Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

2 KÉPÚJSÁG 1961. szeptember 10., vasárnap Közös közlemény (Folytatás az /. oldalról) Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak tovább­ra is kitérnek a német békeszer­ződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság, a többi ér­dekelt országokkal együtt még eb­ben az évben aláírja a békeszer­ződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben részt vevő országok kommunista és munkás­pártjai első titkárainak tanácsko­zásáról szóló közlemény megál­lapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának és népének a varsói szer­ződés tagállamai javaslatainak alapján hozott intézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szoci­alista országok békés kezdemé­nyezéseit, válaszképpen a Szovjet­uniónak és a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a német bé­keszerződés megkötésére vonat­kozó javaslataira, provokációs te­vékenységükkel veszélyeztetik a szocialista tábor és valamennyi nép biztonságát.'Ez a helyzet a szocialista országoktól különös éberséget és megfelelő intézkedé­sek megtételét követeli meg. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészé­ben támogatja a szovjet kormány­nak a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedés­nek az a célja, hogy me:, lőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellenségei fenye­getik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tá­bor védelmi képességének állan­dó erősítéséhez és a többi szocia­lista országgal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy meg­egyezés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításá­ról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, melyek széles nemzetközi elismerésnek örvende­nek. A Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége és a Ro­mán Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmi-gazdasági rendszerhez tartozó államok kö­zött regionális viszonylatban lét­rehozandó egyezmények kedve­zően befolyásolnák a nemzetközi légkört. A balkáni—adriai térség béke-, atommentes és rakétafegy. vemélküli övezetté történő átala­kítása annál is inkább' időszerű, mivel a NATO-ban részt vevő egyes országok a világnak ezen a részén tömegpusztító fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kor­mánya újra kifejezi teljes egyet­értését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együtt­működés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság békés építésében elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevé­keny szerepe a két ország tekinté­lyének állandó növekedését erecP ményezi az egész világon. A magyar é® a román nép üd­vözli a nemzeti felszabadító moz­galmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy1 támogassa azokat a népeket amelyek harcolnak a gyarmatosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért és megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedései, hogy rabságban tartsák ezeket a népe­ket, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, Laosz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi né­pet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus éllen, a szabad­ságért és jobb életért. Kinyilvá­nítják a magyar és román nép teljes szolidaritását a kubai nép­nek a nemzeti függetlenségéért és forradalmi vívmányai megszilár­dításáért vívott hősi harcával. A két küldöttség meggyőződését fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi békeszerető ál­lam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és az - összes békeszerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresszív imperia­lista terveket és a béke ügye győz­ni fog. 0 A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Munkáspárt kép­viselői a megbeszéléseken kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről Mindkét küldöttség megállapít­ja, hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képviselői 1960 novemberi moszkvai tanácskozá­sainak következtetéseit és úgy vé­li, hogy a szocializmusért és kom­munizmusért folytatott harcban az. új győzelmek elérésének zátoga a szocialista országok közössegé­nek, a világ kommunista mozgal­mának megbonthatatlan összefo­gása és a marxizmus—leninizmus iránti hűség A moszkvai tanácskozás nyilat­kozatában foglalt programszerű tételektől vezérelve mindkét párt a jövőben is harcol a szocialista •tábor országai, a kommunista és munkáspártok egységeinek erősí­téséért, a revizionizmus, a szektás- ság és a dogmatizmus valamennyi megnyilvánulása ellen, valamint a proletár internacionalizmus ma­gasztos elveitől való mindennemű eltérés éllen. A két párt képviselői hangsú­lyozzák a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, a világ kommunista mozgalma élcsapatának óriási hoz­zájárulását a marxizmus—leni­nizmus elméletének fejlesztéséhez és a szocialista országok számára nyújtott sokoldalú internaciona­lista segítségének különös jelentő­ségét. A Szovjetunió. Kommunista Pártjának új programtervezete, amely a párt XXII. kongresszusán kerül megvitatásra, megmutatja valamennyi népnek a kommunista társadalom csodálatos távlatait az emberiséi legnagyobb eszméjét. Az alkotó marxizmus—leninizmus ezen jelentős dokumentuma új, hatalmas fegyvert jelent a szocia­lizmust építő népek kezében, .és valamennyi testvérpárt kezében, amely a béke és szocializmus ügyé­nek győzelméért harcol az egész világon. A küldöttségek megállapították hogy a két testvérpárt között szé­lesedtek a pártmünka tapasztala­tait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcserék és elhatározták, hogy a jövőben is továbbfejlesztik együttműködésüket és az intema­fSrssscsov iráSaszsiyilatkozata Kenoedynek és Macmillannek a nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminiszté­riuma szeptember 9-én nyilatko­zatot juttatott el az Egyesült Ál­lamok és Anglia moszkvai nagy­követének, válaszul Kennedy ame­rikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök szeptember 3-i kö­zös nyilatkozatára. A szombaton nyilvánosságra ho­zott szovjet nyilatkozatban Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke felhívja az Egyesült Államok és Nagy-Bri- íannia kormányát, lássanak hozzá korunk fő problémájának — az általános és teljes leszerelésnek — a megoldásához. — Keressük komolyan és becsü­letesen a német békeszerződés megkötésének megoldását, hogy idejében el tudjuk hárítani a nuk­leáris rakétaháború veszélyét. Ak­kor minden a maga helyére kerül, nemcsak nukleáris kísérletek nem lesznek, hanem megszűnik a nuk­leáris háború veszélye is — mondja Hruscsov. Nyilatkozatában hangsúlyozza a szovjet miniszterelnök, hogy Ken­nedy és Macmillan a nukleáris fegyverkísérletek kérdését elkülö­níti és elszigeteli a leszerelés prob­lémájától, amelynek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Briíannia miniszterelnöke nyilatkozatának minden sorában megtalálható az a törekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresz- szív katonai tömbökben hozzájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyoldalú katonai fö­lényt biztosítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista állam biz­tonságának rovására. — Bármilyen fellengzős szava­kat használnak is az Egyesült Ál­lamok és Anglia kormányának ve­zetői a nukleáris fegyverkezés kérdésében elfoglalt álláspontjuk igazolására, mégsem tudják ag­resszív politikájukat békeszerető, az emberiség érdekeit szolgáló po­litikának feltüntetni — hangzik Hruscsov nyilatkozata. — Nekünk azt javasolják —mu­tat rá Hruscsov —, hogy az Egye­sült Államok és Anglia, nem is be­szélve Franciaországról, amelyet egyáltalán nem érint ez a javaslat, fenntarthassa magának azt a le­hetőséget, hogy tovább tökéletesít, se az atomfegyvert. A javaslatban ugyanis nem érinti^ a földalatti és a kozmikus térségben végzen­dő kísérleti atomrobbantásokat. Hruscsov felhívja a figyelmet, hogy az új atomfegyverfajták meg­teremtésének amerikai programja jelenleg éppen a földalatti atom- fegyverkísérlefeken alapszik. „Ez volt az egyik fő akadálya az atomfegyver-kísérletek teljes megszüntetéséről széló szerződés megkötésének” — jegyzi meg Hruscsov. Nem titok — folytatja Hruscsov —, hogy az Egyesült Államokban már régen tervbe vették a föld­alatti atomfegyverkísérieteket és e célra Nevada államban megfe­cionaliztmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbontha­tatlan barátságon alapuló testvéri kapcsolatukat. A Romáin Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségének a Ma­gyar Népköztársaságban tett láto­Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány államminisztere lelő bányákat és gigászi alaguta- kat készenlétbe helyeztek. Hruscsov rámutat, hogy a né­pek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtan­dó atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről kötnének megállapo­dást. — A Szovjetunió' azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kí­sérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék jneg — hangsú­lyozza a szovjet kormányfő. A francia kormány — mutat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan ér­tésül adta, a nukleáris fegyverkí­sérletek megszüntetésére vonatko­zóan semmilyen kötelezettségit sem tart magára nézve érvényes­nek. Hruscsov kijelenti: az Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a kísérle­tek megszüntetéséről, ezzel gátol­ja a szovjet nukleáris fegyverek tökéletesítését, Franciaország pe­dig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robbantásokat. A szovjet miniszterelnök rámu­tat arra, hogy az Egyesült Álla­mok és Franciaország között az atomerö háborús célú felhasznál lására vonatkozólag létrejött és r Egyesült Államok elnöke által jó­váhagyott együttműködési egyez­mény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a saját céljaira végez nukleáris kísérlete­ket. „Világos, hogy a NATO bár­melyik tagországa által végzett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják” — jegyzi meg Hrus­csov. . — A leginkább figyelemremél­tó — hangsúlyozta Hruscsov —. hogy a nyugati hatalmak kormá­nyai „katonai intézkedések egész lavináját indították el” válaszul arra a felhívásra, hogy hozzunk határozatot a német kérdés békés rendezésére és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon történő megoldására. „Mindez arra késztette a SzoV- jetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véd erejének további erősítéséről” — jelenti ki Hruscsov. Nem kételkedünk abban — je­lenti ki Hruscsov —, hogy az em­A varsói szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszterei 1961. szeptember 8-án és 9-én Varsó­ban ülést tartottak. Az értekezlet munkájában a tagállamok vezér­kari főnökei is részt vettek. Az értekezleten A. A. Grecsko mar­sall, a varsói szerződés tagállamai egyésített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka elnökölt. Az értekezlet megállapította, beriség döntő többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intéz­kedéseit. A Szovjetunió véderejé- nek erősítése egyben a béke erői­nek megszilárdítása is az egész világon. A nyilatkozat hangsúlyozza: A Szovjetunió minden intézkedést megtesz, hogy a minimumra szo­rítsa le az atomfegyver-kísérle­teknek az élő szervezetre gyakorolt káros következményeit. A NATO-h atal mák jelenlegi po­litikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilatkozata —, hogy már nem a radioaktív csapadék­tól kell félni, hanem attól, hogy maga az atomfegyver hull majd az emberek fejére. A Szovjetunió nem engedheti meg, hogy kockára tegyék millió és millió ember éle­tét. A szovjet kormány nem tel­jesítené kötelességét, ha nem gon­doskodna megfelelő módon a szov­jet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Nagaszaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összehasonlíthatat­lanul kevesebb atomrobbantást hajtott végre, mint az USA, Áng- Ulí és Franciaország. „Mind er­kölcsi szempontból, mind állam­érdekeink biztosítása szempontjá­ból igényt tarthatunk arra, hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak.” Ahhoz, hogy elkergessük a há­ború viharfelhőit és normalizál- juk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov —, meg kell oldanunk korunk legfonto­sabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. „Most csak az általános és teljes leszere­lés alapján lehet egyszer és min­denkorra és mindenütt véget vet­ni az atomfegyver-kísérleteknek’* jelenti ki a szovjet kormányfő. Hruscsov nyilatkozatában saj­nálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése mellett végrehaj. tandó általános és teljes leszere­léshez. A jelekből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot képvisel — mutat rá Hruscsov. (MTI) hogy az agresszív észak-atlanti szövetség (NATO) országai az utóbbi időben jelentős mértékben meggyorsították háborús készülő­déseiket, szítják. a fegyverkezési hajszát, növelik hadseregeik lét­számát, és válaszul a szocialista országok azon javaslatára, hogy kössék meg a német békeszerző­dést, még egy új háború kirob­bantásával is fenyegetőznek. A honvédelmi miniszterek és a vezérkari főnökök a jelen helyzet­ben — kormányaik utasításait kö­vetve — értekezletükön megvizs­gálták a varsói szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőd ál­lományába tartozó csapatok harc- készültsége emelésének konkrét kérdéseit. Az értekezlet megbízta a vezér­kari főnököket, hogy az értekezle­ten történt megállapodások alap­ján dolgozzák ki a varsói szerző­dés tagállamai védelmi képessége növelésének gyakorlati intézkedé­seit. (MTI) Kelt Budapesten, az 1961. évi szeptember hó 7. napján. gatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok állandó erősödéséhez és fejlődésé­hez, a hatalmas szocialista tábor egységének és ö ss zeíor roíts ágának megszilárdításához, a világbéke megerősítéséhez. Gheorghe Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke (MTI) KÖZLEMÉNY A varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezletéről

Next

/
Thumbnails
Contents