Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI ir Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. OKTÓBER 8.. VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 338. SZÁM Szombaton délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők felállva hallgatták meg Rónai Sándor megemlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés alelnökinek elhalálozásáról. Az elnök javaslatára az ország- gyűlés Dinnyés Lajos emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Kikillai Sándorné és Török István országgyűlési képviselők madutumukról lemondtak. Lemondásuk, valamint Dinnyés Lajos elhalálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron megyei választókerületben megüresedett képviselői helyekre Fóliák Andort, Berta Mihályt és dr. Máté László soronkövetkező pótképvi- seleket hívta be. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége közös átiratot intézett az ország- gyűléshez. Calló Ernő, az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesi tisztje alól, Kristóf István országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári tisztje alól, Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomásul, hogy Péter János, országgyűlási képviselő külügyminiszterré történt megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé, Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá válassza meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke”. Az országgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől közös javaslat érkezett az országgyűléshez. Galló Ernő jegyző felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Beresztóczy Miklós ország- gyűlési képviselőt az országgyűlési al- elnökévé válassza meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Qrszágos Tanácsának elnöke”* Az országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Ezután az elnök javaslatot tett j az országgyűlés egyes állandó bizottságaiban megüresedett tagsági helyek betöltésére. Az országgyűlés a jogi és igazságügyi bizottságban Dinnyés Lajos képviselő elhalálozása folytán megüresedett helyre Csaman- gó Henrik képviselőt; a terv- és költségvetési bizottságban Fock Jenő képviselőnek a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt megválasztásával megüresedett helyre Kiss Árpád képviselőt; a szociális és egészségügyi bizottságban Kikillai Sándorné képviselő lemondása folytán megüresedett helyre Oláh Andor képviselőt; a kulturális bizottságban Ilku Pál képviselő művelődésügyi miniszterré történt megválasztásával megüresedett helyre Benke Valéria képviselőt; a munkaügyi bizottságban Pap János képviselő belügyminiszterré történt megválasztásával megüresedett helyre Leotkai István képviselőt választotta meg. Ezután az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1961. február 24-én berekeszlett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről és hozott határozatairól szóló jelentését. Az elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1960. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést. A kormány elnöke benyújtotta a második ötéves népgazda- ságfejleszrtési tervről, • alamint a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatokat. A külügyi bizottság a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos állásfoglalása céljából határozati javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. Ezek alapján Rónai Sándor javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napirendjére és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által be- nyújtott határozati javaslat; 2. A második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása; 5. Interpelláció. Az országgyűlés ezután megkezdte az első napirendi pont, a nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat megtárgyalását. Az elnök Barcs Sándor képviselőnek, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Barcs Sánor előadói beszéde Barcs Sándor rövid történelmi visszapillantást vetett a fasizmus, a hitlerizmus keletkezésére, s beszélt arról a mérhetetlen szenvedésről, amelyet a náci Németország zúdított a magyar népre. — Erre a múltra kell gondolnunk most — folytatta —, amikor tanúi vagyunk két világpolitikai irányzat hallatlanul éles ütközésének és kemény csatáinak. A szocialista világ nagy erőfeszítéseket tesz. hogy a nemzetközi konfliktusokkal fenyegető hidegháború állapotából átvezesse az emberiséget a békés egymás mellett éles megbízható, szilárd talajára. Hányszor látszott úgy — csak. az elmúlt öt év alatt —, hogy az erőpolitika prófétái belesodor- j ják az emberiséget az eddigi leg- I iszonyatosabb ■ világégésbe? Bizton állíthatjuk, a történelem folyamán egyetlen nemzedék sem ért meg ilyen rendkívül rövid időszakban ennyi súlyos háborús válságot. A szocialista világ ereje azonban minden esetben elegendőnek bizonyult ezeknek a háborús irányzatoknak a megfékezésére. Ma már minden ember megérti, hogy a háborús szakadékok szélén való nyaktörő egyensúlyozás kedvező kimenetele nem a vak- véletlennek volt köszönhető. Az elmúlt másfél évtizedben, kiváltképpen pedig a legutóbbi öt évben olyan új történelmi helyzet alakult ki, amelyben döntő hatóerővel már a világrendszerré növekedett szocializmus alakítja bolygónk sorsát. A szocialista világ — hála fejlett tudományának — megnyerte a rákényszerített fegyverkezési versenyt. A mi világunk azonban nem katonai párbajra szólít. Mi — tisztelt országgyűlés — a termonukleáris fegyverek árnyékában többé már nem elégedhetünk meg az itt vagy ott keletkező háborús veszély egyszerű elodázásával, az időről időre kiéleződő nemzetközi feszültség csillapítószeres, tüneti kezelésével. Idejekorán, amíg még nem késő, a feszültség okait kell megszüntetni és szükség esetén kioperálni. A tüneti kezelés nem a veszélyt csökkentené, hanem csak elkendőzné a veszély nagyságát. Az általános és teljes leszerelés szovjet terve pontosan azon a felismerésen alapul, hogy a haditechnika szédítő iramú fejlődése következ- ,'ében a fegyverkezési verseny to- j tális és az egész emberiség jövő- jjét magába foglaló problémává változott. Ennek a problémának a végső megoldása is csak totális lehet tehát: az egyetemes és teljes leszerelés. * Barcs Sándor ezután a következőket mondotta: — A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai ez év agugusz. tusában megállapították, hogy a német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a békekötés a két német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni németországi helyzetet, majd ismertette a nyugati hatalmaknak a német milita- nzrnus feltámasztására tett intézkedéseit. Az előadó a továbbiakban a re. vaus ist a-mi 1 i tar ista Nyugat-Németországgal ellentétes célokat követő másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy az NDK megalakulásával új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köztársaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik legjelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal demokratikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista országok tömbje és a Szovjetunió hatalmas katonai ereje. — Tisztelt országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az A v A Barcs Sándor előadói beszédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a Külügyi Bizottság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus erői világszerte előnyomuló- ban vannak, s a hatalmas szocialista világrendszer korunk legfontosabb történelemformáló tényezője. A továbbiakban részletesen beszélt a német kérdésről, Nyugat- Berlin helyzetéről, majd a továbbiakban részletesen méltatta a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam jelentőségét. Éeszéde további részében részletesen elemezte a különböző nemzeti és nemzetközi szervezeteknek a béke és a német béke szerződés ügyével kapcsolatos ál lásfoglalásait, majd rámutatott: . a lépten-nyomon hallott megállapítás, hogy tizenhat .esztendővel a világháború befejezése után nem késhet tovább a német békeszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindkét dokumentumot örömmel üdvözölték, s tartalmukat szívvel-lélekkel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés haladéktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kormányával köti meg a békeszer. ződést. Ügy hiszem, a tisztelt országgyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adni kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozatát, mint határozati javaslatot az országgyűlés elé terjesszem. Engedjék meg, hogy ismertessem a határozati javaslatot. Ezután Barcs Sándor ismertette a határozati javaslatot. i t a Ezekben a hetekben világszerte minden jószándékú, a békére, az emberiség jobb jövőjére áhitó ember a Szovjetunió felé tekint. Hamarosan összeül Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának 22. kongresszusa, amelyet joggal illethetünk a ,,történelmi” jelzővel. Hiszen ez a kongresszus fogja megvitatni és elfogadni a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programját, azt a programot. amely a marxista-leninista tudomány fegyverével világítja meg és jelöli ki gyakorlatilag a kommunizmushoz vezető utat. A jövőért, az emberiség békéjének biztosításáért még sok nehéz harc vár ránk. De rendületlenül hiszünk céljaink igazában, s valljuk, hogy barátaink szilárd szövetségében. minden jószándékú, •becsületes emberrel összefogva (Folytatás a 2. oldalon)
