Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

1961. október 4„ szerda NÉPÚJSÁG Vendégségben az ujkígyósi „virágosokénál... A z újkigyósi Aranykalász Ter­^ melőszövetkezet határában messzire tarkáink a virágmagte- lep: színpompás őszirózsatáblá­ban, vörös, sárga, rozsda színű és egyéb színárnyalatban ékeskedő törpedáliákban és más érdekes vi­rágokban gyönyörködhet a láto­gató. A tisztára sepert utat is nyíló virágok szegélyezik. Szinte lélegzetvisszafojtva közeledünk a kunyhóhoz, olyan ünnepélyes itt minden. Kék overállba öltözött, mosolygós asszony fogad bennün­ket: — Az utóbbi hetekben nagyon hozzászoktunk a külföldi vendé­gekhez — magyarázza szinte bo­csánatkérő hangon Gera Henrik- né, a virágkertészeti brigád veze­tője —de örömmel üdvözöljük a magyar látogatókat it. Tessék szétnézni nálunk. Igaz, ilyenkor ősszel, amikor a virágmag-szüret végefelé tart, kevés a látnivaló, lehulltak a legszebb virágszirmok, elhervadtak a rózsák. De mun­kánk gyümölcséről sokat mesél­hetünk. ILfegtudtuk azt is, hogy a „vi- ^ ^ rágósok’’ néven emlegetett brigád tagjai nemcsak virágmag- termesztéssel foglalkoznak. Vál­laltak egyéb kapálnivalót is. Na­gyon jól megértik egymást, isme­rik egymás gondolatát, összetar­tanak nemcsak a munkában, de a magánéletben is. Sok kellemes órát töltenek együtt, s kedves meglepetésekkel teszik szebbé éle­tüket. tf'lmesélik, hogy megven­^ dégelték egyik alkalom­mal az öregedet. A termelőszö­vetkezet tejet és egyéb ennivalót adott, az asszonyok cukrot, tojást, lekvárt hordtak össze. A brigád­vezető ötször befütött saját ke­mencéjébe, s illatos, foszlósbélű kalácsot sütöttek a kakaóhoz, o madártejhez. Az idősebb asszo­nyok és bácsik nagyon megha­tódtak a kedves fogadtatás láttán, egészéhez, de a lényeges mégis­csak a hátrahagyott munkákban van. Az életmű megértésében sen­kit nem segít annak megismerése, hogy teremtője milyen ruhákat használt, ő maga és házanépe mi­lyen felekezethez vagy fajhoz tar­tozott, és mit írt magánleveleiben barátainak és más vele kapcso­latban álló személyeknek. Az ef­fajta érdeklődés a lényeges meg­ismerését gátolja, félrevezet ak­kor is, ha azt mondjuk, hogy „az embert” akarjuk megismerni. Az ember megismerésének ily módon való elgondolása hamis, mert a teremtő művésznek vagy tudós­nak a magatartásában van az em­ber, az pedig a művében, a lénye­ges cselekvésében van, nem más­hol. Beethoven emberi jelenségét sem azáltal • értjük meg, hogy megállapítjuk, milyen bécsi kocs­mákat látogatott, arisztokrata vagy közrendbeli hölgyek tartoztak-e ismeretségi körébe, vagy milyen mértékben háborgatta kedélyét az a körülmény, hogy a bíróság el nem ismerve nemesi származását, polgári bírósághoz tette át egy pe­res ügyét. Mindez por és hamu, ál­taluk nem jutunk közelebb a szimfóniák szépségéhez. Mindent egybevetve, bátran ál­líthatjuk, hogy Bartók megbecsü­lésének külső körülményei nem a legkedvezőtlenebbek, életműve egyre inkább forgalomba kerül, az iránta való érdeklődés lassan és biztosan emelkedik. És amit intéz­ményesen megtettünk eddig en­nek érdekében, az nem is kevés, bár több is lehetne azokon a te­rmeteken, amelyekre rámutattunk. s jóízűen falatoztak a terített asz­talok mellett. — Rendeztünk mi vacsorát kül­földi vendégek tiszteletére is — veszi át a szót Gera Henrikné. — Sok külföldi szakember járt ná­lunk, mert angol, német, holland és francia exportra termesztünk magvakat. Nagyon elégedettek voltak a munkánkkal. A holland vendég azt mondta, ilyen szép ter­melőszövetkezeti kertészetet még nem látott. Egyik külföldi vendég tiszteletére ünnepi vacsorát ren­dezett a brigád. Magunk adtuk össze a baromfit, s együtt vacso­ráztunk. Megmutattuk, hogy mi­lyen a híres magyar konyha, a csirkepaprikás és egyéb finomság. Nagyon el volt ragadtatva, mi is jól éreztük magunkat. Ne csak munkában legyünk együtt, néha a szórakozásban is. Az újkigyósi „virágosok” mint egy nagy család tagjai, együtt iparkodnak megszépíteni munkahelyüket, könnyebbé tenni a munkakörülményeket. Az ideig­lenes nyári szállás helyén maguk építenek vályogkunyhót. Még a vályogot is ők vetették hozzá. A 67 éves Plencskovics Antalné megsértődött, mert őt meg akarták kímélni a nehéz fizikai munkától a fiatalabbak. Jövő nyáron már új kunyhóban pihenhetnek, amit szépen kimeszelnek, s barátságo­san berendeznek. A brigádtagok egyforma sötétkék köpenyt és pöttyös kendőt kapnak. Tavasszal a virágmagtermesztésen kívül hib- ridparadicsommag-termesztésre is berendezkednek, ezenkívül több tízezer szál vágottszegfűt, ősziró­zsát szállítanak a fővárosba, ami szép jövedelmet hoz a termelő- szövetkezetnek. Az örökké vidám újkigyósi „virágosok” jó munká­jukkal komoly jöjedelemhez jut­tatják a szövetkezetei, amiből ter­mészetesen szépen jut nekik is. Ary Róza Dér Ferenci ÜE-Ti WWWVAAAA^W (9) nyes? (Napló-féle) /s/wvwwwwv< Röplabda-csapatunk a visszavá­gó mérkőzésen rettenetesen kika­pott a Turista üdülő csapatától. • Alekszej barátunk újra meglá­togatott bennünket.. Együtt men­tünk aztán Ö-Gagrába és a Gag- ripsban egy házaspárral ismer­kedtünk meg. A férfi magas, bar­na hajú, kemény tekintetű em­ber, határozott orosz típus. Az asszonyka kedves, szép arcú, kis­sé álmodozó tekintetű, tiszta üde- séget lehelő jelenség: ma ünnepli éppen 25. születésnapját. Beszél­getni kezdünk ... Sok min­denről volt szó, de ami a legin­kább megmaradt bennem — és még utólag is a hatása alá kerü­lök, ha rágondolok — az a nagy szenvedély, az a tűz és meggyőző erő, amelyet ismeretlen ismerő­sünk a Szovjetunió kül- és gazda­ságpolitikájáról, ennek belpoliti­kai összefüggéseiről beszélt, s magyarázott. — Kollégám tolmá­csolt, amíg bírta, de a szívvel-lé- lekkel teli magyarázat lendülete nem viselte sokáig a tolmácsi szü. neteket. (Szicsasz, majd a végén!) De így is, félig-meddig értve a zuhogó mondatok gyors egymás­Szakosííják a boltokat Csorváson szeptember 25-én megnyílt az önkiszolgáló háztar­tási bolt. Jelenleg a vasműszaki boltot szervezik át önkiszolgáló­vá. A szakosítással nagyobb lehe­tőség nyílik az áruválaszték bőví­tésére, s így a lakosság helyben beszerezheti azokat az árufélesé­geket, melyekért azelőtt Békés­csabára, vagy Orosházára kellett utazniok. NÉZZÜK MEG azonban, mi az eredménye mindennek, az egyes ember, akinek sokszorosából áll a társadalom, mit értett meg eddig Bar-tokból? A lényeges ugyanis itt van. Az egyes ember tudatában, értelmességében fordul a történe­lem, itt születik a megértés, itt vá. ük értékké és értelmes cseleke­detté a nagy ember példája, élet­művének értelme, itt válik öntu­datos életté mindaz,' aminek te­remtő értéke, valósága van. Ha innen nézzük Bartókot, akkor sok­kal szerényebben kell szólnunk. Az elvetett mag megmozdult, de a hajtások még igen gyengék, bi­zonytalanok. Mindenki, aki Bar­tókból eddig valami keveset felfo­gott, érzi, hogy jelentős, igen nagy dolgokról van szó. Ez akkor is áll, ha a magatartás szembenálló. A megértés hiánya mellett is tapasz­taljuk a hatást, az állásfoglalásra kényszerítő erő jelenlétét. Valami­lyen formában az elme felfogta, hogy nem máról holnapra eltűnő dolgokról van szó a bartóki élet­műben, hogy ami ott van, az az elevenbe vág. A zenei műveltség lassú kibontakozásával sokan van­nak, akik már egyre inkább fel­fogják, hogy nemzeteket egymás­hoz közelebb hozó nagy és egye­temes, gyönyörködtető zenei vilá­got teremtett Bartók. A többség azonban, ha érdeklődik is, ma még inkább kétkedik, tűnődik, esetleg közömbös. Mégis biztató az a jelenség, hogy az elgondolkozók- ból és közömbösökből egyre töb­ben válnak megértőkké. Zeneok­tatásunk sok figyelemre méltó se­gítséget nyújtott már e téren és ennek tapasztalhatók az eredmé­nyei is. SOK OLYAN zenebaráttal is találkozhatunk, aki már azzal is tisztában van, hogy a bartóki al­kotás több a zenénél. Az élet minden megnyilatkozásában élő valóságra, annak élésére nyújt se­gítséget a megértők számára. De a megértésért meg kell küzdeni. Nem jön magától. Hogy micsoda, mennyi és minő összefüggéseket rejt Bartók életműve, az csak át­ható, személyes érdeklődés árán fogható fel. Az irodalmi méltatá­sok sok mindent kimondták már, olykor félrevezető megállapításo­kat közöltek, de akár helyesek a megállapítások, akár nem, ez az egyéni megértés szempontjából egyre megy. Mint minden valódi nagy érték befogadásánál és meg­értésénél, Itt is az egyéni teljesít­mény a lényeges még a legjobb segítség mellett is. Aki Bartókot, zenéjét, életművének egyetemes emberi és számunkra közelebbi ér­telmét fel akarja fogni, az ne tá­maszkodjon a. kalauzokra, magya­rázókra, emlékalbumok és hosszú tanulmányok megállapítására. Ke_ ressük meg a közvetlen kapcsola­tot Bartók zeneműveivel, népzene- kutató munkásságával és más for­mában hátrahagyott közléseivel. Korunk kérdései rejlenek ott a ma elérhető legmagasabb emberi ma­gatartás és bölcsesség eszméltető erejével. A munka megéri a fá­radságot. Kövest András utánját, magával ragadott valami erős sodrás. Ez az ismeretség és beszélgetés is legmélyebb emlé. keim közé tartozik. • Reggelre teljesen beborult az ég — már az este látszott, hogy vihar készül — s most mennydö­rög, villámlik. A tenger sem kék többé, a hullámok szürkén csap­kodják a parti köveket és a mér- hétetlen víz, valahol messze, a látóhatár peremén, összeolvad a felhőkkel. Fél kilenc: esni kezd az eső. Apró. sűrű cseppekben. A szobában 25 Celsius van, a levegő nehéz, páradús. ‘ * Tudományos előadást hirdetnek ma estére a helybeli művelődési házban — a Szovjetunió előtt ál­ló gazdasági feladatokról. Az elő­adó Moszkvából érkezik, neves tu­dós. A mi viszonyainkhoz képest — alapjában véve — meglepő dol­got tapasztaltam. Az előadásra szóló, pénzért és nem is olcsón árusított jegyekből már tegnap délben alig volt néhány darab! Hihetetlen nagy érdeklődés éj itt az emberekben minden iránt, amelyet úgy ítélnek meg, hogy hasznukra válik, világosabbá teszi gondolataikat és segíti tisztánlátá­sukat, gyarapítja tudásukat. íme a példa: az esti előadás tömeg­vonzása. * Délutánra kitisztult az ég — valahonnan valami kis szél kere­kedett, de azután az is eltűnt va­lahol — és újra ránknevetett a tenger. Szlávkának mondja egyik kollégánk: szeretne egy igazi, ten­geri vihart látni. — Ebben az idő. szakban — válaszolja a csöndes- szavú fiú — nincsenek viharok ezen a vidéken. Csak később. De akkor igazán fenséges a tenger. Tajtékzik, dühöng, birkózik a szél­lel, s csak úgy tépi a partot. Az­után hozzáteszi: tavaly Szocsiban 7-es rendű szélben úszott be a há­borgó tengerbe (a legmagasabb szélerőt 11-es rendűnek jelölik). — Kollégám erre megjegyezte: ez nagyon veszélyes lehetett. — „Nos, veszélyes, de nagyon érde­kes is volt ” — válaszolta csendes mosollyal Szlávka. * Nagyszerű, pompás látvány: ragyog az eső utáni délutáni Nap; előttünk a tenger végtelensége, kéken, hullámosán; mögöttünk a Kaukázus nyúlványai. Hinnéd, csak kis dombocskák, de nem, mert felhők övezik erdőborította, magas csúcsaikat. Az óriás termé­szet nagyszerű alkotása mindez itt együtt * A tengerparti strand végén idős ember tűnik fel, egyik kezében 15—20 literes kis, lapos hordó — ahogy mifelénk mondják: „kis- tonna” — másikban kosár, poha­rakkal, öblítővízzel telt üvegek kel. Édes, grúziai mustot árul. Na gyón eredeti az öreg: simlis sáp kában, vászon gimnasztyorkában, sonkanadrágban, s vászonszárú csizmában van. Arca piros (a Nap hevétől, de talán inkább az ott­honi bortól), bajusza hófehér, he­gyesre pödört. Nótázva árulja a piros mustot, azután rigmust mond, valami olyanfélét, hogy aki ebből a nedűből iszik — fia­talabb lesz tíz esztendővel, s uíá- na fordulnak a lányok. (És ha asz- szony-személy issza? — „Az asz. szonyok, lányok megszépülnek tőle!”) — Nosza, iszunk mindahá- nyan az édes, fojtott mustból, az öreg is koccint velünk — s ezt a pillanatot örökíti meg éppen fény­képezőgépével egyik kollégánk. Az öreg tréfás zavarba jön: „Ta­lán csak nem viszik be a képet a rendőrségre?” (Mert hát, tilos ám így áru.ni az itókát!) Megnyugtat­juk: nem látja a képet semmiféle hivatalos személy! Nevet az öreg, kétfelé törli a bajuszát, köszön, s megyen tovább. * Irina, kis kollektívánk „prin- cesszinája” ma utazott haza. Bú­csúzóul megnézte magát tükörben, valami parányit kiigazított az ar­cán, egy pillanatig még nézte a tükröt és sóhajtva becsukta a kis kézitáskát. „Hát akkor jó pihenést a még itt maradóknak és viszont­látásra Moszkvában...” — Ö volt az első fecske, aki elrepült innen. Holnap, holnapután mennek a többiek — végül elindul majd a mi vonatunk is. Milyen gyorsan elszállnak a tengerparti nyári na. pok.„ * Igen: elbúcsúzni nem könnyű. Tegnap este összejöttünk a Gag- rips pálmakertjében egy pohár borra. Előtte a kis Gálja utazott el: Szocsiba ment, majd a Krímbe utazik — még van szabadsága. Ma reggel már hiányzott a társaság­ból... * Mintha a tenger is búcsúzott volna tőlünk: gyönyörű volt — mint egy gyönyörű szép asszony. Ragyogott, hullámzott, és még egyszer átölelt bennünket. Azután újra este van. A vonat 22.30-kor indul Moszkvába. S ott vár bennünket az IL 18-as — há­rom óra múltán pedig nagyot só­hajtva, szívünk melegével ölel­jük meg a hazai földet. Gyönyörű nyár volt. (Vége) Rádió- és televízió-műsor CSÜTÖRTÖK, 1961. OKTÓBER 5. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen. 8.10 Tánczene. 9.00 Búzaszemecske. 10.00 Hírek. 10.10 Napi­renden. 10.15 Operarészletek. 11.00 Rá­dió szabadegyetem. 11.25 A Berlini Rá­dió vonószenekara játszik. 12.00 Hírek. 12.15 A cigánybáró. 13.00 Egy falu — egy nóta. 13.50 Partizán-énekek. 14.15 Emberek sorsáról döntenek. 14.25 Könnyű szimfonikus zene. 15.00 Hírek. 15.10 „Üj nótát fújjunk“. 15.45 Szív küldi szívnek szívesen. 16.45 A bajai honvéd helyőrség fúvószenekara ját­szik. 17.00 Hírek. 17.15 Mozart-művek. 18.05 Ifjú Figyelő. 18.25 Közvetítés a Fő­városi Operettszínházból: Luxemburg grófja. 20.05 Hírek. 22.20 A Nemzetközi Liszt—Bartók Zongoraversenyről je­lentjük. 23.00 Tánczene. 24.00 Hírek. 0.10 Kórusok. PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Igor herceg. 14.50 A külföldi sajtó hasábjairól. 15.00 Tánc­zene. 15.40 Dvorzsák: Szerelmi dalok. 16.00 Hírek. 1G.05 Arany János balla­dái. 16.35 Izraeli népdalok. 16.50 1000 szó oroszul. 17.00 Daltanulás. 17.20 Ze­nés ajándékmúsor a Villamos Állomás- szerelő Vállalat dolgozóinait. 18.00 Hí­rek. 18.05 Tánczene. 18.25 Megbízatása: országgyűlési képviselő. 18.40 Balett­zenék operákból. 19.00 Hírek. 19.05 Em­ber és természet Bartók világában. 19.55 Este van már. 20.20 A Társadalmi Szemle legújabb számának ismerteté­se. 20.30 Élőszóval — muzsikával. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 17.30 Kisdobosok műso­ra. 18.00 Segít a szabvány. 18.20 A vi­lág térképe előtt. 78.45 Beszélgessünk oroszul! 19.05 Es mégis . .. (Francia lcisfilm). 19.30 TV-híradó. 19.50 A lila hegyek országában. 20,35 Budapesti Ze­nei Hetek. 21.40 Hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents