Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
1961. szeptember 17., vasárnap NÉPÜJSÁG 3 GONDOK ÉS TERVEK Beszélgetés a megyei Allatforgalmi Vállalat főosztályvezetőjével den esetben tudták tervüket tel^^étköznapi feljegyzés A husángról Hazánk húsellátásának egyik legfontosabb irányító és lebonyolító szerve az Allatforgalmi Vállalat. Ezért mentünk el a Békés megyei vállalathoz, beszélgetni velük gondjaikról, terveikről, s arról, hogy milyen kilátásaik vannak terveik végrehajtására. Csele László elvtárs, áruforgalmi főosztályvezető a számokkal kezdte. — Az éves tervünk hízott sertés, bői 257 200 darab, vágómarhából 28 300 darab. Ezek a számok — mondotta Csele elvtárs — nem lesznek teljesítve, mert rajtunk kívül álló okok is beleszóltak. Egyik legfontosabb tényező a takarmánybázis jelenlegi helyzete, másrészt pedig a termelőszövetkezetek múlt évi felfutása Beszélgetésünk fonalát a hízott sertés felvásárlásával kezdtük. — Elsősorban talán azt kellene megállapítani —-mondotta Csele elvtárs , hogy a termelőszövetkezetek vették most már át a tradicionális sertéshizlalást és náluk kell keresni a lehetőségeket terveink teljesítésére. Az éves felvásárlási terv fedezetére az 1961. évi sertés, hizlalása, akció keretében a mai napig 219 335 darab szerződéskötés történt, amelyből a termelőszövetkezeti szektorra 138 937 darab kötés esik. Termelőszövetkezeteink nagy része a sertéshizlalási szerződést komolyan veszi, hiszen áruértékesítési tervének dön_ tő többségét jelenti. Azonban főleg az év elején történt nagyarányú sertéselhullás miatt nem minA megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács a napokban értékelte a fiatalok részvételét a nyári munkában. Megállapították, hogy különösen az aratás és csép- lés időszakában termelőszövetkezeteink KISZ-fiataljai az egész megyében jó munkát végeztek. A szarvasi Bem Termelőszövetkezet például két héttel hamarabb fejezte be az aratást, mint ahogy tervezték. Ezt azért tudták elérni, mert a tsz KISZ-szervezete valamennyi fiatalt mozgósított az aratásra, és erejüket nem kímélve takarították be a gabonát. A telekgerendás! Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet, az almáskamarási Sallai Tsz és a dénesmajori fiatalok vasárnap és ünnepnap is arattak. jesiteni. Az év elején férőhely- és takarmány-problémával küzdöttek termelőszövetkezeteink annak ellenére, hogy a kormány nagyarányú takarmányakcióval segítette őket. Ugyancsak a szerződés- kötések teljesítése érdekében vállalatunk igyekezett ellátni visszatérő süldőanyaggal a termelőszövetkezeteket. Idáig 20 ezer süldőt részben realizáltunk, részben ebben a hónapban fogunk realizálná. — Jelenleg két szerződéskötési akció fut egyszerre — folytatta Csele elvtárs. — Szerződéseket kötünk még erre az évre, de megkezdődött az 1962. évre szóló szerződéskötés is. <— És milyen reményeik vannak? — Számítunk azokra a termelőszövetkezetekre, amelyeket a megyei tanáccsal egyetértésben sertéstenyésztésre és hizlalásra jelöltünk ki. Negyvenhét ilyen termelőszövetkezetünk közül például a füzesgyaarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 4 ezer, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány 2850, a kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet 2115, a kondoros! Dolgozók 2400 darab sertés szerződését vállalták. Ismerve ezeket a termelőszövetkezeteket, vállalásaikat biztosra vesszük. Vállalatunk elsősorban ezt a negyvenhét termelőszövetkezetet segíti süldőanyaggal, bár jó részük a törzsállomány, bői is tudja biztosítani vállalását. A békéstarhosi Kossuth Termelőszövetkezet ifjúsági cséplőbrigádja 150 százalékra teljesítette tervét, és idő előtt csépelte el a gabonát. A tarhosi kiszesek eredménye azért is szép, mert az elcsépelt gabona-mennyiségen túl a termelőszövetkezet elismerését is kivívták, hiszen vállalták, hogy munkaegységre csépelik el a gabonát, amire egyébként a termelőszövetkezet tagsága — Tikkor — nem vállalkozott. A megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács mintegy tízezer forint jutalmat osztott ki a KISZ- szervezetek legkiválóbb fiataljai között. — Milyen előnyökkel rendelkez. nek még ezek a termelőszövetkezetek? — Tanácsi szerveink meggyorsítják a beruházások folyamatát. Figyelembe veszik a termelőszövetkezet szükségletét és ennek alapján főleg férőhely vagy takarmánytárolóhely biztosítására adnak beruházási hitelt. — A termelőszövetkezetek szerződéskötésein túl, más lehetőségekkel is rendelkezünk. Az egyik a bérhizlalás formája, amelyet az örménykút! Rákóczi és a gyomai Győzelem Termelőszövetkezetekben már a múlt évben is nagy sikerrel vezettek be. Ennek a lényege abban áll, hogy a tag háztáji gazdaságából a termelőszövetkezet piaci vagy állami felvásárlási áron megveszi a süldőt. Azt otthagyja és takarmányt ad a felhizlalásra. A hizlalásért megszabott mennyiségű munkaegység jár a termelőszövetkezeti tagnak. A másik lehetőség, hogy a tag tulajdonában lévő sertésállományra darabonként egy mázsa abraktakarmányt elad a termelőszövetkezet. Bár a jövedelem a termelőszövetkezeti tagot illeti meg, vállalatunk a termelőszövetkezetnek kilónként 1,20 forint lebonyolítási díjat fizet. A medgyesegyházi Béke Termelőszövetkezetben éltek ezzel a lehetőséggel. Ezekkel a formákkal is hozzájárulunk ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek veze- . tősége reálisabban tudjon agitálni a háztáji hizlalás mellett. A vágómarhafelvásárlási terv fedezetére 1961. évi átadásra 24 500 darab szerződéskötés történt, amelyből 16 383 esik a termelőszövetkezeti szektorra. A vágómarhafelvásárlás jelenlegi időszakában számolunk azzal, hogy a szállításoknál elhúzódás fog történni. Igen sok szerződés-hosszabbítási kérelem fut be vállalatunkhoz. Ennek az az oka, hogy a termelőszövetkezeti borjú-akcióban korábban erre az időszakra történő átadásra szerződött növendékek fejlődése nem kielégítő, másrészt itt is kereskedhetünk a takarmány-problémákban. Azt el kell mondanunk, hogy a szarvas- marhahizlalás lényegesen jobban áll, mint a sertéshizlalás. Termelőszövetkezeteink szívesen foglalkoznak szarvasmarhahizlalással. — A vágómarha szerződéses akcióban tehát nincs különösebb probléma? — Probléma persze itt is van — mondotta Csele elvtárs. — Elsősorban azt szeretném elmondani, hogy a termelőszövetkezetek nem fordítanak elég gondot a hízómarha alapanyagának megteremtésére. Nem kielégítő az ellett borjúk, kai való foglalkozás és azokat szívesebben adják el vagy vágják le, mintsem felnevelnék. A másik ilyen probléma az, hogy a fezeknél nem ütemes az árutermelés. Az átadási hónap utolsó hetében szoktak szállítani a termelőszövetkezetek, úgy gondolják, hogy addig is pár kilót hízik a vágómarha. Ez nem helyes dolog, különösen akkor nem, ha a jelenlegi takarmányhelyzetet vesszük figyelembe, hiszen a túlhizlalás más állatok takarmányfedezetének rovásá. ra történik. Nem lényegtelen az sem, hogy az ipar kapacitása sem bírja a rendszertelen szállítást. — Meg vagyunk győződve arról — fejezte be Csele elvtárs —, hogy termelőszövetkezeteink vezetőségei mindent meg fognak tenni a jövő évi sertés- és vágómarhahiz- lalási terv teljesítéséért. Kiss Máté Nem hiszem, hogy valaki is karba tenné a kezét, ha egy bolond, eszét vesztett az orra előtt hadonászna. Mindenki úgy helyezkedne el, hogy bármelyik pillanatban elkaphassa a kezét a bolondnak, ha az olyan mozdulatot tesz, amely testi épségét veszélyeztetné. Nagyon elvonatkoztatott és nagyon leegyszerűsített példázat ez, de valahogy így van ma a nemzetközi helyzetben is. Mert ugyebár a bolond is behúzza a nyakát, ha egy kiadós husángot lát annak a kezében, akinek az orra előtt hadonászni kezdett. Mert nem másról van szó, amikor a Szovjetunió, a szocialista tábor országai megtették az ismert katonai és más intézkedéseket. Erről van szó és nem másról! Nem vagyunk hajlandók eltűrni tovább, hogy 16 esztendő után konzerválódjon a II. világháborúból eredő állapot, amely egy újabb és még pusztítóbb háborúnak a góca. A német béke- szerződés megkötése elleni ágálás a nyugati hatalmak részéről nem más, mint a háborús állapotok konzerválása, hogy a bolondok, eszeveszettek módjára az emberek orra előtt- hadonásszanak. Természetesen nem valamiféle bosszantási szándékból, hanem attól a tőkés érdekektől v e z ér élt e tv e, hogy már maga a feszült nemzetközi helyzet is hasznot hoz nékik, mert növekednek ilyenkor a fegyvergyárakban a megrendelések. És a tőkéseknek az arany csengése a szent és nem az emberek békés élete. Mi nagyon sokat tanultunk a történelemből. Azt hiszem, sokan emlékeznek még, amikor Hitlerék feltűntek a nemzetközi élet porondján, milyen naivan fogták fel sokan nálunk a dolgot. Azt mondták: Ugyan mit csinálhat az a bolond mázoló? Amikor pedig ez „a bolond mázoló” háborút robbantott ki, arról beszéltek sokan nálunk, hogy „legalább mi kimaradnánk belőle”. És mi lett a vége ennek a naivitásnak? Hatszázezer magyar pusztult el a II. világháború gyilkos füzében, „A bolond mázoló” hadonászásának ez lett a következménye és annak, ■ hogy csak szerettünk volna kikerülni a katasztrófából, de az eszeveszett hadonászást nem hütöttük le, nem készítettük magunk mellé a husángot. Ma pedig ide készítettük és ez lehűti a „bolond, mázoló” utódait. Arról van szó, hogy csak a szocialista tábor gazdasági, katonai és más intézkedései kényszeríthetik tárgyalóasztalhoz a nyugati hatalmakat, csak a mi gazAz Élelmezésügyi Minisztérium Malomipari Igazgatóságának rizstermelő szakemberei elmondták, hogy Hajdú megye kivételével az egész országban megkezdődött a rizs aratása, Szolnok és Csongrád megyében pedig néhány helyen a cséplés is. Az idén egyáltalán nem lépett fel a rizs legveszedelmesebb ellensége, az úgynevezett bruzóne, azaz a rizs barnulásos megbetegedése. Ezt annak tulajdoníthatják, dasági és katonai erőnk térítheti ' észhez az arany csörgésének részegeseit, csak a szocialista tábor ereje őrizheti meg a békét, mentheti meg az embereket egy újabb háború szörnyűségeitől. Ez az erő adta egy amerikai szenátor ajkára is eze. két a szavakat: „Hruscsov megnyerte a berlini csatát is.” És az utóbbi napokban a nyugati sajtó egyre többet ír a tárgyalásokról, s olyan beletörődés-féle csendül ki a közleményekből, hogy nem érdemes a szocialista tábor orra előtt hadonászni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az arany csörgésének részegesei nem követik most már a „bolond mázoló” példá ját. De arra rájöttek, hogy nem nézzük el fenyegetéseiket. S amikor képletesen úgy fejezzük ki, hogy a bolond behúzza a nyakát, amikor meglátja a husángot, ez azt jelenti, hogy ébren őrködjünk mindenen. Többek között, gazdasági eszközeinket még jobban hasznosítsuk, hogy anyagi javaink gyorsabban növekedjenek, hiszen a gazdasági erő „husáng” a kezünkben. Tökéletesítsük ó.l. landóan a párt, az állami szervek, a tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak munkáját, minden erővel küzdjünk a napi feladatok minél tökéletesebb végrehajtásáért, s minél kevesebb legyen ezekről a feladatokról a fecsegés és minél több a tett. S ezzel egy időben soha ne feledkezzünk meg, hogy vannak, akik a nem kellő tájékoztatás és tájékozódás miatt nem a valóság alapján ítélik meg a nemzetközi helyzetet. Akadnak, akik lebecsülik a „bolond mázoló” utódait, mondván: majd odaütünk nekik. Az ellenség lebecsülése rendkívül káros, már csak azért is, mert a háborús pszichózis fenntartása a nyugati hatalmak tőkés csoportjainak az érdeke. Egyrészt a fegyver- gyártás fokozását idézi elő, másrészt az emberek nyugtalanságát, s ez gátolja az anyagi javak gyorsabb ütemű termelését. Márpedig azzal, hogy legyintünk a nemzetközi helyzetre, nem ismerik fel az emberek a valóságos helyzetet, s hiába akarják a békét, ha nem tudják mit kell tenniök elhárításáért. Nem másról van szó többek közt, mint hogy idejében legyen betakarítva a cukorrépa, a kukorica, idejében legyen elvetve az őszi búza és így tovább. A mindennapi gyakorlati teendők azok, melyek tovább erősitik hazánk és a szocialista tábor erejét, hogy úgy mondjuk, így „izmosodik” az a husáng, amelytől a bolond behúzza a nyakát. Cserei Pál hogy kevesebbszer fordult elő a hirtelen hőmérsékletcsökkenés. A szakemberek javasolják is, hogy a termelők minél jobban használják ki a nyárvégi, őszeleji szép, napos időt, és az új termésből mindenekelőtt a jövő évi vetőmag raktározásáról gondoskodjanak. A rizshántoló malmok a szokásosnál 10—12 nappal korábban, már e hónap 25-e körül megindulhatnak. (MTI) SdlÜWÖa kamuti Béke Tsz-ben A kamuti Béke Termelőszövetkezet két fiatal tagja, Gál Imre traktoros, és Darvasi Hona dohánytermelő a napokban örök hűséget esküdtek egymásnak a kamuti tanácsházán. Az esküvőt a termelő-’ szövetkezet KISZ-bizottsága rendezte. A bensőséges ünnepségen a megyei KISZ-bizottság nevében Apáti Nagy Károly elvtárs ajándékot adott át a fiatal párnak. Képünkön a fiatal pár az esküvőre vonul, kiszesek és úttörők kíséretében. Jutalom a nyári betakarítási munkákért Hajdú megye kivételével országszerte megkezdődött a rizsaratás
