Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
BÉKÉS MEGYEI « Ara 60 fillér ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉP UJG 1961. OKTÓBER 29., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM Frol Kozlov elvtárs beszámolója a párt szervezeti szabályzatának módosításáról az SZKP XXII. kongresszusán Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusán nak október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött. Erői Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy „a kongresszus teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bei- és külpolitikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét”, egyhangúlag jóváhagyta az SZKP új programját, „az egész párt és Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottsága kollektív, alkotó gondolkodásának gyümölcsét”. • Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését, mondotta Kozlov. „Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára”. Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben levő szervezeti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen „Az SZK(B)P szervezeti szabályzatának módosítása” címen Nyikita Hruscsov tartott beszámolót. ,A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmásíthatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett szervezeti szabályzat-tervezet tovább fejleszti ezeket az elveket.” A SZKP ezekben az esztendőkben „számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve, a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit, és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini Központi Bizottság köré”. „A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban” — mondotta Kozlov. A szervezeti szabályzat megbízható fegyver Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban — folytatta Kozlov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szovjet nép pártja lett. „Ez pártunk történelmi fejlődésének, a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye.” „Pártunk a marxizmust-leniniz- must alkotó módon továbbfejlesztve, határozottan harcol a forradalmi elmélettől mélységesen idegen revizionizmus, dogmatiz- mus és szektásság minden megnyilvánulása ellen”. Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. „A párt szilárdan kiáll a proletár internacionalizmus kipróbált elvei mellett.” A párt egész története „a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom iránti internacionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását, erősíti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregével, a békéért, a demokráciáért és szocializmusért folyó közös harcban összehangolja akcióit a kommunista világmozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel”. Kozlov rámutatott, hogy „a jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a párttagok rangja”. „A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagijaiból fogja kiegészíteni sorait.” Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét: Ez a cikkely, mutatott rá Kozlov, teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Űj benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, „aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében”. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében „előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei.” A párttag egyik legfontosabb kötelessége — folytatta Kozlov — „a bírálat és önbírálat fejlesztése, harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen”. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. „A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában”. „A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását.” Új kiegészítő cikkelyek A szervezeti zetét egy sor szabályzat terve- olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be) az új szervezeti szabályzat-tervezet ezt a cikkelyt elhagyja. „Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma” — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellep és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat-tervezet ezt a cikkelyt elhagy- repel: „Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta”. A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, „ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó pártmunkába”. „A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve” — hangsúlyozta az előadó. „Rendkívül nagyjelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.” A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkcionáriusok, munkatársak kezében, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól, biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes arányát — jelentette ki Kozlov. „A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet norma-, jává kell válnia” — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e' rendszer célszerűsége szemmellátható. „A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz, azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez.” Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve „egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének”. A- szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra ás beválaszthatok a vezető szervekbe. „A megfelelő jelöltet azonban akkor lehet megválasztottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedét megkapja”. Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervekbe való huzamosabb idejű beválasztásának lehetősége a szervezeti szabályzat értelmében kiterjed az összes választható posztokra és nemcsak az SZKP Központi Bizottsági, vagy a Központi Bizottság Elnökségi tagságára, mint azt egyesek javasolták. Az értelmes, kezdeményező szellemű és energikus munkatársak törvényszerű fejlődését és kiemelését nem lehet megakadályozni — mondotta Kozlov. A szabályzat-tervezet hangsúlyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: „A Központi Bizottság tagjának és tagjelöltjének egész tevékenységével igazolnia kall a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja vagy tagjelölt je foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban.” A szabályzat-tervezetnek ez a rendelkezése mutatja, hogy milyen igényes pártunk azokkal szemben, akiket harcos lenini vezérkarának soraiba állít — mondatta Kozlov. A í demokratikus centralizmusról Kozlov hangsúlyozta, hogy „A centralizmus nem mond ellent a párton belüli demokráciának. Fel. tételezi a helyi kezdeményezés és építőmunka minden eszközzel való fejlesztését és a fennkölt, öntudatos fegyelmet. A demokratikus centralizmus biztosítja a párt akaratának és cselekvésének egységét: mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásának megfelelően átszervezze sorait, s az egész párt erőfeszítéseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű feladataira összpontosítsa.” A pártélet normája a vélemény- szabadság, a politikai és gyakorlati párt-tevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező párthatározatban rögzítenek. A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza „a párt-politika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatását, a tisztázatlan vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben vagy a párt egészében való megvitatását” — mutatott rá a továbbiakban Kozlov. „Természetesen nem engedhető meg, hogy ellentmondásokba keveredett vagy éretlen emberek valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártellenes elemek a párt egységének aláásá- sához vezető akciókat indíthassanak”. A pártnak nincs joga, hogy fegyvertárából kiiktassa azokat az eszközöket, amelyekkel tömött sorainak eszmei és szervezeti egységéért harcol” — jelentette ki Kozlov. „A szervezeti szabályzat biztosítékokot nyújt a jelentéktelen kisebbség olyan próbálkozásai ellen, hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a frakciós csoportosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irányuló kísérletek ellen” — mondotta Kozlov. A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során — közölte Kozlov — ilyen kérdések vetődtek fel: nem zárja-e ki az SZKP, az egész szovjet társadalom egyöntetű egysége mindenféle sza- kadár-tevékenység lehetőségét a párt soraiban? Szükség van-e a jelenlegi körülmények között a szervezeti szabályzatban bármiféle formális biztosítékokra a frakciózás és csoportszellem ellen? „Igen, elvtársak, ilyen biztosítékokra szükség van” — hangsúlyozta Kozlov. „A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadalmi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártban. De egyes személyek vagy csoportok eszmei ingadozásának forrá(Folytatás a 2. oldalon)
