Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

1961. október 25., szerda N ÉP ÜJSAG 5 Mezőgazdaságunk ötéves tervének bernkázási politikáiéról Kitűnő minőségű, egészséges az Ezerjó, a Rizling és a Szürkebarát —Szüreti jelentések az országból— Szüretelnek szerte az alföldi és a Hegyvidéki szőlőkben. Borbás Lajos, a Födművelésügyi Miniszté­rium Szőlő, és Gyümölcstermesz­tés! Igazgatóságának Vezetője tá­jékoztatójában elmondotta, hogy az őszeleji termésbecslésekhez ké­pest a szüret jobbnak mutatkozik. Különösen a csemegeszőlőfajták sikerültek az idén. A szakemberek szerint a Saszla óvtizedenkint egyszer-kétszer ad az ideihez ha­sonló bő és minőségileg is kitűnő termést. Igen jók a tétálló csiri- szőlő-ültetvények terméseredmé­nyei is. A barszőlőfajták elsősorban az átlagosnál jobb minőségükkel, egészséges bogyójukkal tűnnek ki. Csapadékosabb években például az Ezerjó október közepén már erősen rothadt, az idén szinte veszteség nélkül érte meg a szü­retet. Az Ezerjó cukortartalma or. Fotókiállítás az A KISZ békéscsabai városi bi­zottsága irányítása alatt igen jól működik a fotoszakkör. A szak­kör alig egy évvel ezelőtt jött létre es máris igen szép eredményeket ért el. Tagjai elsajátították a fény­képezés alapfeltételeit és nagyobb rendezvényekről, megmozdulások, ról igen sok szép felvételt, do­kumentációs anyagot készítettek. A legjobb munkákból a KISZ vá­rosi bizottsága kiállítást rendezett, melyet október 22-én délelőtt 10 órakor nyitottak meg a békéscsa­bai Ifjúsági Házban. A kiállítás megrendezése egyben a szakkör bemutatását is jelentette. Anyagát Kiss Albert, Kollár László, Rom­vári László és Laczó Mihály felvé. Tizennyolcán voltak őslakók, így nevezték magukat azok a Sachsen hauseni táborból jöttek. Másnapra 60-ra szaporodott szá­muk A társaság még különösebbé és vegyesebbé vált. Jelük között egyaránt volt piros háromszög és sárga csillag, ha a táborokat és a börtönöket felsorolták, ahonnan egy-két nappal ezelőtt elszármaz­tak — a leágazott és megszállt Eu­rópa mappája rajzolódhatott ki. Az emberi ész mindig a logikát kutatja, rendszert akar a rendszer, telenségben és éVteni kívánja az érthetetlent. Az emberi elme a biztos pont után sóvárog és meg­kínzott, satnyuló, formájából ki­vetkőzött testük mögött még dol­gozott ez az elme. De nem lelték meg ezt a pontot és nem tudták kifordítani helyéből a világot. Újra és újra a kínzó kérdés: mi lesz velük? Vagy inkább ebben a fogalmazásban: mit akarnak ve­lük? Ez az utóbbi mondatfűzés fejezte ki, hogy nem urai saját sorsuknak, hanem sakkfigurák egy élet-halál játszmában, nem ők lépnek, hanem velük lépnek. Miért adtak különleges őrséget melléjük — egyetlenegy nem Volt közöttük a már ismert SS-kato- nákból. — Ezt sem gondoltam volna — mondogatta keserűen az egyik Fayerman és fivére sűrűn bólo­gatott hozzá —, hogy egyszer még ezeknek a gyűlölt káposz+afeiűek- nek látására fog el a vágy. AZ élelmet is más kondérban kanták. Bizalomgerjesztőbb volt és mélye valóban rászolgált az előle­gezett bizalomra. Még a fásokénál szagos átlagban húsz fok körül van, ami legalább 3 fokkal jobb az átlagosnál. A hegyvidéki borszőlők a szárazságot jól tűrték, s a hoza­muk is a legtöbb helyen kielégítő. A síkvidéki szőlők, elsősorban Kecskemét-környék sivóhomokos talajain a kelleténél korábban vesztették el lombjukat s így a termésük — mennyiségileg — gyengébb a szokottnál. Áz Ezerjó és a Kadarka az alföldi tájakon is 18—20 mázsát ad holdankint, a cukortartalma pedig a húsz fokot is meghaladja. Badacsony vidékén szép, egészséges a Rizling, a Tra­mini és a Szürkebarát. A meny- nyiség kielégítő, a cukortartalom 22—23 fok körül van. Tokajhegy- alján ugyancsak jó minőségű és egészséges a szőlő, a termés kö­zepes, az aszusodáshoz azonban csapadékra lenne szüksége. (MTI) Ifjúsági Házban telei alkotják. Az október 29-ig nyitvatartó kiállítást naponta dél­előtt 9 órától este 8 óráig lehet megtekinteni. is jobb volt valamivel, a kintiről nem is szólva, ahhoz képest első­rendű éteknek bizonyult. Üj sza­vuk volt ez: a „kinti”. Ahogyan a műit, az elsüllyedt világ bele­sűrűsödött az „élet” kifejezésbe, mindaz, ami a 19-es barakkon kí­vül történt, ezután már valami más volt. Ök bent, a többiek kint. Éhes ember ritkán filozofál, neki­estek a sűrű levesnek, felhabzsol- ták, utána töprengtek. — Emlékszel Leo a Jancsi és Juliska meséjére? — kérdezte Gü­tig Krebstől. Az mérgesen nézett. — Ügy érzem magam, mint Jancsi a ketrecben — tette hozzá a kis ember —, hizlalnak, hogy felfaljanak. — Félfogukra se lennél elég — veregette vállán szokása szerint a törpét a gépmester, azután per­cekig némán ültek. Révedező sze­mük árulta csak el, nem a nyu­galom csendje ez, hanem a kín­lódásé, a vajúdó gondolatoké. Lehet, hogy kísérletezni fognak velünk? — kérdezte magamagá­tól Gütig és mivel társa nem szó­lott, fecsegve folytatta: — Egyszer azt hallottam, hogy kísérleteket folytatnak, átültetés­ről beszéltek, tudod az olyan, hogy valakinek lefűrészelik a karját vagy a lábát, azután átteszik a másikra, talán még a fejjel is megpróbálják... — No, én nem tudnám .elképzel­ni magam a te fejeddel — szakí­totta meg csendesen a beszédfo­lyamatot Krebs, de a megjegyzé­sen nem nevettek. A népgazdaság második ötéves ” terve kereken 36 milliárd forintnyi beruházást irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások egyik legfontosab alapelve, hogy azok maximálisan segítsék a termelő- szövetkezetek gazdasági megszi­lárdítását, nagyüzemi gazdálkodá­suk anyagi-technikai alapjának megteremtését. Ezt a célt tükrözi, hogy a beruházási összeg fele — 17,5 milliárd forint — közvetlenül a szövetkezetek állóeszközeit gya­rapítja, s néhány más beruházás, így például a gépállomásokra ke­rülő 3,5 milliárd forint értékű gép is a szövetkezetek gazdálkodását segíti majd. A rendelkezésre álló összeget elsősorban arra fordítják, hogy minden termelőszövetkezet­ben létre jöjjenek a nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltételei, néhány nagyobb, különösen erős szövetkezetben, azokban már a tervidőszakban sor kerül az úgy­nevezett komplettirozásra, a kor­szerű növénytermesztés és állatte­nyésztés valamennyi fontos beru­házási igényeinek kielégítésére. A beruházásoknál mindenütt figye­lembe veszik a távolabbi fejlődés perspektíváit: épületet például csak oda helyeznek, telepítések csak ott lesznek, ahol az a ké­sőbb kialakuló szakosított nagy­üzemek számára is megfelelő lesz. — Ki tudja — sóhajtotta Gü­tig. Időmilliomosok voltak, - harma­dik napja ültek együtt a 19-es ben. Nem háborgatták őket, őrt is csak akkor láttak, amikor élelmet hoz­tak. Ez sem volt. kis változás: őrök cipelték a maguk felsőbbrendű kezeikkel a leveseskondért és nem csíkos ruhás foglyok. Nagyon nagy lehet az a titok! Ültek, előbb- utóbb szavuk is kiapadt, nem volt kedvük mihez kezdeni. A bemu­tatkozás megtörtént, mindenki mondott valamit magáról és egy­formán szűkszavúak maradtak. Mindegyik úgy érezte, hogy annyi mindent tudna elmondani, sőt kel­lene elmondania az életről, aztán mondatokra futotta csupán. El­sorolják kinti ügyeiket is, először még vetélkedtek benne, ki tudja megemlíteni a legnagyobb kínzást, a legvészesebb órákat, de belefá­sultak. Csitultak a találgatások is, aki elkezdte, hogy „három lehető­ség van ...”, már maguk torkol­ták le. Akkoriban nem hallottak sebes elektronikus számológépek­ről, amelyek a magabiztos gép pontosságával vesznek sorra min­den eshetőséget. De ha lettek is volna ilyenek, szárnyaló agyuk a gépnél is gyorsabban haladta vol­na fürkészve végig a lehetőségek minden útját. Némán ültek. A szenvedélyes dohányosok, akik nagvon óhajtot­ták a cigarettát, az elszórt szalma, szálakat emelték fel és rágták. Akinek volt még ereje az ideges­ségre, fel-felugrott és sétált. (Folytatjuk) A beruházásoknál az állam to­vábbra is számol a szövetkezetek közvetlen hozzájárulásával, s a tagság várható jövedelmének alapján öt év alatt 4350 millió fo­rintnyi beruházást irányoz elő a szövetkezetek saját erejéből. A mezőgazdaság állami szekto­rában a beruházási politika abból indult ki, hogy az állami gazdasá­gok lényegében már stabilizáló­dott termelésének színvonalát to­vább kell emelni, s ehhez biztosí­tani kell az anyagi bázist. A kö­vetkező években az egész mező- gazdaságon belül a növényter­mesztés fejlődik gyorsabban, s ennek felel meg a beruházások szerkezete is. Az állami gazdasá­gokban viszont a beruházások el­sődlegesen az állattenyésztés fej­lesztését segítik. Ezt indokolja és indokolta már az idén is a húsel­látás javításának feladata, továb­bá az, hogy az állami gazdaságok korszerű nagyüzemi növényter­mesztése lényegében már megala­pozott. A mezőgazdasági beruházások általános irányelve, hogy a ren­delkezésre álló összegeket azokra a legfontosabb területekre kell koncentrálni, ahol megtérülésük a leggyorsabb és a leggazdaságo­sabb. Ennek jegyében fordít az ötéves terv a növénytermesztés fejlesztésére kereken 20 milliárd forintot. Az összegnek több mint a feléből új traktorokat, talajmű­velő- és betakarító-gépeket kap a mezőgazdaság. Ezzel a növényter­mesztésben megkétszereződik a gépi munka mennyisége. A ter­mésfokozás egyik leghatásosabb eszközének, az öntözéses gazdálko­dásnak a fejlesztésére 2,3 milliárd forintot irányoz elő a terv. elentős építkezések is szol­gálják majd a növényterme­lés céljait. Hatvanezer vagon ter­mény elhelyezésére alkalmas mag­tár, csaknem 200 ezer vagonnyi kukoricagóré és 14 ezer vagon ka­pacitású magtisztító épül. Az öt­éves tervben befejeződik a „hib­rid-program”. Az idén épült hib­ridkukoricagyáron kívül még egyet létesítenek, s így 1965-re meglesz a teljes kapacitása az elő­irányzott hibridkukorica-terület vetőmagja biztosításának, A pil­langós takarmányok minél jobb értékesítésére is több lucerna- liszt-gyártó üzem épül. A kerté­szeti üzemágak többek között 11 ezer holdnyi gyümölcs- és 70—80 ezer hold szőlőtelepítéssel bővül­nek. A járulékos beruházások ré­vén csak az állami gazdaságokban 36—40 ezer hektoliter kapacitású szőlőfeldolgozó üzem épül. ■ Az állattenyésztés céljait szol­gáló beruházásokra, elsősorban is­tállóépületekre kereken 8,5 milli­árd forintot irányoz elő a terv. Legnagyobb számban sertések és baromfiak számára építenek új fé­rőhelyeket, egyrészt, mert ezek az épületek viszonylag olcsóbbak, másrészt mert a szövetkezetek a sertés- és baromfihizlalással nö­Egészségigy A Tribune című angol hetilap írja, hogy az Egyesült Államokban az egészség ápolása az egyszerű állampolgár költségvetésében nagy terhet jelent. Az emberek milliói jobban félnek a betegség költsé­geitől, mint a betegséggel járó szenvedésektől. Ezeket állapította meg dr. Horace King, a brit par­lament képviselője az Egyesült Államokban tett látogatása alkal­mából. Az angol képviselő elmon­dotta, hogy egy vidéki kórházban egy napi kórházi ápolás 15 dollár­ba kerül, városi kórházban pedig 40 dollárba; az orvosi honoráriu­velhetik leggyorsabban mind a hústermelést, mind saját jövedel­müket. Ezek az építkezések a má­sodik ötéves terv végére lényegé­ben megoldják a közös sertés- és baromfiállomány nagyüzemi szín­vonalú elhelyezését. A közös szarvasmarhaállomány megfelelő elhelyezésének befejezése azon­ban áthúzódik a harmadik ötéves terv időszakára. év alatt a sertések részére több mint 8 millió férőhely épül, ebből a termelőszövetkeze­tekben 7,5 millió. Az állami és szövetkezeti baromfikeltető kapa­citása több mint háromszorosára nőtt: 1965-ben már 123 millió na­poscsibét keltetnek gépi úton. Emellett gondoskodik a terv a szarvasmarha-tenyésztés fejleszté­sének anyagi alapjairól is: 3,1 milliárd forintos költséggel, mint­egy 150 ezer tehén és 350 ezer nö­vendékmarha elhelyezésére épül­nek istállók, döntő többségben a termelőszövetkezetekben. A. második ötéves terv idején több új jellegű, az eddigieknél korszerűbb istállótípust alakíta­nak ki. A nagyüzemi jelleget biz­tosítja az is, hogy 100 férőhelyes­nél kisebb tehénistállót, 300-asnál kisebb sertéshizlaldát, 10 ezres­nél kisebb csibenevelőt nem épí­tenek, de kísérletek történnek majd az épületek gépesítésére, gazdaságos megoldására, az állat- tenyésztői munka termelékenyeb­bé tételére. A második ötéves terv átfogó beruházási politikája me­gyei szinten is előrelátó, gondos tervezését követeli a mezőgazda­ság fejlesztésének. Megyei pártbi­zottságunk legutóbbi ülésén már foglalkozott a megye mezőgazdasá­gának ötéves fejlesztési tervével, melynek kidolgozását ismert szak­emberekből álló bizottság végzi. Az országos irányszámoknak meg­felelően a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes irányú át­alakítását, az egy területegységen termelt érték állandó növelését tűzi célul a készülő megyei terv. A növénytermesztés területén 1965-ig a vetésterület több mint 50 százalékán intenzív búzafajták termesztését irányozzál elő, hogy a tervidőszak utolsó évére elérjük a holdanként! 15 mázsás búzater­mést. Az állattenyésztés vonalán — tekintettel arra, hogy megyénk az ország sertéshús-ellátásának mintegy 15 százalékát adja, jelen­leg — a továbbiakban is elsősor­ban a sertéstenyésztés fejlesztésé­ben határozza meg a teendőket. Az országos öntözési programnak megfelelően készül a megye öntö­zési — vízgazdálkodási terve is. A megye mezőgazdaságának mindenre aprólékosan kiterjedő, elkészült ötéves tervét füzetben fogja megjelentetni a megyei pártbizottság. (v.) esz USA-fecra mok rendkívül magasak. Az or­vosok odáig mennek a nyerészke­désben, hogy ha telefonon hívják a betegágyhoz, megkérdezik, van-e a betegnek 10 dollár készpénze, vagy éppenséggel közlik a haldok. lóval, hogy 1000 dollár a honorá­rium-tartozása. A sajtó ugyanak­kor féktelenül reklámozza a gyógyszereket, ami állandóan a betegséget juttatja az amerikai emberek eszébe. Például ilyenfor­mán- ..Az alábbiakban felsoroljuk a rák tüneteit — önnél nem ta­pasztalható valamelyik?” Névadó-ünnepséget rendeztek a MÁV békéscsabai ffitöház dolgozói Október 22-én, vasárnap délelőtt a MÁV kisfűtőház kultúrter­mében ünnepélyes keretek között tartották meg Harmati Mihály vasesztergályos László nevű fiának névadó-ünnepségét. Az ünnep­ségen igen szép számmal jelentek meg a fűtőház dolgozói, a roko­nok és ismerősök. Az újszülöttnek Szentesi János anyakönyvvezető emléklapot adott, melyet a névadó szülők vettek át. A fűtőház párt- szervezete részéről Berbekucz György párttitkár üdvözölte a szülő­ket, névadó-szülőket és vendégeket, valamint ajándékot adott át a párt és a KISZ-szervezet nevében. A fűtőházban ez volt az első ilyen névadó-ünnepség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents