Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-05 / 183. szám
2 NÉPŰJSÁG 1961. augusztus 5., szombat A termelés pártellenfirzése a munkások érdeke A tavalyinál több iskolaköpeny, szövetruha, úttörő-öltözet Az 1961—1962-es tanévre a kereskedelem is tokozott gonddal készült fel. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a legfontosabb gyermekruházati cikkekből és tanszerekből kivétel nélkül többet rendeltek, mint az elmúlt évben. Az ipar a harmadik negyedévre a tavalyinál 170 százalékkal több iskolai köpenyt, 50 százalékkal több leányblúzt, 70 százalékkal több lányka- szövetruhát és 50 százalékkal több úttörőnadrágot gyártott. A boltok raktárain ezenkívül 15 százalékkal több tréningöltönyt és külön nadrágot is raktároznak. A szakemberek véleménye szerint — egy-két különleges mérettől eltekintve — minden korosztályú gyermek számára találnak a szülők iskolaruhát. A gyermekek őszi cipőellátásán is javított a kereskedelem. Főleg az igen keresett rámázott félcipőkből gyártottak többet a tavalyinál. Az évről évre sok gondot okozó tornacipő-ellátást úgy javították, hogy egyrészt a fokozott hazai termelésből, másrészt importból az elmúlt évinél 40 százalékkal több gyermekméretű tornacipőt szereztek be. A gyermekek őszi öltözködését az ipar és a kereskedelem az idén is fokozott gonddal irányítja. A konfekció-ruhák fazonjainak kiválasztásánál a célszerűséget tartották szem előtt, de sokat adtak arra is, hogy ezek a ruhák minél sikkesebbek, csinosabbak legyenek. Az iskolásleánykáknak a legcélszerűbb öltözet a szoknya és a blúz, esetleg a mellény, és fölé az iskolaköpeny. A fiúk öltözéke is az iskolához igazodik: előnyös a könnyű öltöny, a düftin ujjas és a „politechnikás” kabátka viseleté. (MTI) A békéscsabai máv forgalmi pártszervezet kommunistái a vonatkísérők oktatótermében gyülekeztek nemrégiben, ahol tag. gyűlésüket tartották. Első napirendi pontként O. B. vonatfékező fegyelmi ügyét tárgyalták. A vezetőség előadta, hogy O. B. erkölcsi magatartása és a munkához való viszonya nem kommunistához méltó volt; bántalmazta a feleségét és a munkahelyén sokszor ledttasodott állapotban dolgozott, egyszóval nem szocialista brigádtaghoz méltóan élt. A vezetőség és a tagság többször elbeszélgetett O. B.-veü. Egy időbért úgy is látszott, hogy visszatér a helyes útra, de ez csak színlelés volt, mert tovább folytatta a fent említetteket. A tanácskozás több mint egy óra hosszáig tárgyalta O. B. ügyét. A hozzászólások mélyen elítélték őt és javasolták a pártból való kizárását. Mielőtt a gyűlés szavazott volna, a vezetőség két levelet olvasott fel, egyiket az orosházi pártbizottság küldte, a másikat az orosházi MÁV-főnök. Mindkét levél O. B. botrányos életéről, munkájáról szólt, s alátámasztotta a tagság kizárási javaslatát. A taggyűlés ugyanakkor fölvetette az ajánlók, Kotta és Katona elvtársak felelősségét is. O. B. ajánlód annak idején megígérték, hogy töbPártunk VII. kongresszusának határozata előírja, hogy a párt- szervezetek jobban hangolják össze politikai és gazdasági irányító munkájukat. A párt szervezetei többet és szakszerűbben foglalkozzanak a termeléssel, tegyék hatékonyabbá a pártellenőrzést minden termelőüzemben. A határozat nyomán megyénkben a pártszervezetek felülvizsgálták a pártellenőrzés régebbi módszereit, mind nagyobb figyelmet fordítanak a termelő- munka ellenőrzésére, segítésére. Egyik-másik pártalapszervezetben azonban tapasztalatlanság, gyakorlatlanság következtében még mindig nem találták meg a pártellenőrzés leghatékonyabb módszereit. Egy-két helyen előfordul, hogy megfeledkeznek a politikai feladatokról, és egyoldalúan csak a gazdasági munka irányításával foglalkoznak. Ez utóbbi jelenségre utal az az eset is, mely egyik pártalapszervezetben történt: — Most a legfontosabb a gazdasági szervező- munka! — jelszó alatt a kilenc tagú pártvezetőség kétszer egymás után a gazdasági vezetők kilenc tagú kollektívájával együtt tartotta meg ülését. A pártvezetőség feloldotta a politikai vezetőtestületet a gazdasági vezetők kollektívájában. Az ülésen mindkét esetben elsősorban a gazdasági szervezőmunka részleteiről beszéltek, és jóformán nem is esett szó a politikai felvilágosító munkáról, az emberek neveléséről, a kommunisták feladatairól. Az ilyen gyakorlatnak a következménye, hogy a párt tagjai nem kapnak megbízatásokat, munka közben nem hallani felvilágosító szavukat. A politikai munka háttérbe szorul, a rejtett tartalékok továbbra is rejtve maradnak, és így tovább nem összehangolás történik, hanem egyoldalúság, a politikai ne- velőmunka rovására. A termelés pártellenőrzésének másik fogyatékossága, amikor megelégszenek egy-egy gazdasági vezető beszámoltatásával. Meghallgatják a sokszor egészen szűkszavú, száraz jelentéseket, s ezzel úgy gondolják, eleget is tettek a pártellenőrzés követelményeinek. Esetleg egy-két általános, már többször ismételt javaslattal bocsátják útjára a beszámoltatottat. Nsm Igényesek Nem vonnak le következtetéseket, nem mozgósítják az egész párt- alapszervezetet a fogyatékosságok megszüntetésére, nem ösztönöznek a rejtett tartalékok feltárására, új, hatékonyabb termelési módszerek kutatására. Mindkét esetben a termelés pártellenőrzésének helytelen értelmezéséről van szó. Az ilyen jelenségek arra figyelmeztetnek, hogy még többet szükséges foglalkozni e munka fejlesztésével, a tapasztalatok elterjesztésével. Nézzük csak, milyen feladatot adott a VII. kongresszus a pártszervezeteknek, amikor kimondta: tegyék hatékonyabbá a termelés pártellenőrzését. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek a termelés feladatainak, szükségleteinek megfelelően állandóan tájékozottaknak kell lenniük. hogy ml történik a termelés minden részlegén, hogy idejében feltárják a gazdaság vezetők hibáit, figyelmeztessenek ezekre a hibákra és téves intézkedésekre, bátor kritikát, önkritikát indítsanak meg, új, fejlettebb termelési módszerek bevezetésére ösztönözzenek. A gazdasági tevékenység hatékony pártellenőrzésének megvalósítása azt jelenti, hogy képesek vagyunk a mánál messzebb látni, előre tekinteni és minden pillanatban látjuk a termelés, a gazdaság fejlődésének távlatait. A helyesen megszervezett pártellenőrzés ereje és jelentősége abban rejlik, hogy a dolgozók aktívájának támogatására és kezdeményezésére támaszkodik. A párt- szervezet a gazdasági irányításhoz felhasználja a munkáskollektíva tapasztalatait és tudását, hogy ezzel állandóan javítsa a gazdaság irányításának rendszerét, fokozza a vezetőség munkaképességét. A pártszervezet a párteUenőr- zéssel még magasabbra emeli a munkások és vezetők termelői tevékenységét és megerősíti felelősségérzetüket. A Gyulai Harisnyagyárban például ezeknek az élveknek megfelelően szervezték meg és fejlesztik tovább a pártellenőrzést. Ebben az alapszervezetben a gazdasági vezetők beszámoltatása csupán egy része a pártellenőrző munkának, de még ennek is a legjobb formáját választották. Egy-egy osztályvezető beszámoltatását brigádvizsgálat előzi meg. A brigádban többek között részt vesz egy pártvezetőségi tag, kiváló dolgozó, egy-két szakember. A brigád tagjai beszélgetnek a munkásokkal. A pártvezetőségi ülésen aztán az osztályvezető beszámolója mellett tanulmányozzák a brigád jelentését fs, s a napirend. tárgyalására meghívnak a részlegből is egy-két munkást, akik szintén elmondják javaslataikat Mint említettem, ezek a tanácskozások a pártellenőrzésnek csak egy részét képezik. A fő erőt a munkásokkal való beszélgetésre, a határozatok végrehajtására fordítják. Ezen túl pedig nem szorítkoznak minden esetben arra, hogy a problémákat plénum előtt napirendként vitassák. A pártellenőrzést mindennapi feladatnak tartják. Nemrég történt, a pártvezetőségnek tudomására jutott, hogy a lángolóknál csaknem negyven munkásnál csökkent a teljesítmény. Brigádvizsgálatra és alapos beszámoltatásra nem volt idő. Azonnal cselekedni kellett. A pártvezetőségi ülésen csupán bejelentés formájában ismertették a helyzetet. Nyomban elhatározták, hogy beszélgetnek a munkásokkal a lemaradás okairól. A munkásnők egy csoportja arra hivatkozott, hogy most a befőzések idején, már fáradtan jönnek be dolgozni. Mások a nagy meleget okolták. Egyik fiatal munkás- asszony őszintén megmondta, hogy a melegben nem volt kedve dolgozni. Olyan vélemény is elhangzott, hogy egy-egy munkásnőnek indokolatlanul sűrűn változtatják beosztását, egyik gépről a másikra teszik, ezért csökkent a teljesítménye. A beszélgetések eredményeképpen már a harmadik napon 10—15 százalékkal növekedett a teljesítmény. A munkásnők megértették, hogy a terv teljesítése népgazdasági érdek, üzemi érdek, kihat az egész üzem eredményességi mutatóira, ezen keresztül a nyereség- részesedést is befolyásolja. Egyre több azoknak az eseteknek a száma, amikor a munkás'*: egymást figyelmeztetik, segítik, ha a munkában fogyatékosságot látnak. — Mi köze magának ehhez? Nem a maga borítékja bánja — ilyen válaszok is elhangzanak még többnyire fiatalok szájából, akik könnyelműen veszik a munkát. Az ilyen fiatalnak is megmagyarázzák, hogy a nyereségrészesedés nagysága az ő munkáján Is múlik és ez az egész üzem érdeke, tehát nemcsak az 5 borítékjáról van szó. A pártszervezet a termelés ellenőrzésében elsősorban az üzem régi munkásaira, a törzsgárdára támaszkodik, véleményeikét igénylik. Helyesen kapcsolják össze a felülről történő ellenőrzést az alul. ról jövő ellenőrzéssel. Bátran támaszkodnak a KISZ üzemi a la ps zer vezetőre. A fiatal munkások problémáit a pártvezetőség a KISZ elé viszi, s mint mondják, önállóságot adnak nekik ahhoz, hogy elsősorban ők foglalkozzanak a fiatalok nevelésével. E néhány példából is látható, hogy a termelés pártellenőrzése sokoldalú munka. A pártszervezetnek ez a tevékenysége politikai tisztánlátást, messzemenő példamutatást, magas szakmai képzettséget, a gazdasági vezetés kér. déseiben jártasságot követéi. Boda Zoltán kel. Szájában most is cigaretta fityeg, sveici sapkáját pedig még mélyebben húzta a szemére. Sanyi az őrs gyűrűjében megy. Mindannyian közrefogják. Ügy látszik, az egész őrs haza akarja kísérni. Kakukk előttük baktat pár méterrel. Totyakot figyeli. Amaz alig észrevehetően int valamit. Négy ujját mutatja fel úgy, mintha csak a cigarettáért nyúlt volna az agyaraihoz. Laci Kakukkot figyeli, aki észrevehetően bólint a fejével. Tehát négy órakor — gondolja Laci — sürgős lett egyszerre az utazás. Tücsöknek is négyet int, ugyanúgy, mint az előbb. Tücsök oldalba böki a mellette haladó Zsírost, de az nem néz Totyak felé, hanem hátra pillant, oda, ahol Sanyiék csoportja igyekszik utánuk. Laci odaszól hozzá, úgy, hogy áthallatsszon az utca túlsó oldalára is. — Ott a főnököd Zsíros, észre sem veszed? Zsíros előrekapja a fejét. Totyak pedig gyilkos pillantásokat küld az őrs felé. Nyilván Sanyinak bőven szánt belőle. Lassan szétszéled az osztály. Csak az őrs halad együtt kitartóan. Amikor elérnek az utca sarkáig, Laci megszólal. — Most mór elmehettek. Ne felejtsétek el. Mi hárman Tücsökhöz megyünk háromra, ti pedig a Taggyűlés a békéscsabai MÄV forgalmisták pártszervezetében bet foglalkoznak O. B.-vel, ez azonban csali ígéret maradt, mert nem tudták elejét venni ajánlottuk rossz útra térésének. A tanácskozás második napirendi pontjaként A szervezeti szabályzatból adódó feladataink címmel Vadász edvtára tartott tájékoztatót. Többek között javasolta: alakítsanak oktatási bizottságot. Javaslatát egyhangúlag elfogadták. A napirendi pontokhoz sokan hozzászóltak. Pál elvtárs elmondotta: O. B. ügye tanulságából okulva fokozottabb felelősséggel szükséges nevelni párttágjelőlijeinket. Az üzemnek 10,1 százaléka párttag. Ez jónak mutatkozik. De nem kielégítő az üzemben a kommunisták megoszlása. Molnár elvtárs arról beszélt, hogy 250 ezer vagon kendert kell szállítaná a megyén belül két kendergyár részére. A Romániába járó eivtár- safona is igen nagy feladat hárul a nagy őszi forgalomban. Ezenkívül nagy mennyiségű cukorrépát, gabonát stb. kell rendeltetési helyére eljuttatnunk. Bízom azonban abban — mondotta, hogy ezeket a feladatokat a kommunisták példa- mutatása alapján végre tudjuk hajtani, mint ezt tettük az első félévben. Borbíró Lajos (19) — Mi? Mit beszélsz? — dadog Kakukk. — Azt kérdeztem, utaztok-e ma? — Ki? Hova? Mi nem akarunk utazni sehova — áll fél Kakukk izgatottan. — Nem? Akkor miért volt az a nagy készülődés? — Milyen?... — Ne add a bambát. Tudunk mindent. El akartok szökni. — Há... há... há... — Háp? háp? Mi az, kacsa lett belőled, hogy hápogsz? — Ti voltatok -azok... Az este... a szellemek. — Nem! A sánta gróf volt. Élvezet volt nézni, hogy reszkettetek a vezéretekkel együtt. — Sanyi árult el — ugrik fel Kakukk. Tudom, hogy Sanyi árult el! — Rosszul tudod. Ö csak becsületes volt és nem akart veletek 9 szökni. Mert nem „olyan”, mint ti.. — Majd megkapja a magáét!... — Te... Vigyázz!... Ha Sanyihoz nyúltok... — mondja Kovács fojtott hangon — megismeritek a Párduc-őrsöt. — Majd lesz az az őrs gyengébb is! — Eddig csak erősödött. Ott nem rablólovagok vannak, hanem úttörők. Azoknak nem verődik össze a térdük egy kis „szellemeskedésre” mint a tietek. — Én nagyon féltem — szólal meg az eddig hallgatag Zsíros. A csengő elnyomja Kakukk hangját. — Délután lesz még egykét szavunk egymáshoz — szól és eltűnik a tantermekbe igyekvő gyermekseregben. Jól sejtették. Totyak egy órakor csakugyan ott volt az iskola előtt, csakhogy „biztos” távolságban. Az utca túlsó oldalán állt. Hanyagul egy fának támaszkodva, szokása szerint zsebredugott kezek-
