Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

1981. szeptember 28., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Találjanak megoldást Szeghalmon Érdekes problémával keresett fél a napokban Pereli Béla, a Bé­kési Fodrász Ktsz elnöke. Eipana- szolta, hogy Szeghalmon nem tud­ják megnyitni a női fodrászüzle­tet, mert nincs helyiség. Aztán ja­vasolta, hogy menjünk ki Szeg­halomra. A járási tanács igazgatási osz­tályán Felföldi elvtárs tanácsta­lanul tárta szét kezét. — Sajnos, egyelőre nem tudunk mit tenni — mondotta —, szűkén állunk helyiség dolgában. Keres­tünk egy megoldást. Van itt egy Mustik nevű egyéni fodrász, akit a jelenlegi üzletéből a város szé­lére akartunk tenni, ö ezt felleb­bezte, és a megyei tanács azt el­fogadta. — Ennek az idős fodrásznak igaza van — szólt közbe Perdi elvtárs. — Ö már 60 éves, s vannak itt fia. talabb fodrászok, akik könnyeb­ben kijárhatnak a község távolabb eső pontjára. A megyei tanács szerintem helyesen járt el. Ezzel viszont a Békési Fodrász Ktsz problémája nincs megoldva. Perdi elvtárs kérte a szeghalmi járási tanácsot, hogy a női rész­legnek adják oda azt a helyiséget, amelyikben jelenleg Papp Bálint női fodrász dolgozik. — Nekünk az nagyon megfelel­ne — mondotta Perdi elvtárs — annál is inkább, mivel ott már 25 éve női fodrász van, és a hölgyek már megszokták. A járási tanács és a községi ta­nács vezetői először azt a megol­dást keresték, hogy Papp Bálint lépjen be a szövetkezetbe és ezzel megoldódik a helyiség-probléma. A női fodrász azonban nem vá­lasztja a szövetkezet útját, és így nem jutottak egyről a kettőre. A Békési Fodrász Ktsz jelenleg is azon problémázik, hogy hol talál­jon megfelelő helyiséget. A járási tanács igazgatási osztályának ve­zetője azt mondotta, hogy a Papp Bálint helyiségét sem kaphatja meg a Fodrász Ktsz, hiszen azt már kétszer is igényelte az OTP. — Azt hiszem, indokolt a mi ké­résünk is — mondotta Tokaj Sán- dorné, a szeghalmi OTP vezetője. — Ebben a kis helyiségben kilen­cen vagyunk. Egészségtelen is és olyan zsúfolt, hogy alig tudunk megmozdulni. Már így sem tu­dunk egy íróasztalt betenni. Tokaj Sándomé kérése valóban jogos. Mi tehát a megoldás? Min­denekelőtt a járás és a községi tanács vezetőinek kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy mind az OTP, mind a Békési Fodrász Ktsz megfelelő helyiséghez jusson. A női fodrász ktsz-t a lakosság igényli és nehezen várja. Erről megbizonyosodtunk, amikor kint jártunk. Több asszony elmondot­ta, hogy nagyon jó lenne, ha a női fodrász ktsz megalakulna Szeg­halmon. Egyelőre azonban helyi­séghiány van és ezt csak a járási tanács vezetői tudják megoldani. Jantyik Tibor Felépülnek-e december 31-íg tsz-eínkben a tervezett épületek? Részletre is árusítanak propán-bután gáztűzhelyet A kereskedelem megkönnyíti a fogyasztóknak a propán-bután gázkészülék beszerzését és az OTP-hitelakciót kiterjeszti az gáz­készülékekre is. Az országban több mint száz áruházat, szövet­kezeti és állami szaküzletet je­löltek ki a részletakció lebonyo­lítására. (MTI) Forrólevegő» gyorsszárító lueernaüzem épül a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Békéscsaba szomszédságában lévő Felsőnyomási Állami Gazda­ság határában jól díszük és bő termést ad a lucerna. E fontos pillangóstakarmány szárítására, őrlésére hatmillió forintos beru­házással korszerű üzem épül Fel­sőnyomáson. A forrólevegős gyorsszárító-üzemben óránként másfél hold termését szárítják meg és őrlik lisztté. A modern lu- cemaszárító helyét kijelölték, a tervezését megkezdték, s 1962 ta­vaszán már üzemeltetik. Erre a célra 500 holdon öntözéses mód­szerrel termesztenek lucernát, amit évente legalább ötször-hat- szor kaszálhatnak. A lucernaliszt jó részét takarmánykeverő üze­mek hasznosítják. Szeptember végéhez értünk. S a mezőgazdaságban, de ezen belül a téli, s a tavaszi hónapokban alakult termelőszövetkezetekben ez az első „ember” hónap, a so­ron levő betakarítási, szántási és vetési tennivalókon túl újabb gon­dokat jelent az állatállomány téli elhelyezése. Amíg az időjárás jó­nak, az állatok számára a szabad­ban elviselhetőnek mondható, nem is lesz különösebb baj. Jönnek azonban a nemszeretem napok. S a rossz idő beálltára megfelelő is­tállókba, ólakba kell elhelyezni termelőszövetkezeteinkben az ál­latállományt. Ezért kerestük fel Zahorán Mihály elvtársat, a me­gyei tsz-beruházási iroda vezető­jét. Négy kérdésre kértünk vá­laszt: — Hány istálló és egyéb állat­férőhely készült vagy készül el ebben az évben a megyei beru­házási iroda irányításával? — A megyei tsz-beruházási iro­da ez évi tervében a következő termelőszövetkezeti létesítmények szerepelnek, melyeket különböző építőipari vállalatok építenek: hét 100 férőhelyes és két 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló, tizenegy 100 férőhelyes állandó jellegű növen- dékmarha-istálló, húsz 15 vagonos magtár, két 1000 férőhelyes tojó­ház, egy 2500 férőhelyes, s egy 5000 férőhelyes csibenevelő, tizen­kilenc mélyfúrású kút és huszon­négy tsz villamosítása. Házilagos építkezéssel tizenhárom 100 férő­helyes állandó jellegű növendék- szarvasmarha-istálló, ötvenhárom 50 férőhelyes szerfás növendék- szarvasmarha-istálló, 276 darab húsz férőhelyes sertésfiaztató, 190 darab 120 férőhelyes sertéshizlal­da, 112 darab 250 férőhelyes sül­dőszállás és egy 300 férőhelyes juhhodály építésére vállalkoztak termelőszövetkezeteink. — Az említett létesítmények a megyei tanács által összeállított jegyzékben hitellel ellátva szere­pelnek. Ezeken túlmenően a ter­melőszövetkezetek teljesen saját erőből, házi brigádokkal is a kö­vetkező létesítmények felépítését vállalták a megyei tsz-beruházási iroda segítségével: egy 1300 férő­/WWVWWWWWWWWWWNAAAAA/WVWN/W ^WWWWWVWWWVW nak... Kislányok ellen, nagyma­mák ellen, diáksapkás gyerekek ellen... Gyerünk Béla bácsihoz! És az alagsori lépcső fordulójá­nál elébe tűnik — Müller testvér szeszmámorból lassan ocsúdó ar­ca. — Szervusz, testvér — köszön rá ismerős bizalmassággal. — Hát ez ki? Péter száján váratlan magabiz­tossággal ugrik ki az első, eszébe ötlő mondat. — Egy ismerősöm. Kenyérért ment itt a környéken és egy elté­vedt golyó— — Nem láttam én ezt a kis­lányt tegnapelőtt a Városház utca 14-ben? — morfondírozik maga elé Müller testvér. — Mondja, ki ez a lány? — De a férfi hidegen, nyugodtan néz vele szembe, s azt mondja: — Bocsánat, de én sie­tek, emberéletről van szó. Azzal már ott is hagyta Müllert, aki elgondolkozva néz utánuk. Homoródi doktor, a szálloda kis társaságának egyik legmagányo­sabb embere meglepetten kapja fel a fejét, amikor bekopognak az ajtaján. Nála nemigen ko­pognak: beteg a szállodában nincs sok, ő se nagyon híreszteli, hogy orvos, mert a honvédorvosi állo­mányból „lépett 12”, annak jobb. ha csendben marad. Nagyon ma­gányos ember a doktor és nagyon keserű. És most Homoródy doktor meghökkenten lép egyet hátra, amikor a szobában az ajtón át be- nyomakodik Péter, karján a feke­te hajú lánnyal. A lány most, hogy Péter gyen­géden a rekamiéra fekteti, szólal meg először: — Mit csinálnak velem, kérem? Ne öljenek meg! Ne öljenek meg! Péter szemét elfutja a könny. S már fordul is Homoródyhoz. — Doktor, rettenetes... itt talál­tam ezt a lányt a parton... éjszaka lőtték le őket... segíteni kell... — No, rendben van, mit ma­gyaráz annyit? — mondja nyer­sen a doktor. És már jódozza is a seb környékét, kötöz, magától ér­tetődő buzgalommal. És közben morog. — Ne öljenek meg... A kutya­istenit, hát azt hiszik már, hogy mindenki gyilkos ebben a megve­szett országban? Hogy nincs itt emberség, csak sortűz, meg sárga­csillag, meg szögesdrót? Persze, hogy vannak itt emberek... Csak gyámoltalanok. — No, maga mit néz? — morran most megint Péterre. — Persze, hogy gyámoltalanok vagyunk. Mi is, minket is beleért­ve. Nem kellett volna már régen a pokolba zavarni ezt a pár gyil­kost? De mit csináltam én? Megszöktem és dekkolok és néha még azt hiszem, hogy hős vagyok. A fene, aki meg­ette az ilyen hősiessé­get. Ezeket a disznókat ütni kellene, csak nincs aki üsse. No, adja ide hamar azt a gézt. Nem azt, a másikat. (Folytatjuk) helyes süldőszállás, 320 férőhelyes fiaztató, 1500 férőhelyes hizlalda, 460 férőhelyes növendékistálló, 170 férőhelyes szarvasmarha-istál­ló, 1500 férőhelyes juhhodály, 27 ezer férőhelyes csibenevelő, 12 500 férőhelyes tojóház, 2500 férőhe­lyes pulykaól, 110 férőhelyes lóis­tálló, 200 férőhelyes borjúnevelő, egy garázs, két műhely, 80 vago­nos góré, daráló, vízvezetékszere­lés, gondozói lakás kettő, magtár­átalakítás, tsz-irodaépítés és egy 100 férőhelyes istálló felújítása. — Milyen ütemben halad és jelenleg hol tart termelőszövetke­zeteinkben ez a nagyarányú épít­kezés, s a kivitelező vállalatok mit tesznek a mielőbbi befejezé­sért? — A termelőszövetkezetek épü­leteinek készültségi állása jelen­leg 70 százalékosnak mondható. Ezen belül egyes járások — mint a sarkadi járás — már magasan túlhaladták a 70 százalékot. Az el­múlt években sok panasz hangzott el a vállalati kivitelezésű létesít­mények minőséiével kapcsolat­ban. Ebben az évben nyugodtan elmondhatjuk, hogy a minőség megjavult, és ma már sokkal ke­vesebb a panasz a vállalatok által épített létesítményekre. Ilyen szempontból dicséret Illeti az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatot, mert az általa készí­tett épületek minősége magasan felette áll a korábbi években át­vett épületeknek. — Az előbbi felsorolásból látha­tó, hogy az épületek zöme — ter­mészetesen a kisebb műszaki fel­készülést igénylőké — házilago­san készült, illetve készül. A ter­melőszövetkezetek többsége ma már rendelkezik olyan házi bri­gádokkal, melyek az egyszerűbb szerkezetű létesítményeket meg tudják építeni. Sajnos, az építő­brigádok általános műszaki kép­zettsége alacsonynak mondható, és kevés helyen találhatunk meg­felelő képzettségű, legalább tech­nikusi végzettséggel rendelkező brigádvezetőt. Nyilvánvaló, hogy a jövőben egyre több létesítmény megépítése vár a tsz-ek házi bri gádjaira. Az is valószínű, hogy az épületek szerkezetileg komplikál­tabbak lesznek. A bonyolultabb szerkezetű épületeket pedig barká­csoló, csekély képzettségű embe­rekkel nem lehet és nem is sza­bad építtetni. Igaz, hogy a jelen­leg működő házilagos építőbrigá­dok a sok nehézség ellenére álta­lában jól működnek. Nyilván sze­repet játszik ebben az is, hogy a megyei beruházási iroda műszaki ellenőrei rendszeresen felkeresik a tsz-eket, és segítséget nyújtanak a létesítmények megvalósításá­hoz. — Hogyan téliesítik termelőszö­vetkezeteink a szerfás istállókat, állatférőhelyeket? — Az idei létesítmények zömét a szerfavázas épületek teszik ki. Ezeket az épületeket megfelelő módon téliesíteni kell, hogy azok hivatásukat betöltsék. Mivel ter­melőszövetkezetenként változik a helyileg fellelhető anyagok minő­sége, így a téliesítés módja is igen változatos, örvendetes, hogy télie­sítés nélkül egyetlen létesítmény sem marad megyénkben. A téliesí- téshez téglát, vályogot, vertfalat használnak általában, és csak igen kevés helyen szalmabálákat, vagy egyéb gyorsan tönkremenő szerves anyagokat. Nagyobb prob­léma ezeknek az épületeknek a lefedése. Mivel kevés nád áll ren­delkezésre, sok helyen szalmával fedik le az épületeket. Sajnos, a szalmafedés igen gyorsan tönkre­megy, évenként át kell rakni. Ezt csak ideiglenes megoldásként ja­vasoljuk. Lehetőleg át kell térni a keményhéjalású (cserép, pala) fedésre, amely alá hőszigetelést — nád- és cirokpallóból — készít­senek. Ez sokkal jobb megoldás és tartós. Szeretnénk a figyelmet fel­hívni a téliesítésnél az egészség- ügyi követelményekre is. Ameny- nyiben az épületeket téliesítik, gondoskodjanak a megfelelő szel­lőzés és világítás lehetőségeiről is. — A megyei tsz-beruházási iro­da mit tesz az említett építkezé­sek meggyorsításáért? — A beruházási iroda igyeke­zett minden lehetőt megtenni, hogy felépüljenek a tervezett épü­letek. Ezért idejében rendelkezés­re bocsátotta a szükséges terveket, kijelölte a kivitelező vállalatokat, megszabta a létesítmények helyét, majd megrendelte a szükséges szerfa- és vasanyagokat, a nádat. Az iroda műszaki ellenőrei rend­szeresen felkeresik az építkezése­ket, megbeszélik a problémákat, a műszaki akadályokat. Vállalati ki­vitelezés esetén a vállalatokkal fennálló vitás dolgokat igyekez­nek helyes irányba terelni. Külön­böző változatokat dolgozott ki az iroda a téliesítésekre. Többek kö­zött, ha a tsz nem rendelkezik megfelelő házi brigáddal, úgy az erdőgazdaság brigádját vagy kí­vülállókból szervezett brigádot biztosított az illetékes járási ta­náccsal egyetértésben a létesít­mény kivitelezésére. Jelenleg a sok száz létesítmény között nem akad olyan, amelyiknek a befe­jezése ne lenne biztosítva. Az a kevés létesítmény, amelynek a befejezése még kérdéses, a hátra­lévő időben különböző szervek mozgósításával befejezhetőnek látszik. — Nem mondhatjuk azonban* hogy az 1961-es tsz-építkezési program megvalósítása simán ment vagy megy. Igen sok aka­dályt kellett és kell még a jövő­ben is elhárítani. Ennek ellenére, bízván abban, hogy a tsz-program megvalósításában közreműködő valamennyi szerv továbbra is szí­vén viseli a beruházások sorsát, hisszük, hogy be tudjuk fejezni még a rossz idő beállta előtt ter­melőszövetkezeteinkben a külön­böző létesítményeket — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Zaho­rán elvtárs. B. I. Úttörők társadalmi munkája Nap mint nap újabb utcákbhn helyezik el a vízvezetéket Békés­csabán. A munkát meggyorsítják városunk iskoláinak tanulói is, akik már több alkalommal segí­tettek az árokásásban, vagy a víz­vezeték csöveinek betakarásában. Szeptember 23-án, szombaton dél­előtt a VI. számú általános iskola mintegy 380 tanulója társadalmi munkában rakta vissza a földet az árkokban már elhelyezett víz­vezetékekre. Hétfőn reggel pedig az V. számú általános iskola ta­nulói vonultak ki, hogy tovább­folytassák ezt a munkát. Ezzel a tanulók jelentős mértékben csök­kentették a víz bevezetésével járó költségeket, hiszen csupán a VI. számú iskola tanulói mintegy 5400 forint értékű társadalmi munkát végeztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents