Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

1961. szeptember 30., szombat NÉPÚJSÁG 3 Majd ha fagy? Idejében késsüljenek fel Egy búzatermesztési tanácskozás tapasztalatai a télre as üsemekben SOKAN ÜGY GONDOLJAK: „Messze még a tél! Ráérünk még!” Nincs igazuk! Az üzemek vezetői­nek már jó előre gondoskodniuk kell a téli egészségvédő intézke­désekről, tudván azt, hogy ezzel sok bajnak, betegségnek, hiány­zásnak, munkakiesésnek veszik elejét. De ismerni kell ezeket a feladatokat az üzemek dolgozói­nak is, hiszen sok múlik őrajtuk is ebben a megelőző munkában. Az üzemekben a téli felkészü­lésnek legkésőb november köze­péig már be kell fejeződnie, hogy ha az idő hidegre fordul, már ne legyen gond. De hát tulajdonképpen mit ér­tünk téli felkészülés alatt" A megelőzés a helyes ruházko­dással kezdődik. Helytelen, ha már a hűvösre forduló őszi na­pokban „túlöltözünk”. Az emberi szervezet, ha helyesen irányítjuk, jól tud alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. De ha elkényeztet­jük, akkor az igazi hideghez már nem tud alkalmazkodni. A meleg téli ruhaneműek viselése nálunk november vége, december eleje előtt általában nem szükséges. Az első feladat tehát: fel kell hívnia dolgozók figyelmét, hogy az őszi átmeneti időben ne öltözzenek túl melegen. A MUNKÁSSZÁLLÓKBAN és szállásokon sokszor tapasztalható, hogy az ajtók, ablakok rosszul zár­nak, megvetemedtek, a kilincsek hiányoznak, az ablakszemek töröt­tek. Különösen így szokott ez len­ni az eredetileg csak felvonulási épületnek szánt munkásszálláso­kon. Ha pedig még a kályhák füstcsöve is rossz, és ráadásul olyan vaskályháról van szó, amely csak addig sugározza a meleget, amíg fűtik — akkor huzamosabb téli tartózkodásra a szállás alkal­matlan. Sajnos még sok — már eredeti­leg céljának megfelelően épített — munkásszállóban is gyakran ta­pasztalhatók a fenti hiányosságok és az, hogy ezek javítására, pót­lására nem fordítanak kellő gon­dot. Különösen fontos megelőző in­tézkedésekre van szükség az épí­tőiparban, a szállítási vállalatok­nál, a szerelő vasiparban, a mező- gazdasági üzemekben, az erdésze­teknél. Az ilyen munkahelyeken dolgozók számára biztosítva van vattaruha, esetleg gumicsizma vagy bakancs, téli sapka és kesz­tyű is. Fontos feladat, hogy a téli ruhákat időben tisztíttassák és szállítsák ki a munkahelyekre, hogy amikor a hőmérséklet 10 Celsius fok alá süllyed, a ruhákat ki lehessen osztani. Fel kell azon­ban hívni a dolgozók figyelmét arra, hogy ha a vattaruhát 10 Cel­sius foknál melegebb időben hordják, csakhamar — munka végzése nélkül is — megizzadnak és csökkentik a szervezet alkal­mazkodási képességét, könnyen meghűlhetnek, beteggé lesznek. Fel kell készíteni télre az üzemi öltözőket, a mosdókat, a fürdőket is. A fűtött öltöző lényeges kérdés, mert a dolgozók többsége mun­kavégzés után mosdóból, fürdőből kimelegdve, hiányos öltözékben kerül az öltözőbe. Ha pedig az öl­töző rosszul fűtött vagy éppen hi­deg: a meghűlés majdnem biztos. Gondolni kell az öltözők, mosdók, fürdők ablakainak épségére, vala­mint arra is, hogy a fürdők fűtése ugyanúgy szükséges, mint az öltö­zőké vagy a fürdőt az öltözővel összekötő folyosóé. A legnehezebb feladat: a mun­kahelyek téli előkészítése. A MUNKAHELYEK jóformán átfűthetetlenek, nemcsak tágassá­guk, hanem a nagy ajtók miatt is. Ezeknek a nagyméretű ajtóknak ponyvával történő elfüggönyözé- se, bár akadályozza a külső hideg levegő beáramlását, de ugyanak­kor akadályozza az anyagmozga­tást is. Jó szervezéssel azonban el lehet érni, hogy a téli két-három hónapra a nagy műhelyeknek csupán egyik oldalán közlekedje­nek, ott hordják az anyagot. Ez­zel az intézkedéssel a huzat, a hi­deg beáramlása a műhelyekbe nagymértékben csökkenthető. Meg kell jegyezni még, hogy a központi fűtés mellett is jó szol­gálatot tesznek a kisegítő fűrész- porkályhák, ilyet két bádoghordó­ból, kis ügyességgel könnyen el lehet készíteni. A hiányos ablako­kat pedig időben üvegeztessék be. Ott, ahol a levegő egészségre ár­talmas anyaggal szennyeződik (por, füst, gáz, gőz) és ezért az üzem elszívó-, szellőzőberendezés­sel van ellátva: gondoskodni kell arról, hogy a szellőzőberendezé­sekkel kívülről beszívott friss le­vegő előzetes felmelegítés után jusson a műhelybe. Tehát: nem szabad megfeledkezni a kalorife- rek felszereléséről, karbantartásá­ról. Helyes, ha ilyenkor a szellő­zőberendezéseket — megfelelő mé­rések útján — abból a szempont­ból is felülvizsgálják, hogy az ál­taluk biztosított légcsere hatá­sos-e, nem elégtelen vagy éppen nem túlméretezett-e. A TÉLI KÉSZÜLŐDÉS munká­jában támaszkodni kell az üzemi orvosra és üzemi ápolónőkre, von­juk be őket is a munkába. Az üzemek egészségi viszonyait az üzemi egészségügyi szolgálat dol­gozói ismerik legjobban. Az üzem­orvosnak például sokszor évekre visszamenően van statisztikai ki­mutatása arról, hogy az elmúlt évek során az üzem melyik rész­legében volt a legtöbb megbete­gedés. Ennek alapján kell megke­resni és megelőzni a betegségek okát is. Ezért az üzemorvos igé­nyeljen a városi (kerületi, járási) tanács egészségügy) osztályától felvilágosító röplapokat, plakáto­kat, tartson rövid előadásokat az üzemi hangosbemondó útján a meghűléses megbetegedések meg­előzéséről. A téli melegítő italról is jó időben gondoskodni kell. Éppen ezért helyes, ha a vállalat munkásellátási osz­tálya időben megrendeli azt a hazai teaféleséget, amelyet plusz 4 Celsius fok alatt már biztosítani kell a dologozók részére.. Erre a célra legjobb a csipkebogyótea, amelynek íze kellemes és a dol­gozók szívesen fogyasztják. A tea kiosztásához szükséges edényekről is gondoskodni kell. Időben meg kell lennie a tea kiosztását végző dolgozók egészségügyi vizsgálatá­nak is. BÁR AZ ELMONDOTTAK a legfontosabbak, mégis ezeket — az üzem sajátosságainak megfelelően — még ki kell egészíteni. De min­dent összevetve, ha az üzemi bi­zottság, az üzemi egészségügyi szolgálat, a vöröskeresztes aktí­vák az üzem gazdasági vezetésé­vel együtt, megfelelő terv alapján elvégzik a szükséges teendőket, akkor csakhamar a meghűléses betegségek számának feltűnő csökkenésében mutatkozik meg munkájuk eredménye. A Szabadkígyósa Mezőgazda­sági Technikum és Tangazdaság tanárai kedden egésznapos búza- termesztési tanácskozásra hívták meg a békéscsabai termelőszövet­kezetek gazdáit, vezetőit. Két okból volt jelentős ez az ankét. Először: mert valamennyi békéscsabai termelőszövetkezetből szép számmal ott voltak azok a gazdák és vezetők, akik közvet­lenül hivatottak a búzatermesztés­sel foglalkozni. Másodszor — s úgy véljük, ez az alapvető —, mert Timkó Béla igazgató, Andó Pál, a békéscsabai Május 1 Ter­melőszövetkezet elnöke és mások olyan mélyen boncolgatták a bú­zatermesztés körül még tapasztalt fogyatékosságokat, és beszéltek a búza termésátlagának további növelését elősegítő módszerekről, mint amennyire valóban fontos erről vitatkozni. A békéscsabai termelőszövetke­zetek idei búza-átlagtermése 9— 10 mázsa között van. Hogy miért csak 9—10 mázsa volt az átlag­termés, arra Andó elvtárs adott választ hozzászólásában: „Amíg törzsterületünkön, melyen évejt, óta nagyüzemi módon gazdálko­dunk, holdanként átlagosan 14 mázsa búza termett, a téli és a ta­vaszi tsz-fejlesztés során szövetke­zetünkhöz betagositott kisparcel- lákon azonban a 7 mázsás átlagot is alig értük el...” De az idei tsz- fejlesztéssel nem lehet teljesen in­dokolni.Békéscsabán a búzater­mesztésben mutatkozó alacsony átlagtermést. Annál is inkább helytelen ezt a személetet akár részben is elfogadni, mert — no­ha nem mondható rossznak az idei búza átlagtermése — mégis stagnáló, egy helyben topogó je­lenséget mutat évekre visszame­nőleg. Mi ennek az oka, a magyaráza­ta, és hogyan tudnak a békéscsa­bai termelőszövetkezetek is még tovább jutni a búzatermesztésben? Erre a kérdésre vártak választ a termelőszövetkezetek gazdái, ve­zetői ezen a tanácskozáson. De ők maguk is, több mint hatvanan keresték, kutatták a búza még magasabb hozamához vezető mód­szereket. Valamennyien egyetértettek ab­ban, hogy a búzatermesztésre ki­jelölt területtől nem szabad sajnálni a munkát Különösen olyan mostoha időjá­rás közepette, mint amilyen az idei. Némely termelőszövetkeze­tünkben azonban — állapította meg a tanácskozás — évek óta bajok vannak a búzavetésre kije­lölt földterületek megművelése körül, itt Békéscsabán is. S ez a baj ott kezdődik, amikor a kalá­szos learatása után a tarlóhántást elhanyagolják. Hagyják kiszárad­ni a földet, ahelyett, hogy lezár­nák a talajt, ha mindjárt sekély­szántással is, s elejét vennék a nedvesség elpárolgásának. S amint mondták, különösen akkor veszé­lyes ez, ha kalászos után, ponto­sabban búza után búzát vetnék. Ezzel párhuzamosan került szóba, hogy még a múlt év őszén is ta­pasztalható volt, hogy a búzavetés egy része, az úgynevezett utolsó 100—ISO hold késön, az esőzés idején került elvetésre. Az inkább sárosnak, mint lágynak mondható talajba belemázolt mag a kikelés­nél mutatta meg a nem idejében végzett rossz munka „gyümöl­csét”. Sajnos, most is tapasztalható itt Békéscsabán is az esőre váró nézel Igaz, a nyári szárazság miatt nem könnyű most a talajelőkészí­tés. De mi lesz, ha e várakozás miatt majd novemberben, esetleg decemberben is vetnek szövetke­zeteinkben, nem is annyira lágy, mint inkább sáros talajba? Az, ami a békéscsabai tsz-ekben is szinte gyakorlat volt az utóbbi években: rossz lesz a magágy, majd a vetés, melyről nagyobb terméshozamot nem is lehet várni. A jól és idejében előkészített magággyal és vetéssel párhuzamo­san vitatták azt az ugyancsak évek óta általánosnak mondható jelen­séget is, hogy a búzavetés lassú­sága, s az esőzés beállta miatt Bé­késcsabán száz holdak, a megyé­ben pedig több ezer hold búza el­vetésére nem került sor. Ez egy­részt a termelőszövétkezeteken be­lül, de még hatványozottabban a népgazdaság háztartásában érez­tette kellemetlen hatását. Sok szó esett arról is, hogy mennyire téves felfogás azt állí­tani: nem jó, sőt tilos búza után búzát vetni. Timkó elvtárs, majd Andó elvtárs és mások a gyakor­lati életből vett tapasztalatukkal bizonyították a tanácskozáson, hogy az aratás után közvetlenül, majd a búzavetés előtt időben esz­közölt talajmunka esetében, két évben egymás után sem csökkent a búza terméshozama. Sőt, a má­sodik évben, amint ezt a békés­csabai Május 1 Tsz példája is bi­zonyította, növekedett. Igaz, a má­sodik év őszén nemcsak a talaj megmunkálásával, hanem a vető­maggal sem lehet szűkmarkús- kodni. * Mindent egybevetve: érthetően tértek azzal haza e tanácskozás­ról a békéscsabai termelőszövet­kezetek gazdái és vezetői, hogy hasznos volt a vita. Sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot szerez­tek, melynek nagy részét már Artézi kút, védőnői lakás, járda készült a községfejlesztési alapból (Tudósítónk töl) Az 1961. évi községfejlesztési ter­vek teljesítésében igen szép ered­ményeket értek el a szeghalmi já­rás községei. Kertészszigeten 160 ezer forintos költséggel új védőnői lakás építését tervezték be és az építkezés rövidesen befejeződik. Ehhez a község két termelőszövet, kezete társadalmi munkával szál­lította az építőanyagokat. Füzesgyairmaton befejeződött a 400 ezer forintos költséggel készült új artézi kút fúrása. Befejezték a községi tanácsháza tatarozását is, melyre százezer forintot fordítot­tak. Jelenleg két óvónői lakás épül a községben és bővítik a villany- hálózatot is. Mindkét munkát eb­ben az évben be is fejezik. Járda­építésre a községben 115 ezer fo­rintot fordítottak, mélyhez a la­kosság 20 eZer forint értékű társa­dalmi munkával járult hozzá. Igen tekintélyes összeget, mint­egy 267 ezer- forintot fordítottak járdaépítésre Körösiadányban is. Eddig 3225 négyzetméter járda ké­szült el. A járdaépítés még tovább tart és év végéig összesen mintegy 400 ezer forintot fordítanak erre. Az új piactéren 70 ezer forintos költséggel parkot létesítették eb­ben az évben. A községfejlesztési tervben sze­repel Körösújfalun a községi köz­épületekben a villanyszerelési munkák elvégzése. Ezt már be is fejezték, s ezenkívül október 1-én megkezdik a bekötőút építését is. Szeghalmon a községfejlesztésd alapból épült az új szeszfőzde. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a községek az idén is 100 szá­zalékosan teljesítik a községfej­lesztési tervek végrehajtását a szeghalmi járásban. Nátor Jánce most aiKaxmazzaK. wa valóban ezt teszik a békéscsabai termelőszö­vetkezetek gazdái és vezetői, a jö­vő év nyarán érzik is jó hatását — majd a magtárakban. Balkus Imre Házát nem viheti magával! Kössön Ön is épület- és háztartási biztosítást, mely kiterjed tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, betörés, baieset és állatkárokra Részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzet­felügyelői és fiókjai adnak. 485

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents