Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
NÉPÚJSÁG 1961. október 19., csütörtök Hruscsov eivtars előadói beszéde •. i (Folytatás az 1. oldalról.) ezort, ha kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, hangsúlyozta, hogy bár a következő két évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat: körülbelül 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez ellentétben az iparosítás időszáká- vai, nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelő- eszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. szovjet nép életszínvonalának emelésére vonalKozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát költik. A tervezés és a gazaasagvezetes kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte. hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk”: Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlítha- tatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy „a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata.” Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. „Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista—leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. „Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elvesztik poli tikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feleslegessé az állam — s akkor majd cl is hal — amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus” — mondotta Hruscsov. dalmi rendszei ünk és a mi demokráciánk még joblian tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára.”1 — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafi- ság szellemében.. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista esökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét!” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szellemében.” Az új ember kialakításával ösz- szefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális fejlődést. „A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása.’ A párt programjában célul tűA Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt; hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve fölülmúlva az Egyesült Államokat.” A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet tekintve felülmúlja az . Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mező- gazdasági termékek előállításában. ta államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csopot Íjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országok oan és az amúgy is megnyirbált demokrácia zi ki, hogy- még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a felsőbbfokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek 1 diákjainak száma nyolcmillióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000). A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyföntosságú területein már kivívott vezető pozíciókát, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos életének minden fő ágában.” A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980-ig messzéfc maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelésben. ’A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül elért majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világ- rendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: „A kommunizmus építése országunkban — része a szocialista közösség ama alkotótevékenységének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista viágrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyújt arra, hogy többé- kevésbé egy időben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leg. hatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyvenmillió embert tömörítenék. ,,-A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító antiimperia- lista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb, zsarnok (Folytatás a 3. oldalon.) Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie 'Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozza magyarázatul Hruscsov — mintha földtekénken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenénk, amilyen ma a Szovjetunió.” Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nem-szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi villanyenergiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog .származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termeAz SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt, olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkés ország sem tűzhet' maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövedelem évi ősz- szege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók főtömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is lékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4-4,2- szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vízierőkész- letek hasznosítása alapján. Űjabb nagy kphóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — az Uraiban. Ukrajnában, Szibériában és Távol-Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területéin. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ip'ar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte. hogy 1980-ig a szemestermény-terme- lést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a program- tervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda elismerve a programtervezetben a Hruscsov a továbbiakban meg- j egyre nagyőbbaranyú leépítése a jegyezte, hogy a vezető imperialis. | kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala „Mi mindent megteszünk ina. is. a jövőben is, hogy a mi társáéi világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára