Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära 50 fill éi « Világ proletárjai, egyesüljetek) 1961.* AUGUSZTUS 15., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságának jelentése a megye első félévi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről Beruházás 1961. I. félévében 150,9 millió fo- rjntot fordítottak beruházásokra, 22,9 százalékkal kevesebbet, mint 1960. I. félévében. Az üzembehe­lyezett beruházások értéke is csökkent; 30,9 százalékkal. Az első félévben több fontosabb létesítményt helyezték üzembe. Például öt szarvasmarha-istállót 500 férőhellyel, egy magtárt 60 vagon befogadóképességgel, 6 nyi. tott gépszínt 1600 négyzetméter alap terű lettel, 2 górét 22 vagon befogadóképességgel. Ipar 1961. első félévében tovább növe­kedett egyes építőanyagok, a bú­tor-, a cipő- és általában az élel­miszeripari termékek termelése. Egyes termékekből jelentősen nö­vekedett a termelés; például cu­korból 137 százalékkal, közszállí­tási fehérneműből 118, férfi kabát­ból 66, kombinált szekrényből 63, száraz tésztából 38, konyhabútor­ból 34, égetett kőszivacsból 32 és hálószobabútorból 31 százalékkal termeltek többet, mint az előző év azonos időszakában. Egyrészt a kereskedelem igé­nyének megfelelően, másrészt anyaghiány miatt az alábbi terme, kékből viszont csökkent a terme­lés: Férfiingből 23 százalékkal, munkaruhából 22, takarmány- lisztből 20, női kabátból 13, húsból 13, fonott termékből 12 és tojásból 3 százalékkal termeltek keveseb­bet, mint 1960. első félévében. Az állami iparvállalatok általá­ban többet exportáltak, mint egy évvel korábban. Például gyulai kolbászból 804 mázsával, vágott baromfiból 120 tonnával, tájékoz­tató nyomtatványból 3 tonnával növelték a kiszállítás mennyisé­gét. Tojásból is növelték az export mennyiségét 485 ezer darabbal, bár e termékből 3 százalékkal ke­vesebbet termeltek. Kötöttáruból 18,4 százalékkal, hántolt rizsből 95,9 százalékkal csökkent a kül­kereskedelemnek átadott mennyi­ség. v Az állami ipar 1961. első félévi teljes termelése 15,4 százalékkal növekedett a múlt év azonos idő­szakához képest. A munkások lét­számát csupán 2,1 százalékkal nö­velték, így a termelés növekedését 84 százalékban a termelékenység emelésével biztosították. A terme­lékenység 12,7 százalékos növeke­dését jelentős mértékben segítet­ték elő a műszaki intézkedések, a jobb munkaszervezés, valamint az elavult munkanormák rendezése. Május hónapban az átlagos telje­sítmény százaléka 103,3 volt. A munkások havi átlagkerese­te nem csökkent; például június ban, amikor a teljesítménybérben dolgozók nagy része rendezett nor. mával dolgozott — a miniszterin mi iparban 0,4 százalékkal, a ta­nácsi iparban 1,1 százalékkal volt több a munkások keresete, mint 1960. júniusában. A megye szocialista iparában az első félévi tervelőirányzatokat egy-két vállalat kivételével nem teljesítették maradéktalanul. A tervezett mennyiségnél kevesebbet termeltek a minisztériumi iparban nyers téglából, forgácsoló szer­számokból, kötöttáruból, fonott termékből, hántolt rizsből, a ta­nácsi iparban: kályhából, kenyér­ből, péksüteményből, húsból, a szövetkezeti iparban: ruhaipari és bútoripari termékekből. A terv szerinti termelést gátolta részben a szükséges alapanyag hi­ánya vagy annak nem megfelelő minősége, részben az állásidők nö­vekedése, egyes beruházások üzembehelyezésének elhúzódása, és a kedvezőtlen időjárás (építő­anyagipar). A tanácsi ipar (élelmiszeripar nélkül) az I. félévi teljes termelési tervét 100,2 százalékra teljesítette. A tervezettnél például égetett tég­lából 9,7 százalékkal, ruhaipari termékekből 55,0, bútorból 18,1 százalékkal termeltek többet. Termelési tervét azonban nem tel­jesítette például: a Békéscsabai Vasipari Vállalat, az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat, a Gyulai Kötőiparí Vállalat, ugyan­akkor a tervezettnél több mun­kást foglalkoztattak. Főként en­nek a következménye, hogy a ta­nácsi ipar (élelmiszeripar nélkül) a kismértékű termelési terv túltel­jesítés mellett 3,4 százalékkal nö­velte a tervezett létszámot; így az előirányzottnál 3,1 százalékkal alacsonyabb termelékenységet ér­tek el. A szövetkezeti ipar a fontosabb tervfeladatokat az első félévben nem teljesítette. A teljes termelési érték 95,9 százalékos teljesítését nagymértékben befolyásolta a ru­haipari termelés, valamint a bú- tortermelés lemaradása. A bútor- gyártás a tervlemaradás ellenére növekedett az előző év azonos időszakához képest. Például háló­szobabútorból 268 garnitúrával, kombinált szekrényből 258 darab­bal gyártottak többet. A szövetkezeti ipar az első fél­évi tervében több mint két és fél­szeresére kívánta növelni a lakos­sági javítás-szolgáltatást. Ezzel szemben a teljesítés csaknem azo nos volt a múlt év azonos idősza­kának értékével, és a tervezettnél 60 százalékkal kevesebb. Míg a múlt év első felében a lakossági javítás értéke a termelési érték­nek 5,8 százalékát, addig ez év el­ső felében csupán 5,3 százalékát képezte. zett, 1,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában; féléves saját építőipari termelési tervét azonban nem teljesítette. Egyedül a Békés megyei Villany­szerelési Vállalat teljesítette fél­évi tervét. Az állami építőiparban a ter­melés növelését teljes egészében a termelékenység emelésével érték el, A termelékenység 15,2 száza­lékkal növekedett a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva. A ta­nácsi építőiparban a tervezett termelékenységet túlteljesítették, azonban a múlt évhez viszonyítva csökkent 3,3 százalékkal. Az építőipari munkások havi átlagkeresete 2,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tervezett, az 1960. I. félévit viszont 0,9 száza­lékkal túlhaladta. Az állami épí­tőiparban a 100 ezer forint feletti építményekből kevesebbet kezd­tek meg, de többet adtak át, mint a múlt év első felében. A szövetkezeti építőipar 23,3 millió forint építési-szerelési munkát végzett, 3,9 millió forint­tal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A termelési tervét 4,3 százalékkal túlteljesítette. A termelékenység a múlt év azonos időszakához viszonyítva 23,1 szá­zalékkal emelkedett, de a terme­lők átlagkeresete 9,5 százalékkal csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) Izgatottság és elkeseredés Bonnban az NDK kormányának jogos Nővédelmi intézkedései miatt Bonn (MTI) Borinban csaknem hisztérikus hangulatot keltettek a Német De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának intézkedései, ame­lyekkel gátat emelt a nyugat­berlini támaszpont felhasználásá­val folytatott embercsempészés és felforgató tevékenység útjába. A bonni vezetők egész vasárnap lázasan tanácskoztak. Izgatottsá­guknak az a magyarázata, hogy az NDK Minisztertanácsának határo­zata Berlin szocialista övezetének biztonsága érdekében teendő in­tézkedésekről igen fontosnak tar­tott fegyvert csavart ki a kezük­ből. A bonni körök az elmúlt hetek­ben különösen felfokozták az em­bercsempészést, és a nyugatnémet lapok már fennhéjázva cikkeztek arról, hogy ezzel a tevékenységgel „a csőd szélére juttatják” a Né­met Demokratikus Köztársaságot. A bonni kormány vezetői elke­seredésükben, hogy a fegyvert ki­ütötték a kezükből, a nyugati ha­talmakhoz fordulnak, hogy hozza­nak „megtorló intézkedéseket”. Adenauer kancellár ma kijelen­tette: „Szövetségeseinkkel együtt megtesszük a szükséges ellenin­tézkedéseket”. Diplomáciai megfi­gyelőknek feltűnt, hogy a kancel­lár sietett elébevágni szövetsége­sei hivatalos állásfoglalásának. Pedig — ahogy a DP A nyugatné­met hírügynökség jelenti — az el­ső kommentárok a nyugati és a semleges országokban egyaránt arra a végkövetkeztetésre jutnak: ezután még sürgősebb leülni a tárgyalóasztalhoz. Megfigyelők szerint jogos az a gyanú, hogy a kancellár elhatá­rozott tényként állítva be az „ellenrendszabályokat”, már jó előre meg akarja kötni Bonn szö­vetségeseinek a kezét, majd presz- tizsokokra hivatkozva rá akarja kényszeríteni őket az emlegetett rendszabályok megtételére. Bonn igyekszik bevágni a tár­gyalások ajtaját és minél inkább kiélezni a helyzetet. (MTI) Argentínában letartóztatták a pénteki államcsíny részvevőit Buenos Aires Ramon Amado Abrahim, az ar­gentin légierő minisztere szomba­ton benyújtotta lemondását Fron- dizi elnöknek, aki a lemondást még nem fogadta el. Jól értesült körök szerint a miniszter azért ha­tározta el magát erre a lépésre, mert a pénteken kudarccal vég­ződött államcsínykísérlet egyik ve­zetője a légierő magasrangú tiszt­je volt. Szombaton a késő esti órákban az argentin hadügyminisztérium bejelentette, hogy letartóztattak 5 tisztet és 117 katonát, akik részt vettek a pénteki államcsínykisér- letben. A közlés szerint az össze­esküvést Hilario Maldonado, a lé­gierők egyik magasrangú tisztje vezette. A letartóztatásban lévő­ket „illetékes bíróságaik” elé állít­ják — hangoztatja a közlemény. (MTI) Építőipar Az állami építőipar 1961. első felévében 79,1 millió forint érté­kű építési-szerelési munkát vég­Hidroglóbusz Gyomán A napokban Gyoma új színfolttal lett gazdagabb. A Damjanich téren felállították a hidroglóbuszt. A 3C méter magas, 25 tonnás vasszerkezet a környékbeli lakosság ivóvízellátását könnyíti meg. A köz­ségi tanács több mint félmillió forintot fordított a hidroglóbusz üzembeMeluezésére. (Juhos Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents