Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-05 / 183. szám
1961. augusztus 5., szombat NÉPÚJSÁG 3 MADE IN HUNGARY Az elmúlt napok egyikén alkalmunk volt elbeszélgetni messzi földről jött magyar ipari szakmunkásokkal. Brazíliában dolgoztak, ahol egy Magyarországról exportált gépegység szerelését végezték el. Elmondták, hogy ott, túl a tengeren is nagyon jól ismerik a magyar ipar termékeit és nagyon megbecsülik vonatainkat, gépeinket, előttük a „Made in Hungary” felirat már eleve kifogástalan minőségű árucikket jelent. Az itthon lévők számára nem kis öröm ilyen elismeréseket hallani. Mert nemcsak Brazíliába jutott el a magyar ipar hírneve, hanem szerte a világba — talán nincs is egyetlen ország sem a földgolyón, ahová termékeink — leginkább közvetlenül, de közvetve is — ei ne jutnának. Magyar szakemberek dolgoznak Egyiptomban, a Közel-Kelet számos más országában, azután Ázsia különböző országaiban, elsősorban a népi demokráciákban. Hollandiában súlyos pénzeket fizetnek ki a remekbe szabott magyar stílbútorokért. Angliában, Franciaországban, Belgiumban, s még egy sor országban konzerviparunk nevezetes; hosszú, végeláthatatlan polcokat töltenének meg azok a külföldről érkezett elismerő és köszönő levelek, megrendelések, amelyek a magyar műszeripar, híradás- technikai ipar jó hírnevét húzzák alá. Az export jelentős tényezője népgazdasági tevékenységünknek. Nem véletlen, hogy népi kormányzatunk előtérbe állította — mindig is hangsúlyozottan tárgyalta — exportunk növelésének lehetőségeit, a fokozott export-minőséget, a külföldi eladásra szánt árucikkek választékának bővítését. Örömmel állapíthatjuk meg: a magyar ipar jól megállja a helyét a nemzetközi piacokon, olyan külkereskedelmi szerződéseink vannak, amelyeket — a kölcsönösség alapján — teljesíteni tudunk, s megvalósításuk előnyt jelent számunkra is. Az export, ezzel együtt a magyar ipar világhírnevének öregbítése azonban nem külkereskedelmi szerveinken, megkötött és megkötendő szerződéseinken múlik. Leginkább azon múlik: üzemeink, gyáraink, gazdaságaink és szövetkezeteink hogyan állítják elő, milyen minőségben és mennyiségben készítik el azokat a cikkeket, amelyek számára a külföld piacot jelent, amelyek iránt a külföld érdeklődik. Az exportra termelést, a fokozott minőséget és mennyiséget, a választék bővítését népi államunk sokféle intézkedése ösztönzi; mindenki számára — aki ezen a területen dolgozik -7 fontos, hogy tudása, szakismerete legjavát nyújtsa a munkapadok mellett, a munkahelyeken. A magyar ipar, a magyar termékek hírneve — örömmel ismételhetjük meg ezt — világméretekben nagy. Készítményeink — közülük sok veretlenül — megállják helyükét a legmagasabb igényű külföldi vásárló előtt is. S jó hírünk a világban — terveinket megvalósítva — tovább terjed, a „Made in Hungary” feliratnak egyre nő a tisztessége, becsülete. (—r) 3 forinttal csökkentették a hizlalást önköltséget A Zsadányi Állami Gazdaságban az idei első félévben számottevő eredményt értek el a sertések önköltségének csökkentésében. Amíg korábban 7,40 kiló abraktól gyarapodtak egy kilogrammot a süldők, addig a második negyedévben már 4,5 kiló abrak feltakarmányozása hozott egy kiló súly- gyarapodást. A malacnevelésben kastély elébe. Ott a tisztás közepén feküdjetek le. Amíg oda nem jövünk, ne csináljatok semmit, de figyeljetek mindenre. Totyakék négykor találkoznak. — Igaz — szól Kovács — én is láttam, hogy négyet intett, de... nem biztos, hogy odamennek a kastélyhoz. — Látod erre nem is gondoltam — mondja Laci —, de nem is érdekes, mert mi hárman megtudjuk Tücsöktől a találkozó helyét és ha nem ott lenne, értesítünk titeket. — Az jó lesz, de igyekezzetek, mert az az érzésem, hogy Totyak erősítéssel jön. — Erősítéssel? Hát az rájuk férne, mert nagyon zilált a seregük — mondja Laci elgondolkozva. No, szervusztok. Siessünk haza, mert a mai nap még nehéz lesz. — A párducok megoldottak mér ennél nehezebb feladatot is — kiált vissza Kovács. Laci csak a kezével int, hogy tudomásul vette az önbizalmat. A két fiú megszaporázza lépéseit. Egy ideig' hallgatagon mennek. Sanyi szólal meg előbb. — Te Laci! Ugye... még helyrehozhatok mindent? _Ügy látom, már meg is kezdt ed. — ? __ Hát két ötöst is szereztél ma az egy kiló élősúlyra jutó önköltséget csaknem 10 forinttal tudták csökkenteni, a hizlalás önköltségét pedig a kilónkénti 15,45 forintról 12,33 forintra szorították. A sertéstenyésztés önköltségének kedvező alakulását nagyban elősegítette az a lucernapépesítő-gép, amelyet a második negyedévtől üzemeltetnek. — veri hátba Laci barátságosan a pajtását. Sanyi megkönnyebbülten elneveti magát. — Pedig... hidd el, nem szeretem a földrajzot, és tudod, hogy csak reggel vettem át az iskolában. — És a számtant? Azt sem szereted? — Hát... olyan nagyon azt sem... de az nem volt nehéz. — Ha nem szereted, Sanyi, akkor is meg kell tanulnod. Ügy, mint ma. Csakhogy nem reggel. Laciékhoz érve, az ajtóban megállnak egy pillanatra. — Te jössz előbb — vagy menjek érted? — kérdezi Laci. — Jövök én. Háromnegyed háromra itt leszek. Ebben a percben erős, éles kop- panás hallatszik a deszkakapun, és egy kavics pattan a lábaik elé. — Csúzli — szól Sanyi. Valaki idelőtt. — Honnan jöhetett? — néz szét Laci is. Majd gyorsan szól — gyere csak be, majd a kapurésen figyelünk. — Ez Totyak lesz... — szólal meg Sanyi, mikor a kapu mögött elhelyezkednek. Laci ránéz. Elkísérlek hazáig. — Nem, nem kell... El merek én menni. — Elkísérlek! — Laci hangja olyan határozott, hogy Sanyi nem ellenkezik tovább. — Jó. Nem bánom. (Folytatjuk) Uj, termelékenyebb módszerrel áztatják a kendert Sarkadon vastagságú réteg is keletkezik, te* Egy igen érdekes hír nyomán indultam el a Sarkadi Kendergyárba. Korábban közöltük már lapunkban, hogy a Dél-magyaror- szági Rostkikészítő Vállalatnál az idei kendertermés feldolgozását új módszerrel gyorsítják. A vállalat sarkadi üzemében már elkészült az első új berendezés a kender úgynevezett levegőztetése® áztatá- sára. Az áztató medencében összesen 5 ezer méter perforált műanyagcsövet helyeztek el, ezeken keresztül levegőt fuvatnak a vízbe. A levegő az eddiginél kedvezőbb körülményeket teremt a kenderrostok szétválasztását előidéző baktériumok szaporodásához. A baktériumok így gyorsabban felemésztik a rostokat összekötő, úgynevezett pektinanyagoikat, tehát kevesebb idő elegendő az áztatás- hoz. Az új módszer azt eredményezi, hogy a gyár az eddigi 45 ezer mázsa helyett 60 ezer mázsa kendert tud majd feldolgozni évente. befúvó berendezés a csöveken keresztül 60 Celsius fokos meleg levegőt juttat be. Ezzel lényegében megelevenedik a baktériumok „munkája”, meggyorsul az egész áztatási folyamat. Az előzetes számítások szerint minden mázsa rostnál száz forinttal csökken az önköltség, mert a gyárban az idén az új eljárás alkalmazásával mintegy 15 ezer mázsával több kendert dolgozhatnak fel, mint tavaly. Így jobban ki tudják használni a gyár kapacitását. S ez azért is nagyon fontos, mert jó nyersanyag-ellátottság esetén a . vállalat telepei közül a sarkadi üzemben a legalacsonyabb az önköltség. Ezután tehát egész évben két műszakban dolgozhatnak. A tájékoztatás után elindultunk az áztatómedencékhez. A víz tükrén vastag habréteg látszott. — Ez a habréteg a meleg levegő hatására keletkezik — magyarázta Réti elvtárs. Ha éjjel nem fúj a szól, akkor 50—60 centiméter hat az áztatási folyamat ilyenkor sem szünetel. Az új áztatási módszer lényegében függetleníti ezt a munkát az időjárástól. S ez igen előnyös^ mert most már hét hónap alatt — minden valószínűség szerint — elegendő nyersanyagot tudnak biztosítani a feldolgozáshoz. A tér. méskilátások is biztatóak. A becslések szerint a gyár körzetében holdanként 30 mázsás átlagtermés válható. Az első szállítmányokat augusztus közepén várják. Ahogyan számolják, mintegy 65 ezer mázsa kenderkórót szállítanak majd a telepre az állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből. Lesz tehát bőven feldolgozni való. S most már az áztatás miatt sem fő a fejük a sarkadiaknak, hiszen néhány nappal ezelőtt megkezdték az új, termelékenyebb módszer alkalmazását. P. P. Ennyi a hír. A Sarkadi Kendergyárban eddig bizony nagyon sok gondot okozott, hogy a hét hónapig tartó áztatási idő alatt elegendő mennyiségű kórót készítsenek elő a f el dolgozáshoz. Ez a kísérlet nem mindig járt kellő sikerrel, pedig a gyár gépei és berendezései — hiszen az első ötéves terv idején épült ez a korszerű üzem — jóval több anyag feldolgozását is meggyőzték volna. Így, amikor fogytán volt a kóró, akkor az egész üzemben átcsoportosították a munkaerőt, gyakran a két műszakról áttértek az egyműszakos termelésre. Ezen az áldatlan állapoton változtat majd most ez az új áztatási módszer, amellyel kellő mennyiségű nyersanyagot tudnak a héthónapos áztatási idő alatt előkészíteni. Gazdag tartalommal jelent meg a Magyar Mezőgazdaság Lehetőleg érettségivel rendelkező fiúkat, lányokat Rysmdásztanulénak felvesz a Békési Nyomda Békéscsaba (xl A minap, amikor az üzemben jártam, Réti György gyárvezető igen sok érdekességet elmondott a levegőztetéses áztatásról. — Évek óta folynak a kísérletek a Délrost telepein, hogy a régi I áztató medencében miképpen lehetne az áztatást meggyorsítani. Nálunk is voltak ilyen kí- j sértetek. Már akkor azt tapasztal- ? tűk, hogy az új módszerrel 25—30 5 százalékkal termelékenyebb ez a ! munka. I Majd ezután elmondta, hogy a I vállalat mintegy 600 ezer forint I költséggel itt építette meg az első új aztatási módszerhez szükséges berendezéseket Augusztus 1-én már üzembe is helyezték. Az ötezer köbméter áztatótérbe a léglemét gazdag tartalommal jelent meg a mezőgazdasági szakemberek, de valamennyi termelőszövetkezeti gazda számára nélkülözhetetlen mezőgazda- sági szaklap, a Magyar Mezőgazdaság. A lap mellékleteiként rendszeresen Felhívás a földadófizetési kötelezettség teljesítésére A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya felhívja a földadófizetésre kötelezetteket, hogy a cséplés befejezése után az 1961. évi adófizetési kötelezettségüknek haladéktalanul tegyenek eleget A földadó július 1-én esedékes. Teljesítése állampolgári köHa a terményben fizetésre kötelezett földadó-tartozását önhibájából nem terményben egyenlíti ki, a q-ként 220 forintos búzaáron felül bírság címén földadóhátralékának minden búzakilogrammja után 1 forintot köteles fizetni. Emellett a behajtás költségei is terhelik. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya megjelenő termelőszövetkezeti tanács* adó ez alkalommal első oldalán arm ad feleletet, hogyan gondoskodjanak a termelőszövetkezetek az őszi vető-» magvakról. Emellett felsorakoztatja a kenyérgabonar-értékesítési szerződés előnyeit és ismerteti a legújabb jogszabályokat. A lap hasábjain többek között a túrkevei Vörös Csillag Tsz mezőgazdászának cikkét találják az olvasók a nyári talajmunka termésfokozó hatásáról, továbbá egy cikket az aprómagvak kombájnnal való betakarításáról, a bíborhere és a repce vetéséről, a silókukorica , fajtakísérletek szarvasi eredményeiről, a szénakészítés módszereiről, a szántóföldi öntözésről. De találnak az olvasók értékes cikkeket a gyors sertéshizlalásról, a malacok elhullósónak megakadályozásáról, és egy nagyon tanulságos írást az olcsó kukoricagóré építéséről.
