Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
NÉPÚJSA6 lSÖt, augusztus 15., kedd Koreai vendég Magyardombegyházán és Nagyszénáson Futótűzként terjedt el a hír Magyardombegyházán: koreai vendég érkezik a faluba. Egy hétig valóságos „koreai lázban” égett az Alföld egyik legkisebb íaluja. Náluk külföldi vendég még nem járt, szeretnék méltóképpen fogadni. Koreai zászlót, címert készítettek, megtanulta az iskola énekkara a koreai himnuszt, lányok és fiúk készültek koreai költők versének szavalására, A kijelölt idő előtt egy órával a kultúrház előtt tolongott a falu apraja-nagyja. Amikor megérkezett a fekete Volga, örömujjongás tört ki a tömegből s alig lehetett hallani a fúvószenekar hangját. Gyermekek és felnőttek kerti és mezei virágok özönével, őszinte örömmel köszöntötték a kedves vendéget: Bang Jong Gab- ot, a koreai nagykövetség kulturális és sajtóattaséját. A magyar—koreai barátsági estre zsúfolásig megtelt a kultúrVirággal köszöntik a koreai vendéget Magyardombegyházán. nyok. Roppant tetszett,' hogy a vendég tört magyarsággal beszélt, így tolmács nélkül is jól megértették egymást. Este közös vacsorán vett részt a falu. Egyik teremben fúvós-, a máffcng Jong Gab a koreai nép életéről beszél a magyar—koreai barátsági esten. ház nagyterme s aki nem fért be, aa ablakon át hallgatta Bang Jong Gab beszámolóját a koreai nép életéről, a háború alatti harcokról, a rohamos fejlődésről. Beszélt ez előadó arról is, hogy á koreai nép soha nem felejti el a magyarok segítségét, amit a háború idegén és azóta is élveznek. A vendéget nagyon meghatotta a jól sikerűit ünnepi műsor, az őszinte érdeklődés a koreai nép iránt és a Rákóczi Tsz búzakoszorúja, amit az előadás után kapott. A Hazafias Népfront megyei és járási képviselőinek, a falu vezetőinek társaságában a koreai vendég ellátogatott Must Sándor termelőszövetkezeti tag és Veszprémi Sándor ácsmester otthonába. A búboskemence mellett, a hűvös szobában barátságosan elbeszélgettek vendégek és vendéglátók. A dombegyháziakat nagyon érdekelte, hogyan élnek a koreai parasztok, milyen az ő házuk, mi a fő eledelük, milyenek a termésátlagok, a talaj- és éghajlati viszosikban pedig cigányzenekar húzta a talpalávalót s együtt ropták a táncot a magyardombegyháziak, a kunágolai Bercsényi Tsz veze kor búcsúzkodásra került a sor. Az egész falu az autó körül tolongott s mindenki szeretett volna kezet szorítani az első külföld; vendéggel. Percekig szorongatták a baráti kezet s kórusban kiáltot • ták a kocsi után: „Jöjjön el máskor is”! Másnap Merényi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkárának társaságában Nagyszénásra látogatott el Bang Jong Gab. Itt szintén nagy szeretettel fogadták a járás és a község vezetői. Délelőtt a Munka Vörös Zászló Érdemrenddé! kHüntetett Lenin Tsz gazdaságát tekintette meg. Itt főleg a nagy termést hozó olasz búza agrotechnikája iránt érdeklődött, mivel Koreában is most kísérleteznek az olasz búza meghonosításával. Megnézte a tehénállományt, a dohányt, a 18 mázsás átlagtermést adó cukorrépamagot. Délután az országos legjobbak között ismert Dózsa Termelőszövetkezetbe látogatott .el. Itt főleg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás nagydíjával többszörösen kitüntetett fehér hússertés-törzsállomány keltette fel az érdeklődését. Sokáig elnézegette a borjú tői és a koreai vendégek. (A gépkocsivezető is koreai volt.) Éjfé.-l is elütötte már a toronyóra, anr Must Sándorné foszlósbélű, hófehér, friss házikenyérrel kínálja a ked vés vend fgokét. Patócs Géza igazgató tanító átnyújtja a Rákóczi Tsz búzakoszorúját a vendégnek, nagyságnyi, kettő mázsán felüli anyakocákat, melyek évente átlag 20 malacot nevelnek fel. Elbeszélgetett a sertésgondozókkal. Nagy öröm volt számára, hogy a Lenin Tsz-ben saját pálinkával kínálták, saját nevelésű kacsából készült pecsenyét és dinnyét tálaltak ebédre, a Dózsa Tsz-ben viszont saját termésű csemegeszőlőt, pálinkát kínáltak nagy szeretettel. Megnézte a termálfürdőt, ahol a kismedence környékén valóságos virágerdő pompázik. Este a nagygyűlés után még sokáig együttmaradt a falu lakóival. Sokat beszélgettek a koreai nép életéről és a Vosztok—II sikeres útjáról, mint- a béketábor újabb hatalmas győzelméről. Bang Jong Gab azzal búcsúzott el a kedves vendéglátóktól: szívesen jön máskor is a Viharsarok falvaiba, hogy még szorosabbra fűzzük a koreai—magyar barátságot. A társas utazásról Sztálinváros—Pécs, Lillafüred —Eger, Budapest—Visegrád— Esztergom. Kiránduló vonatok a Balatonra és más vidékre, külön autóbuszok, hajóutazás, ...de sokszor olvastuk ezeket! Az útvonal mindig az ország legszebb tájain vezet át. De nem ritka már a különböző külföldi utazás, társas kirándulás sem. Megyénkből évről évre több a bel- és külföldi utazók száma. Üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok, hivatali dolgozók és az élet más területén munkálkodó emberek indulnak útnak, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, a szomszédos és távolabbi országok népeinek életét. A kirándulók között sokszor akad olyan, aki még nem látta a fővárost, nem volt a .,magyar tenger” partján, de még több azoknak a száma, akik nem jártak sohasem külföldön. Sokszor adtunk már hírt egy- egy kiránduló csoport útjáról, emberek élményeiről és számtalanszor írtunk olyanokról, akik először vettek részt ilyen társas utazáson. Különösen a termelőszövetkezeti tagok között akadt sok ilyen, hiszen régebben a kora hajnaltól késő estig tartó munkában, a megélhetésért való küzdelemben kinek is jutott volna eszébe, hogy túlnézzen a falu határán? Nem is szólva arról, hogy erre pénze sem volt. S ma nap mint nap hallunk hírt, olvashatjuk az újságban, hogy termelőszövetkezeti tagok indultak országot, világot látni. Nem ritka már az olyan hír sem, hogy ezer termelőszövetkezeti tag különvonaton ment a megyéből az ország távoli vidékeire. Nemrég Esztergomba, legutóbb pedig Szegedre a Szabadtéri Játékokra indult egy ilyen vonat, de a termelőszövetkezeti tagok eljutnak külföldre is, akárcsak a más területen dolgozók. Nemrég egy ilyen külföldre utazó csoportot búcsúztattak a békéscsabai pályaudvaron. — Még sohasem utaztam Békéscsabán túl — mondta egy idős parasztbácsi. És most külföldre utazhatok, világot láthatok! — Egyszerű szavak ezek, mégis milyen sokat jelentenek, Jelentik a megváltozott életet, azt, hogy ez az élet egyre szebb, hogy több szabad idő jut a művelődésre, szórakozásra és hogy erre megvan az anyagi alap is. És ez így van jól. Kasnyik Judit Jelentkezett megyénk első autébetét-nyertese — Interjú a boldog nyertessel — Ary Róza Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a gépkocsinyeremény-taka- rékbetétkönyvek szombaton lebonyolított első sorsolását. Érthető ez, hiszen nem kevesebb, mint 31 különböző személygépkocsi talált gazdára. Tegnap már jelentkezett is megyénk első gépkocsinyertese az Országos Takarékpénztár megyei fiókjánál. Felkerestük ez alkalommal Gyulai Lászlót, a Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat 35 éves terv- és statisztikai vezetőjét, aki szombat óta egy 65 000 forintos Skoda-Octavia-Super gépkocsi boldog tulajdonosának mondhatja magát. — Mikor tudta meg az örömhírt? — Vasárnap délután képes folyóiratok között bogarásztam, amikor kezembe került az aznapi Népszabadság. Átlapoztam s amint pillantásom a gyorslistára esett, eszembejutott, hogy nekem is van egy 10 000 forintos autóbetétem. — Bizonyára azonnyomban le is egyeztette betétkönyvének sorozat- és sorszámát a gyorslistával? — Természetesen. S abban a pillanatban a meglepetéstől szóhoz sem tudtam jutni. Ötször :s megnéztem: 3. sorozat 3732. szám. Skoda-Octavia-Super. Nem akartam hinni a szememnek, sőt később azt hittem, sajtóhibáról van szó, mert egy sorral’ feljebb ugyanez a nyerőszám szerepel 2-es sorozatszámmal. Gondolhatják, milyen vegyes érzelmek lettek úrrá rajtam... — Hogyan győződött meg arról, hogy mégiscsak ön a boldog és jogos nyerő? — Hétfőn korán reggel felhív tam az OTP-t s ott megnyugtattak, hogy betétkönyv-számom a hivatalos nyeremény jegyzékben is szerepe1, tehát nincs tévedés. Fortuna szeszélyéből Bács-Kiskun megyében is pontosan ilyen számú betétkönyv nyert egy Tra- bant-Combit. — Egy szokványos kérdés: milyen érzés most már „hivatalosan is megnyugtatott” nyerőnek lenni? — Bizony ezt igen nehéz szavakba foglalni. Elképzelhetik az elmondottak alpján, hogy először meglepődtem, elképedtem, kételkedtem, most pedig nagyon-na- gyon boldog vagyok. Régi titkos vágyam, hogy egyszer egyedül legyek egy kocsi tulajdonosa... — Hogyan, hát talán már rész- tulajdonos volt eddig is? — Ne lepődjenek meg, tényleg így van. Az öcsémmel — aki a Lakatos Ktsz vasesztergályosa — ez évben közösen vettünk egy használt Jawa-Minor gépkocsit, amelyik most éppen javítóban van. Ez most már természetesen teljes egészében az öcsémé lesz. — Ezek szerint már bizonyára rendelkezik gépkocsivezetői jogosítvánnyal7 — Igen, már több mint 13 éve van jogosítványom. Az OTP-nél olyan tájékoztatást kaptam, hogy a gépkocsit vizsga-okmányokkal együtt adják át s így véleményem szerint nem lesz akadálya, hogy a szép Skodát „sajátkezűleg” vezessem haza... — És most mi a célja a 10 000 forintos autóbetétkönyvvel? — Az OTP-nél úgy tájékoztattak, hogy a sorsolások folyamatosak, tehát — persze szerencsés esetben — ugyanazzal a betér könyvvel többször is lehet nyerni. Ezért betétkönyvemet továbbra is érvényben tartom. Ne vegyék szerénytelenségnek, de „az ördög nem alszik” és Fortuna nagyon szeszélyes, hátha novemberben egy BMW-Limousine-t nyo rek? ... — km •—
