Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
2 NÉPÚJSÁO 1961. október 29., vasárnap Tanácskozik az SZKP XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról sait még nem küszöböltük ki teljesen.” A XXII. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításával szemben elkeseredett ellenállást tanúsított a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Ka- ganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szaburov és Sepilov — jelentette ki az előadó. más szocialista országokhoz fűződő kapcsolataik éles megrontásának útjára leptek. „Az Albán Munkapárt vezetőinek, és mindenekelőtt Mehmet Shehunak, valamint Enver Hod- zsának a tevékenysége szemléltetően mutatja, hova vezethetnek a személyi kultuszhoz való vissza- kanyarodások, a pártvezetés lenini normáinak megsértése, az antidemokratikus rendszer bevezetése a pártban és az országban” — mondotta Kozlov. „Mit kellett tennie a Központi Bizottságnak olyan körülmények között, amikor hiábavalónak bizonyult a számtalan kísérlet, hogy meggyőzzék az albán vezetőséget — mondjon le szektás cselekményeiről, s amikor e vezetőség hibájából a proletár nemzetköziség elveitől való elszakadás veszélyes útjára történt lépésük eszmei ellenfeleink előtt is köztudottá vált? Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben az albán vezetők leninista- ellenes magatartásának elvi elité, lése, a felmerült eltérések leküzdéséhez vezető utak megkeresésére szólító felhívás volt e kérdés egyedül helyes, valóban marxista- leninista megközelítése” — jelentette ki Kozlov. „N. Sä Hruscsov elvtárs beszélt azokról a tényekről, amelyek meg. mutatják, hogy Mehmet Shehu, Enver Hodzsa és más albán vezetők a legutóbbi napokban, már a XXII. kongresszus ülésezésének idején, olyan tevékenységet folytattak, amely azt bizonyítja, hogy e vezetők még jobban belekeveredtek a nacionalizmusba és a szektarianizmusba, s még inkább eltávolodnak a nemzetközi kommunista mozgalom összeegyeztetett irányvonalától; hogy az SZKP és Központi Bizottsága nyílt rágalmazásának, saját pártjuk és népük becsapásának útjára léptek. S ez, elvtársak, szégyen; szégyen, hogy az albán vezetők mindenkit ellenségüknek tekintenek, aki ma a Szovjetunióval való barátság mellett száll síkra!” „Kötelesek vagyunk erélyesen kijelenteni, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok igazi egysége csak a marxizmus-leni- nizmus elvi alapjain lehetséges és nem oly módon, ha elhallgatjuk az albán vezetés helytelen vonalát. A hallgatás álláspontjára helyezkedni adott esetben azt jelentené, hogy ezeket az embereket helytelen, antileninista tevékenységük folytatására buzdítjuk. A mi pártunk nem léphet ilyen útra.” „Mi, szovjet kommunisták a jövőben is erélyesen le fogunk leplezni mindenkit, aki eltávolodik a leninizmustól, minden revizionistát és dogmatikust” — hangsúlyozta Kozlov. nek és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedéséről.” A párt-káderek kiválasztásáról és beosztásáról szólva közölte, hogy a vezető pártszervek állomá. nyában évről évre nő a mérnökök, a közgazdászok, az agronómusok, a zootechnikusok és más szakemberek száma. Az SZKP új szervezeti szabályzata megköveteli a pártszervektől, hogy tovább javítsák a káder-munkát, fokozzák funkcionáriusaik felelősségét a párttal és a néppel szemben és javítsák a párt vezetésének módszereit. Kétségtelenül megnőtt a párt- szervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a továbbiakban. — „De ez nem azt jelenti, hogy a pártbizottságoknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniük, s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit.” Kozlov kiemelte, milyen nagy jelentőségű a helyi pártszervezetek tevékenységének megjavítása szempontjából a pártmunka társadalmi alapjainak kibővítése. „Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a pártszervek apparátusa csökkenjen, s a pártaktíva sorai növekedjenek.” Kozlov hangsúlyozta, hogy „a párt csak akkor teljesítheti nagy feladatait, ha minden párttagot és minden szovjet embert a kommunista erkölcs, a magas színvonalú öntudatosság és eszmeiség, a munkaszeretet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben óriási szerepe lesz a kommunizmus építői erkölcsi kódexének, amelyet az SZKP programja fogalmazott meg és amely a szervezeti szabályzatba is bekerül t. Ez a kódex lesz a párttagok magatartásának normája, az a hangvilla, amelynek alapján a párttag és a pártszervezet érzékeli, ellenőrzi és értékeli elvtársainak erkölcsi tulajdonságait.” Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommunistái széleskörűen megvitatták a szervezeti szabályzat tervezetét. A megvitatásban több mint 9 millió kommunista vett részt. „Teljes joggal mondhatjuk, hogy | az SZKP szervezeti szabályzata | tervezetének megvitatásában az egész párt, minden kommunista részt vett. A szervezeti szabályzat tervezetét kivétel nélkül minden taggyűlésen, pártkonferencián és pártkongresszuson egyhangúlag jóváhagyták.” *Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP szerve- 1 zeti szabályzata tervezetére vonatkozó egyes javaslataival és ész. revételeivel foglalkozott. A Központi Bizottság gondosan tanulmányozta mindazokat a Ja- j vasiatokat, amelyek kiegészítik vagy továbbfejlesztik a szervezeti szabályzat tervezetének egyik vagy másik tételét — mutatott rá Kozlov — és a szervezeti szabályzat tervezetének a küldöttek közt szétosztott szövegében általánosított formában, megfelelő kiegészítéseket és szabatosabb meghatározásokat eszközöltek. Belevették többek közt azt a tételt, hogy „minden kommunista kötelessége mindenképpen hozzájárulni a Szovjetunió védelmi erejének erősítéséhez és fáradhatatlanul harcolni a békéért”. A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a választásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le, úgy jellemezte, hogy ezzel hátrafelé lépnének a pártdemokrácia fejlesztésének útján. Ez azt jelentené — mondotta —, hogy „szűkülne és korlátozódnék a párttagnak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthassa akaratát”. Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a szervezeti szabályzat állítsa helyre az időnként végrehajtandó tisztogatást a pártban. „Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. — A párt eszmeileg és szervezetileg annyira szilárd, hogy tisztogatás nélkül is képes megszabadítani sorait az olyan személyektől, akik megsértik a programot és a szervezeti szabályzatot.” Beszámolójának befejező részében Kozlov hangsúlyozta, az alkotó energiának és kezdeményezésnek abban a hatalmas lendületében, amellyel a szovjet emberek nevezetessé tették az SZKP XXII. kongresszusa előkészítésének időszakát, visszatükröződik a népnek az a készsége, hogy a párt vezetésével sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP programja által kitűzött nagy terveket. A beszámolót gyakran hosszantartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadták Kozlov befejező szavait: „Közel van már az az idő, amikor a párt vezetésével, a marxizmus—Ienlnizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat, s megvalósul a nagyszerű elv — „mindenki képessége szerint, mindenkinek szükségletei szerint, amikor a kommunizmus napja felragyog földünk felett. A kommunizmus az egész világon meghonosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és minden nép boldogságát”. Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusának ülésén Frol Kozlov beszámolója után felszólalt és üdvözölte a kongresszust: Hilding Hagberg, a Svéd Kommunista Párt elnöke, Kodriguez Giraldo, a Brazil Kommunista Párt Országos Vezetősé(Egyhangúlag elfogadták 1961. október 27-én) Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, miután meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédét I — az SZKP Központi Bizottságának I beszámolóját —, határozatban lefek- I teli: (Egyhangúlag elfogadták 1961. október 27-én.) Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista PártA moszkvai Pravda és az Izvesztyija szombat esti kiadása az SZKP XXII. kongresszusának | anyagai között közli Kliment Vo- I rosilov kongresszusi küldött (az ! SZKP tagja 1903 óta) nyilatkozatát. „Teljes egészében magamévá teszem a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának és az SZKP programjáról szóló beszámolónak, azoknak az előadói beszédeknek minden tételét, amelyeket N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára tartott ezen a kongresszuson — mondja a nyilatkozat. „Teljes mértékben megértem, hogy milyen komoly hibát követtem el akkor, amikor a pártellenes csoport tagjainak káros megnyilvánulásait támogattam” — írja Vorosilov, majd rámutat, hogy a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója „igazságos értékegének tagja, Ibrahim Musztafa, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, Oscar Vargas, Costa Rica Nemzeti Élcsapata Országos Bizottságának titkára és Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Kozlovnak az SZKP szervezeti szabályzatáról tartott beszámolójához hozzászólt: I. P. Kazanyec, az Ukrán KP Központi Bizottságának másodtitkára és N. G. Jegoricsev, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának másodtitkára. A kongresszus szünet után tovább folytatta tanácskozását. A délutáni ülésen felszólalt: Vaszilij Tolsztyikov, az SZKP leningrádi területi bizottságának másodtitkára, Golikov marsall, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főosztályának vezetője, Sazalcsan Toka, az SZKP tuvai területi bizottságának első titkára, Olga Kolcslna, az SZKP moszkvai területi bizottságának másodtitkára, Vaszilij Csernisev, az SZKP Primőrje határterületi bizottságának első titkára, A. Bászov, a rosztovi területi párt- bizottság első titkára. Ezután a réunioni, az izlandi, a Salvadort, a dominikai, a nepáli és a panamai kommunista párt képviselői üdvözölték a kongresszust, majd véget ért a szombat délutáni ülés. A kővetkező ülést hétfőn reggelre tűzték ki. (MTI) Teljes egészében helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét; Helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolójában foglalt következtetéseket és javaslatokat. (MTI) Az árulók aljas célokat tűztek maguk elé ,.E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet lenini elveihez. Mindenáron igyekeztek érvényre juttatni a pártellenes elgondolásaikat, s odáig süllyedtek, hogy titkos összejöveteleket rendeztek, terveket koholtak a párt és az ország vezetésének kezükbe ragadására, a párt politikájának megváltoztatására. Molotov és a többiek vissza akarták hozni azokat a pártunkra és hazánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös módszerei és eljárásai uralkodtak, amikor senki sem volt biztonságban az önkény- nyél és a megtorlással szemben. A csoport tagjai nem számoltak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát, amelyet a XX. kongresszus elfogadott, lelkesen helyeselte az egész párt, az egész szovjet nép és a marxista-leninista testvérpártok”. Kozlov azt mondotta: „Teljesen egyetértek N. Sz. Hruscsov elvtárssal abban, hogy ha ezek az árulók felülkerekedtek volna, aljas céljaik érdekében nem riadtak volna vissza semmitől; elbántak volna a becsületes és teljesen ártatlan emberekkel. Nagy szerencsénk, elvtársak, hogy ártalmatlanná tettük a pártellenes csoportot és szigorúan ragaszkodva a lenini irányvonalhoz, megvalósíthattuk hazánk hatalmas átalakulását, példátlanul magasra emelhettük pártunk és a szovjet állam tekintélyét a nemzetközi küzdőtéren.” A tények azt mutatják — jelentette ki Frol Kozlov —, hogy a pártellenes csoport szervezői még mindig megpróbálják védeni helytelen nézeteiket Különös makacs, ság tapasztalható e tekintetben Molotov esetében. Ö odáig jutott, hogy még az SZKP új programját is úgy jellemzi, mint szellemében forradalomellenes dokumentumot. Molotov mit sem törődik azzal, hogy a program az egész nép között történő megvitatása idején a párt és a nép, valamint a testvéri marxista-leninista pártok általános jóváhagyásával találkozott, s hogy a Föld minden becsületes embere nagy korunk kommunista kiáltványának nevezi. „Molotovnak ez a megnyilatkozása lényegében kihívás pártunkkal és az SZKP XXII. kongresz- szusával szemben, amely egyhangúlag jóváhagyta pártunk új programját” — jelentette ki Kozlov, majd hozzátette: „Osztom az itt felszólaló küldötteknek azt a véleményét, hogy Molotovnak, Kaga- novicsnak és Malenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú felelősséget kell viselnie egész pártellenes és bűnös tevékenységéért.” Beszámolójában foglalkozott Kozlov az Albán Munkapárt vezetőinek tevékenységével, akik az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz és a A helyi pártszervek fő kötelességei Kozlov beszámolójának következő részében kitért a helyi párt- szervezetek és vezető szervek fő kötelességeinek jellemzésére, úgy, ahogyan azok a szervezeti szabályzat tervezetében foglaltaknak. Mint mondotta, e kötelességek közül legfontosabb „az ipari és mezőgazdasági termelés minden eszközzel való fejlesztése, gondoskodás a dolgozók anyagi jölétéflz SZKP XXI!. kongresszusának határozata az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolójáról Vorosilov nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) jának XXII. kongresszusa jóváhagyta az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolóját. (MTI) lést ad Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin és a többiek pártellenes csoportjának frakciós tevékenységéről”. Vorosilov elmondja, mélységesen belátta, milyen óriási kárt okozhatott volna a pártnak és az országnak a pártellenes csoport. „Határozottan elítélem frakciós tevékenységét, amely arra irányult, hogy letérítse a pártot a lenini útról” — írja. „Mélységesen egyetértek azzal a nagy munkával, amelyet a párt azért végzett, hogy ismét érvényre juttassa a pártélet lenini szabályzatait és visszaállítsa a személyi kultusz időszakában megsértett forradalmi törvényességet, és őszintén sajnálom, hogy abban a helyzetben hibákat követtem el” — írja Vorosilov. Kliment Vorosilov magyarázatul hozzáfűzi, hogy „egészségi állapota miatt” nem tud felszólalni a kongresszuson. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról