Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
w«l. október 31., kedd NÉPÚJSÁG 5 31000 újítás, 137 millió forint megtakarítás három és fél év alatt Az eddiginél sokkal többet kell törődni a mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztésével A MEDOSZ-székház nagytermében összeült a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi újítók-felta- lálók második országos tanácskozása. Megjelent a tanácskozáson Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az illetékes főhatóságok vezető munkatársai, az erdészeti, a vízügyi és a mezőgazdasági üzemek legkiválóbb újítói, legnevesebb feltalálói. A tanácskozást Kovács István, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd Keserű János földművelésügyi miniszTüzet okoztak a cigarettázó gyermekek (Tudósítónktól) Vésztőn kigyulladt Kiss Andor szalmateíejü istállója, melyben bennégett egy tehén és egy másfél éves borjú. Kigyulladt és leégett az istálló melletti góré is, melyben 30 mázsa kukorica volt. Ezenkívül a tűz martaléka lett a góré melletti széna-, valamint szalmakazal és kukoricaszár. A kár összesen csaknem 12 ezer forint volt. A tüzet az egyedül otthon maradt hatéves kisfiú és a szomszédban lakó társa okozta. A gyermekek gyufával játszottak, cigarettát gyújtottak és az égő csikket az istállóban lévő szalmára dobták, amely pillanatok alatt lángbaborult. terhelyettes ismertette a mező- gazdasági újító-mozgalom eredményeit és feladatait. Mint bevezetőben elmondotta, az Országos Találmányi Hivatal adatai szerint a hároméves terv idején hazánkban 274 000 újítást valósítottak meg. . ' Az elfogadott újítások nép- gazdasági értéke mintegy hárommilliárd forint. Az újítóknak és a feltalálóknak . ugyanezen idő alatt több mint negyedmilliárd forintot fizettek ki. Az erdészeti, vízügyi és mező- gazdasági üzemek dolgozói az utóbbi három és fél évben kereken 31 000 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből tizenegyezret elfogadtak és mintegy kilencezFILMHIREK November 2-íól 22-ig országszerte megrendezik — három hullámban — a szovjet filmhetet. Budapesten és kilőne vidéki városban (megyénkben Békéscsabán kívül még Gyulán, Orosházán és Szarvason is) bemutatják ez alkalommal Grigorij Csuhraj rendező nagycíjat nyert alkotását, a magyarra szinkronizált Tiszta égbolt című filmet. \ * Iskolatársak voltunk címmel nyugatnémet film kerül rövidesen bemutatásra, Robert Sidomak rendezésében. Története egy kisemberről szól, s a cselekmény a hitleri Németországban és napjaink Nyugat-Németországában játszódik le. A film főszerepét Heinz Rühmann alakítja. rét megvalósítottak. Az újításokat alkalmazó üzemek összesen mintegy 137 millió forintot takarítottak meg. Különösen eredményesen fejlődik az újítómozgalom az állami gazdaságokban, ahol az elmúlt három és fél évben több mini 2S00 újítást és találmányt valósítottak meg. Egész mezőgazdaságunk számára rendkívül jelentős például dr. Matolcsi Györgynek és társainak az új gyomirtószer előállítására vonatkozó eljárása, amely lehetővé tette, hogy az eddig külföldön beszerzett simazin és antrazin szuperszelektív gyomirtószerek helyett mezőgazdasági üzemeink a jövőben a magyar gyártmányú hungazint használják a kukorica és más kultúrák gyomtalanítására. Zalánffy László, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője egyetlen újításával ötmillió forint értékű megtakarítást tett lehetővé egyik legfontosabb vízügyi építkezésünknél. Részletesen foglalkozott a továbbiakban azokkal az intézkedésekkel, amelyek elősegítették a mozgalom ilyen, nagymérvű fejlődését, majd rámutatott, hogy az újításokkal kapcsolatos meglehetősen nagyfokú tájékozatlanság még ma is igen sok helyen gátolja a mozgalom további kiszélesedését. Egyes gazdaságok vezetői — hangsúlyozta — az újítómozgalmat, a feltaláló-tevékenységet még ma sem tekintik a munkaverseny és a műszaki fejlesztés szerves részének. Az újítások elbírálása, mégin- kább a bevezetése körül még ma is gyakran nagy a huzavona. Hasonló hibák vannak a díjazások megállapítása, kifizetése körül is. A szakszervezet, a Földművelésügyi Minisztérium, az összes illetékes főhatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az újítói-feltalálód tevékenység útjából elhárítsák a még meglevő akadályokat, s így az eddiginél is sokkal szélesebbkörűen bontakoztassák ki a dolgozók kezdeményezőkészségét. A beszámolót széleskörű vita követte. (MTI) Tsz-asszonyok találkozója Kevermesen Termelőszövetkezeti asszonyok találkozóját rendezte meg október 29-én, vasárnap délután Kevermesen a helyi nőtanács és a három termelőszövetkezet nőbisottsága. A találkozóra meghívták a szomszédos Dombegyh^za^ termelőszövetkezeti asszonyait is. Az igen hasznos* tapasztalatcsere után este 7 órakor a művelődési otthonban békegyűlést rendeztek, melyen a megyei nőtanács részéről Gyebnár Jánosné, a békéscsabai városi nőtanács titkára tartott előadást. tan és meglepődve az asszony. Hol jártál? — Rómában — felelte nyugodtan Kroger. — Egy kis dolgom akadt. Az asszony tágranyílt szemekkel nézte, azután rohant ki ép már ott az előszobában bányászta a koffer mélyéből a sok csodálatos szerzeményt. Kroger jó családapa volt, a gyermekeknek is hozott. A születésnapját ünneplő fiúnak külön ajándékkal kedveskedett, egy kis játék Alfa Rómeóval. Az első felindulás és osztályozás után Hilde félénken megkérdezte: — Valóban Rómában jártál? — Egyszer majd... majd mesélek róla, milyen nagy ember a te férjed — mondotta Kroger. Azután mérges lett önmagára, mert elgondolta, hogy szeretett felesége egy ostoba liba, s holnap mindent elmond a szomszédok, nak. — De ez egyelőre maradjon a kettőnk ügye. Addig senkinek ne szóljál, míg meg nem engedem. — A Grete Tantenek sem mond. hatom el? — Nem! — Az ajándékokat megmutatom azért... — Nem! Az asszony hálásan tapadt Kru- gerra, a kurta, tiltó szavacskák nem zavarták. Az ágy felé vonta, amikor felsüvítettek a szirénák. — 'A pincébe! — visszhangzott mindenünnen, a lépcsőházból máris hallatszott a léptek zaja. Voltak, akik felöltözve várták a szokásos riadót — a gyerekek felnyögtek első álmukból ébredve. Krugerék is rohantak a pince felé, félúton jutott eszébe az asz- szonynak a csodálatos római bőrönd. — A koffer! — sikoltotta és vissza akart fordulni. — Maradj! — süvítette Kroger hangja és Hilde nem tehetett mást, minthogy a pincében magában imádkozott házuk és a bőrönd csodálatos megmeneküléséért. ... A próbákkal Schellenberg is elégedett volt. Ügy érezte, most már érdemes belekapcsolódni az ügybe és a babérokat learatni. — A fontok beválthatók — jelentette a Mészárosnak, majd hozzátette: — Ügy gondolom, teljesíthetnénk azt a korábbi elhatározásunkat, hogy ■ Krugert őrnaggyá léptetjük elő. Amúgy is esedékes már. Igazán ügyes ember, és ha nem is rendelkezik különösebb koncepcióval, de a technikai részleteket kielégítően oldotta meg. A javaslatom azt hiszem bevált. Kaltenbrunner helyeslőén bólintott. Schellenberg elégedetten gondolt arra, ebben kevés követője akadt: úgy dicsérni egy embert, hogy tulajdonképpen saját magát tolja előtérbe. Részletesen beszámolt a Mészárosnak a berlini és a római bankügyletek eredményeiről, aki ismét csak bólintott. Gondolkodott egy keveset,* azután megjegyezte: — Az ügyet felterjesztem a legmagasabb vezetés elé, de javasolnék még egy próbát. Valamelyik semleges országban. — Nagy szellemek, ha találkoznak — mosolygott Schellenberg — most várjuk a választ a stockholmi és zürichi bankoktól. Ittak, a beszélgetés más témákra terelődött és Schellenberg legalább két órája időzhetett már Kaltenbrunner szobájában, ami kor kihivatták. Másodpercek múlva már vissza is tért: — Stockholmtól Zürichig, a bankocskák haraptak. — Akkor javasolhatjuk a sorozat-gyártást. A font-ügy sikerére — emelte fel a Rajnavidékivel teli poharát Kaltenbrunner és cinkosan jegyezte meg: — A Bernhard-akcióra. A mi akciónkra. (Folytatjuk) Képek Lengyelországból A mezőgazdaság 1962. évi beruházási tervei A vajdasági tanácsok a maguk területére vonatkozóan elkészítették az 1962. évi mezőgazdasági beruházások tervjavaslatát. E terv- javaslatok megvalósítása elő kell segítse az eddiginél is jobb feltételek kialakítását a növénytermesztés és állattenyésztés további növelésében. Fokozza a gépesítés ütemét, megkönnyíti a mezőgazdaság műszaki fejlesztését, új, termelékenyebb munkamódszerek alkalmazását és mindenekelőtt tökéletesíti a mezőgazdaság szervezeti felépítését. A vajdasági tanácsok jövőre egyéb talajjavítási munkálatok. Lehetőség nyílik a folyók szabályozására, valamint gátak és csatornák építésére is, összesen 2380 km hosszúságú szakaszon. 850 millió zlotyt szándékoznak fordítani a jövő évben a vajdasági tanácsok a mezőgazdaság további villamosítására. Az ilyen jellegű beruházások mindenekelőtt a varsói, a pozna- ni, a lublini, a bydgoszczi, a ki- elcei, az olsztyni és a bialystoki vajdaságokra koncentrálódnak. Az előirányzat szerint a jövő évben további mintegy 2200 falu és 500 Visztula típusú kombájn. összesen 7 761 000 000 zlotyval fognak rendelkezni a mezőgazda- sági beruházások céljára. Az ebben az esztendőben ilyen célra fordítandó kiadásokhoz viszonyítva ez az összeg 15,7 százalékkal nagyobb lesz, de ugyanakkor magában foglalja az úgynevezett vajdasági és központi mezőgazdaságfejlesztési tartalékokat is. Ezzel szemben nem szerepel az összegállami gazdaság villamosítását hajtják végre. A villamosítási célokra fordítandó kiadásbk a jövő évben 9 százalékkal lesznek nagyobbak ehhez az évhez viszonyítva. Sorrend szerint a következő tétel a vajdasági tanácsok 1962. évi beruházási terveiben a mezőgazdaság gépesítése, nevezetesen több mint 600 millió zlotyt Egyre gyakrabban láthatók az állami gazdaságokban és termelő« szövetkezetekben lengyel gyártmányú mezőgazdasági gépek. ben a mezőgazdaságfejlesztési alap, valamint a parasztok és a termelőszövetkezetek saját eszközei. A vajdasági tanácsok beruházási tervjavaslataikban az állami gazdaságok további fejlesztése mellett első helyre az öntözési munkálatokat állították, mivel ezek rendkívüli mértékben befolyásolják a mezőgazdasági termelés növekedésének meggyorsulását. Az öntözési munkálatokra 1962-ben több mint 2 6Ö0 000 000 zlotyt irányoznak elő, vagyis 28 százalékkal többet, mint az idén. Ebből az összegből több mint 170 000 hektár szántó és mintegy 154 000 hektár réten és 'legelőn végezhető el az öntözési berendezések létesítése, a fásítás és az irányoznak elő a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó vállalatok munkájának kibővítésére és töké. létesítésére, műhelyépítésre, trak. toros-iskolák szervezésére, gépek beszerzésére a gépállomások számára, stb. 1962-ben több mint 1000 új ag- ronómuslakást építenek a falvakban. A legtöbb agronómuslakás a poznani vajdaságban — 111, a varsói vajdaságban 99, valamint a wroclawi és a bydgoszczi vajdaságban 90—90 — épül. Az ilyen jellegű beruházásokra a vajdasági tanácsok jövőre 47 százalékkal nagyobb összeget fordítanak, mint az idén. Az állami gazdaságokban a beruházások legnagyobb tétele jövőre mezőgazdasági gépek vásárlása és az építkezés lesz.
