Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-15 / 191. szám
2 NÉPŰJSÁŰ 1961. augusztus 15. kedd A Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaság A párt és a kormány mezőgaz- Baságfejlesztési politikájának egyik gyakorlati megvalósulásaként a megye mezőgazdaságának gépellátottsága az elmúlt egy év alatt erőteljesen fejlődött. A legfontosabb, s a legnehezebb mező- gazdasági munkákat megkönnyítő gépekből úgy'az állami gazdaságok, mint a gépállomások éü termelőszövetkezetek jelentős mennyiséget kaptak. Különösen szembetűnő a termelőszövetkezetek traktorállományának növekedése. A termelőszövetkezetek traktor- állománya június 30-án: 1960 1961 Szántó 95 155 Univerzál 242 576 Együtt 337 731 A fél év alatt traktorból az állami gazdaságok 21 darabot, a gépállomások 51 darabot és a me zőgazdasági termelőszövetkezetek 154 darabot kaptak, ugyanakkor az állami gazdaságok gépparkja 21, a gépállomásoké pedig 45 kombájnnal bővült. A szocialista gazdálkodási forma térhódítása egyre inkább megváltoztatja a vetésállomány összetételét is. A kenyérgabona vetés- területének az utóbbi években tapasztalt fokozatos csökkenése megszűnt, sőt az előző évhez mérten már némi növekedés is mutatkozik. A termésmennyiség fokozása szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hagyományos — hazai — búzafajták terméseredményeinek növelése mellett nagy termésho zamú szovjet és olasz fajtákat is termelnek. Az állam: gazdaságok az előző évi kedvező tapasztalatok alapján ez évben búzavetésterü- letük 58 százalékán már külföldi büzafajtákat vetettek. Ebben az év ben a megyében már több mint 25 ezer holdról takarítanak be nagy terméshozamú búzákat. Az ipari és olajosnövények ve tésterülete jelentősen megnövekedett, ezen belül a napraforgó»'; csaknem megkétszereződött. Az ipari növények vetésterületi arányának növekedésével t csaknem párhuzamosan csökkent az abraktakarmányok, ezen belül is a kukorica vetésterülete. Különösen szembetűnő a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél jelentkező csökkenés, illetve a napraforgó vetésterületének javára történt eltolódás. Figyelemre méltó a csökkenés annál is inkább, mert a tsz-ek ser. tésállománya ugyanakkor 9 / ezerről 167 ezerre növekedett. A szocialista szektor gazdaságai szervestrágyázásban az elmúlt évűnél jobb eredményeket értek el. A talaj termőerejének gyors ütemű fokozására azonban a szervestrágyázás jelenlegi mértéke még egyáltalán nem megfelelő. Csökkent az egységnyi területen a műtrágya-felhasználás is. A tanácsi szektor gazdaságai — felhasználva a kedvező időjárást — az időszerű mezőgazdasági munkákkal jó ütemben haladnak. A kalászosok aratását július 27-re befejezték. Augusztus 5-ig a hordás háromnegyed részét elvégezték, és a gépi cséplésre kerülő kalászosok több mint 60 százalékát elcsépelték. a kombájnok arató- cseplésével együtt a gabonafélék 75 százaléka került teljes betakarításra. Ugyancsak augusztus 5- ig 80 ezer katasztrális hold tarlóhántást és 44 ezer katasztrális hold mélyszántást végeztek. A megye sertésállománya az év e)ső felében az előző évinél jóval kedvezőbben alakult. 1960-ban március 1-től június 25-ig az egyéni, háztáji és kisegítő gazdaságokban a sertésállomány 1 százalékkal csökkent, 1961-ben pedig a március 7-én összeírt állomány június végéig 21 százalékkal növekedett. A megye tanácsi szektorának sertésállománya június végén 102 ezerrel több, mint márciusban volt; ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a II negyedév végén 165 ezer sertést tartottak, a márciusi állománynál 26, az 1960. júniusi állománynál 68 ezerrel többet. A mezőgazdásági termelőszövetkezetek június hó 30-án 651 ezer katasztrális hold közös és háztáji összes területen, 573 ezer katasztrális hold szántóterületen gazdálkodtak 81 ezer családdal. A területileg megnövekedett termelőszövetkezetek beruházására az állam jelentős gépi és építkezési keretet biztosított ez évben. A termelőszövetkezetek a félév folyamán beruházásból 154 darab traktort kaptak, több mint 19 millió forint értékben. Jelentős volt a munkagépbeszerzés — többek között 62 darab traktoreke, 55 darab kévekötő aratógép, 25 darab bur- gonyaszedő, 116 darab pótkocsi, összesen 11 millió forint értékben. Az állatállomány megfelelő férőhelyeinek biztosítása érdekében és egyéb teljesítményekre az ez év_ ben előirányzott 92 millió forintból 43 millió értékű beruházást helyeztek üzembe. Jelentős a termelőszövetkezetek saját kivitelezésből történő 23 milliós beruházása. A félév folyamán mintegy 15 ezer tag lépett a közös gazdálkodás útjára, ugyanakkor kétezernél több tag kilépett, illetve kizártak, mert a közös munkában nem vettek részt, és SZTK-járadé- kot nem fizettek. Még mindig jellemző, sőt fokozódik az a jelenség, hogy a fiatalabb munkaerők más népgazdasági ágban helyezkednek el. | A termelőszövetkezetek állatállománya az elmúlt év azonos időszakához képest növekedett. A sertésállomány 69 ezer, a szarvasmarhaállomány 10 ezer, a juhállomány 15 ezerrel több, míg a lóállomány 4 ezerrel csökkent. Az áruértékesítés alakulása az első félév folyamán kedvezőbb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. A félév folyamán 53 ezer mázsa hízósertést adtak át az állami felvásárlónak a termelőszövetkezetek, 28 ezer mázsával többet, mint egy évvel előbb. Hízómarha-átadás 35 ezer mázsa, az egy évvel korábban átadott 15 ezer mázsával szemben. Ennek ellenére a félév folyamán a hizlalás! tervüket nem teljesítették a termelőszövetkezetek. Az évi terveziett tojás- és tej- értékesítési tervüket az állami fel. vásárló felé a termelőszövetkezetek június hó 30-ig majdnem 50 százalékban teljesítették. Nagymértékű lemaradás mutatkozik a baromfiátadás tervteljesítésénél. Az éves tervnek csak 24 százalékát teljesítették a félév végéig. A gépállomások 1961. első félévében 674 ezer normálhold gépi munkával, ebből 529 ezer normál- hold talajmunkával segítették a mezőgazdaságot. Az első félévben végzett talajmunka mennyisége 161 000 normálholddal haladta meg a múlt év azonos időszakának teljesítményét. A gépállomások el. ső félévi termelési terve 566 ezer normálhold összes gépi munka, ezen belül 397 430 normálhold talajmunka elvégzését irányozta elő. Felemelt tervüket gépi munkából 19,1, talajmunkából 33,1 százalékkal túlteljesítették. Az előző évihez viszonyítva teljesítménytöbbletet a gépállomások a félév után is tartották, sőt tovább növelték. Felvásárlás Az első félévben vágómarhából 9 ezer mázsával, baromfiból 800 mázsával, tehéntejből közel 10 ezer hektoliterrel többet, vágósertésből 45 ezer mázsával, vágóborjúból 140 mázsával, vágólóból 400 darabbal és tojásból 1 millió darabbal kevesebbet vásároltak fej a megye gazdaságaiból, mint a múlt év azonos időszakában. A tanácsi szektor gazdaságaiból a terv 84 ezer darab (101 600 mázsa) vágósertés felvásárlását írta e'ő; csaknem 33 ezerrel kevesebbet az 1960. I. féléves tervnél és közel 37 ezer darabbal, mintegy 45 ezer mázsával kevesebbet a múlt év I. félévi tényleges felvásárlásnál. A felvásárlás mintegy 2 ezer darabbal maradt alatta a tervelőirányzatnak, ugyanakkor súlyban több mint 2 ezer mázsával meghaladta azt. A baromfiállomány az egy évvel előbbihez képest mintegy 9 ezer darabbal csökkent a tanácsi szektor gazdaságaiban; ennek ellenére a felvásárlás mintegy 200 mázsával több mint a múlt év I. félévében, viszont közel 2 ezer mázsával alatta maradt az 1959. I. félévi felvásárlásnak. A megye tanácsi szektorán belül a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél jelentősen növekedett a szántóterülethez viszonyított átadás. Feltűnő, hogy Gyula város és a szeghalmi járás termelőszövetkezeteinek a közös szántóterülethez viszonyított baromfi-átadása meghaladja a megyei átlagot, ugyanakkor ezek a termelőszövetkezetek tojást egyáltalán nem adtak át a felvásárló szerveknek. Áruforgalom A megyei kiskereskedelem 1961. I. félévi forgalma 1 milliárd 123 millió forint; közel 11 millió forinttal több az előirányzottnál, s csaknem 13 millió forinttal kevesebb, mint egy évvel előbb. A kiskereskedelmi forgalmon belül a bolti kiskereskedelem 1,5 százalékkal — 15 millió forinttal — csökkent, a vendéglátás 1,3 százalékkal — 2 millió forinttal — növekedett az előző év azono6 időszakához képest. Az előirányzatot a bolti kiskereskedelem 1011 százalékra, a vendéglátás 101 3 százalékra teljesítette. Csökkent a ruházati cikkek, növekedett 23 millió forinttal a vegyes iparcikkek és 8 millió forinttai a bolti élelmiszerek eladása. A vegyes iparcikkek iránt a kereslet továbbra is fokozódik. Igen szembetűnő volt az eladás növekedése mosógépből, egyes járművekből és televízióból. Népmozgalom Békés megyében 1961. I. félévében 7,4 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek, 7,4 százalékkal kevesebben születtek és 6.0 százalékkal kevesebben haltak meg, mint az 1980. év azonos időszakában. A természetes szaporodás az elmúlt félév folyamán — az igen alacsony halálozás ellenére — már az 1 ezreléket sem érte el. Egészségügy Az egészségügyi intézmények fejlesztésének 1961. évi tervét a megyei tanács részben már az I. félév folyamán teljesítette. Az egészségügyi intézmények általában több beteget és gondozásra szorulót láttak el & teljesítményük is nagyobb volt, mint 1960. I félévében. A kórházak együttesen több beteget bocsátottak el, mint egy évvel korábban. A rendelőintézeti szakrendelések orvosai azonos órakeretben több órában rendeltek, mint 1960. I. félévében és a végzett gyógykezelések száma is nagyobb volt. A tbc gondozóintézetek összes vizsgálatainak száma—elsősorban a 0—14 éves korúak szűrésének közel 51 százalékos csökkentése miatt — valamivel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Sokkal több volt viszont az emyőfény- kép-szűrés, amelynek alapján az első félévben 819 új beteget vettek nyilvántartásba Az anya- és csecsemővédelmi körök szintén növelték tevékenységüket, gondozottjuk viszont kevesebb volt. A bölcsődék férőhelye 4,5 százalékkal nőtt, de 10,4 százalékkal több gondozási napot teljesítettek A táppénzszázalók az összes nép- gazdasági ágakat figyelembe véve az 1960. I. félévivel azonos mérvű volt; az építőiparban és mezőgazdaságban azonban emelkedett. Az üzemi balesetek száma 8 százalékkal, az azok miatt kiesett munkanapok száma 43,9 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Elsősorban a köny- nyű- és élelmiszeriparban volt több baleset; a nehéziparban, az építőiparban és a közlekedésben viszont súlyosabb balesetek fordultak elő. Halálos üzemi baleset a félév folyamán nem volt Lakásépítés 1961. első félévében 127-tel több lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. (Az Állami Építőipari Vállalat az első félév végén további 78 lakást műszakilag átadott ugyan, de a lakhatási engedélyeket csak a második félévben adták ki.) Magánerőből 319 lakást építettek, ebből 45 lakást OTP-kölcsön- nel. Az építtetők közül 140 alkalmazásban álló fizikai dolgozó, 119 szövetkezeti tag. Az állami erőből épült lakásoknak 91 százaléka, a magánerőből épült lakásoknak közel 73 százaléka van eliátva villanyvilágítással. Az első félévben a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 8,1 százalékkal nagyobb összeget fordított a lakóházak javítására, mint 1960. I. félévében. Egy lakásbérleményre átlagosan 1072 forint jutott. Oktatás Az 1960/31-es tanévben az általános iskolák száma néggyel, a középiskolák száma eggyel növekedett. Az általános iskolák számát tovább növelik; a következő tanév beindulása előtt Nagybanhegye- sen, Telekgerendáson, Kötegyán- ban új iskolák üzembehelyezése várható. Mind az általános iskolai tanulok, mind a középiskolában érettségizettek tanulmányi színvonala emelkedett az előző tanévhez képest. Például a bukott tanulók aránya az általános iskolákban 6,7-ről 4,8 százalékra, az érettségizetteknél 5,9-ről 2,9 százalékra csökkent és mindkét iskolacsoportban emelkedett a kitűnő eredménnyel végzett tanulók száma. Jelentős javulás volt az általános iskolák látogatottságában, és a tanulmányi előmenetelt segítő egyéb intézkedések eredményeiben. Az általános iskolákban az egy tanulóra jutó mulasztott napok száma az előző tanévhez képest 5,8-ről 4,4 napra csökkent. Néhány fontosabb kérdésben, különösen az 1957/58-as tanévhez viszonyítva, jelentősek az eredmények. Például: a napközis iskolák száma 49-ről 79-re, a napközi otthonba) járó tanulók szama 2540- ről 4348-ra növekedett. Az 1960/61-es tanévben 54 helyen működött továbbképző iskola, és az I—II. évfolyamra összesen 2576 tanuló iratkozott be. Az általános iskola esti és levelező tagozatán együtt 2218 dolgozó, az előző tanévinél 51,1 százalékkal több vizsgázott eredményesen. A tanév végén 1188 tanuló tett érettségi vizsgát, 12,1 százalékkal több, mint az előző tanévben. A falvakban és a tanyai településeken közkedveltek a mozgó könyvtárak A Művelődésügyi Minisztériumban statisztikát állítottak össze a területi közművelődési könyvtárak fejlődéséről, a könyvek kölcsönzéséről és vásárlásáról. A könyvhálózat különösen az első ötéves terv idején fejlődött gyors ütemben. Amig 1949-ben mindössze 434 népkönyvtár volt, addig 1954 végére a számuk 4333- ra emelkedett. 1954-ben a kötetek száma meghaladta a hárommilliót, a beiratkozott olvasóké pedig elérte a 714 400-at. Összesen 15 225 000 kötetet kölcsönöztek akkor egy év alatt. A következő években már nem annyira a könyvhálózat bővítésére, hanem a meglévők fejlesztésére törkedtek — korábban a községekben csak az úgynevezett letéti könyvtárak működtek, s azok felett a járások rendelkeztek. Ezeket 1960 és 61-ben átadták a helyi tanácsok kezelésébe. A múlt év végére a könyv eljutott a legkisebb településekre, a tanyaközpontokba is. A megyei tanácsok 21 művelődési autót állítottak üzembe, s azokon könyvtárak is vannak. Ezzel a módszerrel 372 kölcsönzőállomást alakítottak ki. így lehetőség nyílt, hogy a tanyai lakosság is hozzájusson a klasszikus és mai alkotásokhoz. A mozgó könyvtárak közkedveltek és hozzájárulnak a falu kulturális színvonalának emeléséhez. A múlt évben a közművelődési könyvtárak állományának gyarapítására országosan több mint 18 millió forintot fordítottak. A kölcsönzött kötetek száma 1960-ban meghaladta a 21 milliót. (MTI) Nemzetközi konferencia az öntözéses gazdálkodásról Nemzetközi öntözési konferenciát rendez augusztus 21 és 26 között Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia. A tanácskozáson a hazai műszaki és agrár-szakembereken kívül bolgár, csehszlovák, lengyel, német, román és szovjet küldöttek vesznek részt. A külföldi szakemberek megtekintik hazánk több nagy öntözéses gazdaságát is. (MTIj