Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-30 / 231. szám
4 ntpújske *961. szeptember 30., szombat A közönség már várja a szovjet filmhetet Azzal a szándékkal kerestük fel Békéscsabán a megyei Moziüzemi Vállalatot, hogy a közelgő nagy eseményről, a szovjet filmhétről olvasóinknak tájékoztatást adhassunk. Orosz Sándor igazgató és Pozsonyi Pál, a propaganda-osztály vezetője házon kívül van ugyan, de Geréb János helyettes osztályvezető készséggel áll rendelkezésünkre és válaszol kérdéseinkre. — Mikor kezdődik és meddig tart a filmhét? ^ — Országosan november 2 és 22 közt kerül lebonyolításra. Ennek keretében nálunk, Békés megyében november másodikától nyolcadikéig tart. — Általában milyen időközökben van szovjet filmhét? — Már hagyományos. Minden évben megrendezésre kerül. Egyébként annyira beivódott a köztudatba ez az esemény, hogy a közönség már várja és érdeklődik, hogy mikor lesz. Mondanunk sem kell, hogy a mozilátogatók ilyen nagy fokú érdeklődésében a Szovjetunió, a szovjet nép iránti állandóan fokozódó érdeklődés és mind melegebb rokonszenv mellett nagy szerepük van a tartalmukban és művészi kivitelükben világviszonylatban is elismert, s mind nagyobb számban születő szovjet filmalkotásoknak. — Melyek lesznek a bemutatásra kerülő szovjet filmek? — November másodikén itt, a megyeszékhelyen a hírből már ismert, s a moszkvai filmfesztiválon aranyéremmel kitüntetett filmremekkel, a Tiszta égbolttal nyitunk. A Szabadság és a Brigád Filmszínház egyszerre játssza. Vidékre is elkerül: Gyulára, Orosházára és Szarvasra. A filmhét további műsorszámai: Szállnak a darvak, Emberi sors, A 41-ik, Csendes Don, Ballada a katonáról, Utolsó össztűz, Fehér éjszakák, Foma Gorgyejev, Kenyér és rózsák, Holnap felnőtt leszek, A mi édesanyánk, Messzi utca, Nor- mandie-Nyeman és így tovább, összesen húsz. A filmhét keretében ezek közül az alkotások közül Battonyán, Békéscsabán, Békésen, Gádoroson, Gyomén, Gyulán, Kondoroson, Mezőkovácshá- zán, Orosházán, Szarvason, Szeghalmon és Tótkomlóson vetítünk. — Miért húsz film, és miért éppen az említett helyeken vetítik? — A Filmfőigazgatóság a közönség érdeklődése és igénye alapján megállapította, hogy jó néhány olyan „régi”, de nagy sikerű szovjet film van, amelyet a mozilátogatók szíves-örömest viszontlátnának. A legkeresettebbek közül ilyenformán húsz kerül műGasdagnak ígérkezik «s* IBUSZ őszi programja Társas utazással és autóbusz-kirán- ütilással gazdagodott az IBUSZ őszi programja. November 11-én külöiwonatot indítanak Budapestre az Operaház „Carmen” és az Operettszínház „Hölgyválasz” című előadására. November 2-án külön autóbusz indul Kolozsvárra. A négynapos utazás részvételi dija 880 iorrnt. Különvonatot indítanak ugyancsak novemberben Moszkvába, melynek részvételi dija körülbelül 1800 forint lesz. December lS-án pedig Drezda—Lipcse—Prága megtekintésére indítanak külonvcmatpt. sorra. Ezt a számot és azt, hogy megyénkben miért éppen a felsorolt városokban és — nagyobb — községekben mutatjuk be őket, az magyarázza, hogy egyetlen hétben csupán hét nap lévén, több helységre nem futja. ,A közönséget azonban megnyugtathatjuk, hogy a régi, nagy sikerű szovjet filmalkotásokat a filmhét után is vetítjük más-más községekben, felváltva. — A két nagy csabai filmszínházban a filmhéten mindvégig a Tiszta égboltot vetítik? — Csupán három napig. Utána a másik két sikeres filmalkotás, az Utolsó össztűz, valamint a Balti égbolt XI. része pereg. — Történnek-e jelentősebb szervezési és egyéb előkészületek a hét méltó megrendezésére? — Az előző évek tapasztalatai során kialakult szervezési munkamódszerhez hasonlóan járunk el idén is. Felkeressük a pártot, a szakszervezeteket, üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben, kérve segítségüket. Részletesen közöljük a programot is természetesen, hogy a várható nagy érdeklődésre való tekintettel az ottani dolgozók idejében értesülhessenek a szovjet filmhét eseményeiről. A dolgozók minden rétege szinte évről évre fokozódó kedvvel és érdeklődéssel fordul a szovjet filmhét felé. Ennek következtében ma már mértéktartóbb agitációval is gyorsabb és széles területen sikerül a köztudatba vinni a jelentős kulturális esemény hírét. ,A megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói és vezetősége mindent elkövetnek a szovjet filmhét politikai, erkölcsi sikerének és zavartalan technikai lebonyolításának, a magyar—szovjet barátság további erősödésének érdekében. Huszár Rezső A műszaki propagandáról Vajon elmondhatja-e magáról bármelyik ügyes kezű szakmunkás, hogy ő már mindent tud, neki már semmit sem keli tanulnia. Aligha tehet ilyen kijelentést, hiszen abban a korban élünk, amikor naponta hallani újabbnál újabb, a régebbinél jobb termelési módszerekről, olyan ésszerűsítésekről és forradalmi elgondolásokról, amelyek valamely szakmában soha nem látott fejlődést eredményeznek. Akik csak a munkapad mellett akarják fejlesztem, szakmai ismereteiket — ilyen munkások vannak még, de szerencsére mind kisebb számban —, képtelenek lépést tartani a gyors fejlődéssel. Kevés ugyanis az, ha alkalomadtán egy-egy jó munkafogást ellesnek és elsajátítanak Ezzel bár kétségtelenül bővítik szaktudásukat, tökéletesítik munkájukat, mindez azonban nem elégséges. Ahhoz, hogy valamennyi munkásban felkeltsék a tudásszomjat, jó és alapos műszaki propaganda szükséges. Olyan légkör kialakítása, amely ösztönöz a tanulásra. A műszaki propaganda nem hasztalan dolog, nem valami megfoghatatlan délibáb, hanem a szakmai továbbképzés egyik igen fontos és jó eszköze. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. júniusi határozata nem véletlenül szentelt olyan nagy\ figyelmet a műszaki propaganda javítására. Ma — bármilyen gyárról és vállalatról legyen is szó — nem szabad elhanyagolni a műszaki propaganda rendszeres javítását, kiterjesztését. Erre pedig rendkívül sok mód és lehetőség kínálkozik, kezdve a különféle műszaki előadástól a sokfajta műszaki és szakmai könyvek hasznosításáig. Azok a munkások, akik szabad idejükben elmélyednek a szakmai könyvek olvasásában, tanulmányozásában, időnként meghallgatják a különfélq műszaki propagandaelőadásokat, s hasznosítják is a tanultakat és hallottakat, csakhamar felfedezik, hogy téves az a szemlélet, mely szerint csak a munkapadok mellett lehet tanulni. Ezért sem lehet elhanyagolni a szakmai ismeretek szerzésének kimeríthetetlen forrását: a műszaki propagandát. Podina Péter iiiHiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiniiniiniw Orosházi képzőművészek tárlata Orosházán több száz látogatója volt a helybeli vagy a városból elszármazott képzőművészek múzeumi tárlatának. Az egy hónapja tartó kiállításon a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanuló orosházi fiatalok tehetséges munkáit is bemutatják, és szemléltetik a viharsarki városból néhány éve Tatára települt Kerti Károly neves festőművésznek főleg a bányászok életét ábrázoló festményeit és rajzait. Az októberig nyitva tartó kiállítást az iskolások csoportosan is megtekintik. Jlá tű // a tói) a n A BENCSIK-BRIGÁDNÁL sárodják az építkezéshez szükséges anyagokat. Ezt dolgozzák fel. Az idén két szerfás istállót, két fiaztatót, süldőszállást, hizlaldát, borjúnevelőt építettek, és most már a kísérleti istálló tetőszerkezete készül. De menjünk a Dózsa-majorba, és nézzük meg azt az épületet, amelyből az országban most még csak ez az egy van. Néhány perc múlva Kvasz György művezetővel megérkezünk a helyszínre. Munkában a Megyeri-csoport, kötik a tetőszerkezetet. Zsaluzok. Kokavecz Pál, Gyebnár János és kaczkó Mihály munka közben. Kinek a csoportja foglalatoskodik §l tetőszerkezet kötésénél? — fordulok Kvasz György művezetőhöz, a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet központjában. — Megyeri István részlege. Az új kísérleti istálló építésén pedig most éppen a Ránszki-munkacsapat dolgozik. — Megyeri bácsit keresem, hol találom? — kérdem egy fiatalembertől, aki nagy szorgalommal az új istálló tetőszerkezetéhez készíti a kötéseket. Szemét tágra nyitja, és ajkán kaján mosoly suhan át: — Én vagyok Megyeri, de bácsi nélkül. Milyen fiatad! — villan át agyamon — és milyen felelősségteljes munkát vezet. Részlege a tetőszerkezet faanyagát szabja méretre, szaknyelven mondva: köti. Beszélgetni kezdünk, sok minden szóba kerül. Megyeri 1957-ben lett szakmunkás. Az építőipari vállalatnál dolgozott, és a múlt év januárjától itt van a Május 1 Tsz-ben. Havonta 70—80 munkaegységet is ,.összefűrészel”. Társai ie fiatalok. Rajta kívül még két szakmunkás segédkezik a tetőszerkezet összeállításán. Különben még két segédmunkást is kaptak az apró- cseprő feladatok ellátására. De nemcsak fiatalok dolgoznak itt. Látok itt korosabb osztályhoz tartozó munkást is. — Tokai György vagyok — mondja az idős ácsmester. Arca nagyon ismerős. Később Kvasz elvtárs elmondja róla, hogy tűzoltó volt. A közelmúltban tért nyugdíjba, és munkát vállalt a szövetkezetben. Már lassan három hete, hogy ő is a fiatalokkal dolgozik. Meg van velük elégedve, értik a szakmát. Ahogy megállók a „nagy szabóasz- tal” mellett, s látom a serény munkát, eszembe jut Tarapcsik Gyula építés- vezető néhány szava. Ha távirati stílusban fogalmaznám meg, akkor körülbelül így hangzana: „A Megyerimunkacsapat évente 120 köbméter fát dolgoz fel a szövetkezet házi építkezéseihez.” Azért ilyen sokat, mert itt a tsz-ben már évek óta nem dolgozik állami vállalat. Csak a 40 fős házi ópí- tőbrigád. Az államtól részben hitelre, részben pedig saját erejükből megvá— Itt a nyáron se víz, se út, semmi sem volt, csak szántóföld — mutatja a borjúnevelőt és az épülőfélben lévő istállót. — És most megvan a magja a 3—4 év múlva teljesen kiépülő szarvasma rha-tdepnek. Közelebb lépünk az istállóhoz. A 12 méter széles, 70 méter hosszú épületet Szobek András elvtárs, a Május 1 Tsz Bandi bácsija tervezte. Kvasz elvtárs boldogan nézi az új épületet. Igaz, még csak a falakat húzták fel. A főszaru- állások most készülnek. Az egész is— Ehhez az építkezéshez mivel járul hozzá az állam? — fordulok a művezetőhöz. — Az istálló vázát adja. Kereken 600 ezer forint anyagköltséget fedez. Az épület elkészítése 200 ezer forint munkadíjat vesz Igénybe, így az egymillió 600 ezer forintos istállót feleannyi költséggel készítjük, mint az állami vállalat. Közelebb lépünk a zsalu zókhoz. Kokavecz Pál, Gyebnár János, Kraszkó Minár — szakmunkások, őket is az állami építőipar nevelte. Ott meglehetősen kényelmesebb körülmények között dolgoztak, mert itt a szövetkezetben sem betonkeverőgép, sem szállítószalag nincs, a zsaluzást viszont gyorsan és jól kelíl megcsinálni. Nem tudják, hányszor emelik már betonnal megrakott lapátjukat a magasba. hogy a most még képlékeny masszát végleges helyére juttassák. Bőrük barnára égett a nyári munkák során, amelyet néhány gazdatársukkal ezen az építkezésen töltöttek. Nehéz a munkájuk, de szeretik... « Látogatóban voltunk a Bencsik-bri- gádnál, mert így hívják a csabai Május 1 Tsz ópítőgárdáját. Az idei nyáron nagyon nagy feladatot oldottak meg. Egy olyan istállót építenek, amely mondhatnánk, mestervizsgával is felér. A következő években legalább három vagy négy ilyen jelentősebb gazdasági épületet készítenek még. Mire a látogatásunkat befejezzük, elfogy az imént összekavart sóder- és cementke verek. A fiatalok otthagyják az állásokat, és a sóderhegy szomszédságában ZsilinsZki Gyuri bácsi biztatására újabb munka fogásra váltanak Dupst Károly tálló egy nagy pillérrendszeren nyugszik, nagyobb, kényelmesebb és ami legfontosabb, házi építő-brigáddal ol- hály és a többiek nagy hozzáértéssel ns óbban előállítható, mint a korábbi döngölik a vasszerkezét közé a megévekben épített 100 férőhelyesek. nedvesített betont. Kokavecz és GyebHyen képet mutat a fószaruattis az épület belsejében.
