Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

1961. október 21., szombat H ÉPÜJSAG 3 4300 hízót ad a népgazdaságnak ÚJKIGYÓS Biciklivel a 21. hosszúsági fok mentén 11. Üjkígyós eddig még egyszer sem adott 4300 hízott sertést a népgazdaságnak. Az idén a terme­lőszövetkezetből 1800, a háztáji gazdaságokból pedig 2500 hízót szerződtettek. A szövetkezet a kö­zös jószágállomány részére 260 vagon szemesabrakot tárol, to­vábbá 5000 köbméter jó minősé­gű silókukoricából készült szilázst, 65 vagon lucernaszénát és 200 va­gon nyersszeletet is tartalékolnak. A háztáji állomány takarmányo­Níncs az idén panasz a kukori­catermésre sem a termelőszövet­kezetben. A 854 hold fővetésű tengeri többségét már letörték, s a kilátások szerint a tervezett 30 mázsa csöves kukoricával szem­ben 35—40 mázsát takarítanak be. Kukoricából 1 millió 200 ezer fo­rint többletbevételre számolnak. « A mezóTíovácsházi Üj Alkot­mány Termelőszövetkezetben már az elmúlt hét elején befejezték a 350 hold cirok vágását. A cirok az idén a száraz, kedvezőtlen időjá­rás ellenére is igen jól fizetett. A A békési járási KISZ-bizottság három év alatt társadalmi mun­kával és a megyei bizottság segít­ségével újjávarázsolta a KISZ székházát. A fiatalok szépen kifes­tett termekben szórakozhatnak, nézhetik a televíziót, és az újjá­alakított táncparketten táncolhat­nak. Most hozzákezdtek az Ifjúsági Ház bővítéséhez. Bontási anyag­lik. Kíváncsi leszek a tervére, vedd majd át tőle. S a távozásra készülődő Schel- lenbergnek már a búcsú után hoz­záfűzte: — Figyeltesd le, mindenesetre. A legcsekélyebb gyanús jelre, időben közbelépni. ... Vasárnap reggel, amikor Hil­de Kruger felriadt, férje már bo­rotválkozott a fürdőszobában. Bernhard Kruger sohasem hasz­nált ébresztőórát. — Ilyen korán elmész, a szabad vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankodással. — Hiszen ma van a havi szabad­napod. — A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra. Hilda jobbnak látta a hallga­tást és a kurta parancsra szorgal­masan kefélte férje díszegyenru­háját. Azután asszonyos kíváncsi­sága mégiscsak áttörte a tartóz­kodás falát és kibuggyant belőle a kérdés:-— Hová igyekszel? — Államérdek. — Két nap óta még a fiókodat is zárod. — Bízd rám, amit teszek. Kruger magasvasúton indult el a város központjába. Agyán át­villant a gondolat: nemsokára kocsi áll majd utcájukban. Ami­kor megérkezett a Házba, zöld ót várta Schellenberg szobájáig. — Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől. Kruger kivette aktatáskájából a pedánsan összehajtott feljegy­zására, munkaegységekre 120 va­gon abrakot osztanak ki. Így a háztáji kukoricaterméssel együtt mintegy 250 vagon szemester­ményhez jutnak ezek a gazdasá­gok. Ezenkívül 100 vagon nyers­szeletet is szétosztanak, továbbá a kukoricaszár-termés 50 százalé­kát szintén a tagok kapják meg. Amennyiben a kukoricaszár-ter­més fele nem fedezné a háztáji gazdaságok szükségletét, úgy a tagok a termés másik felét is meg­vásárolhatják. magas terveket is túlszárnyalták. Magból 13 mázsát terveztek hol­danként s 14 mázsát arattak. A fő termés: a szakáll is elérte a tervezett 6,5 mázsát. Az Űj Al­kotmány Tsz a tervezetten felül mintegy 50 ezer forint jövedelem­hez jut cirokból. . » Hamarosan megkezdik a mun­kaegység után járó tengeri kiadá­sát. Minden eddig megszerzett munkaegység után egy kiló het­ven deka csöves tengerit adnak ki a háztáji jószágok részére. ból szakköri helyiségeket építe­nek. Ezekben a helyiségekben kap helyet többek között a szabó-, varró-, főzőszakkör. Az épület társadalmi munkában készül. A szakmunkát igénylő munkafolyamatokat kiszes szak­munkások és ipari tanulók vég­zik. Jövőre valóra váltják régi vá­gyukat: kora tavasszal megkezdik a csónakház építését. zést, átnyújtotta, aztán megszó­lalt: — Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk. Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papír-anyag, pontosan felsoroltam, mire van szükségünk. Egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek szóltében-hosszában a történtek­ről. — Az alapelgondolás jó, de mi­ért kell ehhez külön telep, amikor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyéről, szokása szerint megint végigjárta kétszer-háromszor a szobát, az­után, mint aki megtalálta a hi­ányzó láncszemet, nyugalmát fél­redobva, szinte harsogta: — Igen, ez a megoldás kulcsa. A kon­centrációs táborban ott az ember­anyag, amely szükség esetén örökké néma marad. — Auschwitz? — kérdezte Kru­ger. — Nem. Erre a célra kisebb üzem megfelelőbb lernte. — Dachau? — Túl zajos. , — Buchenwald? — Veszélyes hely, valami ille­gális szervezet dolgozik ott. Kü­lönben is itt kellene lennie a kö­zelben. Megvan! Sachsenhausen kap egy különleges részleget. Holnap kimegy terepszemlére és sürgősen megteszi jelentését. Mi­re van még szükség? —■ A listán pontosan feltüntet­tem. Schellenberg félhangosan ol­vasta: A templomosok Letértünk a 21. hosszúsági fok­ról. Ezt két okból is tettük. Az egyikre a címben is utalunk: Me­zőhegyesre akartunk eljutni. A másik okot a pletyka adta. Ügy hozta a pletyka, hogy a medgyesbodzási KISZ-tagok sokat járnak templomba, néha még gyű­lés előtt is elmennek. Végefelé já­runk riportunknak, s annyi mdn- deraről írtunk mór, hogy elhatá­roztuk: érdekesíteni fogjuk ezek­kel a templomos kiszesekkél. Medgyesegyházáról indultunk, s mint világjáró utazókhoz illik, a tájoló és térkép segítségét vettük indulás előtt. Hogyan lesz az ember isten­félő? Ügy, mint ahogy majdnem azok lettünk mi is. Az esett, hogy a tájoló útmuta­tása szerint indultunk el, és ha a hetedik érzékszervünk adta pa­rancs szerint meg nem kérdezzük az úton dolgozó parasztembert, hogy jól megyünk-e, hát bizony Magyarbánhegyesen kötünk ki. — Nem jól mennek biz’ az elv­társak, mert a bodzási templom­torony amarra látszik e! Katonaviselt emberek vagyunk. Szent hittel hirdetjük, hogy ér­tünk a tájoló kezeléséhez és csu­pán az „öreg” bosszúálló parancsa miatt változott meg műszerünk „északja”. Istenbizony nem volt jó előjel a templomos riportunkhoz, de megtört bátorsággal betájoltuk magunkat a bodzási templomto­ronyhoz. íme, a bodzási fiatalság: Jói öltözött vidám fiúk-lányok. Ízlésesen megválogatott, modem öltönyökben beszélgetnek a kocs­ma előtt, utánanéznek a csinos lányoknak, füttyentenek néha, diszkréten, sokat sejtetően. S ér­dekes, a lányok kezében nem lá­tunk imakönyvet Sőt, nem is hunyják istenes szeméremmel a szemű ke, t ha elmennek a. fiúk mellett, hanem kacsintanak rájuk huncutul. Persze vigyázni kell a bosszúál­lásra. Bizalmatlanul csorgattunk — Az ötven főnyi őrség, ez rendben van, de a személyzeti csoport külön-külön válogassa ki őket. A könyveket a bonni és a stockholmi nagykövetség elinté­zi. Az írásbeli felhatalmazást még ma megkapja. A wareni papír­gyár rendelkezésére áll és értesí­tem a vegyianyag-kormánybiz- tóst is, hogy minden kívánságát teljesítse. Ha még bármi egyébre szüksége lenne, feljegyzését vá­rom. A lényeg: gyors és pontos munka. Kruger bólintott. — És még valamit százados. Gondolom, amit mondok, örömet okoz önnek — fűzte a szavakat várakozásteljesen Schellenberg. A Führer hozzájárult, hogy te­vékenységünket az ön neve fém­jelezze. Ezentúl csak úgy beszé­lünk róla, mint Operation Bern­hard, Bernhard akció. És engedje meg, hogy elsőnek gratuláljak hozzá: bevonult a történelembe. Vannak gyermekei? — Természetesen. Két fiam van — a százados szinte bocsá- natkérőleg egészítette ki saját magát —, csak 1939-ben nősültem. — Nos, a fiai az iskolában már az Operation Eemhardról fognak olvasni tankönyvükben. Kruger elmosolyodott vagy in­kább torz vigyor jelent meg ar­cán és távozott. Schellenberg egyet kattintott a naptárán. Az idő engedelmesen ugrott 1942. május 11-re. tFolytatjuk) fle porlepte torkunkon egy kö­nyörgő — korsó sört, s ednéztünk a templom felé. Néhány öregasszony áhítattal imádkozik az esőért. Hát nem hasznosabban töltik az időt ebben a szárazságban, mint a kiszesek, akik az Ifjúsági Ház szép klubszobájában a hanglemezeket hallgatják?... Nem is merjük leírni a választ, mert... a csuda tudja, mi lesz az­zal a túlvilággal. Az a tény, hogy nagyon jól érez. tűk magunkat a kiszesek között, s ha nem lettünk volna kirívóan rosszul öltözve közöttük, tán még mi is közéjük álltunk volna — táncolni. Beszélgettünk velük terveikről, életükről, s a templomról. Újon­nan épített, modem Ifjúsági Há­zuk van. Ez a mi templomunk — mond­ták, s mi edhittük nekik. Amikor elmentünk, arra gondoltunk, hogy nem is bánjuk a pletykát, jó, hogy eljöttünk közéjük. Visszavár a föld Végefelé járunk az útnak. Egy­más között sem titkoltuk, hogy jobb Mezőkovácsházán aludni, mint például * Ecsegfalván. Ott még az elején tartottunk, itt meg már a végén. A hétfő délelőttöt hasznosan akartuk eltölteni, ezért megláto­gattuk a Kovácsházi Gépállomást, megtudni, s megírni, hogy mi a helyzet náluk. Tizenöt termelőszövetkezetet „szolgál” ki a gépállomás 81 gép­je. — Hogy bírják az iramot? — kérdeztük Fekete Istvánt, a gép­állomás igazgatóját. — Elég jól. Most is csak három gépünk van javításon, pedig az idei földben pattognak a fogaske­rekek. Nekünk szerencsénk van és alapos javításon is estek át, mi­előtt kiengedtük őket. Hatalmas, kalapácsütésektől visszhangzó szerelőműhely elején egy darabokra szedett óriás, DT 413-as lánctalpas operációja fo­lyik. Szakáll Mátyás és Veszprémi Lajos, a gép vezetői szakértelem­mel, szeretettel simogatják beteg gépüket. — Menni kell ennek — mondja egyikőjük. Ha most megjavítjuk alaposan, sokáig nem lesz vele baj. — Hány napra esik ki a terme­lésből? — Négy-öt napig javítjuk, s azután 200 üzemórát könnyebb munkában fog eltölteni. Diszttl- lert húz vagy ehhez hasonlót. Közben ebédhez ülnek a szerelő- műhely munkásai, csak a gépek mellett serénykedők dolgoznak tou vább. — Mi csak futtában eszünk most — mondják, sietni kell a ja­vítással, visszavár a föld bennün­ket. — Hát igen — mondja Gáspár elvtárs, a gépállomás mezőgazdá­sza. — Van ott most munka elég, s az idén csak a gépek tudnak „beleszólni”. Amott nagy darab piros Belo­rusz javítása folyik. Az Üj Alkot­mány földjén romlott el szombat este. — Nem is csoda — mondják. Ez a gép hetek óta meg sem állt. Nap. pal silózott, éjjel pedig disztillert húzott. Az igazgató szakértő szemmel vizsgálja körül a gépet — A hűtéssel van baj — mutatja nekünk, s a munkások felé for­dul. — Bontsák le a termosztátét, ott találják meg a hibát biztosan. Becsukódik mögöttünk a csar­nok vasajtaja. Az udvaron szép sorjában pihennek a nyári gépek: Kombájnok, cséplők. — Ezeket is javítjuk már. Ne legyen baj velük jövőre. Nyugodt, csendes ember az igazgató, s most is halkan, de súllyal beszél. — Megizzadunk, az biztos. Van munka rogyásig, de azért győz­nénk. Megindítottuk az éjszakai váltóst, csak nem tudtunk minden gépre biztosítani embert. Tizen­nyolc traktorosunk hiányzik. Azután arról beszélgettünk, hogy a szárazság ellenére is szé­pen műveltek a földek. Igénye­sek a termelőszövetkezetek, meg­követelik a szép, jó munkát és a mezőkovácsházi traktorosok rászolgálnak a bizalmukra. így is van. Kovácsházáról Mezőhegyesre haladva, átmenet nélkül tértünk rá az Európa-szerte híres állami gazdaság földjeire. A termelőszö­vetkezetek is elérték már néhol azt a szintet. Tanultak a mezőhe­gy esiektői. Már csak pár kilométer, s utunk végére érünk. Higgye el az ol­vasó, aki végigkísért utunkon, jó érzés a cél felé haladni ... (Folytatjuk) A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) 1961. október 24-én, kedden, Békéscsabán, a MÉH Vál­lalat Sattai utca 6. szám alatti helyiségében becslést, illetve lebonyolítást végez. 52824 A békéscsabai DCörlh cÄHiimi c/faiiluííc október 22-én, vasárnap délután 3 órától este 7 óráig zenés árubemutatót tart az áruházban A bemutatón tájékoztatást adnak az oszd, téli divat- újdonságokról, a korzerű háztartási eszközökről, azok használatáról. A bemutatón látható lesz a Magyaror­szág—Hollandia VB selejtező labdarúgó mérkőzés TV- közvetítése is! 52819 A mezőko\ ácsházi Üj Alkotmány Tsz-ből jelentik Tovább épül a békési Ifjúsági Ház

Next

/
Thumbnails
Contents