Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-21 / 249. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. október 21., szombat A kommunizmus építőinek kongresszusa A párt programja a szovjet tudomány forrása A Szovjet Tudományos Akadémia elnökének beszéde Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökebe. Ezédébem kijelentette, hogy a szovjet tudósok teljesíteni fogják a párt programtervezetében elé- bük tűzött felelősségteljes feladatokat: az ismeretek legfontosabb ágaiban mepszilárdítják a szovjet tudomány kivívott első pozícióit és a világtudomány minden fő ágában elfoglalják a vezető helyet. Msztyisziav Keldis a szovjet tudomány eredményeit jellemezve, a többi közt kiemelte a rakéta- technika sikereit. „Az egész világot bámulatba ej. tették a kozmikus tér meghódításában kivívott eredményeink.” A szovjet tudomány építette ki először az atomenergia békés felhasználásának útját. „A szovjet tudomány tekintélye világszerte erősödik.” Mint ahogy Keldis kiemelte, a tudomány fejlesztése szempontjából óriási jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának és a Szov. jetunió kormányának az a határozata, amely az országban a tudományos-kutatómunka és a Szovjet Tudományos Akadémia tevékenysége koordinálásának megjavítását célzó intézkedésekről szól. E határozatot valóra váltjuk. Meghatározzuk azokat a legfontosabb tudományos és technikai problémákat, amelyekre különös figyelmet kell összpontosítanunk — jelentette ki Keldis. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöke külön kiemelte, hogy az SZKP programtervezetében kitűzött feladatok megoldásához a tudomány és a termelés szoros kapcsolata szükséges. A tudósoknak nagy részt kell vállalniok a termelési folyamatok automatizálásában — mondotta a szónok, majd hozzátette, hogy számos iparágban az automatikus vezérlő- rendszerek alkalmazásával kapcsolatos egyes problémákat sikerült megoldani. „Nagy és nemes célok felé vezet bennünket a párt” — jelentette ki az akadémia elnöke, s hangsúlyozta, hogy az SZKP új programja a szovjet tudósok lelkesédésének, az élenjáró tudomány fejlődéséinek forrása. Antonin Novotny felszólalása Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségének vezetője hangsúlyozta: „Az SZKP új programja megszilárdította azon meggyőződésünket, hogy már Csehszlovákia mai nemzedéke is a kommunizmusban fog élni, és erőt adott nekünk e feladat teljesítéséhez”. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy az SZKP programja a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott békés versenyében újabb, eddig még nem látott győzelmeket fog biztosítani. Az SZKP programjának a nemzetközi fejleményekre gyakorolt hatása már ma is érezhető, jelentette ki Antonin Novotny, s hozzátette, hogy a program nagy hatást gyakorolt az imperializmus ellen, a békéért harcoló összes erőkre. E történelmi napokban újból felismerjük — jelentette ki Novotny —, milyen szerepet töltött és tölt be az SZKP XX. kongresszusa, amely az egész emberiség számára megmutatta a béke és a haladás biztosításának széles útját. Novotny elítélte a jelenlegi albán vezetőknek a leninizmus ellen irányuló szakadár akcióit. A küldöttség vezetője átnyújtotta Nyikita Hruscsovnak azt az üdvözlő üzenetet, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt és az egész csehszlovák nép a kongresz- szushoz intézett. A szocialista kultúra még nagyszerűbb fejlődése Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere kijelentette, hogy a Szovjetunióban a mai nemzedék szemeld ttára nagy kulturális forradalom ment végbe. A kulturális építésben élért eredményeket jellemezve Furceva többi között elmondta, hogy a Szovjetunióban a szovjet népek 89 nyelvén és 47 külföldi nyelven adnak ki könyveket és folyóiratokat. 1956—1961 között körülbelül 3000 filmszínház épült, mérhetetlenül megnövekedtek a falusi lakosság szellemi igényei. A falusi vidékeken 115 000 klub, és több mint 100 000 könyvtár működik. Furceva hangsúlyozta, hogy a művészi öntevékenység fejlődése hatalmas lendületet öltött. Az országban 600 műkedvelő színház alakult, kilencmillió ember vesz részt az öntevékeny művészeti körök munkájában, körülbelül 1000 műkedvelő filmstúdió jött létre. Furceva a Szovjetunióban kiadott külföldi irodalmi alkotásoknak világszerte lelkesedést keltő példányszámúiról szólva, taps kíséretében kijelentette: „A Nyugat legnagyobb művészei nálunk második hazára leltek.” Jekatyerina Furceva bejelentette, hogy az elkövetkező húsz év folyamán a Szovjetunióban meg kell kétszerezni a szépirodalmi művek kiadásét, s a tervek szerint 435 színházépületet emelnek. „A szocialista kultúra még nagyszerűbb fejlődésének küszöbén vagyunk”. A szovjet művészet hűségesen szolgálja a béke nemes eszméit, a kommunizmus felépítésének ügyét — jelentette ki Furceva. Hangsúlyozta, hogy a szovjet művészek mélységes belső meggyőződésből szolgálják a párt ügyét, a népet. Amint Furceva közölte, csupán a kulturális ügyek vonalán a világ 82 országával létesítettek állandó kulturális kapcsolatokat. Tavaly mintegy 2000 szovjet kulturális személyiség vendégszerepeit ázsiai és afrikai országokban. „A szovjet filmek ott vannak minden, felé a világ mozivásznán.” 122 országban játszanak szovjet filmeket. Furceva beszédének befejező részében arról a harcról szólt, amelyet a szétzúzott pártellenes csoporttal szemben vívtak. A következő felszólaló Jefre- mov, a gorkiji terület pártbizottságának első titkára volt. Ismertette a terület gazdasági fejlődését, megállapította, hogy a terület dolgozói nagy lelkesedéssel készültek a XXII. kongresszusra. A Gorkij Autógyár dolgozói a kongresszus tiszteletére készítették el a négytonnás GAZ—53 típusú teherautót. A Vörös Szormovo Hajógyár dolgozói szintén a kongresszus tiszteletére készítették el a 300 férőhelyes Szputnyik szárnyashajót. A péntek délutáni ülésen szólalt fel Balis Ovezov, a Turkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Ovezov hangsúlyozta, hogy Turkménia, hála a lenini nemzetiségi politikának, a szovjet hatalom éveiben gyorsan fejlesztette iparát és mezőgazdaságát. A felszólaló adatokkal jellemezte a közoktatás és a kultúra nagymérvű fejlődését Turkméniában. A köztársaságban ma már mindenki tud írni és olvasni. Turkménia a tízezer lakosra eső diákok száma tekintetében megelőzött sok fejlett tőkés országot, köztük az Egyesült Államokat. A felszólaló közölte, hogy a köztársaságban két évtizeden belük több mint 2,5-szeresére növekszik a gyapottermelés és eléri majd az 1 100 000 tonnát. Ezt úgy valósítják meg, hogy új földeket hasznosítanak az épülő Karakum- csatoma övezetében. A tervek szerint itt 600 000 hektár új földön vetnek majd vékony szálú gyapotfajtákat. Az SZKP új programja — mondotta Ovezov — figyelembe veszi a Szovjetunió valamennyi köztársaságának és népének érdekeit, s elmélyíti a nemzetiségi kapcsolatokról szóló lenini tételt. Az új program végrehajtása hozzá fog járulni a nemzetek még nagyobb mérvű közeledéséhez és a népek barátságának erősödéséhez. Anasztasz Mikojan felszólalása A kongresszus küldöttei és a vendégek nagy figyelemmel hallgatták Anasztasz Mikojan beszédét, amelyben részletesen elemezte Molotov és a többi frakciós pártellenes nézeteit. Mikojan rámutatott, hogy a pártellenes csoport elkeseredetten szembehelyezkedett a pártélet lenini szabályainak visszaállításával, ellenezte az iparigazgatás átszervézését, a szűzföldek művelésbe vételét. Anasztasz Mikojan elmondotta, hogyan akadályozták a frakciósok konzervativ és dogmatikus nézeteikből kiindulva a pártot és a népet az új intézkedések végrehajtásában. AZ SZKP Központi Bizottságának 1957 júniusi plénuma ideológiailag és szervezetileg egyaránt szétzúzta a pártellenes csoportot. Győzött a lenini újító szellem, győztek a lenini elvek, a lenini irányvonal, győzőt a lenini Központi Bizottság, élén Nyikita Hruscsovval. „A párt ezen a kongresszuson egységesebb és összeforrottabb, mint valaha” — hangsúlyozta Mikojan. Anasztasz Mikojan ezt követően elemezte az SZKP programtervezetének néhány tételét. Egyebek között rámutatott, hogy a kommunizmus anyagi és technikai bázisának létrehozása a párt általános irányvonalának lényege, és ezt az irányvonalat következetesen végre fogják hajtani. Megjegyezte, hogy a lenini államelméletet továbbfejleszti az új program. „Az új programban a proletariátus diktatúrájának kérdése jelentős gyarapítása a mar- xizmus-leninizmus elméletének.” A Szovjetunióban a proletariátus diktatúrája megoldotta az összes eléje tűzött feladatokat. A proletárdiktatúra állama népi állammá vált. Anasztasz Mikojan beszédében elemezte a nemzeti felszabadító mozgalmat és a neokolonializ- must. Megjegyezte továbbá, hogy az Albán Munkapárt vezetői letérnek az internacionalista álláspontról, és ezt nacionalista állásponttal váltják fel. Külpolitikai problémákat érintve Mikojan kijelentette, hogy „számunkra a legfőbb — békés feltételeket biztosítani a kommunizmus felépítéséhez”. Emlékeztetve a szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötését célzó erőfeszítéseire, Mikojan ezt mondotta: „Nincs olyan erő, amely megakadályozhatna bennünket e létfontosságú békerendezés megvalósításában.” Szerencséje Európának — jelentette ki Mikojan —, hogy Németországban olyan állam alakult, mint a Német Demokratikus Köztársaság, amely a béke és.a barátság jobbját nyújtja az egész világnak. Mikojan felszólalásának utolsó szavait: „A történelem iránytűje a kommunizmus felé mutat” — viharos taps fogadta. HARMATH - RÉTI: A Toplitz-tó titka | — Emlékszem rá, az jó munka 12. Schellenberg összeráncolt homlokkal gondolkodott, ahogyan erről beszélni szeretett: koncentrált. Tudta, hogy kiket fog felsorolni, három névvel készült fel a beszélgetésre. Várt, hogy mindez rögtönzésnek tűnhessen. Büszke volt emlékezetére, szerette annak legendás hírét kelteni a házban. De mielőtt megszólalhatott volna, Kaltenbrunner hirtelen ihegkér- dezte: — Clubhof őrnagyról mi a véleményed? Schellenberg nem szerette a töltető tisztet, aki nemrég került át a Wehrmachtból: — Attól félek, hogy meggondolatlan. — Nagyvonalú. — Igen, azok a fontok gyorsan elkészülnének, de legfeljebb hasonlítanának az eredetiekhez. A pénzhamisításhoz pedig specialitás kell. Lenne viszont egy javaslatom, ha megengeded. — Várom. — Bernhard Kruger százados — nyomta meg a nevet Schellenberg. — És mit tud ez a Krugered? — A személyi lapját majd átküldőm. 1937 óta dolgozik kötelékünkben, az úüeveleseknél. ö bonyolította le a mexikói ügyet volt. — Szakértelem és meggyőződés, ebből a házasságból születhetnének fontjaink. — Megnézem ezt a Krugert — mondta elgondolkodva Kaltenbrunner, miután más személy, jobb név nem jutott eszébe. Csengetett és odavetette a belépő Kurtnak: — Kruger századost kérem. — Bernhard Kruger századost, az útlevélcsoportból — egészítette ki készségesen Schellenberg. Kaltenbrunner még egy poharat vett elő, először whiskyt akart tölteni, de azután meggondolta és a rajnavidékiből telítette. A belépő Kruger jelentését, aki katonásan, keményen vigyázzba vágta magát, egy legyintéssel félbeszakította, a kezébe nyomta az italt. Koccintottak. — Százados — kezdte a Mészáros —*, bizonyára csodálkozik és nem tudja okát annak, miért hivatták ilyen hirtelen a — egy pillanatig várt, majd kimondta — szentélybe... A százados felkapta fejét, hiszen maguk között nevezték szentélynek a főnök dolgozószobáját. De visszahökkent beidegződött fegyelmezettségébe, a másodpercnyi kisiklás után. — Az Obersturmbannführer űr javaslatára egy különleges, fontos, és természetesen bizalmas feladatról szeretnék önnel tárgyalni. Tessék, foglaljon helyet — mondotta Kaltenbrunner és mindhárman leültek az asztal köré. — A Führer személyes parancsát tolmácsolom — folytatta és a Führer szónál Kruger felpattant, kezét előre lendítette, aztán visszaült helyére. Kaltenbrunner röviden vázolta a font-ügy lényegét, történetét, részvétteli hangon szólt Lange professzor tragikus haláláról. Amikor pontot tett közlendői végére, Schellenberg megkérdezte: — Magát nevezik, ugye százados, bulldognak az osztályon? — Igen — válaszolta kurtán, ismét kicsit meglepve Kruger. — Bulldognak nevezik — fűzte hozzá most már Kaltenbrunner felé fordulva magyarázatképpen Schellenberg —, mert ha valamit fogai közé kap, nem engedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet is kezébe venné vagy talán állkapcsai közé szorítaná. — Köszönöm a bizalmat és kérek negyvennyolc órát. Akkor előterjeszteném a terveket — mondta különösebb hangsúly nélkül Kruger, arcizma se rándult. — Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbrunner a beszélgetést. S amikor Kruger elhagyta a szobát, a Mészáros megszólalt. — Ez az ember tetszik nekem. Keveset beszél és ez előnyére vá-
