Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-31 / 257. szám

4

NÉPÚJSÁG

1961. október 31., kedd

Ezt követeli az iskolareform jó végrehajtása

— Beszélgetés a megyei művelődésügyi osztály oktatási előadójával u pedagógusok körében végzett politikai és szakmai továbbképzés

helyzetéről —

Magyar-lengyel barátsági est Bucsán

Mikor a megyei művelődésügyi osztályon közöljük az oktatási előadóval, Végh Andor elvtárssal, hogy mijáratban vagyunk, felderülő arccal kínál helyet:

— Nagyszerű! Nagyon régóta nem írt erről a Népújság. Kérdezzenek az elvtársak.

— Talán a politikai továbbképzés ügyével kezdenénk, s majd a szakmaira is rátérünk. Az előbbinél mi volt tulajdonképpen a helyzet eddig?

— Noha eszem ágában sincs visszamenni az ősködig, a téma jobb megértése és könnyebb kibontása kedvéért azonban úgy vélem, nem árt visszapillantást vetni legalább egy-két mondat erejéig a tegnapra, ötvenhat előtt a nevelők főleg párttörténeti jellegű tanfolyamokon vettek részt, mondhatni gépiesen, ismétléssze- rűen. Ötvenhéttől kezdve azonban már tanulmányozhatják ezeken a tanfolyamokon a politikai gazdaságtant és a marxista filozófia alapját, a dialektikus és történelmi materializmust Célunk, néhány év leforgása alatt elérni azt: megyénkben ne legyen olyan pedagógus, aki a marxista ideológiát szervezett továbbképzés formájában ne tanulmányozta volna.

— Ideológiai továbbképzésben jelenleg a nyolc járásban hány nevelő vesz részt?

— Összesen 1749 fő. A marxista ideológiát tanulók száma azonban ezzel nem merül ki. Megyénk három és fél ezer pedagógusa közül sokan vannak olyanok, akik például egyetemi oktatásban vesznek részt — levelező formában természetesen — s ott a marxizmust kö_ telező tárgyként tanulják. Jelentős azoknak a száma is, akik a pártnál, KISZ-nél propagandistaként tanulmányozzák vagy már tanítják is a marxizmust. Ha mindezt figyelembe vesszük, látni kell, hogy örvendetesen csökkent megyénkben azoknak a pedagógusoknak a száma, akik világnézeti, politikai oktatásban még nem vesznek részt.

— Mi akadályozza őket ebben?

— Még nincs annyi kellőleg felkészült tanfolyamvezetőnk. Ugyanis elengedhetetlen, hogy biztosítsuk a továbbképzés színvonalát. Ha azt akarjuk, hogy a tanfolyamok hallgatói ne felületes marxista tudáshoz jussanak, jól felkészült tanfolyam vezetőkre van

szükségünk. Szerintünk például pedagógusaink világnézetét, politikai magatartását legközvetlenebbül a dialektikus és történ almi materializmus tanulása formálja. A jelen oktatási évben 600 nevelő kezdte el a megye területén a marxista filozófia tanulmányozását. Rajtuk kívül még négyszázan jelentkeztek, akiket az előbb említett okból majd a következő tanévben osztunk be tanfolyamra, mert annak csak böjtje lenne, ha a még gyengén állókat osztanánk be politikai továbbképzést vezetni.

— Hol tartják ezeket a tanfolyamokat?

— Zömmel járási székhelyeken. Ám arra törekszünk, hogy mind közelebb vigyük a foglalkozásokat azokhoz a helyekhez, ahonnan " a legnagyobb számú jelentkezés történik. így aztán Méhkerékre, Dobozra, Dévaványára és Kondorosra is jutott belőlük.

— Hangulatuk alapján, vágy- miként jelentkeznek és jelentkeztek a nevelők a marxista tanfolyamokra?

— Érdekes kérdés, és érdekes rá a felelet. A régebbi, ötvenhat előtti „hatás” következtében többségükben ötvenhat után is a párt- történeti, munkásmozgalmi tanlo:

lyamra jelentkeztek. Nagyon leegyszerűsítve látták a kérdést, úgy gondolták, hogy a politikai gazdaságtan gazdasági szakembereknek, a dialektikus és történelmi materializmus pedig a filozófia területére igyekvőknek szükséges, ők megmaradnak a „jó öreg” munkásmozgalmi történet ismerete mellett. A művelődésügyi osztály a tanfolyamhallgatók célszerűbb elosztása, továbbképzésük jobbátétele érdekében az iskolaigazgatók segítségét vette igénybe, akik személy szerint ismerik tantestületük minden egyes tagját, és szinte baráti módon adhattak nekik tanácsot, hogy melyik tanfolyamra jelentkezzenek, melyik viszi őket egy fokkal feljebb a marxista ismeretek lépcsőin, melyik segíti őket a nevelőmunka színvonalának emelésében. Ily módon mind több pedagógus eszmél rá, és teszi magáévá azt a nagy igazságot, hogy .csak az a pedagógus tud marxista szellemben nevelni, aki maga is tisztában van a marxista ideológiával.

— Most, hogy így. az érem egyik — igen fontos — oldalát, a pedagógusok világnézeti nevelésének mikéntjét nagyjából ismerjük, hasznos lenne megnézni a másikat, a szakmai továbbképzés dolgát is. Erről kérnénk tájékoztatást.

— Valóban, az érem két oldaláról van szó. A kettő szorosan ösz- szefügg. A szakmai továbbképzés például jelnetősen növeli a pedagógusok nevelőmunkájának világnézeti, politikai hatékonyságát.

— Milyen formában történik a nevelők szakmai továbbképzése?

— Az elfogadott leghatékonyabb formák a tanfolyamok és munkaközösségek. Szakmai tanfolyamokat főleg nyáron szoktunk szervezni, amikor pedagógusainkat már nem köti a tanítási idő. Hatásos forma a bentlakásos, de hátránya, hogy nagyobb tömeget nem tudunk' bevonni. A jövő nyáron hármat, ha jól megy, legfeljebb négyet szervezünk. Elméleti és gyakorlati kiképzést nyújtanak. Elméleti előadások matematikából és fizika-szaktárgyból vannak. Gyakorlati kiképzés: kísérleti eszközök használata, bemutatása, sőt kísérleti eszközök házi előállítása. Hulladékanyagból a tanfolyam résztvevői praktikus kísérleti eszközök készítését sajátítják el. A szakmai továbbképzésnek nagy segítője az önképzés. Nekünk, pedagógusoknak igen sok szakfolyóiratunk van. Szinte minden szaknak külön-külön. Sajnos azonban igen jelentős azoknak a nevelőknek a száma, akik nem tanulmányozzák a szakfolyóiratokban található hasznos cikkeket, nem olvasnak szakkönyveket, és önképzésükkel nem törődnek. Ennek felszámolására a jelen oktatási évtől kezdve önképzési terv készítését követeljük meg. Elkészítését az igazgatók és a felügyelők ellenőrzik. A szakmai képzés második formája az úgynevezett szakmai módszertani munkaközösségek. Ezek egy-egy nevelőtestületen belül munkaterv szerint dolgoznak. Szaktárgyi ismereteket adnak. Például valamely szakterületen elért újabb pedagógiai, módszertani kutatás eredményét, úiabb „fogást” tárgyalnak meg. Közösen megtekintenek és tanulmányoznak, elemeznek tanítási órákat.

— A politikai és szakmai továbbképzés miként tükröződik megyénk pedagógusainak a munkájában?

— A tanítók, tanárok az erkölcsi és a gyakorlati nevelőmunká-.

ban bátrabbak, nyíltabbak. Míg azelőtt nem kis részük inkább csak a hibákat látta mindenütt, ma a lényeges hibák meglátása és felvetése mellett látják és hirdetik az eredményeket is.

— Mi az. amit még tenni kell, ami megoldásra vár e téren?

— Például az ideológiai továbbképzés fegyelmét növelni, megszilárdítani. Lényeges az is, hogy az előadás és a viták ne merüljenek ki puszta ideológizálásban hanem feltétlenül kapcsolatban legyenek a' mindennapi élettel, a napi politikai eseményekkel. És még egy: amikor továbbképzési tervét a megyei művelődésügyi osztály elkészítette, nagy gondot fordított arra, hogy az 19C1/62. továbbképzési év az iskolareform végrehajtását szolgálja, hiszen egyik legdöntőbb feladat megyénk pedagógusait alkalmassá tenni a szocialista iskola kiteljesedett megteremtésére.

(20.)

Kruger várta a kétkedést, de ennyire hűvös fogadtatásra nem számított. Schellenberg azonban közben már behívta egyik emberét, átadta a bankjegy-kötegetT és halkan utasította valamire. Utána a Birodalmi Bank titkárságát kérte — állami vonalon. Kroger természetesen csak a párbeszéd egyik oldalát hallhatta.

— Heil Hitler, üdvözlöm, Schellenberg beszél... Igen, igen, az rendben volt, de újabb ügyünk lenne... Veszélyes csempészbandát füleltünk le a határon és a zsákmány közt akadt néhány köteg font-bankjegy is... Nem érti? Font. Angol font... Igen, igen... Nos, szeretnénk beváltani, a megfelelő jutalmak kifizetése céljából. Azt is küldtem már... Nem vagyok szakértő, önöknek kell megállapítani a valódiságot, ftérem, ellenőrizzék majd... Jó, jó, a viszontlátásra.

r— örülnek — mondta nem

Bucsa község történetében a napokban volt az első alkalom, hogy külföldi vendégeket üdvözölhettek. A látogatás jelentőségét fokozza az is, hogy a külföldi vendégek személyében a baráti állam, a Lengyel Népköztársaság küldöttei jöttek el hozzánk. A Hazafias Népfront rendezésében életrehívott barátsági est alkalmából, amely Szebelley Ferenc, a Hazafias Népfront helybeli elnökének megnyitó szavaival vette kezdetét. Ezután az általános iskola énekkara Agyagási Sándor vezetésével magyar és lengyel népdalokat mutatott be, a közönség nagy elismerésére. A mintegy 300 főnyi résztvevő a magyar és a lengyel himnusz elhangzása után feszült figyelemmel hallgatta Béres Lajos elvtársnak, a helyi tanács elnökének a baráti est jelentőségével foglalkozó beszédét. Ezután dr. Stanislaw Spchacki, a lengyel kulturális iroda helyettes vezetője emelkedett szólásra. Beszédét a közönség legnagyobb elismerésére magyarul mondta el.

A beszéd a lengyel—magyar

titkolt gúnnyal Schellenberg Kru- gernek, miután letette a kagylót — szűkében vannak a fontnak és ez váratlan üzlet számukra! Most természetesen megvárjuk a bank válaszát, de addig is gondolkodjon római útján.

— Rómába utazom? — kérdezte csodálkozva Kroger.

— Méghozzá azonnal. Intézkedem, hogy a megfelelő futárgépet bocsássák rendelkezésére. Felkeresi az Olasz Királyi Bankot és a megfelelő körítéssel beváltja a fontokat. Mondjuk ezer fontot. Nem mintha a valódi líra többet érne már a hamis fontnál, de megpróbáljuk.

Közben visszatért Schellenberg

embere és világos disznóbőr táskájából vadonatúj márkakötegek kerültek ki. Kruger a pénzt nézte, de mindig az járt eszében, miért disznóbőr táskában hozta, miért nem műbőrtáskát vitt magával. Schellenberg a biztonság okáért megkérdezte:

— Nem volt fennakadás?

baráti kapcsolatok tradícióinak felelevenítésével kezdődött. Beszélt a második világháború borzalmairól, mely a lengyel népet különösen sújtotta, örökké emlékeztető és intő példaként említette meg, hogy a második világháború alatt Lengyelországban minden ezer emberből 250 meghalt. Áz ország fővárosa az ostrom után a földdel volt egyenlő. A pusztító háború óta eltelt Idő alatt a lengyel nép hősies munkával szebbé tette Varsót, mint volt és virágzó életet teremtett a rommá perzselt országban;

Sochacki elvtárs beszédét a két nép barátságának éltetésével fejezte be. Ezt követően változatos, érdekes dokumentum- és játékfilm-bemutató következett, melynek kivitelezője a küldöttség univerzális embere, Jan Bloch elvtárs volt. A bemutatott filmek a lengyel nép múltját, jelenét hozták közelebb a nézőkhöz. A vetítés végeztével Szebelley Ferenc' a község vezetői és lakossága nevében köszönetét mondott az értékes baráti estért.

Ifj. Szilárd Ádám tanár, Bucsa

— Alázatosan jelentem, valamennyit rendben találták.

Kroger búcsúzkodott és keze már a kilincsen volt, amikor Schellenberg utánaszólt:

— Ha ügyes, kereshet is az üzleten. Olasz szövetségeseink szívesen vesznek át ellenséges valutát — némi felárral.

... Hilde Kroger türelmetlenül nézett órájára, este 11 óra volt és férje még mindig nem tért haza. Kimaradásai gyakoriak voltak, de Bernhard mindig előre jelezte azokat. Aznap viszont este hatra mondta magát, a legidősebb fiúnak volt a születésnapja. Fél tizenkettő volt, amikor az autófékezésből és az ajtócsapkodásból megsejtette, hogy férje hazatért. De mire eloltotta a lámpákat, hogy az óvatosan megnyitott ablakon át kitekintsen az elsötétített utcára, már nem látott semmit. Alig csukta be az ablakot, hallotta férje hangját:

— Őrnagy vagyok, Hilde.

Hilde asszonyos puhasággal

törleszkedett férjéhez, úgy zsongta:

— Az én férjem nagyon nagy

ember.

— Menj ki az előszobába, ott egy bőrönd.

— Bőrönd? — kérdezte íelindulHuszár Rezső

Hogy még magasabbra szárnyaljon a zene Erkel szülővárosában“...

Halk zeneszó csendült, el-elhalva, majd hirtelen magasra szárnyalva, mikor beléptem a gyulai zeneiskolába.

— Igen. ez a mi kis szűk otthonunk — mondta mosolyogva Kalotaszeghy András, az iskola fiatal igazgatója, s sietve, kicsit büszkén tette hozzá: — De már épül az új iskolánk, ahol hangverseny- termünk is lesz.

— Vajon hogy látja ő Gyula zenei életét? — akartam feltenni a kérdést, de mintha csak kitalálta volna gondolatomat, megelőzött.

— Talán még sohasem szárnyalt ilyen magasan a zene Erkel szülővárosában, mint az utóbbi években... — mondotta, és már sorolta is a soksok zenei eseményt, amely ehhez járult.

Az egykori szegényes zeneiskola szétfeszítette régi kereteit. És nem csoda. Égetően fontossá vált egy új, korszerűbb építése, hiszen a jelenlegi több mint 250-es létszámnál jóval több gyermek, s fiatal igényli a zenetanulást.

Komoly sikereket ért el a városi kórus és szimfonikus zenekar is. Ezekben a napokban nagy lendülettel, és nem kis lelkesedéssel készülnek tagjaik a november 7-én tartandó ünnepségekre,

amelyeken, mint tavaly, az idén is sikeresen szeretnének szerepelni.

Hónapról hónapra, kitűnő együttesekkel, bérleti hangversenyék kerülnek megrendezésre a városban, amelyek nemcsak népes, de rendkívül meleg szívű közönség előtt játsszák műsoraikat.

— Mindezek ellenére ezernyi olyan terv van* amely minden gyulai által megfogalmazható, s csak megvalósításra vár — mesélte Kalotaszeghy András.

— Hogy még magasabbra szárnyaljon a zene ebben a városban, az kell, hogy a zenei nevelést még jobban kiszélesítsük.

— Erkel szülővárosában szeretik az emberek a zenét, sőt kívánják, hisz mind népesebb azoknak a tábora, akik megszerették, megértették a legnagyobbakat, mint Bartók, Kodály vagy Mendelssohn.

Így beszélt Kalotaszeghy András, aki csak néhány éve kapcsolódott be Gyula zenei életébe, de úgy érezzük, igen helyesen mutatott rá az útra,

amelyen tovább kell haladni.

Wegroszta Sándor

HARMATH - RÉTI:

A Toplitz-tó titka]