Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-06 / 236. szám
!#íl. október 6., péntek HÉPOJSÁg 3 Nem könnyű a MÉK munkája A burgonyafelvásárlásról - Miben segíthetnének a tsz-ek? — Hosszadalmas fuvarozások „Már megint csak kétfajta burgonya van a boltokban .:. a MÉJC. nél úgy látszik, elaludtak. J.” „Szép kis társaság dolgozhat a MÉK-nél, még szőlőből sem szállítanak eleget...” S hosszan lehetne sorolni az effajta megjegyzéseket. Távol áll tőlünk elvtelenül védőszárnyak alá venni a MÉK-et. Hiszen esetenként valóban történik itt is fonákság, mely bosszant, ja az embereiket De állandóan csak a fogyatékosságokat látni, állandóan csak ostorozni helytelen s igazságtalan. Akik csak a rosszat látják egy-egy vállalat vagy intézmény működésében, azoknál általában szemléletbeli bajok vannak. Érdemes szemügyre venni: hogyan érvényesül ezzel a szervvel szemben is igen sűrűn a helytelen szemlélet. Évek óta ismeretes, hogy a mi megyénk városainak, községeinek állami és szövetkezeti boltjait is a Szövetkeztek Békés megyei Értékesítő Központja hivatott zöldség- és gyümölcsféleséggel ellátni. Mindenekelőtt — s ez érthető — elsősorban városaink, majd a nagyobb, s csak ezeket követően a kisebb* úgymond kimondottan mezőgazdasági jellegű községek boltjait (Hadd jegyezzük meg, a MÉK kettős szerepet tölt be. Egyrészt felvásárló, másrészt ellátó szerv. E kettős feladat nagy erőfeszítést igényel.) A mindennapi élet szemünk előtt példázza, hogy e szerv évről évre több sikerrel oldja meg feladatát. Némely községben, különösképpen a kisebbekben esetenként azonban nem kielégítő a^.zöldség- és gyümölcs- ellátás, a választók. S ilyenkor szidják a MÉK-et Miért? Igen hamar választ kaptunk erre, mint ahogyan arra Is, hogy válóban mennyire helytelen és egyoldalú sokszor egy-egy, a MÉK-ről alkotott vélemény. A MÉK a felvásárlással egyrészt a megye zöldség- és gyümölcsellátását igyekszik biztosítani, másrészt pedig segíti az ország zavartalan ellátását. E feladatának azonban csak úgy tud eleget tenni, ha a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű és minőségű árut ad, annál is inkább, mert a fogyasztási igény is egyre növekszik. Nem mondhatjuk, hogy ilyen vonatkozásban jelenleg minden rendben van. Vegyük kicsit jobban „szemügyre” a burgonyát. A MÉK még idejében, szerződéses módszerrel igyekezett biztosítani a megye — különösen a három város — burgonyaellátását a téli és a tavaszi hónapokra. Főleg termelőszövetkezeteknél 753 vagon burgonyát szerződtetett le. A 753 vagonnyi mennyiségből azonban öt nappal ezelőtt még mindössze 320 vagonnal kaptak meg, vagyis a felét sem annak, amire szerződés kötődött. Ha minden jól megy, még 150 vagonra lehet számítani. De ez még együttvéve is csak 470 vagon burognya. Lemaradt 283 vagon, s ezzel máris kellemetlen helyzetbe került a MÉK, mert felborult a terve, s most a kérdés: tudják-e majd pótolni a 283 vagon burgo- gonyakiesést? Ha nem, akkor az ellátásban is zökkenő lesz. Mivel lehet magyarázni, hogy a szerződéses burgonya átadását termelő- szövetkezeteink nem teljesítették, megsértve ezzel az állami fegyelmet? Bizonyos tekintetben elfogadható érv az idei mostoha időjárás. Ezzel azonban csak részben lehet magyarázkodni. Különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy több termelőszövetkezet a korábban leszerződött burgonyát, ahelyett, hogy beadná a MÉK-nek, csaknem mind kiosztja a tagság között — azt is, ami a szövetkezetiek szükségletét jóval meghaladja. A kiosztott burognya nyilvánvaló, hogy nem a Szövetkezetek megyei Értékesítő Központjának felvásárló telepeire kerül, kilogrammonként 2 forintért, hanem a piacra 3,50-ért. Ha tehát a MÉK nem tudja más vidékről, más megyékből pótolni az említett 283 vagon burgonyát és átmeneti nehézségek mutatkoznak, a helytelen szemléletet vallók vajon ismét a MÉK-et szidják majd? A burgonyafelvásárlási terv nem teljesítéséhez most már csak az hiányzik, hogy a múlt évhez hasonlóan a mezőhegyesi, a felsőnyomási állami gazdaságok is burgonyaigénnyel keressek fel a MÉK-et. Fonák dolognak tűnik ez, de a múlt évben is így történt. Pedig az állami gazdaságoknak minden lehetőségük megvolt és megvan ahhoz, hogy saját szükségletükre burgonyát, vagy éppen más konyhai zöldségféleségeket termeljenek. Sőt ezeknek a gazdaságoknak kellene a MÉK-et is segíteni a városok és a nagyobb községek ellátásában. Hiszen a város nem oldhatja meg az állami gazdaságok és a mezőgazdasági jellegű helységek zöldség- és gyümölcsellátását. A mezőgazdasági jellegű községekben is sokszor támadják a MÉK-et „Nálunk miért nincs olyan választék a zöldségboltokban, mint a városokban... ?” — mondják. A helytelen szemléletből következik, hogy a falvak lakosai, s a helyi vezetők elvárják, sőt esetenként kikövetelik, hogy a MÉK által felvásárolt zöldség- és gyümölcsféleséget a megye ellenkező részéből fuvarozzák községükbe, noha az adott községekben is megtermelhető lenne a nem mezőgazdasági munkákkal foglalkozók részére a szükséglet, vagy éppen a környékből be lehetne szerezni. Egyetlen példával bizonyítjuk ezt: nemrég Szeghalomra kértek a MÉK-től több vagon káposztát. A MÉK a megye különböző helységeiben felvásárolta a káposztát, s Szeghalomra fuvaroztatta. Ugyan, akkor kiderült, hogy a Szeghalommal szomszédos községben, Körös. ladányban nagy mennyiségű káposzta várja a vásárlókat. Ha a helyi vezetők némely községben jobban szőj j elnéznének, mind kevesebb lenne az ilyen fonák helyzet. S ha a termelőszö- kezet gazdáival, vezetőivel értekeznének a község vezetői a zöldség- és gyümölcsellótásról, gyorsabban előbre jutnánk a helyi ellátás dolgában. Mint ahogyan lehet már jelenleg is találni követésre érdemes példát. A csorvási Kossuth, az ú jkigyósi Aranykalász, az eleki Lenin s a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezet gazdái már évekkel ezelőtt szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, kertészetet létesítettek, kettős céllal. Egyrészt, hogy a közösbeliek zöldség- és gyümölcsellátását biztosítsák, másrészt, hogy a község nem mezőgazdasági munkával foglalkozó lakosságának ilyen irányú szükségletét segítsenek kielégíteni. Érdemes lenne ezen megyénk valamennyi mezőgazdasági jellegű tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőinek elgondolkozni, eszmecserét folytatni. Mert a helyi zöldség- és gyümölcsellátás segítségével nemcsak a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának segítenének, hanem annak a helytelen szemléletnek a mielőbbi eloszlatásában is, amiről itt említést tettünk. Balkus Imre Mintha ennek a kis helyi pokolnak a főördöge rebbent volna elő valamelyik mélyedésből: senki sem tudja honnan, váratlanul ismét itt van — részegen és fegyverrel — Petneházy. Miért jött? Pénzért, pénzért. Közben elfeledkezik arról, hogy pálinkagőzös agyában az imént még Marika képe ködlött fel („megmenteni vagy kinyírni!”) — mert csak a páncélszekrény marad az ideál, a mentenivaló, a szerelem. És az ő géppisztolya is beállt a többi közé. Magasan, a téli ég szürkeségétől élesen elütő széles, fekete szárnyukon szállnak a repülők. A hidakon pattognak a géppuskagolyók. Nyilas-karszalagos utóvédek rohannak a hidak felé. Pesttől menekül a régi Magyarország. A hidakon csattogó bakancs- és csizmatalpak valaminek a végét jelzik riadt morzejelekkel. S—O—S... Süly. lyedünk... Pattognak a csizmaszögek és hullák nyúlnak el a Lánchíd kövein — csattogó zászlóval üldözi őket a halál. De maradtak még az innenső parton is. Maradtak és igyekeznek mindent magukkal vinni. Mindent és mindenáron. (Folytatjuk) Még 86 ezer sertés felvásárlása vár az állatforgalmi vállalatra Amint a napokban megtudtuk, még ebben a negyedévben 86 ezer hús- és zsírsertés felvásárlását kell a Megyei Adatforgalmi Vállalatnak lebonyolítani. A vállalat vezetőinek véleménye szerint nem lesz ez könnyű dolog. Azonban a megyei tanács v. b.-nek és a termelőszövetkezetek vezetőinek közös segítségével teljesíthetőnek látszik. Űjabb rendelkezések szerint a hússertést a korábbi 110 kilogrammos súly helyett 100 ki- logramos súlyban már átveszi a vállalat. Változás történt a zsírsertés átvételi súlyát tekintve is. Amíg nemrég csak 130 kilogrammos súlyban vette át a vállalat a zsírsertéseket, most a 120 kilogrammos sertéseket már átveszik. Ezzel kettős célt szándékszik elérni a Megyei Állatforgalmi Vállalat. Egyrészt, hogy teljesítse az idei sertésfelajánlási tervet, mely országosan is nagyon fontos, másrészt, hogy a termelőszövetkezeteknél férőhelyek szabaduljanak fel a jövő évi sertásállomány számára. Poly va és szalmakazal közé silóznak A nagykopáncsi Kossuth Termelőszövetkezetben jövőre lényegesen növelik az állatállományt. Jelenleg száz tehenük van. Jövő év végére elérik a 120-as létszámot. Ugyanakkor az összes szarvasmarha-állomány meghaladja a 430-at. A juhállományt is nagy mértékben gyarapítják. Juliból a járási terv szerinti állományt, az 1144-et 1800-ra szeretnék teljesíteni. A sertés-tenyésztésben is hasonló eredmények elérésére törekednek. Az állatállomány ilyen nagymérvű gyarapítása azonban némi akadályba ütkö. zik. Ugyanis az idei nyáron a szétszórt kisparcellákon nem tudták megteremteni azt a takarmánymennyiséget, amely a szarvas- marha és a juh etetéséhez szükséges. így úgy döntöttek, hogy a kukorica szártermést 500 holdról besilózzák. A silókat szalma és polyvakazlak közé, az állami gazdaságokban jól bevált módszerrel készítik. A tsz-ek szakmai segítséget várnak a konzervgyáraktól Termelőszövetkezeteinkben a jövő évi termelési tervek összeállításánál bizonyos fokú tartózkodással fogadták a zöldségfélék nagyob területen való termesztését. Nem ismerik a konyhakerti növények termesztésének módját, módszerét, ami miatt kisebb viták voltak a tervek egyeztetése során. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felkérte a konzervgyárakat, hogy a zöldségtermesztéssel foglalkozó közös gazdaságoknak most, a tervkészítés időszakában nyújtsanak szakmai segítséget. Magyarázzák meg a termelés egyes módozatait, a várható termésmennyiséget, s a bevételt. Különösen a mezőkovácsházi járásban jelentkezett ilyen igény. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldöttsége szerdán látogatóban járt a domb egyházi Petőfi Termelőszövetkezetben. A látogatás viszonzása volt a dombegyháziak tavaszi vendégeskedésének. A vendégek megtekintették a Petőfi Termelőszövetkezet gazdaságát, különösen az itasásoe bor júneveléséről híres állattenyésztését vizsgálgatták. Rögzített süldőfelvásárlási árak: A süldőnevelési szerződés keretében a szerződés alapján átadott hizlalásra alkalmas süldőkért fix szerződéses árat fizet az Állatforgalmi Vállalat. 40—60 kg súlyú fehér hús süldőért 18,—' Ft/kg 40—60 kg súlyú hús-, húsjellegű és mangalica süldőért 17,50 Ft/kg Ugyancsak rögzített árat fizet a vállalat a szabad süldőért és malacért is Fehér hús süldőért Hús-, húsjellegű és mangalica süldőért Nehéz süldőért Húsjellegű malacért Zsírjellegű malacért 20—69 kg-ig 20—69 kg-ig 70—30 kg-ig 19 kg-ig 19 kg-ig 17,— Ft/kg 16.50 Ft/kg 13,— Ft/kg 20— Ft/kg 19.50 Ft/kg Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 497
