Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

JLMtl. augusztus 17.. csütörtök N ÉPÚJSÁ G I 3 i A tavalyinál egy hónappal korábban fejezik be a cséplést a gyulai járásban Ezer forinttal csökkentették _ a borjak nevelésének költségét A gyulai járásban az elmúlt év­ben szeptember 17-én hallgatott el az utolsó cséplőgép bugása. Az el­múlt évi hiányosságokon ofzulva, ez évben a gépállomások és ter­melőszövetkezetek sokkal jobban megszervezték az aratást és csép­lést. Lőkösházán, Telekgerendá­son és Gyulán már több termelő- szövetkezet befejezte a cséplést, hét végére pedig elkészülnek ez­zel a munkával Eleken, Dobozon és Újkígyóson is, ahol három—há­rom és fél ezer hold kalászos várt betakarításra. Eleken és Újkígyó­son a 36—37 fokos rekkenő hő­ség ellenére kora reggeltől késő estig hordják a kévéket és nagy szorgalommal csépelik a magot. A csépíés meggyorsításában igen nagy szerepe volt a kombáj­noknak is. A járásban hatezer holdat arattak-csépeltek a kom­bájnok. Csupán Újkígyóson 610 holdról aratták-csépelték a gabo­nát kombájnnal. Erről a lerület­(Tudősítőnktó) A gyomai járás szövetkezeti gazdaságai elsők között csatlakoz­tak az országos gabonabetakarítá­si versenyhez. ígéretet tettek, hogy augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepére befejezik a csép­lést és a kenyérgabona-felvásárlá­si tervüket tíz százalékkal túltel­jesítik. Nincs még egy hónapja, hogy elhangzott a vállalás. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, a gyomai járás közös gazdaságai va­lóra váltják adott szavukat. Első­ről több tucat jármű hordta vol­na össze a kévéket, s ha egy csép­lőgépnek kellett volna zsákba ereszteni, két hónapnál is tovább tartott volna ez a munka. A gyu­lai gépállomás körzetében csupán a 12 új kombájn 3600 holdról ta­karította be a gabonát. A csépléssel egy időben telnek az állami magtárak is: eddig 630 vagon gabonát vásároltak fel a já­rásban, 280-nal többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Egyedül az újkígyósi Aranykalász Tsz 35 vagonnal több gabonát adott már el, mint egy évvel ez­előtt. S az eleki Lenin Tsz szérűs- kertjéből 105 vagon életet szállí­tottak az állami magtárakba. A gyulai járásban kevés kiesést okoztak a gondosan kijavított gé­pek, a termelőszövetkezeti tagság is nagyobb kedvvel dolgozott, ezért a tavalyinál egy hónappal korábban befejezik a gabona be­takarítását. nek a gyomai Zöld Mező Tsz je­lentette a cséplés befejezését. Majd utána a többiek: endrődi Búzakalász, a több ezer holdas Béke, az ecsegfalvi Egyetértés, a gyomai Üj Élet és az Alkotmány, a dévaványai Gábor Áron és a Lenin, a hunyai Aranykalász. Kedd estig a járás húsz terme­lőszövetkezete közül tizenhat végzett a nyári betakarítás és cséplés munkájával. A viszonylag kedvezőtlen időjá­rás ellenére gazdag terméssel fi­zet az első közös aratás. Nem rit­Hosszabb idő óta foglalkoztat­ta az orosházi tanács vezetőit az állattenyésztés költségeinek csökkentése. Korábban a város egyéni gazdái a szarvasmarha- szaporulat jelentős részét elad­ták vagy pedig valamilyen úton-módon levágták. Azt val­lották, hogy a borjúnevelés ha­gyományos módszerével nem érdemes foglalkozni, mert a kis­gazdaságokban lényegesen ráfi­zetnek erre a termelési ágra. A város mezőgazdasági szakembe­rei ebből a tényből kiindulva, széleskörű felvilágosító munkát folytattak, hogy a termelőszö­vetkezetek a háztáji gazdasá­gokból minden újszülött borjút vásároljanak fel. Ugyanakkor a közös gazdaságokat felkészítet­ték a felvásárolt borjak mester­séges nevelésére. A város hét termelőszövetkezete közül mai már hatban mesterségesen ne­velik a borjakat. Mintegy 500— ka a 16—18 mázsa holdankénti ter­més, de a járási átlag is felette lesz a tíz mázsának. Erre eddig nem volt példa a gyomai járás gyengébb minőségű földjein. A re­kordtermés elsősorban a szövetke­zeti tagok szorgalmát dicséri. A jó termésből fedezni tudják a szövetkezetek a gazdaság és a tag­ság szükségletét, továbbá a jó munkáért járó prémiumot. De az állammal szembeni kötelezettség­ről sem feledkeznek meg. A csép­léssel kedd este 96 százalék kö­rül tartottak. Az értékesítésre ter­vezett kenyérgabona több mint 90 százaléka már a terményforgalmi raktáraiba került, öt termelőszö­vetkezet, közöttük a gyomai Zöld- Mező, az Endrődi Béke, Űj Baráz­da és a Dózsa, valamint a hunyai Viharsarok terven felül 670 má­zsa búzát értékesítettek. Farkas Sándor 550 borjút gondoznak házi épí­tésű istállókban, nevelőkben. Ezeket az épületeket szabadtar- tásúra rendezték be és a legmo­dernebb itatóberendezéssel lát­ták el. A borjak mesterséges nevelé­sét mintaszerűen először az Üj Elet Tsz-ben szervezték meg. A Központi Statisztikai divatai munkatársai összeállították az el­múlt évek kiskereskedelmi forgal­mának részletes statisztikáját. Az érdekes kimutatásból kitűnik, hogy hazánk lakossága manapság csaknem minden fontosabb élel­miszerből jóval többet fogyaszt, mint néhány évvel ezelőtt. Nyers- hísból például 1955-ben 65 30C tonna fogyott el, 1958-ban már 101 ezer, 1960-ban pedig 113 000 tonna. Vajból 1951-ben 4970 tonnát vásá­roltak a háziasszonyok, egy évvel később 5962 tonnát, 1960-ban pe­dig 10 190 tonnát. A számok tanú­sága szerint az előző évieknél jó­val több tojást fogyasztunk: az 1955-ös 185 millió darabos forga­lom 1960-ban csaknem 230 millió darabra nőtt. Néhány év alatt alaposan meg­nőtt a tej kedvelőinek tábora is Tavaly 244,7 millió liter tejet ivott hazánk lakossága, mintegy 50 mil­lió literrel többet, mint hat évvel ezelőtt. Baromfiból 1960-ban az 1955. évinél csaknem kétszer több került az asztalra, csokoládéfélék­ből, egyéb édesárukból pedig kö­Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltségének az egyik egysége, az Üjvári fúróbrigád a szarvasi kutatási területen elérte a 2300 méter mélységet. Az első Ide jártak tapasztalatcserére a város közös gazdaságaiból, s in­nen terjedt el az egész városban ez a hasznos mozgalom, amely ma a hat termelőszövetkezetben minden egyes felnevelt borjú után ezer forint önköltségcsök­kentést eredményezett. rülbelül 6 ezer tonnával nőtt a forgalom. A lakosság vásárlóerejének fo­kozatos növekedéséről tanúskod­nak az iparcikkek kiskereskedel­mi forgalmának adatai is. Ugrás­szerűen emelkedett többek között a motorkerékpárok, a mosógépele, a porszívók, a villamos padlóke­félő gépek, a háztartási villamos hűtőszekrények forgalma, s ez utóbbiból például az 1956. évi for­galomnak körülbelül tizenkétsze­resét bonyolították le tavaly a Ke- ravill üzletek. Televíziós műsor­vevőből 1957-ben 4982 talált gaz­dára, az 1960-as forgalom 53 092 volt, s ez év első negyedében 16 226 televízió kelt el. Érdekesen alakul az úgyneve­zett élvezeti cikkek forgalma. Rumból, pálinkából az utóbbi években lényegesen kevesebb fo­gyott, mint az 1955-ös .,csúcsév- ben”, borból és sörből viszont jó­val többet mértek ki, mint hat év­vel ezelőtt. Nem csökken a do­hányosok száma sem: az 1955-ös 12 milliárdról 1960-ban 15 mil­liárd fölé nőtt az elszívott ciga­retták száma. (MTI) fúrás eredménye alapján jók a ki­látások. Előreláthatólag több ku­tatófúrásra kerül sor a közeljövő­ben. Nagy iramban épülnek a termelőszövetkezeti baromfitelepek — Fél év alatt 204 OOO férőhely terven felül — fl gyomai járásban tizenhat termeSőszövethezet befejezte a cséplést Csaknem minden fontosabb élelmiszerből többet fogyasztunk, mint régebben Reményteljes kilátások a szarvasi olaj- és gázkutatási területen 107 mezőgazdasági tanuló Az országnak szinte vala­mennyi vidékén felismerték a termelőszövetkezetek a barom­fitenyésztés gazdaságosságát, s most mielőbb igyekszenek meg­vetni a nagyüzemi tenyésztés és tartás alapjait. A Földműve­lésügyi Minisztérium Állatte­nyésztési Főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint az év első felében a közös gazdaságok 63 — Azért maga sem hiresztelhe- ti, hogy az Akadémia levelező tagja... Vegye tudomásul, hogy itt csak alápincézéssel lehetne a kér­dést célszerűen és a legolcsóbban megoldani. Erre Tömös valami gorombát mondott, Kertes még gorombáb­ban válaszolt, úgyhogy a két „szakértő” vitája perceken belül a szakviták fölé emelkedett, sze­mélyeskedéssé fajult. Egyszercsak látja ám az öreg kapus, hogy a kis Kertes szalad a porta felé, s kiált. — Nyissa hamar a kaput Bence bácsi!... Ez a marha Tömös meg akar verni. Már az épület sarkán felt irt Tömös is. Futott. Jobban mondva már csak a lábát emelgette, mint lemaradt, fáradt távfutó az ezer­ötszázon. — Ki ne engedje István bátyám! — ordított a mélyépítkezés feldü­hödött patrónusa. István bácsi pedig, miután ve­szélyt sejtett, bár a háború kitö­résének okairól semmit sem tu­dott, persze hogy kiugratta a kis Kertest a kapun, nehogy itt dől­jön el a mélyépítők és a magas­új épületet emeltek a törzs­tyúkállományuk számára, 92 000 férőhellyel és további 194 csibe­nevelőt, ahol 536 000 növendék­állatot tarthatnak. A termelő- szövetkezetek élénk tenyésztési kedvére jellemző, hogy az el­múlt félév alatt 204 000-rel több baromfiférőhelyet építettek, mint amennyit a tervben elő­irányoztak. (MTI) építők közötti párviadal, ponto­san a porta előtt. Tömös lerogyott a padra. (Fúj­tatva, lihegve állapította meg, hogy „második” lett...) Az öreg Bence morgott. — Ez a csúfság egyedülálló a gyár történetében. Semmi közöm hozzá, mi történt közietek, de két dolgozó között nem fajulhat eny- nyire semmilyen ügy, hogy düh­től tajtékozva megkergessék egy­mást... Ahol ni!... Ott siet az igaz­gató elvtárs is!... Biztosan látta az ablakból... Jól néztek ki! Jött sietve az igazgató. Meg- megállott, szeme elé emelte a ke­zét. Az erős délutáni napsütés ép­pen szembe verte. Észrevette a pá­don ülő Tömöst, nekilendült. Ing­ujjban volt, az íróasztal mellől állt fel. — Hol van Kertes? — Kiugrattam a kapun — neve­tett az öreg Bence. — Láttam, hallottam mindent az irodám ablakából... István bá­csi, írja ki a táblára, reggel mun­kakezdés előtt röpgyülés a kultúr­teremben. De egy kicsit tartsa még bent Tömös Jánost, nehogy A megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói és a járási tanácsok az utóbbi hetekben széles­körű felvilágosító munkát folytat­tak azokban a termelőszövetkeze­utolérje Kertest... Bár, nem hi­szem — nevetett —, Kertes sokkal jobb futónak bizonyult... * ...ezért a munkásfegyelmet erő­sen sértő magatartásáért Tömös és Kertes szaktársakat itt nyilváno­san megrovom — fejezte be beszé­dét az igazgató —, és felszólítom őket, béküljenek ki, s itt előttünk fogjanak kezet! A kézfogás megtörtént. — Most pedig — folytatta — itt a röpgyülés nyilvánossága előtt megdicsérem önöket... Hallgatás. Mintha sűrű köd nyomult volna be a nyitott abla­kokon, elfedte volna a tisztánlá­tást, az értelmet. Lehetséges egy­azon tettért megróni és megdi­csérni valakit? — Gondolkozzanak az elvtársak, miért?... És gondolkodtak. Többnél osz­lott is a köd. Oszlatta a vállalat- vezető. Két ember törődött a terv­vel, a gyárral, második otthoná­val... — Végezetül — fejezte be az igazgató — bedelegálom önöket az üzemi tanács tagjai sorába.» tekben, ahol a mezőgazdasági ta­nulóképzés alapfeltételei megvan­nak. Az eredmény nem maradt el. Amíg korábban mindössze 10—15 mezőgazdasági tanulóval kötöttek szerződést, addig az elmúlt héten már 107 mezőgazdasági tanulóval büszkélkedhettek szövetkezeteink. A szeghalmi járásban 15 mezőgaz­dasági tanuló szerződtetésére ad­tak engedélyt. A járás szövetke­zetei azonban szűknek ítélték meg az említett számot, és ez ideig mintegy 50 olyan parasztfiatallal kötöttek szerződést, akik élethi­a megyében vatásnak választják a mezőgazda- sági munkát. Legjobban haladt a szerződéskötés a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet­ben. Itt összesen 26 parasztfiata! állt be a mezőgazdasági tanulók sorába. Az orosházi járásban 16, a sarkadiban 14, Orosháza városban pedig ez ideig 8 parasztfiatal vál­lalkozott a tanulóidő letöltésére* majd utána a szakmunkásvizsgá­ra. Megyénk többi járásában es városában a mezőgazdasági tanu­lók szervezése még mindig gyen­gén halad. Vésztői Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet, Vésztő Családi lakóházát építtesse. szövetkezetünkkel! A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szeretettel köszönti összes ügyfeleit és kedves megrendelőit. Továbbá üdvözli és köszönti összes tagjait és dolgozóit és további munkájukhoz erőt, egészséget kíván a szövetkezet vezetősége és szövetkezeti bizottsága 411 t.

Next

/
Thumbnails
Contents