Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

T961. október 19., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 szagolják a koionializtnusl, az sem Befejeződött a XXII. kongresszus szerda délutáni ülése Összeült az ENSZ-közgyűlés ferdítés mérgezett nyilaihoz folya­modnak. A kommunizmus ellen­ségeinek táborában teljes íejvesz- tettség, tehetetlen düh és szánal­mas kétkedés uralkodik, mondot­ta. A rekaciósok kigyót-békát ki­áltanak programunkra, s ez azt mutatja, hogy a program célba ta­lált, hangoztatta. „Marxista-leninista pártunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett”, hangsúlyozta. Előadói beszéde befejező részé­ben Hruscsov kijelentette: „Pártunk, amely a világ felett magasra emelte a szabadság fák­lyáját s a szocializmus és a kom­munizmus zászlaját, az emberiség sorsában végbemenő gyökeres vál­tozások dicső korává tette a XX. századot. Az összes országok kom­munistáinak nagy hadserege, amely magával ragadta a néptö­megeket, hősies harcával meg­gyorsította a történelem menetét, s közelebb hozta az emberiséget legnemesebb eszményeinek meg­valósulásához. Hát még mennyire meggyorsul majd a történelem menete akkor, amikor a Szovjet­unióban felépül a kommunista társadalom!” áltások hallatszottak mindenfelől. A viharos taps elülte után az el­nöklő Mihail Szuszlov berekesz­tette a szerdai ülést és a követ­kező ülést csütörtökön reggel, ma­gyar idő szerint nyolc órára tűzte ki. A csütörtöki ülésen megkezdő­dik a vita az SZKP Központi Bi­zottságának beszámoló jelentése, a Központi Reviziós Bizottság je­lentése, valamint a programter­vezetről szóló beszámoló felett. <■ (Folytatás a 2. oldalról.) rendszerek ellen folytatott küzdel­mei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus — mondotta Hruscsov. Korunk­ban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a • népi demokratikus, a nemzeti felsza­badító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és összefo­nódása. A társadalmi fejlődés lo­gikája odavezetett, hogy mind­ezek a- forradalmak elősorban egyetlen fő ellenség, az imperia­lizmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlett, ségű kapitalista országokban tel­jes mértékben megértek a szocia­lizmusba való átmenet előfeltéte­lei. Ha Ázsia, Afrika, I<atin-Ame- rika forrongó, gyengén fejlett ál­lamai végrehajtják a nemzeti fel­szabadító amtiimperialista forra­dalmat, megvalósíthatják a szo­cializmusba való átmenetet. „Ko­runkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi szín­vonalától, a szocializmushoz veze­tő útra léphet. Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolt- hatatlam fényű világító tornyává vált, amely megmutatja Latin- Amer-ika minden népének a hala­dáshoz vezető utat. Kuba szocia­lista célokat írt harci lobogójára. „Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent harcá­ban.” A munkásosztály — mondta Hruscsov — forradalmi harcában a jövőben is" szembetalálja magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek akadályoz, zák erőinek tömörítését és céljai­nak elérését. Amíg létezik kapita­lizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsú­lyozza a programtervezet, hogy harcolni kell mind a szociálde- mokratizmus és a revizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikerei­nek rendkívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népeinek sorsa szempontjá­ból. Kijelentette, hogy a nemzeti fel­szabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befeje­ző szakaszába lépett. Az imperia­lizmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre rafináltabb mód­szerekhez folyamodik. A monopol-tőkések a fejletlen országok világában meglevő állá­saik fenntartásának és megszilár­dításának messzemenő tervét pró­bálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illem- tudóan segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperia­listák viszik el a pálmát. A monopóliumok célja azonban, jegyezte meg Hruscsov, a régi maradt. Mezőgazdasági és nyers­anyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtartani a fejletlen or­szágokat, ki akarják zsákmányol­ni népeiket. Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődé­sét kedvezően befolyásolta poli­tikai függetlenségük kivívása. Ezekben az országokban meggyor­sult a termelés növekedése. A burzsoá és feudális felső kö­rök azonban, amelyek a külföldi tétéhez kötötték sorsukat, a világ­mozgalmak — mindez egységes világra szóló forradalmi folyama­tot altkot, amely aláássa és szét­zúzza a kapitalizmusit.” kapitalizmus rendszerében akar­ják tartani a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az imperialis­ták és szekértolóik taszítják eze­ket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a prob­lémáknak a megoldását, amelyek tudatában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fejlődés nem kapitalista útján kell keresni kiutat. „A marxista elmé­leti kutatás mélyrehatóan tanul­mányozta a fejlődés objektív me­netét, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredmé­nyesebben történhet meg a nem­zet összes egészséges erőinek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles rétegeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hi­ánytalanul megoldja az antiimpe- rialista nemzeti felszabadító for­radalom feladatait” — mondotta. Mint az SZKP KB első titkára kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szán­dékozik beavatkozni a fiatal sza­bad államok belügyeibe, nem szándékozik senkire sem ráerősza­kolni a szocializmust. „A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerö­mellett, mert gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új helyzet, ben a háború kirobbantása a nép­ellenes imperialista rendszer vé­gét jelentené. Az ebbe vetett tán­toríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tud­juk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, meg­teremteni a leghatásosabb fegy­vert, s minden pillanatban kész­nek kell lennünk arra, hogy visz- szaverjük az agresszorok támadá­sát. Mi nemegyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hrus­csov — készek vagyunk teljesen lemondani a hadseregről, tenger­be süllyeszteni az atombombát és a rakétákat, de természetesen csak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai köze­pette. Mindaddig, amíg az imperialis­ta államok nem szánják rá magu­kat erre, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink ren­delkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközök­kel — atom- és hidrogénfegyver­rel, s mindenfajta rakétával, hogy Minden haladó, demokratikus gondolkodású ember hangsúlyoz­za, hogy a program választ ad a legidőszerűbb problémákra, ki­emelkedő szerepet játszik korunk lehet, hogy exportálják áz ellen- forradalmat” — hangoztatta. Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti szövet­ségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát, foly­tatta. Pártunk internacionalista kötelességének tarja, hogy segít­séget nyújtson azoknak a népek­nek, amelyek nemzeti független­ségük kivívásának és megszilárdí­tásának útján haladnak, s a gyar­mat-rendszer teljes megsemmisí­téséért harcolnak. Hruscsov kijelentette: A párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét ve­gye a világháborúnak. Ezt a meg­győződést á nemzetközi küzdőté­ren működő erők mindenoldalú és mélyreható elemzéséből merí­ti. S ez az elemzés arra a kétség­bevonhatatlan következtetésre ve­zet, hogy már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok a világon” \— állapította meg. / Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializ­mus külpolitikájának fő elve — a békés együttélés elve, olyan zász­lóvá válik, amely alatt tömörül­nek a népek, s mindazok, akik az emberiség igazi békéjét és felvi­rágzását akarják. Űj programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, ab­ban látja külpolitikájának fő cél­ját, bogy ne csak megakadályoz­za a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék életében örök­re kitörölte a háborúkat a társa­dalom életéből. a megfelelő színvonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szov­jet fegyveres erők ütőképességé­nek erősítése — a szovjet nép szá. mára a feladatok feladata. Az SZKP programtervezetének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a legszélesebb vissz­hangra találtak minden ország és minden földrész embermillióinak szívében. A tervezet megvitatása, amely­nek lendülete még az SZKP és a szovjet állam történetében is szokatlan, különös erővel mutatta meg a párt és a nép megbontha­tatlan egységét. „Túlzás nélkül mondhatjuk: a programtervezetet az egész nép megvitatta és úgy fogadta el, mint saját programját, mint sa­ját ügyét.” A kongx-esszus teljes megalapo­zottsággal jelentheti ki — hang­súlyozta Hruscsov —, hogy a programtervezetet egyhangúlag jóváhagyta minden kommunista, az egész szovjet nép. Hruscsov bejelentette, hogy a programtervezettel kapcsolatban előterjesztett nagyszámú javasla­tot a Központi Bizottság figyel­mesen áttanulmányozta és a prog­ramtervezet végleges megszövege­zése e javaslatok figyelembevéte­lével történt. társadalmi mozgalmaiban és. ha­ladó változásaiban. Még a burzsoá sajtó is kényte­len elismerni, hogy a program és annak teljesítése rendkívüli be­folyást gyakorol az egész világ helyzetére. A program eszméi körül igazi csata bontakozott ki a két ideoló­gia, a kommunista és a burzsoá ideológia között, állapította meg Hruscsov. A burzsoázia ideológusai most elismerik, hogy a társadalom új társadalmi-gazdasági szervezete, a kommunizmus egyre hatalmasabb erővé válik korunkban. A kapitalista országok lakossá­gának körében egyre nagyobb tért hódít programunk nagyszerű esz­méje, amelynek értelmében a kommunizmus és a béke elvá­laszthatatlan egymástól. Még a burzsoázia számos képviselője is kénytelen beismerni, hogy orszá­gunknak, amely ilyen nagyszabá­sú alkotó terveket hirdetett meg, szükségképpen érdeke a béke. Az SZKP programja „újabb nagy vereséget mért az agresszív erőkre, a hidrogénbomba bálvány­imádóira”, folytatta Hruscsov. A burzsoázia és védelmezői nyilvánvalóan semmit sem tud­nak szembeállítani az SZKP programjával. Hruscsov kigúnyolta a program- tervezet burzsoá kritikusait, akik a rágalom, a vádaskodás és a Moszkva (MTI) Amikor Hruscsov befejezte az SZKP programtervezetéről Szóló beszámolóját, a küldöttek feláll­va, hosszú perceken át viharos tapssal ünnepelték a Szovjetunió Kommunista Pártjának program- tervezetét. A teremben viharos „Hurrá'.’’-kiáltás söpört végig, majd „Dicsőség a pártnak!”, „Elő­re, a kommunizmus felé!” íelki­New York (MTI) Szerdán délelőtt — magyar idő szerint 16.09 órakor — ismét ösz- szeült az ENSZ-közgyűlés plénu­ma, hogy befejezze a nemzetközi helyzet általános vitáját. Az ülés megnyitása után a köz­gyűlés egyhangúlag jóváhagyta a gyámsági bizottságnak azt a dön­tését, mely szerint 1962. január 1-vel megszűnik az új-zélandi gyámsági igazgatás Nyugat-Samo- án és ez a terület elnyeri függet­lenségét. A közgyűlés ezután rátért az általános politikai vitára. Fel­szólalásra jelentkezett Sierra Leo­ne, a Ciprusi Köztársaság képvise­lője. Párizs (MTI) Szerdán reggel a csúcsforgalmi órákban az elektromosipari dol­gozók sztrájkja következtében négy órara csaknem teljesen meg­bénult a francia főváros közleke­dése. Nem járt a párizsi földalatti villamos, leálltak a liftek és a kül­városi helyiérdekű vasutak is hogy 1910. december 1-ig adjanak függetlenséget minden, ez idő szerint még függő helyzetben lé­vő afrikai területnek. * Az észak-rhodéziai kormány szerdán a brit ÉNSZ-küldöttségen keresztül jelentést terjesztett a világszervezet elé. A jelentés meg­állapítja, hogy a Hammarskjöld főtitkárt ért repülőszerencsétlen­ség ügyében az észak-rhodéziai kormány által lefolytatott vizs­gálat „nem tudott kideríteni sem­mi olyan mozzanatot, amelyből szabotázs-cselekményre lehetne következtetni”. Az ENSZ-közgyűlés plénuma rövidesen foglalkozik azzal az öthatalmi határozati javaslattal, amely sürgeti, hogy az ENSZ in­csak részben indultak. Hasonló hír érkezett több vidéki városból. A sztrájk sikere túlhaladta a szakszervezeti vezetők reményeit, akik csupán kisebb, illetve jelké­pes' munkabeszüntetésekre adtak. ki felhívást. A megmozdulás cél­ja a bérek emelésének követelése volt. Á MÁV hídépítési főnökség közli, hogy október a(l-án nyolc órától a taksonyi Duna-ág hídon minden­nemű forgalmi korlátozás megszűnik. (MTI) Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei A mi elvi, becsületes szocialista politikánk — békepolitika Nem azért állunk ki a béke ügye Az SZKP programtervezete valóban világ jelentőségű dokumentum jellegét öltötte és máris hatalmas befolyást gyakorol a világ politikai klímájára Nigéria ENSZ-kiüdöttsége szer­dán határozati javaslatot ter jesz- J dítson vizsgálatot a szerencsétlen­tett elő. amely indítványozza, I ség körülményeinek kiderítésére. Megbénult a forgalom Párizsban

Next

/
Thumbnails
Contents