Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPUJSAG 1961. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM A reális és bátor tervezés az a jó gazdálkodásnak Kuba nagy hatást gyakorol a latin-amerikai gazdasági értekezlet munkájára Tegnap, szerdán délelőtt Békés­csabán a megyei tanács épületé­ben a járási tanácsok és a párt já­rási, városi bizottságainak vezetői részére megbeszélést tartottak. Ezen részt vett Szabó Sándor elv­társ, a párt megyei bizottságának titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács v. b. elnökhelyette­se, Lestyán István, a párt megyei bizottságának mezőgazdasági osz­tályvezetője, Supala Pál, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, továbbá mindazok a vállalatok és kirendeltségek veze­tői, amelyek a termelőszövetkeze­ti árutermelés szervezésében és a felvásárlásban részt vesznek. A tanácskozást dr. Kertész Már­ton nyitotta meg, majd Supala Pál a termelőszövetkezetek 1962. évi gazdálkodási tervének főbb irányelveit ismertette. Hangsú­lyozta, hogy a népgazdaság me­gyénktől nagy mennyiségű kenyér- gabonára tart igényt. A kenyérga­bona-termelési terv teljesítéséhez a párt és a tanácsi szervek adja­nak segítséget olyan értelemben, hogy a közös gazdaságokban tény. legesen el is vessék a tervezettet. A tavalyihoz képest, mivel a kül­földi intenzív búzafajtákból jó ve­tőmagalapot tudtunk teremteni, jövőre négyszerié nagyobb terü­leten vethetnek szövetkezeteink búzát. A kenyérgabona országos igényének kielégítése mellett to­vábbra is igen nagy gondot fordí­tanak majd a cukorrépa, a ken­der, a dohány, valamint a zöldség­félék termesztésére. A napraforgó­termő területet 16 ezer katasztrális holdban határozták meg. Ez a te­rület a jövő évi tervben lényege­sen csökkent, ugyanakkor a cu­korrépa-, a kender-, a dohány- s a zöldségtermő terület jelentősen növekedett. Supala elvtárs részletesen ele­mezte, miért vált szükségessé a termelés szakszerűbb és célsze­rűbb újraszervezése. Megemlítette, hogy Békés­csabán a jövő évben a volt Mar- tincsek-telepen egy nagy konzerv­gyárat helyeznek üzembe. A kon­zerváláshoz szükséges zöldséget Békéscsabán és a Békéscsabát övező járásokban akarják megter­meltetni. Ezután a takarmánytermő terü­letről esett szó. Mivel az ipari nö­vények termesztésével a jövő év­ben megyénk közös gazdaságaiban nagyobb területen foglalkoznak, így kevés lehetőség jut a takar- mányterület növelésére. Ehelyett a takarmánytermesztés minőségében akarnak változást elérni. Többek között olyan takarmánynövények termesztését kellene a termelőszö­vetkezetek részére szorgalmazni, amelyek tápanyagértéke maga­sabb a zabénál és a tavaszi árpáé­nál. Az elmúlt években igen sokszor szóba került a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának elaprózódott, sága. Nem is egy olyan szövetke­zeti gazdasága van a megyének, ahol 20—26 féle növényt termel­nek. Nyilvánvaló, hogy a jó gaz­dálkodást ilyen elaprózódottság mellett nem tudják biztosítani, nem tudják bebizonyítani részle­teiben is a nagyüzemi termelés technikájának magasabbrendűsé- gét. Éppen ezért a szövetkezetek­ben a sokféle növény termesztésé­ről fokozatosan — a népgazdaság igényeit figyelembe véve — át kell térni a kevesebb számú növény termesztésére, és ki kell dolgozni ezek specializálásának lehetősé­gét. A specializálás kialakítását az állattenyésztési tervek készítésé­nél is figyelembe kell venni. Supala elvtárs felszólalását vita követte. A vitában többen felszó­laltak és kifejezésre juttatták, hogy azokat a termékeket, ame­lyekre a népgazdaság megyénkből igényt tart, a szövetkezetek telje­síteni tudják. A vitában felszólalt Szabó Sándor elvtárs is. Szabó elvtárs részletesen beszélt a mező- gazdasági termeié® tervezésének felelősségéről, a tervfegyelemről, a bősége® árualap megteremtéséről. Hangsúlyozta: akadnak még ma is, akik zavarásszák a fedezet nélküli forintot a termelőszövetkezetek üzemtervébe. Egyszerűen nem, ve­szik figyelembe a reális helyzetet és a lehetőséget. Igyekeznek szép tervet készíteni. Az ilyen terv a vezetők terve, nem pedig a szövet­36—38 mázsás átlagtermést várnak az áj módszerrel vetett kukoricából Ä kondorosi Dolgozók Termelő­szövetkezet határában — ahol minden munkafolyamatot a leg­jobb időben és minőségben szokás elvégezni — 386 holdon Tóth Pál termelőszövetkezeti gazda tapasz­talatai alapján új módszerrel ve­tették a kukoricát. Tóth Pál min­tagazda korában sokkal több ku­koricát termelt egy holdon, mint bárki más Kondoroson. A talajt jó mélyen művelte s vetéskor a csoroszlya elé talaj lazítót szer­kesztett. Így a jó puha földben tíz-tizenkét centi mélyen került földbe a mag. A mélyről táplál­kozó növény gyorsan fejlődött s bő termést adott. A Dolgozók Tsz nagy tábláján szintén jobbnak ígérkezik az új módszer. A rekkenő hőséget sok­kal könnyebben viselte el ezen a területen a növény. A kukorica dús levelei haragoszöldek marad, tak, míg a többi területen megsár­gultak, összesöndörödtek. A hatal­mas csöveken tökéletes a szemfej. lödé® is. A szakemberek úgy vé­lik, hogy legalább 36—38 mázsás átlagtermés várható az új mód­szerrel vetett kukoricaföldről, nyolc-tíz mázsával több, mint a szomszédos dűlőkben. Az új mód­szer több mint harminchat vagon plusz kukoricatermésit ad a Dol­gozók Tsz-nek Kondoroson. kezeti gazdáké. A terv legyen reá­lis, ugyanakkor célozza meg azok­nak a termelési szinteknek az el­érését, amelyre körülményeink kö. zött mód van. Bátran tervezzenek termelőszövetkezeteink, figyelem­be véve a tartalékok feltárását, mert a népgazdaságnak minden árura — de elsősorban arra, amit kér —, szüksége van. Szabó eltvárs beszélt a tervezés technikai lebonyolításáról is. Szó­vá tette a termelőszövetkezetek termelési tervének összeállítását, amelyet a járási tanácsokon foly­tatott megbeszélések után a nép- gazdasági igények figyelembevé­telével készítenek el. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövő évi gaz­dag termés végeredményben az idén dől el az istállótrágyázással, a nyári és az őszi mélyszántással, a jó vetéselőkészítéssel és vetéssel. Hangsúlyozta továbbá: nem ele­gendő a számokat megtervezni, a termelési terveket összeállítani, összhangba hozni, a terveket va­lóra is kell váltani. A járási ta­nácsoknak a községi tanácsokkal együtt, de a pártszervezeteknek is a termelési célkitűzések valóra- váltására összpontosítani kell ere­jüket. ^ D. K. Punta del Este (MTI) Az Új-Kína hírügynökség tudó­sítója részletes jelentést küldött az uruguayi Punta del Estéből a befejezéshez közeledő latin-ameri­kai gazdasági értekezlet munkájá­ról. A különböző bizottságok zárt ülései hamarosan véget érnek és az értekezlet eddigi menete azt bizo­nyítja: kudarcot vallott az Egye­sült Államok terve Kuba elszige­telésére. A kubai küldöttség nagy hatást gyakorolt az értekezlet munkájára. Kuba megerősítette kapcsolatait a latin-amerikai országok többsé­gével, mert a szigetország küldött­ségének javaslatai a többi latin­amerikai országok érdekeit is ki­fejezték. Kuba harminc határozati javaslatot terjesztett a résztvevő országok elé — az összes javasla­tok mintegy harmadrészét. Ezek közül a különböző bizottságok többet el is fogadtak. Az egyik bi-\[ zottságban elfogadták azt a kubai' határozati javaslatot, amely sze­rint bármely ország nyújthat se­gítséget Latin-Amerika gazdaság' és szociális fejlődéséhez. Megfi­gyelők szerint ez magában foglal­ja a szocialista országok által nyújtott segítséget is. A latin-amerikai országok fő termékeinek áraival kapcsolatban az Egyesült Államok kénytelen volt eltérni eredeti javaslatától. Az amerikai küldöttség szem» mellátható elégedetlensége ellené­re az értekezlet megvitatta az amerikai földrészen még megma radt gyarmatok kérdését, tovább.» azt a javaslatot, hogy a különböző országok kereskedelmi flottát ál­lítsanak fel, ami a hajózás impe­rialista monopóliumának végét je­lentené, továbbá megtárgyalta azt azt az indítványt is, hogy a köl­csönöket ne kössék politikai felté­telekhez. Noha ezekben a kérdé­sekben nem fogadták el a beter­jesztett javaslatokat, a vita mégis keresztülhúzta az amerikai terve­ket. Ezt mutatja az is, hogy a bi­zottságok által elfogadott okmá­nyokban eddig még sehol sem esik szó a"kommunizmus elleni harc­ról; meghiúsultak tehát az Egye­sült Államok ilyen irányú provo­kációs mesterkedései. Kudarcot vallott az Egyesült Államok arra irányuló törekvése is, hogy bizottságot nevezzenek ki az egyes országok különböző gaz­dasági terveinek felülvizsgálására és az amerikai dollárösszegek szét osztására. Hosszú vita után meg­állapodtak egy olyan intézmény- létrehozásában, amely csupán „ta­nácskozó” és „összehangoló jel­legű” lesz. Buenos Airesi jelentés szerint a Noticias Graficas című argentin lap szintén rámutat arra hogy kudarcot vallottak az Egyesült Ál­lamok tervei. A lap hangsúlyozza hogy a jelek szerint a Dillon ve­zette amerikai küldöttség anélkül tér majd vissza hazájába, hogy meghozták volna a Kuba ellen tervezett intézkedéseket. (MTI) Békéscsabán is és újabb községekben is befejezték a cséplést Augusztus 16-án, szerdán több telefonhívás érkezett szer­kesztőségünkbe. Békéscsabáról, Biharugráról, Körösnagyhar- sányról, Kötegyánból, Méhkerékről, Sarkadkeresztúrról, Üjsza- lontáról és Zsadányból telefonáltak, hogy befejezték a cséplést, ezzel eleget tettek annak a vállalásnak, amelyet a csengeri és a tiszalöki járás versenykezdeményezéséhez csatlakozva vállal­tak. Bevált a társadalmi tanulmányi ösztöndíj-rendszer Csaknem két és fél évvel ez­előtt kormányrendelet jelent meg társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítéséről. Az MTI munkatársá­nak kérdésére illetékes helyek el­mondották, hogy az eddigi tapasz­talatok szerint a társadalmi tanul­mányi ösztöndíj-rendszer kedvező­en befolyásolta a felsőfokú szak­emberképzést, s általában ország­szerte az érdekeltek egyetértésé­vel, támogatásával találkozott. Fo­kozatosan növekedett az ösztön­díjasok száma: amíg 1960. március 1-én 1823 volt, 1961 azonos idő­szakában már 3950 egyetemi, fő­iskolai hallgató kapott társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Az újszerű ösztöndíj-rendszer be­vezetése lehetőséget nyújtott a hallgatók szociális helyzetének ja­vítására is. Ez évben például — az állami kiadások növelése nélkül — társadalmi tanulmányi ösztöndíjak révén mintegy 13—14 millió fo­rinttal fordíthatunk többet a fel­sőoktatási intézmények hallgatói­nak ellátására, mint két esztendő­vel ezelőtt. Az ösztöndíjak adomá­nyozása segíteni fogja a szakem­ber-hiánnyal küzdő vállalatokat, üzemeket is problémáik megoldá­sában, s hozzájárul a munkaerő­gazdálkodás javításához. Az ösz­töndíjasok ugyanis — kevés kivé­tellel — tanulmányaik béíejezése után közvetlenül termelő üzembe mennek dolgozni, sokan közülük vidéki munkahelyre. A vizsga-statisztikák azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ado­mányozóknak az eddiginél szigo­rúbb követelményeket kell tá- masztaniok az ösztöndíjasokkal szemben a tanulmányi előmenetel Az Országos Takarékpénztár szeptember 10-én és 11-én Buda­pesten rendezi meg az első, az ötö­dik és a Hatodik Békekölcsön 1961. második félévi húzását. Az Első Békekölcsönre 19,3 millió fo­rintot, az ötödikre 31,2 millió fő­terén. Az üzemeknek arra kell tö­rekedniük, hogy elsősorban saját dolgozóik körében keressenek olyan fiatalokat, akik méltóak az ösztöndíjra. Nagyon lényeges az is, hogy fokozott gondot fordítsa­nak az ösztöndíjasok kiválogatá­sára, s arra, hogy a vidéki munka­helyre szerződők aránya növeked­jék. Kívánatos, hogy az adomá­nyozók — elsősorban a tanácsok, vállalatok, s más munkahelyek — a vidéken — falvakban, tanyákon — tapasztalható pedagógus- és or­voshiány megszüntetésére az idei készülők közül még többnek ado­mányozzanak ösztöndíjat. (MTI) rintot, a hatodikra pedig 44,4 mil­lió forintot sorsolnak nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen 94,9 millió fo­rintot fizet vissza államunk a sze­rencsés kötvénytulajdonosoknak. (MTI) Békekölcsön-sorsolás szeptember 10-és 11-én

Next

/
Thumbnails
Contents