Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

6 H ÉPÚJ S ÁG 1961, október 27., péntek Milyen lesz a Kötöttárugyár 1965-ben? A második ötéves tervidőszak Végére a Békéscsabai Kötöttáru- gyár a Tiszántúl egyik komoly textilipari fellegvárává válik. Ha csak abból indulunk ki, hogy 1965-ben 60 százalékkal több lesz a termelése a jelenleginél — ez is érzékelteti a várható nagy fejlő­dést. Az üzem az eddigieket mész. sze felülmúló beruházási keret­összeget, több mint 28 millió fo­rintot kap az államtól. Ebből építkezésekre 8,5 milliót, gépi be­ruházásokra 17,5 milliót, szociális és egyéb beruházásokra több mint 2 millió forintot fordítanak. E je­lentős összegből teljesen megvál­tozik az üzem arculata. A város központjában, a főútvo­nalon lévő elavult készáruraktár helyén kétemeletes korszerű kon­fekció-épület létesül. Ez nemcsak üzemi szempontból, hanem város- rendezési, esztétikai szempontból is nagy jelentőségű beruházás. A konfekciórészleg felépítésével le­hetővé válik az üzem 1100 főre szaporodó munkáslétszámát mű. szakilag és egészségileg is a leg- kifogástalanabb körülmények kö­zé juttatni. A régi készáruraktá- rat ugyanakkor a mostani varro­dai helyiségbe telepítik át, ezzel megszűnik a jelenlegi rossz raktá­rozási helyzet. Az új építkezéssel lehetővé válik továbbá az anyag- mozgatás szempontjából nem ki­elégítő kisvarroda megszüntetése is, amelynek helyén korszerű öl­töző, mosdó és fürdő létesül. A csaknem 18 millió forintos gépi beruházással üzemünk el­avult gépparkját új, korszerű gé­pekre cseréljük. Ez megalapozza a termelékenység további növelé­sét, a minőség javítását és az ön­költségcsökkentést. Természetesen az új gépek beszerelésével egy időben a szakmai képzettség fej­lesztésére is nagy gondot fordít az üzem vezetősége, hogy az új technikát megfelelő szinten el tudják sajátítani dolgozóink. Nézzük meg részleteiben, mi lyen új gépeket szerelünk be 1965-ig? darab ST 3000 motollás festőká­dat és egy 1500-as centrifuga­csavarógépet szerzünk be. Ugyan­akkor korszerűsítjük szárító be­rendezéseinket is egy új, nagy tel­jesítményű fonalszárítógép és egy dobszárítógép beszerelésével. Ezekkel a beruházásokkal nem­csak a termelékenység növeke­dik a festődében, hanem jelentő­sen megjavul a dolgozók munka- körülménye is. A rekonstrukciós programhoz tartozik szabászatunk további gépesítése. Ide két darab szövet­terítőgépet állítunk be, melyek automatikus pozitív adagolással működnek majd. A varrodában összesen 160 külföldi és 44 külön­böző fajtájú új belföldi varrógé­pet állítunk a termelésbe. A va­salást is tovább gépesítjük egy új gőzkalander és négy darab kor­szerű vaslógép üzembehelyezé­sével. Egyéb beruházásaink között jelentős még villamossági beren­dezéseink bővítése. Többek kö­zött nagyobb kapacitásúra cse­réljük ki transzformátorunkat, ugyanakkor a festődében sor ke­rül egy nagy teljesítményű köd- telenítő berendezés beszerelésére. Jelentős még napközi otthonunk felújítása és bővítése is. A fenti beruházások, mint mon­dottuk, régi üzemi problémánkat oldják meg a munkakörülmények javítása területén és ugyanakkor megalapozzák második ötéves tervfel adataink maradék tálán végrehajtását. A fejletteb techni­ka, a műszaki feltételek magasabb szinten történő, biztosítása páro­sul az üzem dolgozóinak lelkes, öntudatos munkájával s így jog­gal bízhatunk abban, hogy 1965- ig nemcsak külsőleg változik meg a Kötöttárugyár, hanem a ter­melés tekintetében is több mint másfélszeresét fogja adni a jelen­leginek. Erdős Károly főmérnök A hét könyvújdonságai Az Európa Kiadó újdonságai kö­zött szerepel Tadeusz Breza len­gyel író regénye a Vatikánról, A bronzkapu címmel. Mary Renault angol írónő regénye Tlíézeusz if- júságá-ról szól, az antik világ nép­szerű görög mondahőséről. Mun- teanu érdekes regénye A boldog kereskedő. A Szépirodalmi Kiadónál jelen­tek meg: Mesterházi Lajos négy drámáját, két hang játékát és egy szatirikus egyfelvonásosát tartal­mazza a Játék című kötet. Gárdos Mariska emlékiratait kapja kéz­hez az olvasó Szállj gondolat... címmel megjelent kötetében. Thurzó Gábor új regénye A szé­gyen. Móricz Virág kétkötetes re­génye, a Balga szüzek, egy mun­káslányból lett énekesnő életútját ábrázolja. Petőfi Sándor nagy el­beszélő költeménye, Az apostol, bibliofil kiadásban, Martyn Fe­renc illusztrációival került kiadás^ ra. Az Olcsó Könyvtár sorozat legújabb köteteként jelent meg c:/í következő dal Marik áriak szó!... f/asárnap délután. Verőfényes * őszi nap. A Széchenyi-ligeti Vidám Parkban színes, tarka tö­meg hullámzik fel s alá. Túlnyo­hányan hatalmas léggömbbel a kezükben, izgatottan lesik azt a pillanatot, amikor ők is felülhet­nek a hintára. Az egyik gyerek magasba lendülnek, s a céllövöl­dében kattognak a puskák Móricz Zsigmond A boldog ember című regénye. A Magvető Kiadó megjelentette Füst Milán új regényét, egy tehet­séges fiatal muzsikus életéről, A Parnasszus felé címmel. Graham Green regényének, a Havannai emberünk-nek főhőse egy angol kereskedő. Mátyás Ferenc József Attála-díjas költő legújabb vers­kötete a Megriadt pipacsok. A Gondolat Kiadó Studium-so- rozatában jelent meg Gémesi Jó­zsef írása Kristályok a techniká­ban címmel. Az Élet és Tudomány Kiskönyvtár-sorozatban jelent meg Karger-Decker összefoglalója az orvostudomány sok ezer éves történetéről, Sebészkés és szemtü­kör címmel. Devecseri Gábor gö­rögországi útinaplója a Homéro­szi utazás. Marx és Engels életét írja meg Vas Zoltán Cserébe a vi­lágot ... Rímmel megjelent művé­ben. A Képzőművészeti Kiadó Mű­emlékeink sorozatában jelent meg Zádor Anna tanulmánya A Ma­gyar Nemzeti Múzeum-ról. A Művészettörténet-sorozatban Czo- bor Ágnes írt tanulmányt Barokk művészet Itáliában címmel. A Móra Kiadó Búvár-sorozatá­ban került kiadásra Halász Zoltán Hirtelen két tizennégy év körüli érdekes írása Ur városától Trójáig mó részük fiatal lány és fiú, akik kezében levő léggömb hirtelen, ünnepi öltözetben frissen, vidá­man sétálnak, szórakoznak és is­merkednek ezen az általuk meg­szokott helyen. Sokan a hajóhin­ták előtt csoportokban várakoz­nak, hogy rájuk kerüljön a sor, és — ebben az évben talán utol­jára — kedvükre kihintázhassák nagy pukkanással darabokba re­pül szét. A kicsi meglepődik, riad­tan néz szét, aztán a kezében ma­radt darabra pillant, és kicsi szája sírásra görbül. Jaj, oda a lég­gömb! — A következő dal K. Mariká­nak szól — hangzik a körhinták magukat. Hangos kacaj, gondtalan zajába az üzenetközvetítő bemon­nevetés követi egymást. Most fa­kadó, vagy már hosszabb idő óta tartó szerelem lobog egy-egy fiú és lány szívében, s ez a szerelem még szebbé varázsolja a különben is gyönyörű őszi délutánt. , Az üzenetközvetítő hangszórójá- ll_ (>ól szünet nélkül szállnak a leg- bb slágerek és dalok. A gyermek-körhinták körül fia­“ Bot te |jat Szövettermelő részlegünk fej- tál szülők és ősz hajú nagyma­lesztése érdekében 1960-ban ter­melésbe állított 10 darab lánckötő­gépen felül 4 év alatt valamennyi elavult lánckötőgépünket kicse­réljük speciális mintázógépekre, olyanra, mint például a „ketten- raschl” gép. Ilyen módon bizto­sítjuk az új gyártmányok bev zetését, valamint a választéko: bővítését. A felvetés fejlesztéséé: két darab Favorit tárcsásgépet he. lyezünk üzembe. A körhurkolt szövet-termelésünk bővítését to**| vábbi hat darab bélésfonalas,* soklakatos körkötő, valamint négy darab mintázó-berendezéses, nagy teljesítményű gép fogja szol­gálni. A szövet-átnézőben. javító­ban is gépesítjük az eddigi kézi munkát.Itt két darab új, korszerű szövetfordítót helyezünk üzem­be. Tovább korszerűsítjük festö- dénket is. Az eddigi új gépek mel­lé még két darab 100 kilogram­mos fonalfestő apparátot, négy mák állnak, és boldog mosollyal nézik, figyelik gyermeküket és unokáikat, akik csillogó szemmel, kipirult arccal ülnek a gyorsan forgó hajókban. A várakozók, né­dó hangja a hangszóróból. — Sok szeretettel küldi, aki őt nagyon szereti, Laci. És száll, száll a dal, kissé re­csegve és torzítva ugyan: „Szeret­lek téged, te csillagszemű lány”... S egymást követik az üzenetek Marikáknak, Katikáknak, Bandik­nak és Laciknak, és megdobban- tiak a fiatal szívek... Lassan megyek előre a száraz­ságtól hervadó orgonabokrok kö­zött kanyargó úton, s úgy nézem, figyelem mindazt, ami körülöttem történik. A körhinták zörögve, csi­korogva forognak, a hajóhinták a kislány fut el mellettem, és né­hány lépésnyire tőlem megáll. „Huligánok!” Erre a szóra hir­telen megállók, és majdnem elne­vetem magam. Tizenöt év körüli fiúk — vannak vagy öten — han­gosan nevetve tűnnek fel az út- kanyarulatnál. Rendesen öltözöt­tek mind. Talán kissé hányaveti a magatartásuk, talán kissé han­gosabbak a kelleténél, de ez a jelző kissé túlszigorú, kedves kis szőke fruska!... — A következő dal M. Anikó­nak szól — hangzik ismét a hang­szóróból. — Sok szeretettel küldi valaki. Lassan sötétedik. Egyre többen hagyják el a Vidám Parkot. A megérdemelt és jól sikerült szó­rakozás után egy szép emlékkel gazdagabban sietnek haza a fiata­lok, mert holnap már várja őket az élet komolyabb oldala: a mun­ka és az iskola. molnár pál címmel. A spanyolföldi önkénte­sekről ír Földes Péter Madridi in­duló című művében. A Magyar Helikon újdonságai: Maria Konopnioka Krysta és Fur­manov Csapajev címmel megje­lent művei. Nem hiánycikk már a Kukta-tömítőgyűrű A dolgozó nők második mű­szakját megkönnyítő Kukta gyorsfőzőt eleinte importált tömí­tőgyűrűvel hozták forgalomba, s ha elkopott, nem lehetett pótolni. A Műszaki Gumigyár vállalkozott rá, hogy előállítja a keresett cikket. Kutatómérnökei ki is dol­gozták a különleges alapanyagú hő- és olajálló tömítők gyártás- technológiáját, s az üzem ma már annyi gyűrűt állít elő, hogy az már nem hiánycikk többé. (MTI) Szerződés a TIT-tel... A békéscsabai Körös Állami Áruház dolgozói először a múlt évben kötöttek szerződést a megyei Természettudományi Is­meretterjesztő Társulattal. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták: hasznos volt a TIT sokoldalú előadás-sorozata. Az áruháziak ebben az évben ismét szerződést kötöttek a társadalmi, kulturális, egészségügyi és más vonatkozású előadásokra. Az elő­adásokat szívesen hallgatják va­lamennyien. Ugyanakkor az áruház dolgozóinak 95 százaléka részt vesz párt- és szakszervezeti oktatásban is. A DOLOG ÜGY kezdődött, hogy a csevejdei kukoricatermelő tsz levelet kapott Budapestről, közelebbről egy minőségvizsgáló intézettől, amelyben felszólították a csevejdeieket, hagyják abba a konyhakertészkedést, mert a víz, amellyel öntöznek, erre a célra nem alkalmas. Amikor a levelet ismertették, az egyik kertész is­tentelenül káromkodott: — Méghogy nem alkalmas 9 — kerekítette a szót alaposan megfűszerezve — már éppen harmincöt éve kertészkedem, s ugyanabból a vízből öntözök, amit most megvizsgáltattak. Micsoda szép paprikát, paradicsomot, karfiolt vittem a piacra?! — fordult társaihoz. — A föld sem szikesedett el — szólt közbe egy másik. — És most tessék! Itt vannak a csőkutak, beleöltük az összes vagyonún­kat és mégsem öntözhetünk! Az afféle röpgyűlésnek is beillő megbeszélésen úgy szidták az intézetet, mint a bokrot. Az agronómusban azonban felülke­rekedett a józan ész. — Majd én túljárok az eszükön. — Nem hagyom a tsz-t cserben. — Ezzel becsukta maga mögött az ajtót. A KERTBEN a felszólítás ellenére korábbi szorgalmával csör­gedezett az öntöző víz. A nyári melegben hűs folyadék jutott a növényeknek, s olyan szépen fejlett paprikát, karfiolt termeltek, hogy az egész falu a kert csodálatára járt. A járási tanács, mint államhatalmi szerv és a talajerőállapot legfőbb őre, többször ne- kigyürkőzött, hogy a paprikaföld kellős közepén lévő kutakat le­romboltassa. Ügy tartották, hogy a minőségvizsgálók véleménye az isteni tíz parancsolatnál is c ősebb. A kutak lezárása mégis el­húzódott. A szövetkezet vezetőit rendkívül bántotta az eset: mi lesz a pénzbevételi tervvel, hiszen a kertészettől az idén egymilliót várnak. Ha abbahagyják a kertészkedést, munka nélkül marad negyven ember, s ráadásul nem 50, hanem 40 forintot oszthatnak egységenként. De íuccsba megy az előlegosztás is. Miután alaposan megvitatták a helyzetet, érvekkel felfegyver­kezve bevonultak a járásra. Vittek magukkal kóstolóba paprikát, káposztát, paradicsomot és még sokfajta növényt. Ezeken egyálta­lán nem érzett az öntözővíz rossz íze. De a járásiakat nem lehe­tett fékentartani. Állandóan azt hangoztatták, le kell rombolni a Már a vízzel is baj van kutakat. Az agronómusnak azon­ban volt egy mentőötlete. — Hátha Pesten összekavarták a vízmintát! Látják. minden mellettünk áll: tessék megnézni ezt az árut! Hallgassák meg ker­tészeinket és csak azután döntsenek a kutak felszedése mellett. Eddig jó volt a víz öntözésre. Most is jó. Erre a járásiak beleegyez­tek az újabb vízminta küldésébe. MÁSNAP az agronómus magához hívta az egyik motorost. — Csabára kell menni. Van egy pár dolog, ami elintézésre vár, azután pedig én kérek egy szívességet. Menj el Békésre és a Körösben merítsd meg ezt a literes üveget. A motoros tágranyílt szemet vetett az agronómusra: — Aztán minek onnan a víz? — Hullik a hajam, ajánlották, azzal öblögessem. A motoros elment és vissza is jött. Táskájából csakhamar elő­került a víz. Az agronómus leragasztotta, lepecsételte és megcí­mezte, s elküldte. Néhány nap múlva egy szokatlan berendezésű autó gördült a szövetkezet udvarába. — A felküldött vízminta ügyében jöttünk — mondták. Az agronómust keresték, de nem találták. Az egyik brigádveze- tővel a kertészetbe mentek és az élénken pöfögő motorok szivaty- tyúiból vízmintát szedtek. Nyomban vegyszereket és kémcsöveket vettek a kezükbe és vegyelemzésnek vetették alá a vizet. A szövetkezetben csakhamar elterjedt a hír: — Jöttek a ku­takat megnézni. Az emberek összesereglettek és feszült figyelem­mel nézték a kémcsövek rázogatóit. A mérnökök kétszer-három- szor is megcsináltak egy-egy műveletet. Nem hittek a szemüknek, mert akik ott voltak, azt bizonygatták, hogy ezekből a kutakból küldték Pestre a vizet. A vízben azonban nem találták meg azokat a hatóanyagokat, amelyeket az agronómus postázta vízből kimutat­tak. így újból, most már kissé nyomatékosabban javasolták a kutak felszedését. * így történt, hogy az agronómus kérdőre vonta a motorost: — Honnan hoztad a vizet? Mire az nagynyugodtan: — A csabai termálkútból, mert hajhullás ellen a Körös vizénél jobb. Ezt igazán elhiheti. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents