Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPUJSA 1961. SZEPTEMBER 17., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Augusztus 13 után Immár több mint egy hónap választ el bennünket augusztus 13-ától, amikor is a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nagy jelentőségű intézkedéseket valósított meg Berlinben. Az eltelt idő elégséges ahhoz, hogy le tudjuk mérni, milyen eredménynyel járt ez az intézkedés-sorozat. Mi is történt augusztus 13-án Berlinben? Volt egy ország, egyetlen ország a világon, amelynek egy rendkívül fontos részén egyszerűen nem volt határa. Ez az ország: a Német Demokratikus Köztársaság. Nyugat-Berlinen át boldog-boldogtalan szinte minden ellenőrzés nélkül átjuthatott a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába. Az NDK állampolgárai pedig a hatóságok tudta nélkül, útlevél nélkül átjárhattak Nyugat-Berlinbe, sőt innen akármelyik más országba. A kémek, a diverzánsok és a csempészek részére paradicsomi állapotok voltak ezek. Augusztus 13-a óta azonban Nyugat-Berlin megszűnt a kémek paradicsoma lenni. A Német Demokratikus Köztársaság bátor határrendőrsége ettől fogva úgy őrzi a Keüet-Ber. lint a város nyugati részétől elválasztó vonalat, mint állami határokat. Az augusztus 13-i intézkedések másik nagy előnye, hogy megszűnt az NDK ellen irányuló, nagyon is szervezett és tudatos pénzrontás. Mint ismeretes, a város nyugati részén a nyugatnémet márka, keleti részén pedig a keletnémet márka van érvényben. A két márka vásárlóereje még hivatalos nyugatnémet adatok szerint is körülbelül egy az egyhez. Adenaueréknak azonban semmi sem volt drága ahhoz, hogy Nyugat-Berlinen keresztül zavarják a Német Demokratikus Köztársaságban folyó békés, szocialista építőmunkát, s ezért a nyugatnémet márka árfolyamát Nyugat- Berlinben hihetetlen magasan tartották, a keletnémet márkához viszonyítva 1:4, néha 1:4,5, sőt 1:5 arányt állapították meg. Most, hogy megszűnt a csempészési lehetőség a város két övezete között, a nyugat-berlini pénzváltó irodák, ahol nyíltan folyt ez a sötét üzletelés a kétféle márkával, kénytelenek voltak működésüket beszüntetni. Ez pedig évi három- milliárd márka (körülbelül évi 12 milliárd forint) megtakarítással jár a Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága számára. S itt nemcsak a pénzről, hanem például a lakosság jobb élelmiszerellátásáról is szó van. Azelőtt a nyugat-berliniek különböző úton- módon a demokratikus övezetben vásárolták össze a vajat és a tojást, s általában az élelmiszereket, mivel itt az ennivaló lényegesen olcsóbb, mint a nyugati szektorokban. Augusztus 13-a óta a vajvásárlás egyharmadával csökkent Kelet-Berlinben, ugyanakkor, amikor a lakosság vajfogyasztása lényegesen emelkedett. A vaj pedig a legfontosabb élelmiszer az NDK-ban, Üj-Zéland után ebben az államban fogyasztanak az emberek legtöbb vajat Augusztus 13-ával megszűnt a kétlakiság is. Hozzávetőleges adatok szerint körülbelül százezer ember élt úgy Berlinben, hogy a demokratikus övezetben lakott (mert itt könnyebben és olcsóbban lehet lakáshoz jutni), viszont a nyugati övezetben dolgozott. Ez a kétlakiság volt a melegágya a csempészésnek és a kémkedésnek. Nem véletlen, hogy a legtöbb kém és diverzáns a kétlakiak sorából került ki, hiszen ezeket nyugatberlini munkahelyükön igyekeztek ilyen aljas „munkára” befogni, saját hazájuk ellen. Mivel a Német Demokratikus Köztársaságban s különösképpen Berlin demokratikus szektorában igen nagy a munkaerőhiány, ennek a százezernyi kétlakinak minden további nélkül, egyik napról a másikra szakmájuknak megfelelő munkát tudtak adni, mégpedig Berlinben. A kétlakiak javarésze már el is helyezkedett, s igyekszik beilleszkedni az új helyzetbe. S hogy az NDK kormányának ezek az intézkedései mennyire előnyösek voltak a nyugat-berlini munkásokra nézve is, azt mutatja, hogy augusztus 13-a óta Nyu- gat-Berlinben viszont rendkívül megnövekedett a munkaerő iránti kereslet. A textilgyárosok például, hogy munkásaik ott ne hagy. ják őket, augusztus második felében felemelték a dolgozók bérét. Ami a dolog legfontosobb, politikai oldalát illeti: augusztus 13-a után kiderült, hogy Adenau- emek nem sikerült a maga háborús irányvonalát keresztülvinnie, mivel a Nyugat semmiféle komoly „ellenlépésre” nem szánta rá magát. A legújabb események is igazolják a Szovjetuniónak, a szocialista tábornak azt a régóta hirdetett tételét, hogy az agresszor megretten, ha erőt lát. Ma már Adenauer is arról beszéd, hogy kelet— nyugati magasszintű tárgyalások fognak indulni a német kérdés rendezésére, s elhárítható lesz — Adenauer kifejezésével élve — „a nagy háború”. Persze, a tárgyalásokkal szemben ne tápláljunk túlzott illúziókat, hiszen eddig a nyugatiaknak semmi konkrét tervük nincsen a német kérdés rendezését illetően, sőt még egymás közt sem sikerült megegyezniük. Nyilván azért ült össze csütörtökön a nyugati külügyminiszterek értekezlete Washingtonban, hogy a Szovjetunió réges-régen kidolgozott terveire valamiféle ellenterveket tákoljanak össze. A Szovjetunió régebben is, s most, legújabban is kifejtette elvét a kelet—nyugati tárgyalásokat illetően: mi hajlandók vagyunk tárgyalni a Nyugattal, de csak abban az esetben, ha érdembeli tárgyalásról lesz szó. Semmiképpen Sem engedjük meg, hogy a nyugatiak a tárgyalásokat a német kérdésben nagyon is szükséges döntések elhalasztására használhassák fel. A békeszerződést még az idén mindenképpen aláírjuk. „Becsületbeli kötelességünk megtermelni népünk kenyérszükségletét" Mezőgazdasági szakemberek búzatermesztési tanácskozása Szegeden Szeptember 15-én egésznapos tanácskozásra hívta Szegedre a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti intézet Tudományos és Technikai Tanácsa Csong- rád és Békés megye mezőgazdasági szakembereit. A tanácskozáson megyénkből is több állami gazdasági igazgató, termelőszövetkezeti elnök és ag- ronómus vett részt. A tanácskozás keretei túllépték a két megye határát, hiszen a vitaindító előadást dr. Soós Gábor, az FM növénytermesztési főigazgatóságának vezetője tartotta, s többek közt jelen volt és felszólalt dr. Bocz Ernő, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia docense, dr. Rajki Sándor, a Martonvásári Kísérleti Intézet igazgatója is. A búzatermesztés módszerei megvitatásának szükségességét azzal indokolta dr. Förgeteg Sándor, a Délalföldi Mg. Kísérleti Intézet igazgatója rövid bevezetőjében, hogy bár három éve termeljük a külföldi búzafajtákat, de még mindig sok a termesztési botladozás, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 12—35 mázsa átlagtermés között ingadozik a hozamuk. A tanácskozásnak nem az volt a célja, hogy receptet adjon, hiszen a különböző talajadottságok miatt ez lehetetlen, viszont lényegesen elősegítheti, hogy emelkedjen a külföldi búzafajták termelési színvonala, egyenletesebbé váljon a terméshozam. Dr. Soós Gábor előadása bevezetőjében többek között hangoztatta, hogy hazánkban azért állt elő a felszabadulás utáni időkben kenyérgabona-probléma, mert különböző meggondolásoktól vezettetve lényegesen lecsökkentettük a búza vetésterületét. Míg 1931— 40 között 3,8 millió kát. hold volt, s 7,5 mázsa átlagtermés mellett is jutott 4 millió métermázsa búza exportra, addig 1951—55 között 3,2 Elisabethville (MTI) Elisabethvillebol továbbra is harcokat jelentenek a hírügynökségek. Az AFP tudósítójának helyzetjelentése szerint az ENSZ-csa- patok öt megerősített állást tartanak a városban, illetőleg környékén. Ezek legjelentősebbike a város központjában lévő főposta, amelynek három előretolt őrhelye is van. Itt indiai ENSZ-katonák tartják magukat a sűrűn ismétlődő támadásokkal szemben. ENSZ-katonaság kezén van továbbá az Elisebethville-i repülőtér, valamint egy fontos vasútiközúti kereszteződés, amelynek lezárásával az ENSZ-csapatok ellenőrzik az Észak-Rhodésiába vezető főútvonalat. Jól megerősített állása az ENSZ- csapatoknak az a katonai tábor, amelyben ideiglenesen helyet kapott az ENSZ-nek a város központjából kivont képviselete. Ez az állandó tartózkodási helye O. Briennek, az ENSZ katangai megbízottjának, valamint Raja tábornoknak, a katangai ENSZ-csa- patok parancsnokának. Ezenkívül ENSZ-csapatok állásnak alakítottak ki egy közúti hidat és alagutat, itt védelmezik a több mint négyezer baluba menekültnek otthont nyújtó táborukat. A tudósítás szerint a katangai fővárosban pénteken a késő esti órákig volt hallható az ágyúk tüze. Több heves robbanást tűz kö- l vetett, így az egyik vasúti raktár millió, 1959—61 között pedig 2 790 000 hold volt a búza vetésterülete. A holdankénti hozam ugyan 9,4 mázsára emelkedett három év átlagában, mégis évente 30—40 ezer vagon búzát voltunk kénytelenek vásárolni a Szovjetuniótól. Amint mondotta, a kenyérgabona vetésterülete lényegesen csökkent Békés megyében is: a felszabadulás előtti 296 ezer hidd szolgáltatást helyreállították, a vasúti- és repülőösszeköttetés a várossal még mindig szünetel. A lakosság visszahúzódott otthonaiba. Megfigyelők szerint az élelmi- szerkészletek fogyóban vannak, az utánpótlás problémája pedig megoldhatatlannak látszik. Conor O. Brien, az ENSZ katangai megbízottja pénteken sajtó- értekezletet tartott. Elismerte, hogy az Elisabethvilletől mintegy 120 kilométerre fekvő Jadotville- ben harcoló ír ENSZ-csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezenkívül — mint mondotta — az Elisiabethville-i harcokban az ENSZ-csapatok 7 halottat és 26 sebesültet vesztettek. O. Brien a Csombe-csapatok veszteségét ugyanakkor 200 halottra és 500 sebesültre becsülte. Az ENSZ-megbízott bejelentette még, hogy etiópiai ENSZ-katonák útban vannak Elisabethville felé. A sajtóértekezlettel egyidejűleg Csőmbe szóvivője egy titkos rádióadón azt állította, hogy a Ja- dotvilleben harcoló ENSZ-katonák közül 50 elesett, 100 pedig fogságba került, A szóvivő hangoztatta, ha az ENSZ-parancsnokság — a rendkívüli állapottal összefüggésben tett intézkedései értelmében — statáriumot alkalmazna a ka- tangaiakkal szemben, minden kivégzést 10 ENSZ-hadifogoly ki- ! végzésével torolnak meg. . j helyett 1959—60-ban mindössze 190 ezer holdon termeltek búzát. Tarthatatlan ez egyrészt azért, mert feleslegesen adunk ki valutát olyasmiért, amit meg tudunk termelni, másrészt azzal, hogy ha 1962-ben már megtermeljük az or. szág kenyérgabona-szükségletét, a Szovjetunió az eddig nekünk eladott 30—40 ezer vagon búzát azoknak, főleg a volt gyarmati országoknak juttathatja, ahol nem terem meg a kenyérgabona. A lényeg tehát az — hangoztatta Soós Gábor elvtárs —, hogy most az ősz folyamán a lehető legjobb minőségben és időben 2 400 000 holdon kerüljön földbe hazánkban a búzavetőmag. Vesse el minden szövetkezeti és állami gazdaság becsülettel a rá eső részt, ne csap. ják be se önmagukat, sem pedig az országot, ne tegyenek úgy, mint az egyik tsz-elnök, aki szerződés- kötés előtt hatszor mutatta meg ugyanazt a süldöfalkát az állat- forgalmi emberének. Dr. Rajki Sándor, a Martonvásári Kutató Intézet igazgatója a búzatermesztés jövedelmezőségét fejtegetve elmondta, hogy csak a gyengén gazdálkodók állítják azt, hogy a búza ráfizetéses. Egy hold búza önköltsége 1200—1500 forint akár 10, akár 20 mázsát terem is. Ügy kell igyekezni, hogy a lehető legtöbb teremjen, s akkor nyereséges a búza termesztése. Bordás Mihály elvtárs, a Békés megyei Tanács főagronómusa azt a kérdést boncolgatta hozzászólásában, hogy a sekély- vagy, a mélyművelés jobb-e a búzának, ö kipróbálta: egy hat holdas kiöregedett hereföld felét sekély, felét mélyen szántotta és úgy vetette be búzával. Az eredmény: holdanként 3 mázsával több termett a mélyen szántott földben. De — hangsúlyozta — mélyen csak azt a talajt érdemes művelni, az terem többet, amelyben megfelelő mennyiségű talajtápanyag halmozódott fed. A továbbiakban elmondotta Bordás elvtárs, hogy Békés megyében az eddigi 10 mázsán aluli átlag búzatermést az idén sikerült csaknem 11 mázsára növelni, s most azon igyekszünk, hogy jövőre átlag 12 mázsát takarítsunk be. Növeljük a vetésterületet is, a tavalyi 140 ezer hold helyett most 174 ezer hold búzát vetnek a tsz-ek és az egyéniek, s a vetést október végéig befejezik. Dr. Bocz Ernő többek között azt fej* tegette, hogy a búza búza utáni vetéséből nem származik olyan nagy kár* mint abból, ha a mag későn kerül a földbe. Ö is a morzsalékos, jó vető- ágyat tartja egyik legfontosabb tényezőnek. Elmondotta, hogy a külföldi búzafajtákat úgy vessük, hogy bokrosodó csomójuk legalább 3 és fél centi mélyen legyen a talajban, mert így lé* nyegesen csökkenthetjük a fagyveszélyt. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a tél végén, a fagyon elvégzett fej trágyázásnak van legnagyobb hatása. (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ katangai megbízottja elismeri az ENSZ-csapatok veszteségeit — Elisabethvilleben folytatódnak a harcok — leégett. Bár a villanyáram- és víz-
