Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

1961. szeptember 24., vasárnap HÉPŰJSÁG Kevés tej, sok bonyodalom avagy: mién alacsony a tejtermelés a békéscsabai Kulich Gyula Tsz-ben? j^étköznapi feljegyzés Az erkölcsi normákról Á csabai Kulich Gyula Tsz fejő­gépet vásárolt. Mit gondolnak: kik ellenezték legjobban a gép munkába állítását? A fejőgulyá­sok. Azok az emberek, akik éle­tük jó. részét mint kis- és közép­parasztok egy-kétszem tehenük kézzel fejésével élték le. Géppel fejni rendkívül nagy dolog. Nem sok szövetkezet dicse­kedhet ilyesmivel, de a csabai Ko- valik és Fábián Jánosok már az új útra tértek. Ha nehezen is, de szakítottak a fejés hagyományos módszerével, bár még eléggé bi­zonytalanok. A gép kezelése elfo­gadhatóan megy, de az előírt is­tállórend betartása és a kereset körül még bonyolult a helyzet. Tüske került az emberek „talpá­ba”, s hogy ki vagy kik fáradoztak a tüske beletörésén, ennek meg­értéséhez vissza kell pergetni az előbbi napok, hetek eseményeit. Mint mindennek, a szövetkezet fejőgépének is története van. Hogy ez a történet ilyen rázóssá vált, arról egyedül a tsz vezetősége és a tehéngondozók tehetnek. Az tör­tént ugyanis, hogy a vezetőségnek szent meggyőződése: könnyű a tehenész élete. Megetetnek, gép­pel megfejnek, kitakarítanak, és hazamennek. Így telik el a napjuk — gondolták, amikor percnyi pon­tossággal benn az irodában meg­szövegezték a fejőgulyások mun­karendjét. önmagában véve a munkarend helyes, de az elkészítés módszere kívánnivalókat hagy maga után. A munkarend összeállításába a A békési járási nőtanács és a Hazafias Népfront járási elnök­sége baromfitenyésztési ankétot szervezett Kamuion a Béke Ter­melőszövetkezetben. Az ankéton részt vett a járás 18 termelőszö­vetkezeti baromfitenyésztője és a gyulai Erkel Tsz 35 tagú küldött­sége. A kamuti Béke Termelőszövet­kezet főállattenyésztője ismertet­hogy az ismételt javaslatok és a megteendő lépések határozott je­lentése nyomán a nyugatiakon van a sor, hogy „lépjenek”. Ebben az ügyben össze is ülit a nyugati külügyminiszterek konfe­renciája & a kiszivárgott hírek nem tanúskodnak túlzottan egy­öntetű álláspontról. Ügy hírlik, hogy a Szövetségi Köztársaság merev vonalvezetésé­vel szemben más nyugati hatal­mak részéről több vonatkozásban felvetődött kompromisszumos megoldások lehetősége. Egyes nyugati lapok szerint, foglalkoz­tak az Odera-Neisse határ elfoga­dásának, valamint az NDK kor­mánya de facto elismerésének a lehetőségével. Az, hogy a nyugati politika a szocialista országok határozott in­tézkedései nyomán eddigi merev politikája felülvizsgálásával fog­lalkozik, tükröződik a londoni rá­dió adásában is, amelynek kom­mentátora, Andrew Martin kije­lentette: „A nemzetközi békét nem döntené veszélybe az a tény, hogy különbéke jön létre a kom­munista tömb és Kelet-Németor- szág között”. A nyugatnémet militarista ve­széllyel szembeni szocialista lépé­sek jogosságát több pontban belá­tó, tárgyalásra és esetleges éssze­rű megoldásra hajlamos nyugati tehenészek nem szólhattak bele. Ez a jog, hogy úgy mondjam, a vezetőség privilégiuma. Ha pedig a szövetkezetben a vezetőség — jelen esetben a fejőgulyások meg­hallgatása nélkül — nyomatéko­san előír bizonyos dolgokat, ak­kor a Kovalikok úgy gondolták, dukálhatnak maguknak annyi jo­got, hogy a vezetőséghez hasonló módon lépjenek fel. Ezzel olyan légkört alakítottak ki, mint ami­lyen 20 évvel ezelőtt a kapitalista és a proletár között volt. Noha a munkarend jó, a beleír­tak is betarthatók, de mivel az emberek véleménye ebben az eset­ben kívülrekedt, ne adj úristen, hogy részleteiben is elfogadják. Ez egyik igen nagy tanulsága e tör­ténetnek. Lám, meggyőzés nélkül még a jót is nehéz elfogadtatni. Lyukat kell a gyomrukba beszél­ni, mert bizonytalanságot mutat­nak. És ez a bizonytalanság első­sorban napi munkájukban jelent­kezett. — Sehogy sem megy a munka — körülbelül ilyen hírek érkeztek a vezetőséghez, mire a fejőgép ál­dásos használatának megtekinté­sére néhány tehenészt Füzesgyar­matra vittek. — A tapasztalatcsere nem hozta meg a kellő eredményt, mert a gépnek ott is ugyanolyan „ellen­ségei” vannak, mint ebben a szö­vetkezetben — vélekedik Fábián János. — Az emberek ott is szí­vesebben fejnek kézzel. Ezt lát­hattuk. A gép ott szipákolt az is­tálló közepén, és amikor a bri­gádvezető jött, gyorsan a tehenek­re akasztották. Amikor pedig él­té a résztvevőkkel baromfite­nyésztésük helyzetét, majd megte­kintettek két üzemegységet, ahol a korszerű nevelési eljárásokról szereztek hasznos tapasztalatokat. A termelőszövetkezet ebéden látta vendégül a résztvevőket, majd hosszas vita kerekedett a szerzett tapasztalatokról. A talál­kozó kedves ajándékcserével ért véget. körök mellett természetesen, ott állnak a hidegháború befolyásos bajnokai, elsősorban a nyugatné­met revansisták és militaristák, továbbá amerikai támogatóik a Pentagonban és másutt, akik atomfegyverekkel akarják felsze­relni a Bundeswehrt, az egész világot a romlás szélére juttatva. Ebben a nemzetközi helyzetben kezdődött meg a tárgyalás Gro- miko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter között. Nem vár­hatunk ezektől a tárgyalásoktól — különösen kezdetben — nagyobb, látványos eredményeket, A szoci­alista tábor el van szánva arra, hogy határozottan szembeszegül a Német Szövetségi Köztársaság atomfelfegyverzésével, gátat emel a nyugatnémet militarizmus ter­jeszkedése elé, felszámolja a nyu­gat-berlini kémközpontot és meg­védi a Német Demokratikus Köz­társaságot, Egyik vonatkozásban sem kíván diktátumokkal élni a nyugati hatalmak felé, ugyanak­kor kész elfogadni minden éssze­rű javaslatot. A szocialista országok határo­zott intézkedései nem. a háborús veszélyt fokozzák, hanem éppen arra nyújtanak lehetőséget, hogy a tárgyalások gyümölcsözően, az emberiség békés érdekeinek meg­felelően folyjanak és fejeződjenek be. ment, odakuporogtak a tehén alá, ; és kézzel fejtek tovább. Ezt a kínos tapasztalatcserét tér- ; mészetesen a vezetőségnek is vé- ■ gig kellett nézni. Ennek hatására j bennük is valami nagyon szórón- ■ gató érzés lett úrrá. — Nem megy?! Akkor majd ■ megmutatjuk, hogy jó a gép az ; istállórenddel együtt — bizony- * gáttá a szövetkezet elnöke. Szorosan ide tartozik, hogy az \ elnök az egyik augusztusi napon 5 nekigyűrkőzött és felcsapott fejőgulyásnak Be akarta bizonyítani azt, amiről • közben valamennyi gulyás saját j munkáján keresztül meggyőző- ! dött. Az elnök mindent csinált, • fejt, almozott, trágyát hordott, ta- ! karmányozott és szecskázott. A i gulyások ebbe a munkába persze • nem adták bele önmagukat úgy, í mint egymás között. — Szakadjon meg, legalább rá- ! jön, lehetetlent kíván! — És a ne- 5 héz fizikai munka tréningje nél- ; küli elnök kidugta a fehér zász- * lót. — Hát ezt tényleg nem lehet : megcsinálni! — mondta az elnök, j Ezzel a gulyásokat nyeregbe ül- ; tette. Azóta nem is készítenek elő i semmilyen takarmányt, hanem j ahogy a takarmányosok az istálló ; ajtajába dúrják, onnan „nyúzzák” s a jószág elé. És ezután csodálkoz- j nak azon, hogy a tejtermelés nap- : ról napra csökken. Pedig, ha le- ■ füllesztenék az agyonszáradt cu- s korrépafejeket, ha leszecskáznák : a szénát, az egyre jobban vénülő : csatornádét, elejét vehetnék a tej i csökkenésének. Munkaidejükből 5 kitelne, hiszen a tíz órára szabott ; munkát 8 óra alatt kényelmesen : csinálják. Ezt követően pedig : mintha vércse csapott volna közé- : jük, úgy mennek haza. — Miért nem készítik elő a ta- ; karmányt? — fordultam Janovsz- : ki Pálhoz — hiszen az előkészí- : tett takarmány előnyösen hat a : tejtermelésre, így maguk is töb- l bet keresnének. Kisült, hogy nekik nem kell a több, j mert a vezetőséggel alkuba száll- ; tak, és minden kifejt 100 liter tej • után nem 0,6, hanem 0,8 egységet » kapnak. Vagyis így is megtalál- [" ják számításukat. Részükre sok újat a takarmány jó előkészítésével kapcsolatban talán felesleges is beszélni, ők maguk mondták el, mint Fábián János is: odahaza hogyan csinál­ja. De itt ugyanazt nem csinál­hatja, mert akkor csak pepecsel­nének. A takarmány jó előkészítésére itt a szövetkezetben is — Fábián szavával élve — pepecselni kelle­ne. Pepecselni kellene különösen most, ebben a nagy szárazságban. Ez lenne a több tej egyik nyitja. Hogy mégsem csinálják, ez egye­dül csak azzal magyarázható: a közös bennük még mindig nem kerekedett felül. Ott állnak két világ határán, s olykor-olykor ha­bozva tekintenek vissza, de lépteik már a mi világunkban hangza­nak. Lassan azonban tudatukban is nagy változás bonyolódik. Ma tisztábban látnak, mint tegnap, i és holnapra talán ki is tisztul előttük a horizont. Ma fülüknek még furcsán hangzik, hogy a vá­ros 6—7 ezer gyermeke pontosan az ő jobb munkájuktól várja a több és a jobb friss tejet. Rajtuk múlik, egyedül rajtuk, hogy ezt a várakozást alkudozással, ímmel- ámmal, vagy a tőlük telhető mó­don teljesítik. Dupsi Károly Mind mélyebben ivódik bele az emberekbe, hogy a társadal­mi erkölcsi normák betartásá­ért állandóan küzdeniök kell, s egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy az erkölcsi normák nem adottak, hogy a tár­sadalom fejlődésével állandóan alakulnak. Semmi kivetnivalót nem találtak abban az emberek a felszabadulás előtt, hogy a há- sasságot nem az emberi vonza­lom alapján kötötték, hanem a vagyoni helyzet alapján, mert ez a tőkés társadalomban általá­ban elfogadott erkölcsi norma. A tulajdonviszonyok változá­sával ennek alapjai felborultak, s ennek megfelelően új erköl­csi norma kezdett kialakulni, egyre inkább az emberi vonza­lom az alapja a házasságoknak. Ismétlem: a tulajdonviszo­nyok, a gazdasági o.lapok válto­zása az elsődleges, a magasabb fokú társadalmi alakulat terem­ti meg a fejlettebb erkölcsi nor­mák kialakításának a lehetősé­gét is, hiszen megváltozik az embereknek a termelőeszközök­höz, az anyagi javakhoz és az egymáshoz való viszonya. Ebben rejlik az a változás is, hogy egy­re inkább az emberi vonzalom az alapja a házasságoknak. De mint ahogyan az új társadalom gazdasági győzelme sok időt igé­nyel, ugyanúgy az új erkölcsi normák kialakulása is. Sőt, hosszabb időt igényel, men a régiek állandóan kísér­tenek, mélyen belénk ivód­tak, azoktól csak úgy szaba­dulunk meg teljesen, ha uralko­dóvá váltak bennünk az újak. Márpedig ez nem egyszerűen történik, ehhez az új, az alaku­ló normák állandó támogatásá­ra van szükség, egyénileg és tár­sadalmi méretekben. És éppen ez a nagyszerű, hogy az alakuló új erkölcsi normák betartásáért mind többen és többen küzde­nek. Ki törődött régen azzal, hogy valaki rabjává lett az al­koholnak? Senki. S azzal sem, hogy emiatt családi életek vál­tak pokollá. „Aki bírja, marja” törvény uralkodott mindenen és nem fájt senkinek. Ma pedig tár sadalmi méretekben küzdünk, hogy sem ezért, sem másért ne váljanak a csa­ládi életek pokollá, minden em­ber kiegyensúlyozott életet él­jen. Ehhez mind több és több az anyagi lehetőség, de a régi csa­ládi morál hatása még nem szűnt meg, s ezért állandóan hirdetni és bizonyítani keli a kiegyensúlyozott családi élet egyéni és társadalmi előnyeit. Nos, éppen az a nagyszerű, hogy ilyen irányban a legkülön­bözőbb eszközöket igénybe ve­Az idei aszályos esztendő rá­nyomta bélyegét megyénk takar­mánygazdálkodására. Vezető szak­emberek véleménye szerint a ta­valyihoz képest lényegesen meg­növekedett állatállomány takar­mányellátásában, a kiteleltetésben néhány szövetkezetünkben gondok vannak. E gondok megelőzésére a megyei tanács állattenyésztési csoportja felméréseket folytat, hogy megállapítsák: a most beta­karításra kerülő takarmányokat hogyan és milyen takarékossággal osszák be a jövő termésig. A ta­szik ma már és ahol arra szük­ség van, fegyelmi rendszabályok­hoz is folyamodnak. Ez a törek­vés nem más, mint az új erköl­csi normák győzelméért folyó küzdelem. Amit ennek során ki­fogásolni lehet és kell is, az az, hogy az erkölcsi normák körét leszűkítik, s az új társadal­mi morállal ellentétes olyan je­lenségek ellen kevésbé vagy egyáltalán nem hadakoznak, melyeknek társadalmi károsodá­suk semmivel. sem kisebb az előbbinél. Vajon nem okoz-e kárt a társadalomnak az olyan ember, aki csak immel-ámmal dolgozik, aki, hogy úgy mond­jam, csak a Napot nézi, hogy lemenjen és nem töri magáti hogy előbbre lendítse azt az ügyet, amelyet rábíztak? Nagyon is kárt okoz. És vajon kit von­tak felelősségre azért, mondjuk, mert a rábízott feladatot ismé­telten nem teljesítette vagy rosszul teljesítette? Nagyon ne­hezen lehetne találni ilyen em­bert. Vagy mondjuk azért, mert csak iktató-számokat, leveleket tud felmutatni, de az ügyet nem intézte el. S azért kit vontak fe­lelősségre, hogy állandóan rossz­indulatúan fecseg másokról, s ezzel próbálja magát a felszínen tartani, ezzel próbálja saját ha­nyagságát takarni? Ilyet is ne­hezen lehetne találni. Márpedig társadalmunk, ha lehet így mon­dani, fő erkölcsi normája, hogy a ránkbízott feladatokat telje­sítsük, hiszen minden másnak ez az alapja. Rögvest hozzáte­szem, nem azokról az esetekről beszélünk, amikor már bűnüldö­ző szerveinknek is közbe kell lépniök, amikor már mázsák­kal, méterekkel kimutatható a hanyagságból eredő gazdasági kár. Azokról az esetekről beszé­lünk, amikor ismételten és ismé­telten próbálunk „ráolvasni” va­lakire és továbbra is marad a régiben minden. Pedig a károko­zásnak táptalaja az immel-ám­mal végzett munka; igaz, sem­miféle szabálytalanságot nem követ el az ilyen ember, de an­nál több kárt. Mert micsoda morális erővel bírnak ott, ahol ismételten azt mondják: meg­tettünk mindent, de hát nem megy a dolog. Nyilvánvaló, hogy a dolgok állása tükrözi az emberek akaratát, alkotó kész­ségét. Márpedig, ahol az aka­rattal, az alkotó készséggel baj van, ott az erkölcsi normákkal van baj. Amikor tehát küzdünk az új erkölcsi normák betartásáért, küzdőterünk hatókörét ki kell bővíteni, hiszen az új társadalmi morál csak úgy teljesedik ki, ha minden irányban erősítjük. Cserei Pál karmánygond megszüntetésére már eddig is több intézkedést tet­tek. Ezek között szerepel 10—12 ezer hold kukoricaszár besilózása, a lucernaliszt nagyobb mérvű el­terjesztése, és a cukorgyárak mel­léktermékeinek gazdaságosabb tá­rolása. Megyénk két cukorgyára — a sarkadi és a mezőhegyesi — ez ideig 250 vagon nyersszelet és 12 vagon melasz szállítását vállal­ta terven felül. A meglévő takarmányok fel- használására v"1 amennyi termelő- szövetkezetben takarmánymérle­get készítenek. Baromfitenyésztési ankét Kamuion Á takarmánygazdálkodás híreiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents