Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 80 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPUJSA 1961. SZEPTEMBER 10., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáréi A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtáxs- naSc, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Inaién ipari üzemekben, valamint a solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság erőteljes megnyilvánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszélést folytattak, amelyeken részt vett magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány áilamminisztere, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyet, tese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt PoLi- tikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar- Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá- nag tagja, dr. Sík Endre, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némely Béla, a Magyar Népköz- társaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mogyorós .Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Comeliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu, a1 Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredmények, ről és tapasztalatokról, megvizsgálták a magyar—román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet ' egfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. © A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének művéhez nyújtott kölcsönös elvtársi segítésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958 februári magyar—román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az ára- csereförgalom megkétszereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965. évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as táv. lati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos csere- kapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő fel- használása terén váló együttműködésről szóló megállapodást írtak alá és elhatározták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. © A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek megerősítették, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháború tűzfészkének felszámolásáért, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Németor- szág, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO- hatalmak ösztönzik és támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehrnek legújabb típusú fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató tevékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Nép- köztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német béke- szerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat- Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad demilita- rizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglévő két német állam közötti közeledés és együttműködés legjobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind (Folytatás a 2. oldalon) .... i t: Viszontlátásra ! Begördült a vonat a lőkösházi állomásra, a díszszakasz Dej elv társnak, s 4 román párt- és kormányküldöttség tagjainak tiszteleg. A kétegyházi úttörök román nyelven köszöntötték a hazautazd szeretet* vendégeinket, s Dej elvtársnak úttörőnyakkendőt ajándékoztak. nej elvtárs és a küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek megyénk vezetői» vei, köztük Klaukó Mátyás és Arany Tóth Lajos elvtársakkal.- A visaonti;>.5sra, elv társak! — hangzott a különvon atról is, és az állomás előtt 'Un«» részéről is trosszas-integefes'Közben,
