Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

2

MÉPÚJSÁG

1961. szeptember 30., szombat

Golovko tengernagy cikke a Krasznaja Zvezdában

Jó eló'yetemény után vetjük a külföldi búzákat

— Az eleki Lenin Tsz főagronómusának nyilatkozata —

Moszkva (TASZSZ)

Golovko tengernagy pénteken a Krasznaja Zvezdában közölt cikkében ismét megerősíti, hogy a Szovjetuniónak vannak különböző fajta nagy erejű rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárói, amelyek „nem kisebb sebességűek, hanem nagyobbak, mint az amerikai tengeralattjárók és nincs belőlük kevesebb”.

Golovko tengernagy emlékeztet a NATO agresszív terveire, Burke amerikai tengernagy provokációs, kardcsörtető kijelentéseire, a Német Szövetségi Köztársaság re- vansista törekvéseire. Ezzel kapcsolatban figyelmezteti az agresz- szorokat és kijelenti, hogy a szovjet fegyveres erők készek bármely pillanatban a megtorlás mindent megsemmisítő fegyverével csapást mérni az agresszorokra.

Hasszer rádióbeszéde

Kairó (TASZSZ)

Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke csütörtökön másodszor is rádióbeszédet intézett a lakossághoz, amelyben rámutatott, hogy a damaszkuszi felkelés „veszélyezteti az EAK-ot, az ország stabilizálását és a lakosság .vágyai, nak megvalósítását”.

Nasszer a felkelőkkel való bár. mely kompromisszum lehetőségét elvetette. A történtekre — hangsúlyozta — nem lehet semmiféle középutas intézkedéssel válaszolni. Az Egyesült Arab Köztársaság sohasem egyezik bele az arab egység feladásába.

Az elnök felhívássál fordult az EAK lakosaihoz, „teljesítsék kötelességüket az arab nacionalizmus alapelvei nevében”. Ugyancsak felhívással fordult Nasszer a felkelőkhöz, hogy „gondolják meg magukat, és értsék meg azt a fele. lősséget, amelyet tetteikkel magukra vállalnak.”

Nasszer rendeletet adott ki a damaszkuszi felkelésben részt vett számos magasrangú tiszt leváltásáról. (MTI)

Az utóbbi években — írja Golovko tengernagy — gyökeres minőségi változásokat hajtottak végre a hadiflotta összetételében és

fegyverzetében. A flotta harcászati lehetőségei lényegesen megnőttek a tengeralattjárók ütőerejének növelésével. A hadiflottának is, csakúgy, mint a Szovjetunió más fegyvernemeinek, rakéta-atomfegyverek állnak rendelkezésére. A hajókat nagy kapacitású energetikai berendezésekkel és a legmodernebb rádióelektronikai eszközökkel látták el. (MTI)

Gromiko megbeszélése az angol külügyminiszterrel

e

New York (MTI)

Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Lord Home angol külügyminiszter csütörtökön délután New York-i szállodájában fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert.

A két külügyminiszter ezúttal másodízben találkozott az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának megnyitása óta.

A megbeszélésről távozó Gromiko szovjet külügyminiszter újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a két kormányt kölcsönösen érintő kérdésekről tárgyaltak.

Mint ismeretes, Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkba érkezése óta Rusk amerikai külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott Németország és Nyugat-Berlin kérdéséről.

Eleken, a Lenin Tsz nagy tábláin 24—25 mázsás termést hozott a szovjet és olasz búza. Ez év őszén 1200 holdon vetnek bő termő külföldi búzafajtákat, aminek előkészületeiről Szatmári Sándor fő- mezőgazdász a következőket mondotta el:

— Mi már a tavasszal elkészítettük az őszi, vetéstervet s ennek megfelelően kezeltük a talajt. A külföldi búzák előveteményeit

I nagyon megválogattuk, főleg borsó, kender, lucerna, vöröshere és fővetésű silókukorica után vetjük. Ezen területen szeptember hú. szig befejeztük a 26—32 centis mélyszántást s alaptrágyaként holdankint 200 kiló szuperfoszfátot szórtunk. Közvetlen vetés előtt még pétisót is szórunk a búzaföldekre, de nem általános mennyiséget: laboratóriumi vizsgálattal állapítjuk meg a talaj nitrogén- tartalmát s ennek megfelelően adagoljuk táblánkint a pétisót, mert ha túlzásba visszük, esetleg ártunk a növénynek. Télen és kora tavasszal két esetben fejtrágyázzuk az olasz és a szovjet búzákat. Arra is ügyelünk, hogy gyorsan és a legjobb időben fejtrágyázzunk, csak így várhatunk tökéletes hatást.

— Ügyelünk arra is, hogy megfelelő tőszámot biztosítsunk. A szovjet búzából négyzetméteren- kint 600—650 csírát, az olaszból pedig legalább 700-at kell vetnünk. Ennek megfelelően 140—150 kiló vetőmagot számolunk holdanként. A környékbeli kutatóintézetek, állami gazdaságok és a saját tapasztalataink alapján nálunk legjobb, ha a szovjet búzát október 10 és 15 között, az olasz búzát pedig egy héttel később vetjük. Mi ezt az időt szigorúan betartjuk. A talaj teljesen kész, amikor itt az ideje, csak vetni kell. Csak így tudjuk elkerülni a fagyveszélyt, ami főleg az olasz búzáknál igen káros lehet. Ha ugyan, is korán vetjük az olasz búzát és átesett a jarovizációs szakaszon, könnyen kifagyhat. A bő termő bú. zafajták magját 5—7 centi mélyen vetjük földbe. Ez a bokrosodásmál nagyon előnyös. Vetés után jó tömörítő hengerezést adunk. Igyekszünk tökéletes környezetet biztosítani a magas hozamú külföldi búzáknak, így számíthatunk jó eredményre.

Ahol az exportmagvakat „szüretelik”...

Kora reggel érkeztünk Bánkútra, a kertimag- termelő gazdaságba. Sza- lontai János igazgató iránt azonban hiába érdeklődtünk.

Az éjjeli őr csak a vállát vonogatta:

—• Ki tudja, a határ melyik részét járja. Este, éjfél felé ment ugyan haza, de egészen biztos, hogy a biciklije már ma reggel lefutott néhány kilométert.

A rózsapiros arcú, göndör hajú igazgató valóban a határból került elő. Mély, öblös hangján gyorsan elnézést kér a várakoztatásért, de mint mondotta, náluk most aratnak, s bizony nagyon résen kell lenni, hogy össze ne keveredjék a mag.

— Mi ugyanis exportra termeljük a virágmagvakat és különböző aprómagvakat — tájékoztat bennünket Szalontai elvtárs. — Kínának például cukorrépamagot expor. tálunk, Franciaországba póréhagymát, metélőhagymát, a fűszer gyanánt használt turbolyát, a németeknek salátát, borsót, az angoloknak, svédeknek és hollandoknak egyebet. A külföldi cégek képviselői egymás után nézték meg a gazdaságot. Eddig elégedettek voltak a munkánkkal s most becsülettel meg kell védeni a tekintélyünket. Még arra is gondolnunk kell, hogy a különféle salátamagot más. más kombájn csépelje. A babból is több fajtát termesztettünk s a szakember szeme azonnal észreveszi a hibát. Ha összekeverünk valamit, az exportra alkalmatlan, s a népgazdaság nem kapja meg a valutát, amit várt érte.

A kertészet messzire tarkállik a sok leány és asszony színes ruhájától. Amint megtudtuk, Kétegyházáról, Bánkúiról és a környék többi falujából évek óta ide járnak dolgozni. Megszokták, hogy minden lépésükre vigyázni kell s

a legdrágább aprómagvakból semmi nem mehet veszendőbe. Az ő szorgalmuknak, lelkiismeretes, jó munkájuknak köszönhető, hogy a nagy szárazság ellenére számos mag terven felüli átlagterméssel fizetett.

— Az állattenyésztésben is értünk el szép eredményeket — folytatja Szalontai János —•, amit véleményem szerint főleg a törzsgárda együttműködéséneik kö. szönhetünk. Zana Mihály évek óta irányítja az állattenyésztés munkáját, de Okány Péter, Petró Gábor, Petró Mihály, Kotroczó Lajos, Rúzsa Tivadar, Kovács Pál és a többiek szintén régi munkásai a gazdaságnak. Megszokták egymást is, a munkát is, az állatokat szeretik. Ismerik a lehetőségeket s a növendék-állatoknál és a hizlaldában egyaránt kimagaslóan jó a súlygyarapodás.

Szóba került a gazdaság eredménye is. Kiderült, hogy tavaly 22 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Ez évben ismét jelentős tiszta nyereségre számítanak, amiből szintén jut a dolgozóknak is. Ezenkívül más jutalmakkal is kitüntetik a leghűségesebb, legszorgalmasabb dolgozókat: eddig tízen voltak tavasz óta külföldön jutalomkiránduláson. Jártak Kárpát-Ukrajnában és másutt. Év végéig még legalább hat-nyolc dolgozó utazhat a baráti államokba. Jelentős beruházást fordítottak az üzemi konyha bővítésére is. A szórakozási lehetőséget a televízió és egyéb felszerelés biztosítja. A Bánkúti Kertimag Gazdaság dolgozói megérdemlik a jutalomüdülést és egyéb kitüntetést, mert évről évre nagy mennyiségű aprómagot termesztenek nyugati és keleti országok megrendeléseire egyaránt.

— Ary —

11. Mesterségem: a zsarolás

Két nap óta új lakója van a 215-ösnek: Balbo-szakállas, két

méter magas, öles termetű és nagy- és kisezüst érmekkel pompázó zászlós. A hangja mint a mennydörgés, a fellépése: mint egy középkori rablólovagé.

Nemcsak a fellépése.

Vécsey Mátyásban van valami az olasz zsoldosvezérek jellemvonásaiból. Papája főszolgabíró volt Nógrádban, de elvált mamájánál nevelődött. Nem sok örömet szerzett neki: tizennégy éves korában már kifosztotta anyja lakását, s megismerte az aszódi javító pedagógiai módszereit. Ezek a módszerek nemigen fogtak rajta, mert amikor tizennyolc éves fejjel bejutott a Beszkárthoz kalauznak, nem ízlett neki ez a sívár szakma.

Talált hát — jóképű legény volt — megfelelőbbet. Parkett-táncos lett és legemlékezetesebb stiklijei

a Margitszigethez és a Kék Egér sok vihart látott parkettjéhez fűződtek.

És most? Miből él egy zászlós, aki volt már kalauz is, parketttáncos is, ál-hírlapíró a Budai Naplónál, s azok közé a közgazdasági rovatvezetők közé tartozott, akik a meg nem jelent cikkeikből éltek?

Most azt folytatja, amit abba sem hagyott. — „Nézd, öregem, tudom rólad, hogy lógsz, szökevény vagy. Ha viszont fizetsz egy ... hm, két-három ezrest, eltekintek attól, hogy illetékesekkel közöljem a címedet...”

Nagyon sokan fizetnek ilyen felszólítás után. Nagyon sokan vállalnak minden kiadást, adják oda a feleségük ékszerét, fontot és napóleont (már persze, akinek van) — hogy Vécsey hallgasson. És Vécsey nagyvonalú: „piti” szökevényekkel nem foglalkozik; neki

csak a komolyabb anyagi bázissal rendelkező bujkálok érdekesek. Ezért költözött a Hungáriába éppen most.

És ezért ül most szemben az elsőemeleti szobában Tamással.

Tamással, akit évek óta ismer.

Bessy a fürdőszobában tesz- vesz. Csak az ajtón átszűrődve hallja a beszélgetést, ami a két férfi közt folyik.

— Nézd, kérlek — mondja az egyik hang —, nekem bizonyos okokból nagyobb összegre lenne szükségem. Mindegy, hogy dollárban, napcsiban — teljesen mindegy.

— Na és mi közöm ehhez nekem?

— Áh, semmi a világon. Talán csak annyi, hogy a segítségedre lehetnék, ha valaki véletlenül firtatni kezdené a... hölgy származási adatait.

— Valóban? — hallatszik Tamás hűvös-elegáns hangja.

— Ne kertelj Tamás — mondja főúri fölénnyel most a másik. Én is jártam Lengyelországban. Még Byalisztokban is. És vannak bizonyos információim arról, hogy bizonyos Bessy Morton nem is annyira Bessy Morton, mint inkább egy bizonyos Elise Kaufmann, aki másfél évig táncolt a breszti Ambassadorban,... Apja neve Kaufmann Izsák. Anyja neve ... Brüll Sára. Hát ez van, öregem.

— Végighallgattalak, Vécsey — mondja odaát a másik hang. Most

hallgass meg te Is. Lehet, hogy kevésbé leszek finom, mint te. De ezt nézd el, mert háborús idők vannak. Mindenekelőtt hagyd a linkelést. Élni kell, megértem — én is üzletember vagyok. Hanem engem hagyj ki a játékból. Mert lehet, hogy neked jók az információid, lehet. De az enyémek se rosszak.

— Várj csak... Hallgass meg, no, gentleman-módra. Vagy nem úgy tárgyalunk? Nem tudom, is- mersz-e egy bizonyos Vécsey Mátyást? Ismered, no, látom a szemedről, annál jobb. Ne ugrálj' fel, komám, mert annál tovább tart az előadás. Pedig érdekelni fog. Ismered Fiala Ferencet? Hogyne ismernéd, együtt dolgoztál vele az összetartásnál. Esetleg tudomására hozhatom (ha még nem lógott meg), hogyan fogadtál el nagyon szép összegeket 1937 októberben néhány erősen kritizált nem árja cégtől... No, ne nyugtalankodj, ez még nem minden. Nem tudom, emlékszel-e 1938 őszére? Amikor jelentkezett az a bizonyos Vécsey a Rongyos Gárdába, de az egész szabadcsapatossága csak addig tartott, míg a szabadcsapat el nem indult a Felvidékre. Mert akkor — érdekes — a reggeli indulásnál rosszul lett. Szegény. Elvégre egy ilyen kétméteres pasas liliomlelke visszariad a kalandoktól, csak a kisvár- dai zsidók kirablásától nem. Aztán jelentkezett Imrédyéknél, mert indult a Csodaszarvas-üzlet, és abból nem lehetett kimaradni.

Imrédy testőrségének a, parancsnokát — Vécseynek hívták, igaz? Nagyon jól festett a fekete zsinó- ros MÉM-egyenruhában... Na, ja kétméteres pasas, tudod. Mint testőrparancsnok, ő intézte az egyenruhavásárlást. Képzeld, ebből a pénzből is elsikkasztott nyolc ezrest. Aztán ^valami Schwartz-cégnél varratta meg azokat az árja egyenruhákat. Stimmel? Aztán elment Aladárnak a Gáspár-féle fatelepre. Stimmel? Itt is szépen keresett — a judes- bolsevisták mentesítésén. Ugyanez a pasas, figyelj ide, Vécsey, beáh’t Turáni Vadásznak is, majdhogynem minden reggel kancatejet ivott, de aztán mégis a brandy mellett döntött, aztán a frontra került, jó, ezt elismerem. De a két kitüntetésből csak az egyiket kapta meg valójában. És mégis viseli. Tudod, mi ez? Ha véletlenül találkozol vele, megmondhatod, hogy a Nemzetvesztő és a Nagy Hungarista Mozgalom megtévesztése. És ugyanolyan csalás, mint a zászlósi rangja annak a bizonyos Vécseynek.

— Hát ez van, kérlek — teszi hozzá Tamás hangja odaát nyugodtan.

Zaj hallatszik: egy fotelt tolnak hátra. És kifogástalan udvarias hangon a másik:

— Nézd, kérlek, az ügy rendben van — ne beszéljünk róla többet.

És indul. Nem sikerült. Dehát vannak még ebben a hálóban más halak is.

(Folytatjuk)