Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 22., pintek 0 KSST szerepe a szocialista tábor országainak fejlődésében zánte naponta olvashatunk a sajtó hasábjain azokról a megállapodásokról, melyeket a szocialista országok kötnek egymással gazdaságuk lendületesebb fejlődése végett. Legutóbb Szófiában üléseztek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) országainak képviselői, ahol nagy fontosságú intézkedése­ket hoztak a mezőgazdasági termelés emelésére. A bizottság, mint azt a sajtó hírül adta, megvitatta a KGST-tagállamok szakértőiből alakult munkacsoportok jelentését, és javaslatot fogadott el a me­zőgazdaság gépesítésének, valamint villamosításának terveiről. Ugyanakkor megvizsgálták annak a korábbi tervjavaslatnak a vég­rehajtását, mely a baráti országok gyapjú, növényolaj, gyümölcs­ös zöldségfélék termelésének növelésére vonatkozott. Elhatározták továbbá, hogy az 1962-es évben megszervezik a növényi kártevők és betegségek ellen használt vegyianyagok nemzetközi vizsgálatit. Hasonló nagy fontosságú határozatok százai születtek az ipari termelés fellendítése, s a kulturális cserék megvalósítása területén is az elmúlt tíz év során, amióta működik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelynek óriási szerepe van a szocialista tábor országainak a fejlődésében. Szerepe napjainkban különösen meg­nőtt, mert a szocializmus világa gigászi léptekkel halad az új gaz­dasági magaslatok felé. Ezt a feltartóztathatatlan haladást biztosítja a szocialista tábor országainak szoros gazdasági együttműködése, egymásnak nyújtott baráti segítése. Ez az együttműködés azzal a ténnyel, hogy ma már valamennyi testvéri országban lerakták a szocializmus gazdasági alapjait, új szakaszhoz érkezett: a szocialis­ta táborban kialakuló nemzetközi munkamegosztás szakaszához. Teljes egyenjogúság, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartása, testvéri segítségnyújtás egymásnak — így határozza meg az SZKP programtervezete a szocializmust építő országok között ki­alakult kapcsolatok jellemző vonásait. Soha a világtörténelem fo­lyamán államok közti gazdasági vagy kereskedelmi kapcsolatok nem voltak még olyan tiszták és emberségesek, mint a KGST-or- szágok közötti kapcsolatok. A kapitalista világban,, ahol farkastör­vény uralkodik, és ahol egyoldalúan előnyös kereskedelmi szerző­déseket kényszerítenek a gyengébb országokra a nagyhatalmak, egyenesen elképzelhetetlen az egyenjogúság elvén alapuló együtt­működés. A z újszerű formák mellett, melyeket a nemzetközi munka- megosztás tűzött napirendre, jelentős szerepet játszik a gazdasági kapcsolatokban a hagyományos külkereskedelem is a szocialista országok között. De az új helyzetnek megfelelően ebben is megváltozott a struktúra. Hiszen a tízegynéhány évvel ezelőtti agrár-országok — éppen a kölcsönös segítés révén — ipari jellegű országok lettek, melyek behozatal helyett késztermékeket és fo­gyasztási cikkeket exportálnak már. A Szovjetunió és a mi hazánk közötti áruforgalom is példázza a fejlődésnek ezt az ütemét. Ötéves tervünk időszaka alatt a Szovjetunióval kétszeresére nő az árufor­galom. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nemcsak a mennyiségi nö­vekedés a lényeg. Éppen a nemzetközi munkamegosztás kapcsán már nem is csak kereskedelemről van szó az áruforgalom lebonyo­lítása terén, hanem elsősorban arról, hogy hazánk — csakúgy, mint a többi szocialista ország — természeti adottságait, termelési appa­rátusát és munkaerő-tartalékait a legcélszerűbben használhassuk fel az egyetemes szocialista fejlődés, a szocialista gazdasági világ­rendszer továbberősödése érdekében. E tényezők figyelembevételével egyeztetik össze a KGST-orszá- gok a gépek, berendezések, nyersanyagok, fűtőanyagok, gabonafé­lék és egyéb fogyasztási cikkek kölcsönös szállításának a program­ját. Hosszúlejáratú szerződések alapján mindenekelőtt az olyan fontos követelményt tartják szem előtt, mint a fűtőanyagok és más nékülözhetetlen nyersanyag (vas, alumínium stb.) szállítása, mely első feltétele az ipar előirányzott tervei teljesítésének. A Szovjet­unió, mint a fűtőanyagokban leggazdagabb ország öt év alatt példá­ul 55 millió tonna kőolajat szállít az európai szocialista országok­nak, köztük hazánknak is. Ugyanakkor tovább fejlődik a fogyasz­tási cikkek cseréje, főleg azokban az országokban, amelyek ezen a téren némileg elmaradtak az általános fejlődéstől, elsősorban ter­mészeti adottságaik miatt, vagy azért, mert eddig még nem kerül­hetett sor ezen iparágak jelentős fejlesztésére. Mi főleg bauxitot, GANZ-vagonokat, autóbuszokat, gépeket, villamossági berendezése­ket szállítunk a szomszédos országokba. Cserébe egész gyárberen­dezéseket, vasércet, fémlemezeket, fa- és építőanyagokat kapunk. És emellett nem kevés segítséget az olyan világszínvonalú nagyüze­mek felszereléséhez, mint a Sztál invárosi Vasmű, az Inotai Erőmű, vagy szűkebb hazánkban, a KGST- országok mintatelepeként épülő Békéscsabai Hűtőház, melynek belső szerelési munkáiban csehszlo­vák dolgozók segítenek majd. Ugyanakkor fejlődnek a Szovjetunió­ba történő szállítások is. Csehszlovákia például öt év alatt 53 mil­lió pár lábbelit, Románia 105 millió rűbel értékű bútort, Magyar- ország pedig 64 millió rubel értékű konfekcióárut szállít a Szov­jetunióba. Vf onatok, autó- és légiutak tucatjai szelik át a baráti orszá­gok határait, kötik össze a Szovjetuniót a szocialista tábor testvéri országaival. Ezek az útvonalak a barátság útjai. Olajat és gabonát, cukrot és lábbelit, szerszámgépet és fémeket szállítanak ezeken az útvonalakon. S ez nem csupán barátságunk szimbóluma, hanem a szocialista tábor valamennyi országának internacionalis­ta hozzájárulása a béke biztosítá sához, e tábor gazdasági erőinek gyarapításához. \ * Varga Dezső Tapasztalatcsere Kamuion Ma, pénteken délelőtt Kamuton a Béke Termelőszövetkezetben a békési járási nőtanács szervezésé­ben tapasztalatcserére jönnek össze a járás termelőszövetkeze­teiben dolgozó baromfitenyésztők. Ez alkalommal a gyulai Erkel Fe- renc Termelőszövetkezet 25 tagú nőküldöttsége is ellátogat a ka- muti Béke Tsz-be, ahol a gazdasá­got tekintik meg az asszonyok és ők is részt vesznek a baromfi te­nyésztési ankéton. Szovjet jogász az ENSZ reformjának szükségességéről Moszkva (TASZSZ) A Novoje Vremja legújabb szá­mában cikket írt Korovin jogász, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja. A cikk megállapítja, hogy az ENSZ szer­kezetét szükségszerűen meg kell változtatni ahhoz, hogy a szerve­zet valóban tükrözze a világban kialakult tényleges helyzetet, és a különböző államcsoportok érde­keit. A szerző az egyszemélyű fő­titkárság helyett háromtagú tes­tület létrehozását javasolja, amely a meglévő három államcsoportot képviselné. Korovin megállapítja, hogy egyes nyugati politikusok azzal érvelnek a szovjet javaslat ellen, hogy az ENSZ végrehajtó szervé­nek testületi irányítása a tagok vétójogának következtében az ENSZ megbénulásához és tétlen­ségéhez vezetne. Ezzel az érvvel vitázva a szerző rámutat, hogy a testületi irányítás csak annyiban korlátozná a titkárság tevékeny­ségét, amennyiben megszabadíta­ná azt a főtitkár diktatórikus funkcióitól. Ami pedig a „vétójogot” illeti — folytatja a cikk — az ENSZ- titkárságának átszervezéséről szóló szovjet javaslatokban ilyen kitételt nem találunk. Nyilván­való, hogy bármiféle nemzetközi testületi szerv egyenjogú tagjai kölcsönösen elfogadható, össze­egyeztetett határozatokat hoznak. Akik nem kívánják az ilyenfajta megegyezést, vagyis az őszinte együttműködés és a kölcsönös en­gedmények politikáját, azok Prága (TASZSZ) A Nemzetközi Újságíró Szerve­zet nyílt levelet intézett a Nem­zetközi Újságíró Szövetséghez, amelyben felhívja a figyelmet a nyugatnémet újságírók bonni szervezetének határozatára. Ez a határozat megtiltja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sajtó­jának és rádiójának képviselői részt vegyenek a sajtóértekezlete­ken. Az ilyen intézkedés — hangoz­tatja a levél — kiélezd az ellenté­olyan politikát szeretnének foly­tatni az ENSZ-ben, amely elfo­gadhatatlan az emberiség kéthar­mad részének. Az ENSZ átszervezése megfosz­taná a nyugati hatalmakat a dik- látum-politika lehetőségétől. Az átszervezés ellenfelei most azt kezdik hangoztatni, hogy ez az át­szervezés — Dean Rusk szavaival élve — az „ENSZ öngyilkosságá­hoz” vezetne. Ezzel szemben ép­pen az ENSZ jelenlegi helyzeté­nek fenntartása gátolja meg a szervezetet abban, hogy fő célki­tűzéseinek megfeleljen. Az ENSZ Párizs (TASZSZ) A francia elnöki hivatal szerda este nyilatkozatot tett közzé, mely szerint De Gaulle tábornok elha­tározta, hogy szeptember végétől felfüggeszti az alkotmány 16. pa­ragrafusának hatályát. A francia alkotmánynak ezt a paragrafusát, amely teljhatalmat biztosít az elnöknek, az ez évi áp­rilis 23-i algériai pucés következ­ményeképpen léptették érvénybe. Annak ellenére, hogy a Challe- Salan-féle kalandot néhány na­pon belül meghiúsították, az al­kotmány 16. paragrafusa mindmá­ig érvényben tnaradt. Franciaország uralkodó körei öt hónap leforgása alatt széleskörű­en alkalmazták ezt a cikkelyt az ország demokratikus erői ellen, tekef a két német állam között és újabb ürügyet szolgáltat a hi­degháború folytatásához. A Né­met Szövetségi Köztársaságban évek óta betiltották a haladó saj­tót és üldözik a békét következe­tesen védelmező újságírókat. A Nemzetközi Újságíró Szerve­zet felhívja a Nemzetközi Újság­író Szövetséget, hogy a tájékozta­tási és sajtószabadság érdekében hívja fel a nyugatnémet újság­írók szervezetének figyelmét a fenti határozat következményeire. gyakorlata meggyőzően bizonyítja* hogy nem elég csak jó határoza­tokat hozni, hanem biztosítani is kell ezek pártatlan végrehajtását. Az elfogulatlanságot azonban nem lehet garantálni akkor, amikor a határozatokat csak egy csoport — méghozzá az imperialisták cso­portjának képviselője biztosítja. Az ENSZ jelenlegi formáját fenntartani annyi, mint a nemzet­közi szervezet szétesését és pusz­tulását előidézni. Ezzel szemben a szovjet javaslatok megvalósítása az ENSZ-t a nemzeteket valóban egyesítő szervezetté alakíthatja. X amelyek az algériai gyarmati há­ború tárgyalások útján történő megszüntetését követelik. A ható­ságok erre a paragrafusra támasz­kodva rendszeresen tiltották be a tömeggyűléseket, tüntetéseket, kobozták el a demokratikus saj­tótermékeket stb. Ezenkívül a 16. paragrafust a parlament jogainak további megnyirbálására használ­ták fel. Ugyanezen idő alatt azonban a 16. paragrafus, a tények világánál — nem akadályozta meg az ult­rák terrorista tevékenységét, akik büntetlenséget élveztek, és egészen a De Gaulle elleni merénylet szer­vezéséig mentek el. Az a tény, hogy az alkotmány 16. paragrafusának érvényessége több hónapra tolódott ki, és gya­korlatilag törvényesítette a ható­ságok erőszakosságát, Franciaor­szág legszélesebb rétegeinek hatá­rozott tiltakozását váltotta ki. Ilyen körülmények között még azok is kénytelenek voltak a nép­szerűtlen 6. paragrafus hatályá­nak megszüntetéséért fellépni* akik annak idején előmozdították az egyszemélyi hatalmi rendszer létrejöttét. Franciaország népi erői az el­nök döntését a maguk győzelmé­nek, a demokratikus szabadságjo­gok visszaállításáért folytatott harcuk győzelmének tekintik. (MTI) Ä tájékoztatás szabadságáért Felfüggesztik a francia elnök teljhatalmát VVWWNAAAAAAAAAAAAAAA/WSAAAAAAAAA/SAAAAA/»WWWSAAAAAAA<SAAAAA^ HUNGÁRIA* ===• &AUA ■==== &AKTAI TEftßVc RlFORTReee'NYE -Z-. 4. Fejadag: hét lövedék Nem szól már a szaxofon a Negrososban. Az üvegajtó elé — (régen ripityára ment) odahajtot­ták a vaslemezeket. Lakat fityeg rajtuk, láncon. Az utca: csupa tör­melék, üvegcserép. Buda felől pedig a szovjet tü­zérség ágyúi szólnak és végig- végigpásztázzák a Duna-partot. Ha egyszer megkezdődik a tü­zelés: szinte mértani pontosság­gal ki lehet számítani, mikor, ho­vá vágódnak a következő gráná­tok. Péter ragyogó téli délelőtt nap­fényében áll az ablaknál, a kezé­ben borotvapamacs, az ablakpár­kányon egy nagy tubus Savolin. Miért borotválkozik? Inkább olyan maga-megnyugtatására, hogy minden a normális meder­ben folyik, hogy ki ne zökkenjen a megszokott tempóból. Az ajtóban kopognak, s Péter az ivóvizes kancsóban maradt csöppnyi vízzel éppen csak leöb­líti az arcán maradt habot. — Bocsánat, uram — mondja egy csendes, nyugodt hang. Péter erre a nyugodt hangra fi­gyel fel. Sokkal figyelemre mél­tóbb hang, mintha valaki segítsé­gért kiabálna — mert most a se­gítségért kiabálás a természetes. Ez a nyugodt hang nem. Az ajtóban szürke nadrágos, kék köpenyes férfi áll. Okos, bar­na szem, magas homlok. Körül­pillant a szobában, és felméri a helyzetet, akár valami javítani­való munkadarabot. Az ablak: sehol, oda furnérlemez kell. A kis mosdó fölötti tükör megrepedt, azt meg kell ragasztani. Ezt je­lenti be és már szöszmötöl is, ka­lapál, szöggel a foga közt morog­ja: — Tessék cdébbmenni egy kicsit. — Péter nézi és úgy érzi magát, mint gyermekkorában, ha valami mesterember járt a ház­nál és Anyu megengedte, hogy nézze a bácsit. Ez is olyan bácsi. Még dudorász is a foga közt, egy távoli gépágyúsorozattól sem za­vartatva magát. — Mert, tudja kérem — néz aztán fel, amikor a furnérlemez már a helyén van — azért meg­fagyni mégsem kell... Ugyan a nóta azt mondja, egy nap a világ, no de, hátha nem mindenkinek egy nap? Péter leül az ágy szélére, úgy hallgatja a barna szemű férfi mo­nológját. Illetve hallgatná, mert bátortalanul kopognak az ajtón és gesztenyebama hajú, kék szemű, fürdőköpenye fölé kisbundát bo­rított lány lép be. Gyorsan be­szél, sietősen. — Legyen szíves átjönni ide a 215-ösbe is... Láttam, hogy ide jött be... Bocsánat a zavarásért. Jaj, de jó, hogy itt találom, ná­lam is törött az ablak és úgy fúj a szél. A víz se jön. Legyen szíves...

Next

/
Thumbnails
Contents