Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

6 1961. október 20., péntek ______________ HÉPÚJSÁ G . ..mit is mondott Lenin eivtárs ?! HÍREK Ma Dévaványán perdül meg a lottógömb... Sok-sok ember legtitkosabb vágyálmát valósította már meg ebben az or­szágban e népszerű szerencsejáték. A lottó négy és fél éves „pályafutása” alatt több ezerre szaporodott azok száma, akiket Portana kiszámíthatatlan szeszélye százezres készpénznyereményhez, .öröklakáshoz, személygépkocsihoz 2 uttatott. Ma Dévaványán perdül meg a bűvös lottógömb . .. Szeszélyesen pörögnek, kopognak a számgolyócskák az átlátszó gömb fa­lán, mint jégeső az aszfalton, s öt kihúzott számgolyócska dönti el, vajon kik lesznek a boldog nyerők ezen a héten . . . ? Dévaványán sok száz kíváncsi szempár figyeli árgus szemekkel az izgalmas színjátékot, 10 óra 59 perckor százezrek hallgatják lélegzetvisszafojtva az eredményt szerte az ország­ban . . . Halvérű barátom, Zoknikovics, imigyen vélekszik erről: — Mindegy, hogy Dévaványán vagy Karakószörcsögön, Sarkadon \ agy Lábadon sorsolnak! Minden héten játszani kell, az esély egyforma. FT' most nem nyerek, akkor a jövő héten. Türelem játék ez a lottó . . . Igaza van! Lottózni kell, ennyi az egész... — km —> Egy szakfolyóiratban olvastam a minap, hogy az idén lesz félévszázados évfordulója an­nak, hogy a kinematográf „a tan­eszközök közé választatott”, és ünnepélyes keretek között meg­történt az első oktató-nevelő cél­zatú iskolai filmvetítés. Nem szé­gyenkezhetünk tehát a világ előtt, a magyar iskolaügy és a film kap­csolata immár idestova 50 eszten­dős: 1911. december 16-án tartott elsőnek filmvetítést Nagy Sándor tanár, a zilahi Wesselényi kollégi­um növendékei előtt. A kollégium 1912. évi értesítőjében így számol be a korántsem mindennapi ese­ményről: „Kollégiumunk... most a kinematográfot vezette be elsőnek, s tette a szemléltető oktatás esz­közévé és hazánkban, tudtunkkal, először rendezett igazi iskolai mozgófénykép-elöadásokat.” A to­vábbiakban azt is tudatja, hogy egy esztendő alatt 24 vetítés volt. Nyolc esztendő rohant el ezután az időben — mígnem beköszöntött piros kedvvel és vörös zászlókkal a Tanácsköztársaság, és sok, nagy­szerű vívmánya mellett a film és a? ifjúság kapcsolatában is a leg­merészebb álmok megvalósítására tör. Rendelet jelenik meg, és Bu­dapesten öt mozgóképszínházat a proletárgyermekek vesznek birto­kukba — mert „a közoktatásügyi népbiztosság különös gonddal ké­szíti elő a jövő nemzedék nevelé­sét”. A korabeli cikkek már a gyermek-mozik filmellátásáról is közölnek terveket. „Kitűnő írók és kiváló filmrendezők vállalkoz­tak reá, hogy a proletár gyermekek számára az új filmeket elkészít­sék...” — írja a Vörös Film című újság, majd így számol be az első előadásról: „Mézes János mese­konferáló szépen, hangulatosan mesélni kezd a gyermekeknek... A terem elsötétül, és a vásznon meg­jelenik az Internacionálé szöve­ge... a gyermekek felállnak, éne­kelnek: Föl, föl, ti rabjai a föld­nek... Azután jött a film. A sün­disznó... és az Aranypók... Az öt gyermekmozi naponta megtelik érdeklődő gyermekekkel.” ... Aztán újra rohan az idő, és egy újabb, még iszonyúbb világ­háború, milliók pusztulása után feltündöklik a szabadság hajnala sok-sok nép felett, megérkezünk a jelenkorba, naptáraink 1961-et je­leznek, és itt állunk nagyarányú Közül etek, figye l e ml Felhívjuk a vállalatokat, hogy téli védőöltözetüket puiajkaoltönyok és esőkabátok javítási munkáit mielőbb behozni szíveskedje­nek, hogy azok kellő időben elkészülhessenek. Továbbá az esetleges hiányokat méretes részlegünknél sürgősen kérjük megrendelni. Bizalommal keresse fel szövet­kezetünket! Előzékeny kiszol­gálás! Pontos munka! Békési Szabó Ktsz Békés, Kossuth u. 1. Telefon 44 504 terveinkkel, megvalósulást köve­telő vágyainkkal — népünk kul- túrforradalmának kellős közepén. Furcsa talán, hogy az előbb ezt a kis kitérőt tettük, és felelevení­tettük — hogy úgy mondjam — a film és az ifjúság kapcsolatának hőskorát? Nem, mert mindkét példa — az ötven év előtti és a Tanácsköztársaság idejéből való is — hasznos tanulságokat rejt ma­gában. ... Es most kezdődjön hát a riport. Semmi helyszfnrajz, semmi „szi- neskedés”, egyszerűen csak any- nyit, hogy a MOKÉP igazgatójá­nak, Orosz Sándornak szobájában ülünk, beszélgetünk, és arról cse­réljük ki gondolatainkat, hogy régóta tudjuk már: a film és az ifjúság lelkivilága között igen erő­teljes megfelelés, azonosság van. . — Hogy miért? — teszi fel a kérdést az igazgató most a króni­kás helyett — ez is egyszerű. A filmélmény minden más művészi élménynél közvetlenebb és erőteU jesebb hatást gyakorol a nézőre, és különösen a fiatal nézőre. A film nézése során a szereplővel való azonosulás, a szereplő helyé­be való beleélés nagyon magas fo­kot ér el. Ügy gondolom, ezzel mindent megmondtam. Meg. Azt is, hogy miért keres­tük fel, azt is, hogy miért múlha­tatlan feladat bővíteni, és egyre csak bővíteni az ifjúsági előadá­sok sorát, mennyiségben, minő­ségben egyformán. Szóljon tehát a riport ezután er­ről. ... Le kell írnom, mert dobol bennem egy nagyon nagy ember nagy gondolata, mely a filmmű­vészet óriási fontosságát tükrözi... Lenin szavai, és kell, hogy soha nem felejthetek legyenek. A film! És az ifjúság... Újra visszatérünk hát ahhoz, amiről indult a beszél­getés. — Az elmúlt évben 500 ifjúsági előadást rendeztünk a megyében, ez évben már nyolcszáz a terv. De nem marad terv, valóság lesz! A matinékat is megsokszorozzuk, városokban havonta 2—3, nagyobb községekben egy-egy matiné-vetí­tés került a programba. Sorra jönnek még részlet-elgon­dolások, részlet-tervek, aztán olyan tapasztalatok és példák, melyek ha általánossá válnának, gyorsan terjednének, de nagyszerű is lenne! — Tapasztalat? — rendezi gon­dolatait Orosz elvtárs, és pillana­tok alatt kész is a válasszal. — Pusztaföldvár. Ez igen! A legjobb példák közül is a legjobb. Ebben a kis községben havonta 4—5 if­júsági előadást is rendezünk. Ho­gyan? Kérem, kezdjük az elején. Remek a kapcsolatunk az iskolá­val. Minden hónap elején az isko­laigazgató, a mozifelelős (ő is pe­dagógus) és az üzemvezető össze­ülnek, és kiválasztják azokat a filmeket, melyekből ifjúsági vetí­tést kellene rendezni. Persze, a pedagógusok vigyáznak arra, hogy olyan filmből kérjenek ifjúságit, amely lehetőleg éppen kapcsoló­dik is a tanulmányi anyaghoz, elő­segíti az oktatási-nevelési célokat, A többi megy, mint a karikacsa­pás. Járt ösvényen — ösvényen? — széles, járt úton haladnak már — kitűzik a dátumokat, és általá­ban egy-egy filmet kétszer is le­vetítenek, hogy minden iskolás megnézhesse. Azt gondolná az ember, hogy milyen egyszerű dolog ez, hiszen csak egy kis akarat — meg „lelkesedés” — kell hozzá, de ép­pen ezen a kettőn bukik meg több helyen a dolog, és maradnak a községek, falvak fiataljai ifjúsági filmelőadások nélkül. — Endrőd, Mezőgyán, Medgyes- egyháza — néhány a „nehéz” he­lyek közül. Itt nem megy, és nem megy! Közönyösség a fő ok, de ez mégsem merevedhet meg. Ten­nünk kell valamit, és segítséget is várunk. Itt, ezen a ponton érjük el a MOKÉP megyei kirendeltségének legsúlyosabb panaszát. Mi is ez? — Jó lenne, ha végre mindig és mindenütt elismernék, és úgy ér­tékelnek a mi feladatainkat is hogy azok ugyanúgy fontos kul­túrpolitikai tennivalók, mint bár­mely más kulturális intézmény munkája. (Csak egy kis megjegyzés: Ez vita tárgya sem lehet. Mit is mondott Lenin elvtárs?...) — Nemcsak az a dolgunk, hogy levetítjük a filmet és kész. Job­ban és még jobban akarunk dol­gozni. Segíteni ankétok szervezé­sében, segíteni abban, hogy a fil­mek mondanivalója még eleve­nebb hatóerővé változzon, fiata­lokban és idősekben is. „A filmélmény minden más él­ménynél közvetlenebb és erőtelje­sebb hatást gyakorol a nézőre, kü­lönösen a fiatal nézőre” — írtuk néhány bekezdéssel feljebb, e ri­port elején. Nos, ha csak ezt az egyetlen — valamennyiünk által igaznak tartott és számtalanszor átélt megállapítást vesszük nap­ról napra komolyabban, akkor hagyományaink méltó folytatása­ként, kulturális forradalmunk a film, a mozi berkeiben is új sike­reket gyümölcsöző forradalom lesz. — Bűn volna, ha nem tennénk meg mindent azért — mondja Orosz Sándor —, hogy a filmek­ben rejlő lehetőségeket teljesen kiaknázzuk... ... Emlékezzünk vissza még egyszer: 1919. „A gyermek­mozik össz-befogadó képessége 1040 férőhely... Mind az öt napon­ta megtelik gyermekekkel... Van benne valami megható, ha elgon­doljuk, hogy a kisgyermekek mi­lyen boldogan mennek el ezekbe a mozikba, mert tudják, hogy a szó­rakozásnak és tudásnak ezt a haj­lékát csak az ő számukra terem­tették, és bizonyos, hogy ez a ne­mes gondoskodás megerősíti fejlő­dő gyermeköntudatukat.” Újból 1961: Gyermekeink neve­lése, ifjúságunk, jövőnk formálása új határkő előtt... Ez az esztendő iskolareformunk megvalósításá­nak első éve... Legyen éve annak is, hogy városon-falun egyre több­ször „foglalja el” a mozikat a szó­rakozva is tanulni vágyó ifjúsá­gunk. Pedagógusok, filmesek, kultúr- munkások: rajtunk a sor! Mert mit is mondott Lenin elvtárs — a filmművészetről?! Sass Ervin —■ A DÁV 5 tagú KISZ-újítóbri- j gádja, melyben mérnök, munkás és technikus van, eddig 21 újítási j javaslatot adott be, melyből tizen. ' egyet fogadtak el. Az újítások ér­téke 218 ezer forint. A fiatalok a beadott újításaikért eddig össze­sen 9 ezer forint újítási díjat kap­tak. — A BÉKÉS MEGYEI ÍROK munkájáról tart tanácskozást ok­tóber 20-án, ma este 6 órakor Bé­késcsabán a TIT Békés megyei írók Köre. Tájékoztatót ad dr. Nagysády József, a Szegedi Tu­dományegyetem adjunktusa, a Tiszatáj rovatvezetője. — ALAKULÖÜLÉST tart ok­tóber 20-án, ma délután 5 órakor Békéscsabán a fegyveres erők klubtanácsa. Este 6 órakor a tár­salgóban egyéni sakkverseny lesz, melyen az első két helyezettet díjazzák. —1 Űj PAPÍR-, írószer- és játék­bolt nyílik november 1-én Tót­komlóson. —1 MÉG EBBEN az évben 8 ezer járdalapot raknak le Csa- nádapácán, melyhez a lakosság mintegy 20 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járul hozzá. Az így megtakarított összegből a községi tanács új utcákban tudja lehetővé tenni a járdaépí­tést. # Eső várható Felhőátvonulások, több helyen eső­vel. Időnként élénk déli-délnyugati szél, a hőmérséklet keleten csökken, nyugaton kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet a Dunántúlon 3—8, az ország keleti felében 10—15, legmagasabb nap­pali hőmérséklet keleten 15—19, nyuga­ton 10—14. fok között. | — EGÉSZNAPOS iparitam^ó j aktívaulés lesz október 21-ént j szombaton Gyulán a har.snya- i gyár kultúrtermében. Az ülésen a megye iparitanuló-intézetelnek és iskoláinak küldöttei vesznek részt. Délelőtt tanácskozás, *dél­után pedig tapasztalatcsere-l to- gatás lesz. Este klubestet rendez­nek a résztvevők. —• TERMELÉSI tanácskozást ! tartott október 16—17-én Békés­csabán a MÁV-főnökség. A ta­nácskozáson az őszi forgalommal kapcsolatos feladatokról volt szó. Apróhirdetések Segédmunkásokat felveszünk a békés­csabai hűtőház szereléséhez. Jelentke­zés az Április 4. Gépgyár szerelési ki­rendeltségen, építkezésnél, Sebestyén­nél. 698 A 44. sz. Budapesti Építőipari Vállalat budapesti munkahelyre keres segéd­munkásokat, építőipari bérezéssel. Je­lentkezni lehet a vállalat központjá­ban., Budapest, Kossuth Lajos tér IS­IS. és a járási, városi munkaügyi cso­portjainál. A jelentkezésnél a tanácsi igazolás felmutatása kötelező; 679 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19., III. em. Telefon: 21—96, 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szít. István tér 2t, Felelős kiadó: Lehóczky Mihály; Telefon: L0—21. Békés megyei Nyomdaipari V&Baktf Békéscsaba; felelős nyomdavezető Kendra György; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél; Befejezték az útépítést Csanádapácán A napokban fejezték be Csanádapácán a községfejlesztési alap­ból közel egymillió forintos költséggel épített portalanított bitu- menút építését. A község lakossága az út építéséhez jelentős társa­dalmi munkával járult hozzá. Különösen sokat segítettek a termelő­szövetkezeti tagok, a pedagógusok és a község kiszesei. Az építéshez szükséges anyagok szállítását a helyi Köztársaság, Haladás és az Űj Barázda Termelőszövetkezet fogatai végezték eL Rögzített suldőfelvásárlási árak: A süldő nevelési szerződés keretében a szerződés alap­ján átadott hizlalásra alkalmas süldőkért fix szerződéses árat fizet az Átlatforgalmi Vállalat. 40—60 kg súlyú fehér hús-süldőért 40—60 kg súlyú hús-, húsiellegű és mangalica süldőért 18,— Ft/kg 17,50 Ft/kg Ugyancsak rögzített árat fizet a vállalat a szabad süldőért és malacért is Fehér hús-süldőért Hús-, húsjellegű és mangalica süldőért Nehéz süldőért Húsjellegű malacért Zsírjellegű malacért 20—39 kg-ig 17,— Ft/kg 20- 89 kg-ig 16,50 Ft/kg 70—30 kg-ig 13,— Ft/kg 19 kg-ig 20,— Ft/kg 19 kg-ig 19,50 Ft/kg Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 497

Next

/
Thumbnails
Contents