Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

BÉKÉS MEGYEI * * Világ proletárjai, egyesüljetek! OKTÓBER 21., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM 1961 A kommunizmus építőinek kongresszusa * Pénteken felszólalt Kádár János elvtárs is Moszkva (MTI) Az SZKP XXII. kongresszusának péntek dél­előtti ülésén Véli Juszuf Ahundov, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere, Leonyid Jefremov, a Gorkijt területi pártbizottság első titkára, Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke, Dzsabar Raszulov, Tádzsikisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Vitalij Tyitov, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke és Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. A péntek délutáni ülésén az első felszólaló Balis Obezov, a Turkmén Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, utána Anasztasz Mikoján, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja emelkedik szólásra. Ivan Kebin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a következő szónok. Felszólalt még Walter Ulbricht, Togliatti, G. Dej és Kádár János elvtárs is. Kádár János elvtárs beszéde Moszkva (MTI) Amikor az elnöklő Poljanszkij átadta a szót Kádár Jánosnak, a magyar küldöttség vezetőjének, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának, a küldöttek he­lyükről felállva, viharos tapssal fogadták az emelvényre lépő Ká­dár Jánost. Kedves Elv társak! Mindenekelőtt őszinte köszöne­tét mondok pártunk Központi Bi­zottsága, s küldöttségünk tagjai nevében a meghívásért, a baráti fogadtatásért, a nagy megtisztelte­tésért, hogy részt vehetünk szovjet elvtársaink, e történelmi jelentő­ségű tanácskozásán. Átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép forró test­véri üdvözletét és jókívánságait a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának, a nagy szovjet népnek. Eüvtérsak! A magyar közvélemény is isme­ri a Szovjetunió Kommunista Pártja programtervezetét és a két kongresszusi beszámolót, amelyet Hruscsov elvtárs tartott. A vissz­hang ismeretében kijelenthetem, hogy nemcsak küldöttségünk, nemcsak pártunk, Központi Bi­zottságunk, hanem minden ma­gyar kommunista, minden becsü­letes magyar dolgozó, aki szívén viseli a szocializmus és a béke ügyét, teljes mértékben helyesli a beszámolók, a programtervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának fő irányvonalát. Elvtársak! Meggyőződésünk szerint az egész nemzetközi kommunista mozga­lomnak új, hatalmas erőt ad az a tény, hogy a XXII. kongresszus megerősíti és töretlenül követi a Szovjetunió Kommunista Pártja felbecsülhetetlen jelentőségű XX. kongresszusának irányvona­lát. A XX. kongresszus szabadítot­ta meg a nemzetközi kommunista mozgalmat a dogmatizmus bék­lyóitól és új, nagy jelentőségű téte­lekkel gazdagította a marxi-lenini elméletet. A XX. kongresszus nagyszerű eredményeket hozó, új győzelmes szakaszt nyitott meg nemcsak a magyar nép, hanem az egész szocialista tábor életében. Üj lendületet adott a szocializ­musért és a békéért vívott harc­nak az egész világion. A magyar kommunisták és né­pünk nevében köszönetét mondok annak a vezető szovjet kommunis­ta gárdának, amely Hruscsov elv­társsal az élen oly rendíthetetlen bátorsággal és elvhűséggel harcolt az elmúlt években a nagy Lenin eszmei és politikai örökségének teljes érvényrejuttatásáért, a sze­mélyi kultusz, s annak minden káros kinövése ellen. A kommunista pártok belső egy­sége éppenúgy, mint a nemzet­közi kommunista mozgalom inter­nacionalista egysége mindenkor hatalmas jelentőségű volt és lesz harcunk sikere szempontjából. Pártjaink belső egysége és nem­zetközi összeforrottsága csak a marxista-leninista elvek, az eze­ken alapuló gyakorlati kommu­nista politika, a közös elv, azonos cél alapján fejlődhet. Jóllehet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak meg nem alkuvó harca a sze­mélyi kultusz ellen időnkint és he- lyenkint bizonyos nyugtalanságot keltett, mert felkavarta a poshadt, állott vizeket, és a dohos, homá­lyos sarkakat — de ez olyan nyug. talanítás, amelyre elkerülhetetle­nül szükség volt. Itt van a Szovjetunió Kommu­nista Pártjában 1957 nyarán fel­lépett pártellenes csoport kérdése. Nyilvánvaló, hogy e csoport káros irányzatát nem a türelem, hanem csak az elvi alapon folytatott kér­lelhetetlen harc zúzhatta szét. Ugyanakkor csak ez az elvi harc védhette meg a Szovjetunió Kom­munista Pártja sorainak szilárd egységét is. S nincs ez másképp internacionalista egységünk kér­désében sem. Az albán vezetők je­lenleg káros fellépései láttán — amelyeket az imperialisták máris megpróbálnak kihasználni a szo­cialista országok ellen —, aló va­lóban a szívén viseli egységünket, a szocializmus és a béke érdekét, az csak egyet tehet: elvi enged­mény nélkül harcol a helytelen nézetek ellen. Ha ma elmondhatjuk — és el­mondhatjuk —, hogy a nemzet­közi kommunista mozgalom, a szo­cialista tábor népeinek egysége és összeforrottsága erősebb, mint va­laha, és szüntelenül tovább erő­södik, akkor ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elvtárs vezette Központi Bizottsá­ga Lenin tanításához egyedül mél. te módón, példamutató bátorság­gal és kellő türelemmel, de elvi kérdésekben soha meg nem al­kudva, szállt síkra a marxizmus- leninizmus tisztaságának védelmé­ben. Pártunk és népünk összeforrott Elvtársak! Nálunk, Magyarországon a fel- szabadulás után népi hatalom szü­letett, és nagyszerű szocialista fej­lődés bontakozott ki. Ez a nemzeti újjászületés számba menő fejlő­dés a személyi kultusz következ­tében súlyos törést szenvedett. A revizionisták, a reakciós burzsoák, a nemzetközi imperializmus ki­használta a személyi kultuszt, a szektás politika okozta súlyos tö­rést, és 1956-ban kirobbantotta az ellenforradalmi felkelést, amely népünknek nagy szenvedést oko­zott. De most már ez is a múlté! A nagy építőmunkával járó gond, leküzdeni való nehézség ma is akad Magyarországon. De az el­lenforradalom el van temetve, a párt és a nép összeforrott. Nép- köztársaságunk erősebb, mint va­laha volt. Az 1960-ban végződött hároméves terv idején az ipari termelés 40, a mezőgazdasági ter­melés 12 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 19 százalékkal növekedett. A térmelőszovetkezeti mozgalom nagy győzelmet aratott, a művelt terület 95 százalékán már szocialista nagyüzemi gazdál­kodás folyik. A szocialista terme­lési viszonyok osztatlanul uralko­dóvá váltak immár egész nép­gazdaságunkban. Mostani ötéves tervünk idején teljesen befejezzük a szocialista társadalom alapjai­nak lerakását és a fejlett szocia­lista társadalom építésének szaka­szába lépünk. Hálásak vagyunk szovjet test­véreinknek azért a segítségért, amelyet a nehéz helyzetben volt magyar népnek nyújtottak. E se­gítségnek döntő része volt abban, hogy a magyar nép az ellenforra­dalmat legyőzte, majd szilárdan és bizakodva halad a szocializ­mus útján. Pártunk, népünk megedződött e harcban, a szocialista eszme, azi internacionalizmus elmélyült tö­megeinkben. Pártunkat a dolgo­zók értik, szavát követik, irányvo­nalát magukénak vallják. Ezt pe­dig annak köszönhetjük, hogy pártunk a revizionisták és a dog­matikusok ellen folytatott harcá­hoz a XX. kongresszustól, a kom­munista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozá­saitól oly nagyszerű, eszmei fegy­verzetet nyert. A mi népünk nem kér a revizionizmusbói, sem a dogmatizmusból Elvtársak! Pártunk és népünk drágán fize­tett a hibákért és az árulásért: nem kér töb'-é a revizionizmusbói, de a személyi kultuszból, a dog­matikus, szektás irányvonalból sem. Mi egy úton és együtt hala­dunk a Szovjetunió Kommunista Pártja vaj, amely népét vezetve rendíthetetlenül és feltartóztatha­tatlanul halad azon az úton, ame­lyet Marx, Engels, Lenin kijelölt. Nincs ma a magyar nép érdekei­nek hívebb, igazabb és jobb szol­gálata, mint az az eltökéltségünk, hogy a szovjet—magyar barátsá­got mind erősebbé, örökre meg- bonthatatlanná tegyük párt- és ál­lami kapcsolatainkban, az élet minden területén. Elvtársak! Bizonyosak vagyunk benne, hogy a szovjet nép valóra váltja dicső pártjának új programját is, és történelmileg rövid időn belül eljut a szabad emberi élet eszmé­nyi országába, a megvalósult kommunista társadalom új vilá­gába. Erőt, egészséget és mielőbbi teljes sikert kívánunk minden szovjet embernek, az egész szovjet népnek e világjelentőségű prog­ram megvalósításához. Elvtársak! A kommunizmus felépítésének nagyszerű programja utat mutat és új reményt kelt a társadalmi haladásért küzdő valamennyi nép. ben. Ü j lendületet ad a mi népünk építőmunkájához is az a tétel, amely rámutat, hogy a szocialista országok többé-kevésbé egyidejű­leg történelmileg azonos szakasz­ban jutnak el a kommunizmusba. E tétel nagyszerű célt tűz ki a szo­cialista tábor valamennyi népe elé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja, amely a bé­kés egymás mellett élés biztosítá­sát, az általános és teljes leszere­lést, a háborúk és fegyverek nél­küli világ megteremtését tűzi ki célul, lelkesíteni fogja a Föld min. den országának népét, mert e cé­lok elérése minden munkájából élő, hozzátartozóit és népét szerető ember egyetemes kívánsága. A kommunizmus oly sokak ál­tál megálmodott, de most már re­ális közelségbe jutott világának megteremtéséhez népeinknek még nem keveset kell harcolniuk és dolgozniuk. Ma a népek közvetlen és közös feladata a nemzetközi légkör mérgező kérdésének sürgős megoldása, ezek közül is a leg­sürgősebb a második világháború maradványainak felszámolása, a Nyugat-Németországban teremtett revansista tűzfészek lokalizálása. A magyar országgyűlés október 7-én felhatalmazta kormányunkat a német békeszerződés aláírására. Népünk kész a béke védelméből reá háruló feladatok megoldására. Visszavonhatatlanul a szocializmus útján haladunk Elvtársak! Drága szovjet test­véreink! A magyar nép már 1919-ben ki­vívta az első Magyar Tanácsköz­társaságot. Ez nagy büszkesége nemzetünkneK. Népünk négy évti­zeden át nehéz, rögös történeti utat járt meg, és ezalatt két ellen- forradalommal vívta meg harcát. De ma már visszavonhatatlanul a szocializmus útján halad. Ennek jó kifejezője a többi között az is, hogy már kedden, a kongresszu­sunk első, megnyitó napján ná­lunk, Magyarországon is szép munkafelajánlások születtek a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának tiszteletére. Az itt kézhez vett táviratok közük, hogy sok hazánkbéli brigád, amely a szocialista brigád címért küzd, felvette a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXTT kongresszu­sa nevet Ez a mi dolgozóink őszinte, szívből jövő üdvözlete a nagy szovjet testvérnek. Küldöttségünk még egyszer jó munkát kíván kongresszusuk va­lamennyi küldöttének, s a határo­zatok megvalósításához sok sikert az egész szovjet népnek. Éljen a szovjet nép és dicső Kommunista Pártja! Éljen a megbonthatatlan szov­jet—magyar barátság! Éljen testvérpártjaánk proletár internacionalista egysége! Éljen a kommunizmus és a bé­ke! Beszédét sokszor szakította meg lelkes taps. Az utolsó szavak el­hangzása után Kádár János és Nyikita Hruscsov melegen kezet szorított egymással. Kádár már régen visszatért az elnöki emel­vényen elfoglalt helyére, amikor a taps még mindig zúgott a te­remben.

Next

/
Thumbnails
Contents