Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

2 MÉP ÚJ$á G 1961. október 8., vasárnap Ülésezik az országgyűlés A magyar országgyűIés nyilatkozata a német békeszerződésről (Folytatás az 1. oldalról) diadalra visszük közös / nagy ügyünket, a békét és a szocializ­must. (Taps.) Az országgyűlésnek előterjesz­tett határozati javaslat hitet tesz népünk békeszeretetéről, s méltó­an fejezi ki nemes törekvéseit — jelelhette ki, s a javaslatot a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt he­vében elfogadta, s elfogadásra ajánlotta. ■ Ezután felszólalt dr. Barlha Ti­bor Hajdú-j3ihar megyei képvise­lő, Barczi Gyula Szabolcs-Szat- már megyei képviselő, ebédszünet Utár> Wild Frigyes képviselő, az előterjesztett javaslatot elfogad­ták és elfogadásra ajánlottá,k. Pankovics Józsefné, Bács megye képviselője elmondotta, hogy a megye dolgozói az utóbbi hetek­ben gyűlések, összejövetelek, cso­portos beszélgetések sorozatain foglaltak állást a német kérdés mielőbbi rendezése, a német bé­keszerződés megkötése mellett. Ezután Horváth Richard kép­viselő, a Katolikus Szó főszerkesz­tője szólalt fel. Amikor a magam részéről — mondotta többek között — mint egyházi ember, hívő oldalról he­lyeslem és támogatom kormány­zatunknak a német kérdésben el­foglalt álláspontját és politikáját,- teszem ezt éppen az élet embersé­gének és békességének szempont­jából, hitem parancsára. A hatá­rozati javaslatot elfogadom és tá­mogatom. Járai Gézáné, a külügyi vita következő felszólalója munkás­asszonyok, szövőnők szavait idéz­te, akik rámutattak: a német kér­dés rendezése érdeke a világ minden becsületes emberének, érdeke minden asszonynak, anyá­nak, feleségnek,- hiszen ők talán mindenkinél jobban megismerték a német imperializmus csizmáját. Járai Gézáné ezután hangsú­lyozta, hogy a magyar nők mély­ségesen bíznak a pártban, a kor­mányban, helyeslik intézkedéseit és a jövőben is mindent megtesz­nek, hogy új munkasikerekkel, tet­tekkel juttassák kifejezésre ezt a bizalmat. Az előterjesztést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ja­vasolta. A vitában végül Molnár Erik képviselő szólalt fel. A mi politikánk — mondotta — nem az imperialisták szubjektív törekvéseivel, hanem az imperi­alizmus objektív helyzetével szá­mol. Politikánk következetesen halad a békés együttélés viszo­nyainak megteremtése felé, amelynek objektív feltételei adva vannak. Ha a német kérdést sike­rül megoldani, ha ezzel kapcso­latban Nyugat-Németország fel­fegyverzésének is sikerül útját állni, már ezzel komoly lépést fogunk tenni a békés együttélés viszonyainak megteremtése felé. Éppen ezért a külügyi bizottság határozati javaslatával, amely he­lyesli a német kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatokat és a Német Demokratikus Köztársa­ság intézkedéseit, állást foglal a német békeszerződés mellett és erre a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a felhatalmazást megadni javasolja, teljes mérték­ben egyetértek. (Taps.) A -ita befejezése után az or­szággyűlés egyhangúlag elfogad­ta a külügyi bizottság beszámoló­ját és a határozatot a német bé­keszerződés megkötésével kapcso­latban. A szombati ülést ezután bere­kesztették. Az országgyűlés hét­főn délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. (MTI) A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése 1961. október 7-i ülé­sén megvitatta a nemzetközi hely­zetet. Megállapította, hogy tizen­hat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyve­reit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó felada­tainak tekinti az általános és tel­jes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végle­ges felszámolását, a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek áll­hatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép to. vábbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német bé­keszerződés haladéktalan megkö­tése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európá­ra, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz ország­építő munkánk közepette tapasz­talnunk kell, hogy az Imperialis­ta hatalmak semmibe veszik a fa­sizmus kiirtására kötelező potsda­mi egyezményt, sőt évről évre ha­tározottabban és nyíltabban táp­lálják és növelik az újfasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi Idő múl­tán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, ' a fasisztaellenes háború­ban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németország­gal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fe­nyegeti az emberiség biztonságát. Évszázadok tengernyi szenvedé­se, nemzedékek és alkotásaik pusztulása, a kizsákmányolok ál­tal kikényszerített háborúkban, jo­got és erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is —, hogy követeljük a német kér­dés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és ér­tünk el másfél évtized alatt kima­gasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni. de ennek áldásait nem élvezhetjük zavarta­lanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohásnhad- oszíályok agresszió» tervei keresz­tezik. Nyugat-Németorszégban íj. raéledt a revansizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az‘ amerikaiak támogatásával új háború kirobban fásával fenyeget. A világ helyzete azonban nap ja, lukban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők so­rakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tu­datában megálljt kiáltunk az új .kereszteshad járat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építé­sének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebírhatat- lan fegyveres hatalmát — vala­mennyi bekeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatők- kal szembe. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának tör­vényesen megválasztott letétemé­nyese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyete­mes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelőssé­günk megköveteli, hogy ne vár­junk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs vissza­térés. Meg kell kötni a német bé­keszerződést, ki kell oltani a há­borús uszítás és aknamunka nyu­gat-berlini tűzfészkét. Ez elsőren­dű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugod­tan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista or­szágok vezetőinek legutóbbi érte- ! kéz Jeten elhangzott megállapítás­ra: a német békeszerződés megkö­tése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megerett a megoldásra: halogatá­sával akaratlanul is hozzájárul­nánk, hogy az új világháború ve­szélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve an­nak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban részt vett nyu­gati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mér. legelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kö­tendő békeszerződésnek. Ameny- nyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Ma­gyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békesze­rető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért fe­lelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás­paraszt kormánynak a német bé­keszerződés megkötése érdekében | tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátaink­kal együtt tegyen további erőié- í szííéseket az európai és a világ- j béke megszilárdítására. Ugyanak- | kor helyeslőén veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelye­ket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi ké­pességeinek növelése, népünk bé­kés alkotómunkájának megóvása érekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepé­lyesen kijelenti: teljes támogatás sáról biztosítja a világ első béke­szerető német államát, annak kor­mányát és népét. A testvéri Né­met Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem paran­csát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította ál­lamhatárait és a nyugodtabb al­kotómunka lehetőségeit. Szándé­kaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hideghábo­rús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasiz­mus a békeszerető Német Demok­ratikus Köztársaság ellen folytat­nak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-parasztállama. a Német Demokratikus Köztársa­ság mellett! (Folytatás a 3. oldalon) Hmesl? és Orimiks kétórás megbeszélést fgiytalctt Washington (MTI) Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Gromiko szovjet kül­ügyminiszter pénteken a késő es­ti órákban csaknem kétórás meg­beszélést folytatott a Fehér Ház­ban. Ezt a tárgyalást sorozatos találkozó előzte meg Gromiko és Rusk amerikai külügyminiszter között. . .. Gromiko pénteken délután ér­kezett Washingtonba és magyar idő szerint-22 óra után kereste fel a Fehér Házat. A tanácskozás után a szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy véleménye sze­rint „a megbeszélés hasznos volt”, Arra a kérdésre, vajon találko­zik-e még Kennedyvel vagy Ruskkal, Gromiko kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei, mi­vel hétfőn visszaindul Moszkvába. Salinger, a Fehér Ház sajtó­főnöke nem volt hajlandó nyi­latkozni a Kennedy—Grómiko­tése . szerint Észak-Rhodézián ke­resztül nagy forgalom bonyoló­dik le Elisabethville-lel. A Ndo- lában működő külföldi újságírók a hét végén felismertek két fran­cia ejtőernyős tisztet, akik koráb­találkozóról. Rusk külügyminisz­ter is csupán annyit mondott, hogy az eszmecsere „érdekes” volt. Kennedy elnök még hétvégi üdülése előtt találkozni fog Mcna- mara hadügyminiszterrel. (MTI) ban Algériában „tevékenykedtek”. Bár az észak-rhodéziai hatóságok cáfolják, hogy itt zsoldosokat to­boroznak Csőmbe hadseregébe, az AP-jelentésböl kitűnik, hogy a Ndola bárjait ellepő, hirtelen fel­bukkant kalandorok úto-n vannak Katangába. Észak-Rhodézián keresztül csempésznek zsoldosokat Katangába Elisabethville (MTI) A? AP Ndolából keltezett jelen­HARMATH - RÉTI: 1. Lángoló bankjegyek (í) Jókora, gyönyörű gyöngyszem ez a tó. A foglalat: szeszélyesen csip­kézett parti sziklái, rajtuk túl pe­dig fenyők és újra fenyők, a víz szintjétől fel — ahogy a sziklák­tól látszik —, egészen a felhőkig. „Látogasson ide nyáron!” — hír. decik az osztrák idegenforgalmi irodák júniustól augusztusig. Gyö­nyörködjék a hóborította fenyve­sekben és a méteres vastagságú sima jégpáncélban — hangzik a szirénhangú csábítás november végétől februárig. Sehol a világon nem olyan felejthetetlen, a rügy- fakadás, mint itt. Csak egyszer tekintse meg ezt a tájat akkor, amikor felolvad a vizek bilincse és csöppnyi kis patak iramodik a völgyek felé, mindig itt fogja töl­teni a tavaszt — hirdetik az öles betűk márciustól júniusig. Akarja látni, milyen csodálatos színeket kever a nagy piktor, az ősz? Utaz­zék ide — peregnek a propaganda dobverői szeptembertől novembe­rig. * Toplitz-tó, Nyugat-Ausztria Valóban szép itt mindig min­den. A „nagy piktoron” kívül iga­zi festők is ellátogatnak ide. Ül­nek a parti sziklákon, baszk sap­káikban és igyekszenek megörökí­teni valamit a tókörüli tájból. A turisták is jönnek minden évszak­ban, hallgatnak a hirdetésekre — és nem csalódnál?. 1959. nyarán ezek a hirdetések hirtelen elmaradtak. A látogatók, akik mégis ideutaztak, meglepet­tén torpantak meg: A tó felé ve­zető valamennyi, ösvényen tábla állta útjukat: „Vigyázat. Életve­szély!” — felirattal. Erre termé­szetesen visszafordultak és érdek­lődni kezdtek. Hosszú ideig ered­ménytelenül. Aki pedig meg merte kockáztatni, hogy fittyet hányjon a tilalomfának, rövidesen a csend­őrőrsön találta, magát, amint ép­pen fizeti a birságot. Hogyan kerültek tilalomfák eb­be a paradicsomba? Még tavasszal két férfi nyitott be a csendőrőrs ajtaján. — A parancsnok urat keressük — közölték kurtán az őrszemmel. A szokásos, kissé agresszív és bi­zalmatlan „milyen ügyben ?’* kér­désre előhúzták útlevelüket. — Deutshe Bundesrepublik. Német Szövetségi Köztársaság ol­vasta a strázsa és azt mondta: — Szíveskedjenek utánam fá­radni. ... A parancsnok nem hitt a fü­lének. — Jól értettem, uraim? Önök bizonytalan időre le akarják zá­ratni a tóhoz vezető utakat? Tud­ják önök, hogy a mi tavunkhoz mindig özönlenek a turisták, de elsősorban ilyenkor? — Tudjuk — válaszolta moso­lyogva az egyik jövevény. — A kérés olyan fantasztikus, hogy Önök sem gondolhatják ko­molyan. Ha nem is viselkednének ilyen titokzatosan, ha bebizonyíta­nák nekem, hogy valóban nagyon fontos okuk van erre a nem min­dennapi óhajra, altkor is szomo­rúan kellene közölnöm Önökkel: az ügy hordereje messze túlhalad­ja az én hatáskörömet, a belügy­minisztériumhoz kell fordulniok. — 'Onnan jövünk, parancsok úr — hangzott a nyugodt válasz. Fecsétes papírlap került az asztal­ra, a magas hatóságok írásbeli en­gedélye. — Biztosak voltunk benne, hogy időközben értesítették önt. Igaz, kissé megeresztettük Opelünket. Lehet, hogy ez a mi sokat szidott, már bizony érett férfikorát élő ko­csink ezúttal gyorsabbnak bizo­nyult, mint az önök adminisztrá­ciója? A három úr jót nevetett, az em­lékezet tarsolyából ízes történet#*

Next

/
Thumbnails
Contents