Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

NÉPÚJSÁG 1961. október 19., csütörtök Hruscsov eivtars előadói beszéde •. i (Folytatás az 1. oldalról.) ezort, ha kezet mer emelni a Szov­jetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk, hangsúlyozta, hogy bár a követ­kező két évtizedre óriási népgaz­dasági beruházásokat: körülbelül 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez ellentétben az iparosítás időszáká- vai, nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat. A húszéves népgazdaságfejlesz­tési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentő­sen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és fogyasztási cik­kek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelő- eszközök termelésének átlagos nö­vekedési üteme majd 70 százalék­kal múlta felül a fogyasztási cik­kek termelésének növekedési üte­mét, 1961—1980 között csupán kö­rülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. szovjet nép életszínvonalának emelésére vonalKozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a leg­nagyobb „kihívást” látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a ka­pitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazá­jukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban kere­setüknek majdnem egyharmadát költik. A tervezés és a gazaasagvezetes kérdéseire kitérve Hruscsov meg­jegyezte. hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítá­sát illeti, „nem baj, ha a kapita­listáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb ná­luk”: Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlítha- tatlan fölényben vagyunk a kapi­talizmussal szemben — tette hoz­zá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kri­tikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempont­ból értékes a Nyugaton beleértve az eszközök forgásának meggyor­sítását s a beruházások nagymér­vű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelő­erőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, ga­bona-, hús- és tejtermelés növeke­désének magával ragadó számai­ról van itt szó. Ez egy olyan tár­sadalom megteremtésének fensé­ges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszo­nyok igazi ura lesz, s magas szín­vonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszo­nyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy „a Szovjetunió fejlődésében be­köszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztálynélküli kommunista társadalom megteremtésének fel­adata.” Pártunk programtervezete fel­vetette és megoldotta a kommu­nizmus elméletének és gyakorla­tának egy új, fontos kérdését Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az ál­lamnak a jellege és mik a felada­tai, s mi lesz a sorsa a kommuniz­musban. „Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődé­sében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva a szocia­lista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba” — álla­pította meg Hruscsov. A Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista—leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra ki­vívása révén győzhet a szocializ­mus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov. „Az állam a kommunizmus el­ső szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történel­mi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig ke­veredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás voná­sai. Eközben kifejlődnek, átalakul­nak és fokozatosan elvesztik poli tikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik feles­legessé az állam — s akkor majd cl is hal — amikor a Szovjetunió­ban felépül a fejlett kommunista társadalom s a nemzetközi küzdő­téren győz és megszilárdul a szo­cializmus” — mondotta Hruscsov. dalmi rendszei ünk és a mi demok­ráciánk még joblian tökéletesed­jék, mint a szocialista életforma példája minden nép számára.”1 — Támogatni fogjuk azt az ob­jektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai kö­zött, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemze­tiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafi- ság szellemében.. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszö­bölni a nacionalista esökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barát­sága igen nagy vívmányunk. Óv­juk is, mint a szemünk fényét!” Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kijelentette: „A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az embe­rek nevelése a kommunizmus szel­lemében.” Az új ember kialakításával ösz- szefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősí­tését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek meg­szilárdítását, a kulturális fejlő­dést. „A kommunizmus az embe­riség és az emberi egyéniség leg­magasabb fokú kibontakozása.’ A párt programjában célul tű­A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háború­kat. A Szovjetunió kész teljesen le­mondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és raké­táit, ha megvalósul a nemzetkö­zileg szigorúan ellenőrzött álta­lános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kijelentette: „A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt; hazánkat a világ első ipari hatalmává vál­toztatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve fölülmúlva az Egyesült Államokat.” A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélszere­sen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági ter­mékek egy főre jutó termelésé­ben és a nemzeti jövedelmet te­kintve felülmúlja az . Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hrus­csov — csak az első mezsgye. En­nél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mező- gazdasági termékek előállításá­ban. ta államokban még sohasem össz­pontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csopot Íjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országok oan és az amúgy is megnyirbált demokrácia zi ki, hogy- még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni a fel­sőbbfokú oktatás minden formá­ját. 1980-ra a tervek szerint a fel­sőfokú tanintézetek 1 diákjainak száma nyolcmillióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000). A szovjet tudomány fejlődésé­ről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyföntosságú területein már kivívott vezető po­zíciókát, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos éle­tének minden fő ágában.” A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP prog­ramjának megvalósítása mélyre­ható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980-ig messzéfc maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelés­ben. ’A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelé­sében addigra körülbelül elért majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi foká­tól függetlenül gyakorlatilag bár­mely ország ráléphet a szocializ­mushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sark­kövének tekinti szövetségét azok­kal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. Nemcsak a Szovjetuniónak, ha­nem a szocialista világrendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számítá­sai mutatják, a szocialista világ- rendszer 1980-ra a világ ipari ter­melésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: „A kom­munizmus építése országunkban — része a szocialista közösség ama alkotótevékenységének, amely a kommunista társadalom megte­remtésére irányul. A szocialista viágrendszer sikeres fejlődése le­hetőséget nyújt arra, hogy többé- kevésbé egy időben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommu­nizmushoz”. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leg. hatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyvenmillió embert tömörítenék. ,,-A világ a forradalmak korsza­kát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító antiimperia- lista forradalmak, népi demokra­tikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegek­nek a fasiszta és egyéb, zsarnok (Folytatás a 3. oldalon.) Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie 'Az ipari termelés legalább hatszo­rosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félsze­resére emelkedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűz­te hozza magyarázatul Hruscsov — mintha földtekénken még öt olyan ipari és még két olyan me­zőgazdasági országot létesítenénk, amilyen ma a Szovjetunió.” Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari ter­méket fog előállítani, mint ma az egész nem-szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzá­vetőleg másfélszer annyi villany­energiát fog termelni, mint jelen­leg a világ összes többi országai együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell meg­építeni. A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acélterme­lést kell biztosítania. A Szovjet­unió acéltermelése már 9 év múl­va 55 millió tonnával fogja túl­szárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvona­lát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nem­zeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munka­termelékenység emelkedéséből fog .származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka terme­Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt, olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem so­rán első ízben szüntetik meg tel­jesen és végérvényesen az embe­rek hiányos ellátottságát. Egyet­len tőkés ország sem tűzhet' maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emel­kedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedé­se. A nemzeti jövedelem évi ősz- szege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. — A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiány­nak — folytatta Hruscsov. A má­sodik évtized eredményeként min­den egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezet­jük a hatórás munkanapot, illet­ve a 35 órás munkahetet a dol­gozók főtömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó szá­mára. Az épülő kommunizmus or­szágában lesz a világon a legrö­videbb munkaidő. — Ugyanakkor meghosszabbít­juk a munkások és az alkalma­zottak fizetett szabadságát. Fo­kozatosan a kolhozparasztokra is lékenysége hozzávetőleg kétszere­sére, húsz év alatt pedig 4-4,2- szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energe­tikai bázisok létrehozása Szibéri­ában, Közép-Ázsia óriási energia­termelési területté való átalakítá­sa a roppant gáz- és vízierőkész- letek hasznosítása alapján. Űjabb nagy kphóipari bázisok létrehozá­sát irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohó­ipari bázisa legyen — az Uraiban. Ukrajnában, Szibériában és Tá­vol-Keleten, Kazahsztánban, to­vábbá a Szovjetunió európai ré­szének középső területéin. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fej­lődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ip'ar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvaló­sítását; a mezőgazdasági termelő­erők nagyarányú fellendítése ré­vén biztosítani kívánják a szov­jet falu fokozatos áttérését a kom­munista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu kö­zötti lényeges különbségek meg­szüntetését. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára közölte. hogy 1980-ig a szemestermény-terme- lést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásá­rolt szemestermények mennyisé­gét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtized­ben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű fel­adatot: megszűnik az alacsony fi­zetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartásá­ra és nevelésére fordított kiadá­sok körülbelül 75—80 százalékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi mun­kaképtelen személy teljes eltartá­sa a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már rég­óta fennálló ingyenes orvosi ellá­tás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kap­ják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biz­tosítása — mondotta Hruscsov —, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatá­sokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irá­nyuló terveket — mint a program- tervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá propaganda el­ismerve a programtervezetben a Hruscsov a továbbiakban meg- j egyre nagyőbbaranyú leépítése a jegyezte, hogy a vezető imperialis. | kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala „Mi mindent megteszünk ina. is. a jövőben is, hogy a mi társá­éi világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára

Next

/
Thumbnails
Contents