itt mindig minden. A „nagy piktoron” kívül igazi festők is ellátogatnak ide. Ülnek a parti sziklákon, baszk sapkáikban és igyekszenek megörökíteni valamit a tókörüli tájból. A turisták is jönnek minden évszakban, hallgatnak a hirdetésekre — és nem csalódnál?.

1959. nyarán ezek a hirdetések hirtelen elmaradtak. A látogatók, akik mégis ideutaztak, meglepettén torpantak meg: A tó felé vezető valamennyi, ösvényen tábla állta útjukat: „Vigyázat. Életveszély!” — felirattal. Erre természetesen visszafordultak és érdeklődni kezdtek. Hosszú ideig eredménytelenül. Aki pedig meg merte kockáztatni, hogy fittyet hányjon a tilalomfának, rövidesen a csendőrőrsön találta, magát, amint éppen fizeti a birságot.

Hogyan kerültek tilalomfák ebbe a paradicsomba?

Még tavasszal két férfi nyitott be a csendőrőrs ajtaján.

— A parancsnok urat keressük — közölték kurtán az őrszemmel. A szokásos, kissé agresszív és bizalmatlan „milyen ügyben ?’* kérdésre előhúzták útlevelüket.

— Deutshe Bundesrepublik.

Német Szövetségi Köztársaság olvasta a strázsa és azt mondta:

— Szíveskedjenek utánam fáradni.

... A parancsnok nem hitt a fülének.

— Jól értettem, uraim? Önök bizonytalan időre le akarják záratni a tóhoz vezető utakat? Tudják önök, hogy a mi tavunkhoz mindig özönlenek a turisták, de elsősorban ilyenkor?

— Tudjuk — válaszolta mosolyogva az egyik jövevény.

— A kérés olyan fantasztikus, hogy Önök sem gondolhatják komolyan. Ha nem is viselkednének ilyen titokzatosan, ha bebizonyítanák nekem, hogy valóban nagyon fontos okuk van erre a nem mindennapi óhajra, altkor is szomorúan kellene közölnöm Önökkel: az ügy hordereje messze túlhaladja az én hatáskörömet, a belügyminisztériumhoz kell fordulniok.

— 'Onnan jövünk, parancsok úr — hangzott a nyugodt válasz. Fecsétes papírlap került az asztalra, a magas hatóságok írásbeli engedélye.

— Biztosak voltunk benne, hogy

időközben értesítették önt. Igaz, kissé megeresztettük Opelünket. Lehet, hogy ez a mi sokat szidott, már bizony érett férfikorát élő kocsink ezúttal gyorsabbnak bizonyult, mint az önök adminisztrációja?

A három úr jót nevetett, az emlékezet tarsolyából ízes történet#*