Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

2 NÉPŰJSÁŰ 1961. augusztus 15. kedd A Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaság A párt és a kormány mezőgaz- Baságfejlesztési politikájának egyik gyakorlati megvalósulása­ként a megye mezőgazdaságának gépellátottsága az elmúlt egy év alatt erőteljesen fejlődött. A leg­fontosabb, s a legnehezebb mező- gazdasági munkákat megkönnyí­tő gépekből úgy'az állami gazda­ságok, mint a gépállomások éü termelőszövetkezetek jelentős mennyiséget kaptak. Különösen szembetűnő a termelőszövetkeze­tek traktorállományának növeke­dése. A termelőszövetkezetek traktor- állománya június 30-án: 1960 1961 Szántó 95 155 Univerzál 242 576 Együtt 337 731 A fél év alatt traktorból az ál­lami gazdaságok 21 darabot, a gépállomások 51 darabot és a me ­zőgazdasági termelőszövetkezetek 154 darabot kaptak, ugyanakkor az állami gazdaságok gépparkja 21, a gépállomásoké pedig 45 kom­bájnnal bővült. A szocialista gazdálkodási for­ma térhódítása egyre inkább meg­változtatja a vetésállomány össze­tételét is. A kenyérgabona vetés- területének az utóbbi években ta­pasztalt fokozatos csökkenése megszűnt, sőt az előző évhez mér­ten már némi növekedés is mu­tatkozik. A termésmennyiség fokozása szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hagyományos — hazai — búzafajták terméseredményeinek növelése mellett nagy termésho zamú szovjet és olasz fajtákat is termelnek. Az állam: gazdaságok az előző évi kedvező tapasztalatok alapján ez évben búzavetésterü- letük 58 százalékán már külföldi büzafajtákat vetettek. Ebben az év ben a megyében már több mint 25 ezer holdról takarítanak be nagy terméshozamú búzákat. Az ipari és olajosnövények ve tésterülete jelentősen megnöveke­dett, ezen belül a napraforgó»'; csaknem megkétszereződött. Az ipari növények vetésterületi arányának növekedésével t csak­nem párhuzamosan csökkent az abraktakarmányok, ezen belül is a kukorica vetésterülete. Különö­sen szembetűnő a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél jelent­kező csökkenés, illetve a napra­forgó vetésterületének javára tör­tént eltolódás. Figyelemre méltó a csökkenés annál is inkább, mert a tsz-ek ser. tésállománya ugyanakkor 9 / ezerről 167 ezerre növekedett. A szocialista szektor gazdaságai szervestrágyázásban az elmúlt évűnél jobb eredményeket értek el. A talaj termőerejének gyors ütemű fokozására azonban a szer­vestrágyázás jelenlegi mértéke még egyáltalán nem megfelelő. Csökkent az egységnyi területen a műtrágya-felhasználás is. A tanácsi szektor gazdaságai — felhasználva a kedvező időjá­rást — az időszerű mezőgazdasági munkákkal jó ütemben haladnak. A kalászosok aratását július 27-re befejezték. Augusztus 5-ig a hor­dás háromnegyed részét elvégez­ték, és a gépi cséplésre kerülő ka­lászosok több mint 60 százalékát elcsépelték. a kombájnok arató- cseplésével együtt a gabonafélék 75 százaléka került teljes betaka­rításra. Ugyancsak augusztus 5- ig 80 ezer katasztrális hold tarló­hántást és 44 ezer katasztrális hold mélyszántást végeztek. A megye sertésállománya az év e)ső felében az előző évinél jóval kedvezőbben alakult. 1960-ban március 1-től június 25-ig az egyé­ni, háztáji és kisegítő gazdaságok­ban a sertésállomány 1 száza­lékkal csökkent, 1961-ben pedig a március 7-én összeírt állomány június végéig 21 százalékkal növe­kedett. A megye tanácsi szekto­rának sertésállománya június vé­gén 102 ezerrel több, mint márci­usban volt; ezen belül a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek a II negyedév végén 165 ezer sertést tartottak, a márciusi állománynál 26, az 1960. júniusi állománynál 68 ezerrel többet. A mezőgazdásági termelőszövet­kezetek június hó 30-án 651 ezer katasztrális hold közös és háztáji összes területen, 573 ezer kataszt­rális hold szántóterületen gazdál­kodtak 81 ezer családdal. A terü­letileg megnövekedett termelő­szövetkezetek beruházására az ál­lam jelentős gépi és építkezési keretet biztosított ez évben. A ter­melőszövetkezetek a félév folya­mán beruházásból 154 darab trak­tort kaptak, több mint 19 millió forint értékben. Jelentős volt a munkagépbeszerzés — többek kö­zött 62 darab traktoreke, 55 darab kévekötő aratógép, 25 darab bur- gonyaszedő, 116 darab pótkocsi, összesen 11 millió forint értékben. Az állatállomány megfelelő fé­rőhelyeinek biztosítása érdekében és egyéb teljesítményekre az ez év_ ben előirányzott 92 millió forint­ból 43 millió értékű beruházást helyeztek üzembe. Jelentős a ter­melőszövetkezetek saját kivitele­zésből történő 23 milliós beruhá­zása. A félév folyamán mintegy 15 ezer tag lépett a közös gazdálko­dás útjára, ugyanakkor kétezer­nél több tag kilépett, illetve ki­zártak, mert a közös munkában nem vettek részt, és SZTK-járadé- kot nem fizettek. Még mindig jel­lemző, sőt fokozódik az a jelen­ség, hogy a fiatalabb munkaerők más népgazdasági ágban helyez­kednek el. | A termelőszövetkezetek állatál­lománya az elmúlt év azonos idő­szakához képest növekedett. A sertésállomány 69 ezer, a szarvas­marhaállomány 10 ezer, a juhál­lomány 15 ezerrel több, míg a ló­állomány 4 ezerrel csökkent. Az áruértékesítés alakulása az első félév folyamán kedvezőbb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. A félév folyamán 53 ezer mázsa hízósertést adtak át az állami felvásárlónak a termelőszö­vetkezetek, 28 ezer mázsával töb­bet, mint egy évvel előbb. Hízó­marha-átadás 35 ezer mázsa, az egy évvel korábban átadott 15 ezer mázsával szemben. Ennek el­lenére a félév folyamán a hiz­lalás! tervüket nem teljesítették a termelőszövetkezetek. Az évi terveziett tojás- és tej- értékesítési tervüket az állami fel. vásárló felé a termelőszövetkeze­tek június hó 30-ig majdnem 50 százalékban teljesítették. Nagy­mértékű lemaradás mutatkozik a baromfiátadás tervteljesítésénél. Az éves tervnek csak 24 százalé­kát teljesítették a félév végéig. A gépállomások 1961. első fél­évében 674 ezer normálhold gépi munkával, ebből 529 ezer normál- hold talajmunkával segítették a mezőgazdaságot. Az első félévben végzett talajmunka mennyisége 161 000 normálholddal haladta meg a múlt év azonos időszakának teljesítményét. A gépállomások el. ső félévi termelési terve 566 ezer normálhold összes gépi munka, ezen belül 397 430 normálhold ta­lajmunka elvégzését irányozta elő. Felemelt tervüket gépi munkából 19,1, talajmunkából 33,1 százalék­kal túlteljesítették. Az előző évi­hez viszonyítva teljesítménytöbb­letet a gépállomások a félév után is tartották, sőt tovább növelték. Felvásárlás Az első félévben vágómarhából 9 ezer mázsával, baromfiból 800 mázsával, tehéntejből közel 10 ezer hektoliterrel többet, vágóser­tésből 45 ezer mázsával, vágóbor­júból 140 mázsával, vágólóból 400 darabbal és tojásból 1 millió da­rabbal kevesebbet vásároltak fej a megye gazdaságaiból, mint a múlt év azonos időszakában. A tanácsi szektor gazdaságaiból a terv 84 ezer darab (101 600 má­zsa) vágósertés felvásárlását írta e'ő; csaknem 33 ezerrel keveseb­bet az 1960. I. féléves tervnél és közel 37 ezer darabbal, mintegy 45 ezer mázsával kevesebbet a múlt év I. félévi tényleges felvá­sárlásnál. A felvásárlás mintegy 2 ezer darabbal maradt alatta a tervelőirányzatnak, ugyanakkor súlyban több mint 2 ezer mázsá­val meghaladta azt. A baromfiállomány az egy évvel előbbihez képest mintegy 9 ezer darabbal csökkent a tanácsi szek­tor gazdaságaiban; ennek ellenére a felvásárlás mintegy 200 mázsával több mint a múlt év I. félévében, viszont közel 2 ezer mázsával alat­ta maradt az 1959. I. félévi felvá­sárlásnak. A megye tanácsi szek­torán belül a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél jelentősen növekedett a szántóterülethez vi­szonyított átadás. Feltűnő, hogy Gyula város és a szeghalmi járás termelőszövetke­zeteinek a közös szántóterülethez viszonyított baromfi-átadása meg­haladja a megyei átlagot, ugyan­akkor ezek a termelőszövetkeze­tek tojást egyáltalán nem adtak át a felvásárló szerveknek. Áruforgalom A megyei kiskereskedelem 1961. I. félévi forgalma 1 milliárd 123 millió forint; közel 11 millió forinttal több az előirányzottnál, s csaknem 13 millió forinttal keve­sebb, mint egy évvel előbb. A kiskereskedelmi forgalmon belül a bolti kiskereskedelem 1,5 százalékkal — 15 millió forinttal — csökkent, a vendéglátás 1,3 szá­zalékkal — 2 millió forinttal — növekedett az előző év azono6 időszakához képest. Az előirány­zatot a bolti kiskereskedelem 1011 százalékra, a vendéglátás 101 3 szá­zalékra teljesítette. Csökkent a ruházati cikkek, növekedett 23 millió forinttal a vegyes iparcik­kek és 8 millió forinttai a bolti élelmiszerek eladása. A vegyes iparcikkek iránt a ke­reslet továbbra is fokozódik. Igen szembetűnő volt az eladás növe­kedése mosógépből, egyes jármű­vekből és televízióból. Népmozgalom Békés megyében 1961. I. félévé­ben 7,4 százalékkal kevesebb há­zasságot kötöttek, 7,4 százalékkal kevesebben születtek és 6.0 száza­lékkal kevesebben haltak meg, mint az 1980. év azonos időszaká­ban. A természetes szaporodás az elmúlt félév folyamán — az igen alacsony halálozás ellenére — már az 1 ezreléket sem érte el. Egészségügy Az egészségügyi intézmények fejlesztésének 1961. évi tervét a megyei tanács részben már az I. félév folyamán teljesítette. Az egészségügyi intézmények általá­ban több beteget és gondozásra szorulót láttak el & teljesítményük is nagyobb volt, mint 1960. I fél­évében. A kórházak együttesen több beteget bocsátottak el, mint egy évvel korábban. A rendelőin­tézeti szakrendelések orvosai azo­nos órakeretben több órában ren­deltek, mint 1960. I. félévében és a végzett gyógykezelések száma is nagyobb volt. A tbc gondozóintézetek összes vizsgálatainak száma—elsősorban a 0—14 éves korúak szűrésének közel 51 százalékos csökkentése miatt — valamivel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Sokkal több volt viszont az emyőfény- kép-szűrés, amelynek alapján az első félévben 819 új beteget vet­tek nyilvántartásba Az anya- és csecsemővédelmi körök szintén növelték tevékeny­ségüket, gondozottjuk viszont ke­vesebb volt. A bölcsődék férőhelye 4,5 szá­zalékkal nőtt, de 10,4 százalékkal több gondozási napot teljesítettek A táppénzszázalók az összes nép- gazdasági ágakat figyelembe vé­ve az 1960. I. félévivel azonos mérvű volt; az építőiparban és mezőgazdaságban azonban emel­kedett. Az üzemi balesetek száma 8 szá­zalékkal, az azok miatt kiesett munkanapok száma 43,9 százalék­kal volt több, mint a múlt év első felében. Elsősorban a köny- nyű- és élelmiszeriparban volt több baleset; a nehéziparban, az építőiparban és a közlekedésben viszont súlyosabb balesetek for­dultak elő. Halálos üzemi baleset a félév folyamán nem volt Lakásépítés 1961. első félévében 127-tel több lakás épült, mint az előző év azo­nos időszakában. (Az Állami Épí­tőipari Vállalat az első félév vé­gén további 78 lakást műszakilag átadott ugyan, de a lakhatási en­gedélyeket csak a második félév­ben adták ki.) Magánerőből 319 lakást építet­tek, ebből 45 lakást OTP-kölcsön- nel. Az építtetők közül 140 alkal­mazásban álló fizikai dolgozó, 119 szövetkezeti tag. Az állami erőből épült lakások­nak 91 százaléka, a magánerőből épült lakásoknak közel 73 száza­léka van eliátva villanyvilágítás­sal. Az első félévben a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 8,1 száza­lékkal nagyobb összeget fordított a lakóházak javítására, mint 1960. I. félévében. Egy lakásbérlemény­re átlagosan 1072 forint jutott. Oktatás Az 1960/31-es tanévben az álta­lános iskolák száma néggyel, a kö­zépiskolák száma eggyel növeke­dett. Az általános iskolák számát tovább növelik; a következő tanév beindulása előtt Nagybanhegye- sen, Telekgerendáson, Kötegyán- ban új iskolák üzembehelyezése várható. Mind az általános iskolai tanu­lok, mind a középiskolában érett­ségizettek tanulmányi színvonala emelkedett az előző tanévhez ké­pest. Például a bukott tanulók aránya az általános iskolákban 6,7-ről 4,8 százalékra, az érettségi­zetteknél 5,9-ről 2,9 százalékra csökkent és mindkét iskolacso­portban emelkedett a kitűnő eredménnyel végzett tanulók szá­ma. Jelentős javulás volt az általá­nos iskolák látogatottságában, és a tanulmányi előmenetelt segítő egyéb intézkedések eredményei­ben. Az általános iskolákban az egy tanulóra jutó mulasztott na­pok száma az előző tanévhez ké­pest 5,8-ről 4,4 napra csökkent. Néhány fontosabb kérdésben, különösen az 1957/58-as tanévhez viszonyítva, jelentősek az eredmé­nyek. Például: a napközis iskolák száma 49-ről 79-re, a napközi ott­honba) járó tanulók szama 2540- ről 4348-ra növekedett. Az 1960/61-es tanévben 54 he­lyen működött továbbképző iskola, és az I—II. évfolyamra összesen 2576 tanuló iratkozott be. Az álta­lános iskola esti és levelező tago­zatán együtt 2218 dolgozó, az elő­ző tanévinél 51,1 százalékkal több vizsgázott eredményesen. A tanév végén 1188 tanuló tett érettségi vizsgát, 12,1 százalékkal több, mint az előző tanévben. A falvakban és a tanyai településeken közkedveltek a mozgó könyvtárak A Művelődésügyi Minisztérium­ban statisztikát állítottak össze a területi közművelődési könyvtá­rak fejlődéséről, a könyvek köl­csönzéséről és vásárlásáról. A könyvhálózat különösen az első ötéves terv idején fejlődött gyors ütemben. Amig 1949-ben mindössze 434 népkönyvtár volt, addig 1954 végére a számuk 4333- ra emelkedett. 1954-ben a kötetek száma meg­haladta a hárommilliót, a beirat­kozott olvasóké pedig elérte a 714 400-at. Összesen 15 225 000 kö­tetet kölcsönöztek akkor egy év alatt. A következő években már nem annyira a könyvhálózat bővítésé­re, hanem a meglévők fejlesztésé­re törkedtek — korábban a köz­ségekben csak az úgynevezett le­téti könyvtárak működtek, s azok felett a járások rendelkeztek. Eze­ket 1960 és 61-ben átadták a helyi tanácsok kezelésébe. A múlt év végére a könyv elju­tott a legkisebb településekre, a tanyaközpontokba is. A megyei ta­nácsok 21 művelődési autót állí­tottak üzembe, s azokon könyv­tárak is vannak. Ezzel a módszer­rel 372 kölcsönzőállomást alakí­tottak ki. így lehetőség nyílt, hogy a tanyai lakosság is hozzá­jusson a klasszikus és mai alko­tásokhoz. A mozgó könyvtárak közkedveltek és hozzájárulnak a falu kulturális színvonalának emeléséhez. A múlt évben a közművelődé­si könyvtárak állományának gyarapítására országosan több mint 18 millió forintot fordítot­tak. A kölcsönzött kötetek száma 1960-ban meghaladta a 21 milli­ót. (MTI) Nemzetközi konferencia az öntözéses gazdálkodásról Nemzetközi öntözési konferen­ciát rendez augusztus 21 és 26 kö­zött Budapesten a Magyar Tudo­mányos Akadémia. A tanácskozá­son a hazai műszaki és agrár-szak­embereken kívül bolgár, csehszlo­vák, lengyel, német, román és szovjet küldöttek vesznek részt. A külföldi szakemberek megtekin­tik hazánk több nagy öntözéses gazdaságát is. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents