Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-03 / 233. szám
199t. október 3., kedd MÉPQJSÁG 9 Az állatelhullás okairól beszélgettünk a békéscsabai tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével Aranyérmes fiatalok Békés megye termelőszövetkezeteinek gazdasági vezetőinek nagy gondot jelent az a nagymérvű állatelhullás, ami ebben az évben tapsztalható volt. Különösen rossz az állategészségügy helyzete Békéscsabán, és ezért megkerestük a városi egészségügyi osztály vezetőjét, Kovács Ferenc elvtársat és Paulik Györgyöt, az osztály állattenyésztőjét, hogy megtudjuk, mivel magyarázható ez a nagyarányú állatelhullás. — Nagyon sok okot lehetne felsorolni, de kezdjük talán az elején. Ami a szopósborjúkat illeti, kilenc százalékra tehető az elhullás — mondotta Kovács elvtárs. — Egyik okot abban látjuk, hogy a termelőszövetkezetek 3—4 napos korban megvessük a tagok borjúját. A mesterséges táplálás nem minden esetben használ a borjaknak, és ezért sűrű a megbetegedésük. Súlyos gond a borjak elhelyezése Valamennyi tsz-ünkben felépült a száz férőhelyes modem istálló, azonban kevés kivétellel alig tudok olyan termelőszövetkezetet mondani, ahol ellető vagy borjúistálló legyen. Kénytelenek a termelőszövetkezetek a nagy istállókban elletni és itt nevelni. A hatalmas' cementépítmény kiváló hővezető, de télen nagyon nedves. A párakiesapódás miatt azután a borjak az esetek nagy többségében tüdőgyulladást kapnak. Vagy például a Május 1 Termelőszövetkezetben tyúkólból átalakított borjúistállóban nevelik a fiatal növendékeket. A helytelen takarmányozás miatt viszont a vitaminhiánnyal is magyarázhatjuk az elhullást. Nagy gondot okoz nekünk a sertések helyzete Szeptember elsejéig a sertésállomány 19 százaléka hullott el. Különösen a Május 1, Kulich Gyula, Kossuth és Előre Termelőszövetkezetek vezetnek ezen - a területen. Ezeknél a termelőszövetkezeteknél a legnagyob mérvű az állatmozgatás. Legtöbbet ők vásárolnak állatokat, és most már bebizonyosodott tény, hogy a vásárolt áls már fordul is hozzá. — Sie haben recht, Herr Doktor. Das ist doch grausam... Meine Mutti cshreibt mir von diesen schrecklichen Luftangriffen... — Légitámadás? — morogja a doktor. Hogy szörnyű? Nem ti kezdtetek? A jóisteneteket, most kezditek észrevenni, mekkora trágyába rántottatok mindenkit; A kis német legyint. Siet a sarokba, valaki gyógyszerért nyöszörög. Aspirint ad neki. Az még van. Szemben ég a Fiume-szálló. Sűrűsödő aknarobbanások zaja az utca felől. A Belváros front lett, a világháború szék-ere itt dübörög a Duna-part kövezetén. És egy német katonai teherautó itt kap találatot a Régiposta utcában. Tizenhét sebesültet hoznak a már úgyis zsúfolt szalmazsákokra. Két német tiszt van velük — az egyik sértetlen. Felkéri a szállóban lakó nőket: segítsenek kötözni. És a morgó Homoródy dóktól szobáról-szobára jár, átmegy az „asszonyok pincéjébe”. Na, mire várnak — ordít rá az asszonyokra. latok keveredésük és fertőzésük miatt nincsenek jó hatással a meglévő törzsállományra sem. Termelőszövetkezeteink nagy része teljes mértékben áttért a fehér hússertés tenyésztésére és az áttéréssel egy időben nem biztosították ezeknek a sertéseknek a megfelelő fehérjedús takarmánymennyiséget, ami viszont nevelésük elengedhetetlen követelménye. Bár sok tekintetben előnyös ez a fajta sertés, de azt tudnunk kell, hogy tartásra, elhelyezésre és takarmányozásra rendkívül igényes fajta. — Lehet ezen segíteni? — Természetesen — mondotta Kovács elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője. — Semmiképpen sem akarjuk megszüntetni a fehér hússertés alapállományt, azonban úgy tervezzük, hogy kevésbé igényes és edzettebb fajtával, mangolicával és comwallal fogjuk keresztezni. — A másik fontos tényező: termelőszövetkezeteink döntően bel- neveléssel foglalkoznak. Arra fogunk törekedni, hogy edzettebb, az időjárás viszontagságait is jobban biró állatfajok kerüljenek ki nemcsak keresztezéssel, hanem a nevelési módszerekkel is. Ebben az évben a baromfiállomány 10,4 százaléka hullott el. Százalékosan nézve nem nagy ez a szám, mert a baromfinál sűrűbb az elhullás, mint más állatfajoknál. Elsősorban a helyes és jó takarmányozásra kell törekedni termelőszövetkezeteinknek, és meg kell szüntetni azt a túlzsúfoltságot, ami jelenleg uralkodik. Egy háromezer férőhelyes tyúkólban feltétlenül hatezret tartanak termelőszövetkezeteink. Egészségtelen, és nem helyes nevelési mód ez. — Miben látják a legsúlyosabb problémákat? — Szakemberhiány van a termelőszövetkezetekben. Bár igénylik, kérik termelőszövetkezeteink a szakembereket, sajnos, ma még nagyon kevés van belőlük. Csak egy példát említsünk: a Petőfi Termelőszövetkezetben 490 darab szarvasmarha, 819 darab sertés, — Mi velünk ki törődik? pattan fel egy asszony a sarokban a gyereke mellől. Mokány, barna Ms asszony, a doktor még sose látta, talán valamelyik rommá váll szomszéd házból került ide, ebbe a Ms külön Bábelbe. »— Ezek M1 Mmélnek? — Mi akkor is emberek vagyunk, kérem — néz rá az orvos és egy pillanatig tartja csak rajta a szemét, éles, szűrő tekintettel. A fiatalasszony nagy sóhajjal felkel, megigazítja a takarót a kisgyermeken és indul. Németeket kötözni. „Verbindunglatz im Hotel Hungária .. Az aknák újra rákezdik a maguk pokoli szimfóniáját. Sebesültek, sebesültek ... Meny. nyi sebesült... Már Mária is ápol, hátrakötötte a haját, kötöz és hő* mérőz, szeme elgyötörtén nézi a szörnyű roncsolásokat, egy-egy törött csont, vérző férfifej láttán ei- sápad, aztán megint odakuporodik melléjük, vizet ad és próbál vigasztaló szavakat mondani. Pedig egy szót sem ért a nyelvükön. (Folytatjuk) 120 anyakoca van, Mvittek 10 ezer naposcsibét, háromezer darab napospulykát, 1200 darab pecsenye- kacsát neveltek, és majdnem 900 darab libát. Ehhez az állatállományhoz van két függetlenített állattenyésztőjük, akik közül csak az egyiknek van pár hetes szak- tanfolyama. Egy ilyen állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetnek egyetemi végzettségű állattenyésztőre van szüksége. Becsületes, jó szándékú emberek az állattenyésztők és az állatgondozók, de a fejlődés túlhaladta őket. Tudományos, elmélyült munka szükséges termelőszövetkezeteink állattenyésztésének vezetéséhez. Sokat mondtuk már, hogy küldjenek termelőszövetkezeteink ösztöndíjasokat egyetemre, azonban ez még nem valósult meg. Biztosítaniuk kell termelőszövetkezeteinknek a takarmánybázist. Bár ahogy most látjuk, különösebb probléma nem lesz a takarmánnyal, de csak akkor nem lesz, ha takarékosan és helyesen fogják föletetni azt a jószágokkal. Szükséges biztosítani a folyamatos zöldellátást is, mert ez a száraztakarmány megtakarítását jelenti, másrészt viszont tavasztól őszig fehérjedús takarmányt tudnak etetni. — Ezek azok a problémák — mondotta Kovács elvtárs —, amelyekről beszélni kívántunk, és meg vagyunk győződve, hogy jövő ilyenkor már sokkal jobb képet tudunk adni állatállományunk helyzetéről. Az ország 30 városában és 100 községben 4500 munkás-, alkalmazott- és paraszt-család jövedelméről és fogyasztásáról készül rendszeresen statisztika, az idén 25 000 tsz-parasztcsaládról, tavaly pedig 18 000 munkás-, alkalmazott család háztartásáról külön adatokat is összegyűjtöttek. Ebből a hatalmas adatgyűjteményből a Központi Statisztikai Hivatal sok fontos tanulságot von le. Mindenekelőtt világossá vált, hogy egy- egy család életszínvonala elsősorban nem a család egyik vagy másik tagjának keresetétől, hanem főként a keresők és az eltartottak arányától függ. Száz keresőnek jelenleg 88 hozzátartozóját kell eltartania, 29-cel kevesebbet, mint például 1930-ban. Az emberek életét a számok tanúsága szerint befolyásolja a képzettség, s ami ezzel szorosan ösz- szefügg, a munkakör, de még a lakóhely is. Városban például magasabb az egy személyre jutó jövedelem, mint falun, de a vidéki életkörülmények bizonyos mér- téMg Megyenlítik ezeket a különbségeket. A Központi Statisztikai Hivatal megállapításai szerint az egy lakosra jutó jövedelem növekedésével a fogyasztási cikkek összetétele is lényegesen megváltozott. A legalapvetőbb árukra, élelemre, italra, dohányárura 1955-ben még a jövedelemnek 55 százalékát költötte a lakosság, ez az arány azóta 46 százalékra csökkent. S lényegesen többet költenek az emberek ruházkodásra, művelődésre, szórakozásra, tartós fogyasztási cikkekre, szépségápolásra stb. A lakás berendezésére 1955-ben 495 millió, tavaly pedig már 1588 milErfurtban a szocialista tábor or. szágainak kertészeti Mállításán és árubemutatóján nagy sikerrel szerepelt a magyar zöldség és a gyümölcs. Csupán a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kertészete 9 arany-, 3 ezüst- és egy bronzérmet nyert. A díjakat paprikáért, őszibarackért, nyári, őszi és téli almáért, továbbá dinnyéért kapták. Felkerestük a kertészetet, hogy tanúi legyünk a díjak bejelentésének. Izgatta képzeletünket, vajon hogyan fogadják az erfurti elismerést? Röpgyűlésen hangzott el a bejelentés. Az emberek meglehetősen átszellemült arccal ültek. Gondolatban valamennyien az NDK- beli Erfurtban jártak, s ott álltak a versenygyőztesék dobogóján. Látszott raj tűk: fennkölt érzés szorong bensőikben. Büszkeségük jogos, mert a Mállítás résztvevői közül annyi díjat, mint ameny- nyit ők szereztek, eddig még sen- M sem kapott. — Jól esett az elismerő szó — emelte fe fejét Szabó József. — 1951-ben siheder koromban — tette hozzá — meseként hallgattam a kert ma átélt napjait. Akkor itt még faiskola volt, ma pedig 300 holdas a gyümölcsös. — Karba teszi a kezét, néha-néha geszti, kulál, hogy könnyebben fejezze ki magát. — Tavaly visszaküldték az árut, mert nem volt jól osztályozva és csomagolva. Nehéz iskolát jártunk, de az idén ilyen áruvisz- szaküldés nem volt. Mintha hozzátette volna: egy év alatt nemcsak a fák erősödtek, hanem ők is. Alig fejezte be fiatalos hévtől átitatott felszólalását, máris újabb kéz emelkedett magasba. Halász Erzsébet a kertészeti szakmunkásvizsga előkészítő tanlió forintot költöttek Magyarországon, művelődésre, oktatásra, szórakozásra a jövedelemnek 2,8 százalékát áldozzák a hat év előtti 1,9 százalékkal szemben. Elek termelőszövetkezeti községben — ahol egyetlen szövetkezetbe tömörült a falu magyar, román, szlovák és német nemzetiségű lakossága — egy évvel ezelőtt bevezették a tótkomlósi Haladás Tsz új rendszerű jövedelemelosztási módszerét. Közgyűléseken, brigádértekezleteken és családlátogatások alkalmával beszélte meg a vezetőség a tagsággal, hogy ezen túl a megtermelt termény, a kifejt tej és a súlygyarapodás mennyisége szabja meg a munkaegység számát. Megbeszélték azt is, hogy minden család vitassa meg odahaza, hány holdon tud megművelni és betakarítani különböző kapásnövényt, mennyi sertést hizlal a háztájiban eladásra, mennyi baromfit nevel közös értékesítésre. A hóna- poMg tartó türelmes felvilágosító munka után a családok szerződésben vállalt kötelezettségeit összesítették, s ennek megfelelően készült el a szövetkezet terve. Az új módszer eredménye már a kora tavasszal megmutatkozott, hasznosan érezteti hatását az őszi betakarításban is. Mozgósították még a nagymamákat is, csakhogy a vállalt területen mielőbb elkészüljenek az időszerű munkákkal. folyamát tette szóvá. Mások viszont az almaszedésben Memelkedett dolgozók neveit sorolták fel. Nagy derültséget okozott Kunos József bejelentése: — Mindenki két kézzel megy almát szedni! Egyesek mégis 8—10 mázsát, mások viszont ugyanannyi idő alatt alig két mázsát szednek. A nagy derültség hirtelen félbeszakadt, mert itt sürgős a tennivaló. Juhász Erzsiké feláll. — A mi brigádunk még májusban csatlakozott a szocialista brigádmozgalomhoz. Amióta versenyben vagyunk, az egész brigád megváltozott. Május elseje előtt sok volt a későn jövő; ma már nem késik senki sem. De találni itt sok egyéb változást is. Korábban az ilyen megbeszélések tele voltak egyéni vélt vagy jogos sérelemmel. Most már csak elvétve található ilyen. Az emberek munkával vannak elfoglalva, ezzel kapcsolatos javaslataikkal foglalkoznak. Erről tanúskodik a gyümölcsös mindhárom brigádjának naplója is. (Ezek a brigádok is csatlakoztak a szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott versenyhez). Belelapoztunk: Medve István brigádja hanyagság miatt többször figyelmeztette egyik tagját. Kifogytak a türelemből s a munkából kihúzó társukat kizárták a kollektívából. Máshol Farkas és Fejes kertészeti tanulókat dicsérték. Ezek a fiatalok az utóbbi időben a felnőttekkel egy sorban dolgoztak. Uj hajtás a kertben — így beszélt Cseh Márton agro- nómus a szocialista brigádok műn. kájáról. — Ez az új hajtás szépen fejlődik. A termelésben, az üzemi demokráciában, a dolgozók tudatában, a politikai állásfoglalásban már eddig is számottevő eredmények láttak napvilágot. Fiatal kertben alikotásvággyal teli fiatal kertészek. Önmaguk kertészei, a kerté, amelyet szocialista megőrzésre vettek át, és az új emberré válásé. Fiatalon is jól kertészkedtek. Különben a 9 arany-, a 3 ezüst- és az egy bronz, érem a tanújuk. Dupsi Károly Az eleki Lenin Tsz határában sok tagot a mezőn talál ma is a napkelte. Éberen figyelik egymás munkáját, s minőségileg is a legjobban látják el a feladatokat. Igen sokat segítenek a fiatalok és az asszonyok is. Jó munkájuk eredménye a prémiumban is jelentkezik: ugyanis a terven felüli termésátlag egy részének az árát készpénzben megkapják a tagok, így valamennyien iparkodnak jól dolgozni, sokat betakarítani. Kenderből például 45 mázsás átlagtermést értek el, de egyik-másik család 55—58 mázsát aratott holdanként. A cukorrépamag átadása után Bojer János családja például 1944 forintot kapott prémiumként, Frank Antal 1694-et, Strén János 1260, Liendeisz István pedig 1000 öl megmunkálásáért, betakarításáért 1629 forint prémiumot vitt haza. A családvállalások előnye a kukoricatermesztésben is bevált: a gondosan ápolt nagytáblákról egyik-másik család a nagy szárazság ellenére ötven mázsa csöves- kukorica-átlagtermést tört.» A földek minőségén kívül hozzájárult a jó terméshez az idejében és jól végzett munka is. A doktor kötöz. És morog. Már mintha csak egy sebészeti osztály megint morog, mert mindig dúl- ápolónőit egzeciroztatná . sebeiül és sose tartja a száját. A Ms sültek véreznek és maguk nem ér. Martin mindenesetre meghallja: nek rá? K. M. Hogyan oszlik meg a jövedelem a kis és nagy családok, a városi és a falusi lakosság között? Kimagasló er élmény eket hozott a családvállalásokra épített tervezés az eleki Lenin Tsz-ben
