Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 30., szerda Társulati ülés a Jókai Színházban A tervezői fogyatékosságokról Tegnap délelőtt 11 órakor a Békés megyei Jókai Színházban társulati ülést tartottak, amelyen részt vett a színház valamennyi művésze és dolgozója, a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselői, s a Művelődés- ügyi Minisztérium kiküldötte is. Bánffy Frigyes megnyitója után Csaj ági János igazgató szólt a következő évad feladatairól és terveiről. Elmondotta, hölgy az elmúlt évadban tizenhat bemutatót tartottak, de ebben az évadban a színház átépítése miatt valószínű csak tizenkét premierre kerül sor. A bemutatók megoszlása: három operett, három zenés vígjáték és hat prózai előadás. A színház igazgatója ezután egyenként értékelte és elemezte a bemutatandó darabokat. Majd szólt arról a feladatról is, amit ebben a színházban a szakmai továbbképzés terén meg kell. olda- niok. — Tájelőadásaink színvonalát emelni kell — mondotta beszámolójában a színház igazgatója, utána részletesen elemezte a jelenlegi helyzetet. Elmondotta például, hogy társulatában még nem rögződött meg teljesen az az érzés, hogy a színház tulajdonképpen megyei jellegű színház, pedig előAz Európa Kiadó jelentette' meg Jean Cocteau Válogatott verseit. A gyűjteményt kiváló műfordítóink tolmácsolják. A román irodalom kis tükre cimű kötet gazdag válogatást nyújt a román népköltészet kincsestárából. Lanoux-nak, a Watrin őrnagy írójának Mit játszanak a hóhér gyermekei? című kisregényében kitűnő hangulat-te- remtő erővel érzékelteti a XIX. század Franciaországának s a korabeli Párizs atmoszféráját. Bozorg Alavi, a mai perzsa irodalom tehetséges tagja Botrány címmel megjelent kötetében sajátos látásmóddal ábrázolja hazája életének eseményeit. Kazakov, fiatal szovjet író elbeszéléseit tartalmazza az Égszínkék történet címmel megjelent kötete. A Magyar Helikon Kiadónál űj kiadásban jelentek meg Balassi Bálint összes versei és Szép magyar komédiája, A világhíres Mahagóni-ciklus befejező köteteként jelent meg Traven A adásainak zömét éppen a tájhelyeken tartja. A beszámolóhoz hozzászóló művészek elmondották, hogy a tájelőadások színvonalát valóban emelni kell, de ehhez megfelelő körülményeket kell biztosítani. Bizony sokszor előfordul még az, különösen a téli hónapokban, hogy a Jókai Színház társulatát fűtetlen öltözők várják. Nemcsak a színház művészeinek kell megtenniük mindent a tájelőadások magasabb színvonalának emeléséért, hanem a művelődési otthoB. L.-né békéscsabai olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben elpanaszolta, hogy a Szegedi Cipőgyár által készített cipője rövid idő alatt tönkrement. A Szegedi Cipőgyár válasza: Levelükre közöljük, hogy a szakmai szállítási alapfeltételekben foglaltak alapján minőségi reklamáció ideje 6 hónap. Vásárló által történt reklamáció esetén az eljárás a következő: az áru kifizetését igazoló pénztárjeggyel a cipőt vissza kell vinni abba az árudzsungelből Jött generális cimű regénye. A Szépirodalmi Kiadónál jelent meg Kemény Simon verseskötete Egy szem vadgesztenye címmel. László Anna fiatal írónő Nincs mindenre paragrafus címmel megjelent kötetében a ma emberének életét, problémáit ábrázolja. A Medicina Kiadónál látott napvilágot Hidegkúti Nándor, a 68-szoros válogatott labdarúgó regényes életrajza Óbudától Firenzéig cimmel. A Gondolat Kiadó adta közre dr. Lányi György érdekes könyvét Élet a viz tükre alatt címmel. A könyv bemutatja a víz alatt élő állatok és növények érdekes világát. A Képzőművészeti Alap Művészettörténet sorozatában jelent meg Aggházy Mária Német reneszánsz-művészet, valamint Castiglione László A római köztársaságkor művészete című tanulmánya. nők vezetőinek is. Művelődési otthonaink érdeke is, hogy segítsék a Jókai Színházat, támogassák nemes céljait, hogy valóban betölthesse feladatát. Jó volt hallani ezen a társulati ülésen azt, hogy a felszólalók mennyi felelősséget éreznek magukban a színház célkitűzései iránt. Sokan foglalkoztak a fiatal színészek helyzetével. S az elhangzott hozzászólásokból az derült ki: támogatni kell őket, hogy lehetőségeken belül olyan feladatokat kapjanak, amelyek segítik fejlődésüket. dába, ahol a vásárlás történt. Igazoló pénztárjegy hiánya esetén reklamációra jog nincsen. Elsősorban a reklamáció jogossága ott lesz elbírálva és megállapítva, hogy a hiba javítható-e vagy új árura cserélendő. Jogos reklamáció esetén a cipő vissza lesz küldve a szállító Cipő Nagykereskedelmi Vállalatnak, mely továbbítja a gyártóműnek. A beér’-ezett reklamációs cipők jogosságát vállalatunk felülbírálja és ennek megfelelően a hibát megjavítjuk, ha javítható vagy pedig kicseréljük. Az esetben, ha a kérdéses áru már kifutott termelésünkből, a cipő értékét jóváírjuk. Az esetben nem értünk egyet a Cipő Nagykereskedelmi Vállalattal, ha a reklamált cipőt visszaküldjük. A Cipő Nagykereskedelmi Vállalat ezen esetben a cipőt felküldheti a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez, mely szerv döntése mindkét félre kötelező. Szegedi Cipőgyár Könyvtárosképző szaktanfolyam ind»! Szegeden A Szegedi Városi Somogyi Könyvtár ebben az évben is megrendezi a középfokú könyvtáros- képző szaktanfolyamot. Az új tanév megnyitóját szeptember 26-áe, kedden délelőtt 11 órakor tartják Szegeden, a TIT klubhelyiségében. Az új gazdasági épületek használata közben igen sok gond adódik. A száz férőhelyes mag- tárpadlásos tehénistálló nem a legjobb szerkesztésű. Keskeny a középfolyosója, rövidek az állások, de a szellőzés sem megoldott. A 20 férőhelyes sertésfiaz- tató kicsike, különösen télen. A szűk folyosón egyáltalán nem lehet malacokat etetni... és így tovább. Nem kétséges, hogy ezek a problémák megoldásra várnak. A tsz-ek állatállománya az utóbbi időben lényegesen megnőtt. így az idény-szállások az év minden szakában nem biztosítanak elegendő és a tenyésztési célnak megfelelő férőhelyet. Ezeket a gondolatokat illetékes helyen már szóvá tették. Gondolom, ez a szóvátétel nem az első eset volt és ismerve a tervezéssel járó bürokráciát — nem is az utolsó. A gazdasági épületek szerkesztésénél tervezőinknek még jobban figyelembe kell venni a gyakorlati szükségszerűséget. Ebből adódik, hogy e téren még igen sok a tennivalójuk. Itt van a békéscsabai Kulich Gyula Tsz esete. Nagy utánjárásra néhány évvel ezelőtt szert tettek egy százas tehénistálló építéséhez szükséges hitelre. Ez az épület annyira komplett tervek alapján készült, hogy felszerelései közül nem hiányzott a villamos szecskavágó, a répamosó és a répavágó sem. (A témához tarA Gyulai Erkel Ferenc Múzeumiban a kópeslevelezőlap történetét szemléltető kiállítás nyílt vasárnap délután. Az érdekes kiállítás 1600 színes, valamint fekete-fehér nyomású, különféle régi és új képeslapot mutat be. Láthatók a körülbelül száz évvel ezelőtt megjelent első anzikszkártyák, művészlapok, vicces, tájképe^, virágos, páros, valamint szerelmi képesleveletozik, hogy a megye szövetkezeteiben már régen, 5—6 éve túljutottak a takarmányrépa termesztésén. Jelenleg csaJ.c éppen annyi takarmányrépát termelnek, amennyi a lovak etetéséhez szükséges, mégis a komplett tervben 30—40 ezer forint, értékű takarmányrépa-feldolgozó gépek beszerelését, felállítását írták elő.) Mondanom sem kell, hogy az istálló átvétele után ezektől a hagyományos tervezői gépektől megtisztították a takarmá- nyost, és most az idő vasfogának telik öröme a gépekben, íme, a másik tervezői baklövés, ami talán több is ennél, mert ez még a használatbavétel előtt az ócskavas sorsára juttatja az előállításnál igen sok munkát igénylő drága gépeket. Egyáltalán bele lehet-e nyugodni az épülettervek semati- kusságába? Egyet lehet-e érteni egyes felszerelések használatbavétel előtti kiselejtezésével? Ebbe nem lehet belenyugodni. Ha egyszer kevés, akkor többször is szóvá kell tenni tervezőiknek: olyan épületterveket készítsenek, amelyek aránylag nem járnak nagy költséggel, emellett korszerűek, az év minden szakában gazdaságosan használhatók, egészséges állatok nevelhetők benne, s gépi felszerelésük nem elavult, nem ócskavas-sorsra ítélt, hanem olyanok, amelyek a parasztember munkáját köny- nyítik. Dupsi Károly zölapok, leporellók és egyebek. Nemcsak a gyűjtő fiataloknak, iskolásoknak, de a felnőtteknek is tanulságosan feltárja a kiállítás a képesleveiezőlaip- gyártás hibáit is, így pl. összehasonlítja az igazi érzelmeket tolmácsoló, valóban művészies lapokat az érzelgős, hamis beállítású giccses gyártmányokkal. — — ........... ‘------------------------------c A hét kíUuf /:> ú j(lötLSüJf üi Válaszolt a Szegedi Cipőgyár Képeslevelezőlap-történeti kiállítás nyílt Gyulán Nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is A kommunista erkölcsi felfogás, a szocialista jog tisztelete B. L. magatartásában annyira meglazult, hogy a fenti cselekményeken kívül arra is volt bátorsága, hogy a vállalat hársfacsemete telepén használatra kapott másfél kát. holdon termett kukoricáját a vállalat három dolgozójával szedette le úgy, mintha azok ez idő alatt a telepen végezték volna munkájukat. A három személy 13 napot dolgozott a kukoricaszedésnél. Ezen időre B. L. a vállalatnál hűtlen kezelésseh bérüket számfejtette és 815 forint munkabért jogtalanul folyósított részükre. A bíróság a fenti cselekményért B. L.-t 1 évi végrehajtható börtön- büntetésre ítélte és az okozott kár megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a városi ügyész súlyosbításért, a vádlott enyhítésért fellebbezett. Felmerül a kérdés, mi volt B. L. bűnös cselekményének indító oka. Mikor a bíróság erre kért tőle magyarázatot, arra hivatkozott, hogy négy kiskorú gyermeke van, nehéz anyagi körülmények között élt. A bíróság azonban ezen védekezést nem fogadta el. A tárgyaláson ugyanis bizonyítást nyert, hogy B. L. havi jövedelme — családi pótlékkal együtt — 2500—2600 forint volt. Jóllehet, hogy négygyermekes családnál ennyi jövedelemből csak a legszükségesebb igényeket lehet fedezni, de szerény keretek között, becsülettel meg le. hét élni. Tehát B. L. nem volt olyan rossz anyagi körülmények között, mely indító okul szolgálhatott volna a bűncselekmény elkövetésére. A fő motívuma B. L. cselekményének a kapitalista erkölcsi felfogás volt. A kezdeti siker elbiza- kodottá tette, amikor a beosztott dolgozók egyes hiányosságaira felhívták figyelmét, azokat durván letorkolta, elnyomta a jogos bírálatot. Ezzel egy időben egyre jobban erősödött magatartásában a kapitalista erkölcsi felfogás, a féktelen emberi önzés, az egyéni érdek mindenek fölé helyezése, mely végül is oda vezetett, hogy győzedelmeskedett a társadalmi tulajdont tiszteletben tartó — egyébként is gyenge — kommunista erkölcsi nézetén. Megfeledkezett arról, hogy milyen kötelezettséget vállalt a párttal, a munkásosztály- lyal, a dolgozó néppel szemben, amikor egyszerű munkásból vezetői munkakörbe került. A bűncselekmény elkövetését — mint külső körülményt — elősegítette az, hogy a vállalat pártalap- szervezete nem figyelt fel a dolgozók jelzéseire és nem élt időben a kommunista bírálat eszközével, nem fogta meg B. L. kezét, mielőtt még a lejtőn elindult volna. A kommunista éberség a párttagok részéről nem érvényesült a telepvezetővel szemben. Az alapszervezet nem ellenőrizte kellően a telepvezető munkáját. Márpedig a párt szervezeti szabályzata az üzemek pártszervezeteit feljogosítja „... az üzemi, a gazdasági, illetve a vállalati igazgató, vezetőség tevékenységének ellenőrzésére". A „HERBARIA” békéscsabai telepének alapszervezete nem élt ezen jogával. Emellett a vállalat adminisztratív dolgozói a legelemibb bizonylati fegyelmet sem tartották be, mert minden bizonylat nélkül adtak át nagyobb összegeket B. L. részére és annak elszámolásénál megelégedtek azzal, hogy a hi. ányzó pénz felhasználásét sajátkezűig aláírt bizonylattal igazolta. Ilyen körülmények között B. L. hosszabb időn át folytathatta bűnös cselekményét, míg az le nem lepleződött. Milyen tanulságot kell levonni B. L. esetéből? Első és legfontosabb tanulság az, hogy a párt-, állami szerveknek, a tömegszervezeteknek a szocialista jogtudat, erkölcsi tudat kialakításában minden területen — a „HERBARIA” békéscsabai telepén is — az eddiginél aktívabb tevékenységet kell kifejteni. Erősíteni kell azt az erkölcsi nézetet, hogy minden dolgozó egyéni boldogulását csak a közösség boldogulásán keresztül érheti el, éppen ezért az egyéni érdeket mindenkor a közösség érdeke alá kell rendelni. A pártszervezeteknek következetesen fel kell lépni minden olyan jelenséggel szemben, amely a közösség érdekét sérti, éberen figyelve a dolgozók jelzéseire. Nem lehet megengedni azt — még vezető munkakörben lévők részéről sem —, hogy a jogos bírálatot elfojtsák. Az arra feljogosított pártalap- szervezeteknek rendszeresen ellenőrizniük kell az üzem, a vállalat gazdasági tevékenységét, különös gondot fordítsanak arra, hogy a vagyonkezelésnél előírt bizonylati fegyelmet mindenki betartsa. A párt. és állami szervek, a tömegszervezetek ne mulasszanak el egyetlen lehetőséget sem, mely alkalmas arra, hogy a dolgozóikban fejlesszék és erősítsék a kommunista erkölcsi felfogást, a társadalmi tulajdon belső meggyőződésből való tiszteletben tartását és védelmét. B. L. esete legyen tanulság mindazok számára, akikben még erősen él a kapitalista erkölcsi maradvány, a féktelen egyéni önzés, hogy a közösségellenes cselekmény, a társadalmi tulajdon megkárosítása előbb-utóbb lelepleződik, s akkor az állam, a társadalom ítéletet mond azok felett, akik vétettek a közösség, a társadalmi tulajdon ellen. A bűnös cselekménnyel elérhető anyagi előnyökért ne áldozza fel senki saját maga és családja érdekét, jövőjét. A fent írtak alapján levonhatjuk azt a következtetésit, hogy a társadalmi tulajdon védelmét nemcsak jogszabályokkal kell biztosítani, hanem a kommunista erkölcsi magatartásra való neveléssel is: A kapitalista erkölcs maradványai elleni harccal, a kommunista erkölcsre való neveléssel fokozzuk a társadalmi tulajdon védelmét. Dr. Vági József Békéscsabai Városi Bíróság elnöke
