Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
1961. augusztus 26., szombat NÉPŰJSÁG 5 Költözik a Balaton? A Népszabadság augusztus 24-i számának 7. oldalán furcsa hirdetés hökkentett meg. Azt mondja a szöveg: „Nyárutó legszebb a Balatonnál”, majd a továbbiakban a balatoni moteleket reklámozza. Az egészet a gyönyörű magyar tenger klisérajza egészíti ki, amelyen pontok jelzik a legkiesebb és legismertebb üdülőtelepeket, s mindegyik pont mellett a község neve olvasható. S engem ezek a felírások hökkentettek meg! Mert a nyájas üdülni vágyó dolgozó hiába keresi e térképen pl. a tihanyi félszigettől sré-vizavé a somogyi parton Siófokot, mert ott Fonyódot találja, Siófok viszont a térképrajzoló jóvoltából Fonyódra költözött. De van ám ezen a csodálatos térképen ennél viccesebb is. Az eddig érvényben volt hivatalos térképek szerint ugyanis Keszthely a Balaton déli, Kenese pedig az északi csücskén foglal helyet. A szóban lévő térképen ezek is helyet cseréltek. Ugyan mit akadékoskodom, mondhatná bárki, csücsök az csücsök! Különben is gagarini és tyitovi időket élünk, mit számít az a vacak 70 kilométer?! De már engedelmet kérqk, nem csupán a fentiekről Van szó. Annyi ezen a térképen az efféle helycsere, mint egy iramos futballmeccsen. Így például Lelle és Boglár rövid körömpasz- szal szintén helyet cserélt. Balatonakali és Balatonalmádi — megkerülve a mezőny fölé emelkedő tihanyi kolostor tornyainak éberségét — ugyancsak imigyen cselekedett. Még hajmeresztőbb Földvár és Füred helycseréje, ezek ráadásul partot is cseréltek, pedig mindkettőt közvetlen közelről figyeli Tihany. Igaz, hogy az utóbbi is a félszigetről a partvonalra húzódott vissza... Te jó ég! Valóságos népvándorlás! Árpád vezér egy évezreddel ezelőtt ide jött törzsei vei és letelepedett, punktum! De itt iszonyú nyüzsgés folyik a Balaton körül. Üdülőtelepek Grand Prix-e a nagy tó körül! Itt van például Balatonszentgyörgy. Megunta Somogyot és helyet cserélt a Veszprém megyei Balatongyörökkel. Balatonszárszónak Szigli- get tetszett meg, s a számos példán felbuzdulva, ők is helyet cseréltek... Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hát tulajdonképpen egyik sem maradt a helyén? Mi lesz veled, jámbor üdülni vágyó, ha e térkép alapján határozod meg balatoni utazásod végcélját? De semmi kétségbeesés! Badacsonytomaj — eddig még megnyugtatóan ki nem derített okból — a helyén maradt. Azaz, hogy mégse’! Az elveihez konokul ragaszkodó térképrajzoló ugyanis e szép helyet így jelölte meg: „B.tokaj”. Hm, hát már a Toka j-H egy alja is a magyar tengerrel kacérkodik? Ebből még tenger-sok baj lehet... Képzeljék csak el, hogy pl. Badacsonyban lehúzok egy lityi kéknyelűt, utána csak néhány kilométert kell kúsznom, máris „B.tokaj”-ban vagyok, s vedelhetem a tokaji aszút... Ez aztán összkomfort! De nicsak! Alig hiszek a szememnek. A felsorolt tizenhét község közül Zamárdi csakugyan a helyén maradt! Micsoda csökönyös falu! Semmi közösségi érzés, semmi szolidaritás! Térképrajzolónk azonban megbosszulta ezt, mert egy kissé átkeresztelte. Így lett Za- márdiból „Szamárdi”. ...Bár az sincs kizárva, hogy ez utóbbit a falu-költöztetésben jártas, de a földrajztudományban kevéssé tájékozott rajzoló saját névaláírásának szánta... km Érettségizett fiatalokat villanyszerelő ipari tanulónak felveszünk Jelentkezni lehet: Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat személyzeti osztályán. Békéscsaba, Micsurin utca 10—12. 47234 Paprikavelő télire Kímélő (diétás) ételek A paprikát megtisztítjuk száraiktól és magházaiktól, majd jól megmossuk és lecsurgatjuk róla a vizet. Ha ezzel elkészültünk, a paprika húsos részét ledaráljuk és egy centiméter magasságban szépen elsimítva egy részt beleteszünk az üvegbe. Egy sor (elég vastagon) sót hintünk rá. Ezután ismét paprika, majd só következik mindaddig, amíg az üveg meg nem telt. Végül hártyapapírral lekötjük és máris mehet az éléskamrába. Az egyes kímélő ételeiket természetszerűen a betegség mivolta szabja meg, az orvos azokat rendszerint előírja, és ezért felsorolásuk felesleges. Mi arra szorítkozunk, hogy néhány (az orvos által előírt) étel készítési módját ismertessük. A magas vérnyomású beteg részére Az egyik általános érvényű szabály az, hogy a magas vérnyomású vagy szívbetegeknek rendszerint sószegény, vagy éppen sótlan étrendet rendel az orvos. Ebbe nehezen nyugszik bele G beteg, főleg azért, mert olyan ételekkel táplálkozik, amelyeknél a sós ízre feltétlen igénye van. A következő ételek kevés sóval vagy éppen só nélkül is élvezhetők: paradicsom minden formában, tökfőzelék, gyümölcsízzel vagy dióval, vagy mákkal rakott tej bemetélt, tejbe rizs, tejbedara: ezekből készült felfújt, császármorzsa, alma bundában, stíriai metélt, túrós tészták; sajtos makaróni vagy rizs, almás rétes, gyümölcslevesek, sonkás kocka, ma jonézes burgonyasaláta, francia saláta* kaszinótojás, kompótok, gyümölcslevek, vajas, sajtos kenyér, gyümölcs és még számos más. Hogyan kell helyesen fésülködni? % Furcsa dolog, hogy a mindennapi hajápolás első feladatának a fésülködést jelöljük meg. Hiszen természetes, hogy kócosán, úgy, ahogy az ágyból felkei valaki, nem mehet emberek közé, még akkor sem, ha beköti a fejét. A fésülködés azonban nemcsak a haj rendbehozatalának és a frizura elkészítésének a módja, hanem a fejbőr és a haj ápolásának is egyik eszköze. A gondos fésülés szétbontja az összecsomósodott, éjszaka egy bizonyos fokig összetapadt hajat és ezzel biztosítja természetes szellőzését. A fésű sohase sértse a fejbőrt, tehát fémfésűt semmilyen körülmények között ne használjunk. A műanyag- vagy szarufésű fogai ne legyenek élesek és hegyesek. A fogak sűrűsége alkalmazkodjon az egyéni hajsűrűséghez és göndörségéhez. A fésülködést könnyebb ritkafogú, úgynevezett bontófésűvel elkezdeni, és csak miután a szálakat szétválasztottuk, folytassuk a fésülködést sűrű fésűvel. Általában nagyon hosszú hajnál a sűrű fésű óhatatlanul tépi a hajat vagy a fésű foga törik ki! Márpedig a foghíjas fésű csúnya látvány és nem is fésül. A fésülködés természeténél fogva reggeli művelet, amikor minden dolgozó ember hajlamos a sietésre. Márpedig, ha valaki a fésülködést rendszeresen elsieti, helyrehozhatatlan károkat okozhat hajának. Az erőszak időnyereséget, de hajveszteséget is jelent. A bontófésűvel óvatosan, nem nagy erővel, kis mozdulatokkal, hosszú és félhosszú hajnál a szálak szabad végén kell kibontani vagy lassan egyre inkább közeledni a haj töve felé. Hövid hajnál mindegy, hogy hol kezdjük a bontást. A kibontott hajat azután a frizurának megfelelően hullámokba rendezzük. Reggel nem érünk rá a haj szépségével annyit törődni, amennyit az megérdemelne. Pedig a haj fényét és selymességét csak a gondos kikefélés adja meg. Ezért este keféljük hajunkat, így a napközben rászállott és összegyülemlett port is eltávolítjuk. A kefélés nem árt a frizurának, nem veszi ki a hullámokat,. A helyes fésülés és kefélés a fejbőr vérkeringését is élénkíti, az enyhe húzás jót tesz a haj növekedésének és az elhalt, meglazult hajszálakat eltávolítja. A fésű és a kefe csak akkor felelhet meg feladatának, ha fogai, illetőleg szálai tiszták. Tökfőzelék (sótlan). A megtisztított tököt főzzük meg forró vízben, majd rántsuk be. Tejjel feleresztve, folytonos keverés közben főzzük péppé. Tálaláskor egy kis tejjel elkevert tojás- sárgáját tegyünk hozzá, és cukorral; citromlével vagy citrompótlóval ízesítsük, Cukorbetegek részére Becsinált gomba. Sampinyon vagy vargánya gombát petrezselyem zöldjével vajon megpárolunik. 1 deciliter tejből, egy tojás sárgájából és egy csapott kávéskanálnyi lisztből mártást készítünk:, sózva citromlével vagy citrompótlóval Ízesítjük, ha felforrt, a gombára öntve tálaljuk. Káposztás felfújt. Egy fej káposztát meggyalulva, sóval megfonnyasztunk* kifacsarjuk és apróra vágott szalonnán megpároljuk. Kihűtjük. Két evőkanál tejfölt, két tojás sárgáját és habját összekeverjük a káposztával, kikent formában, középmeleg sütőben meg-* sütjük. Sajtos felfújt. 6 dekagramm vajat, 13 dekagramm reszelt sajtot habosra keverünk. Ehhez hozzáadunk 3 deciliter tejfelt, 4 tojás sárgáját és fehérjének habját, és egy kevés sót. Jól elkeverjük, és puding formába tesszük. Vízzel telt lábasra állítva 45 percig főzzük* majd forrón tálaljuk. Csokoládétorta. 15 dekagramm tisztított és darált mandulát, 8 tojás habját (akkor készítsük, amikor összegyűlt néhány tojás fehérje), és szaharinnal édesített 8 dekagramm kakaót összekeverünk. Sütőbádogbain két részben megsütjük, diabetikusán elkészített gyümölcsízzel vagy szaharinnal édesített tejszínhabbal megtöltjük, illetve vonjuk be a tetejét. T ASSZONYOK AZ ESZPRESSZÓBAN IX ödös őszi délután volt. Olyan ^ borongás, hűvös esőre álló, amitől az emberben csak a szomorú gondolatok ébrednek fel. A ,,Kati eszpresszó” egyik sarkában két asszony ült. Több vendég nemigen volt Ha egy-egy be is tévedt, fogyasztott fizetett, ment tovább. Csak a két asszony tartott ki. A pincér az időtől álmosain odia-oda- pillantott, de látva, hogy most rá nincs szükség — nagyon érdekes dolgokról beszélgettek —, nem zavarta őket. Főleg az egyik beszélt. A másik csak néha zavarta azt meg egy-egy kérdéssel, vagy éppen csak egy szóval. Aztán hallgatta tovább a beszélőt — Szerettem én mindig a húgomat, nem is volt köztünk ellenségeskedés, veszekedés soha. Ö szebb volt nálam, de én annyival tanultabb voltam, amennyivel őszebb így aztán valahogy kiegyenlítődtünk. Talán soha nem is lett volna közöttünk vita, ha férfiak nem volnának. De ennél a pontnál — amint odajutottunk, hogy udvarlónk lehetett — felborult köztünk a békesség. Ha a húgomnak megtetszett egy fiú, az biztos nekem kezdett el udvarolni, mondván, hogy neki nem elég, ha egy nő szén, művelt is legyen az. Ha az én szemem akadt meg va_ lakin, az biztos a húgom udvarlója lett, mert annál meg csak a szépség volt fontos. így ment ez mindig, és mi egymásra haragudtunk, mert nem a sors különös tréfáját láttuk a dologban, hanem én a húgomat, ő pedig engem vádolt „csábítással”. A ztán én mégis férjhez men” tem. Jött egy férfi, akit megszerettem és akinek ón is megtetszettem. Akkor a húgommal megöleltük egymást, és köny_ nyék közt kinevettük a múlt bohóságait. Azt hittük, hogy köztünk minden lezáródott, ami ellentétek, re adhat okot. Én mint fiatalasszony, nagyon boldog voltam. Ahogy szokták mondani: férjem tenyerén hordozott. Múlt az idő, született egy szép kislányunk is. Nagy boldogság volt, de nagy gond is. A munka, a háztartás és a gyerek mellett egyre kevesebb idő jutott a férjemre, magamra még kevesebb. Már nem tudtam minden nap friss blúzban járni, a fodrászhoz is ritkábban jutottam el, mint addig. Férjem pedig egyre többet ment el egyedül otthonról. Előbb csak TV-t nézni, aztán egy-egy moziba, majd mind sűrűbben találkozott össze a „haverokkal”. Ezek a találkozások éjfélnél előbb soha nem értek véget A másik asszony, aki eddig csak érdeklődéssel figyelt, most tette az első megjegyzést. Ez is csak egy „igen” volt, de ezt olyan bóloga- tás kísérte, ami azt mondta, „ismerjük az ilyet”. A ztán figyelő tekintetét ismét ” a beszélőre emelte. Az folytatta: — Ekkor kértem meg a húgomat, hogy ha teheti, jöjjön át hozzám naponta, segítsen egy kicsit sok elfoglaltságomiban. Húgom jó testvér volt. Eljött minden nap. Hol ezt, hol azt csinált, sokat segített rajtam. De — amire nekem nem volt időm — ő hetenként járt fodrászhoz, mindig friss, habos ruhákban járt, ezért néha egy kicsit irigyen néztem rá. Azonban hamar megvígasztalód- tam: hiszen ő a lány, nálam az ilyesmi már nem fontos. Pedig, ha akkor nem így gondolkozom, ma talán vidámabb dolgokról mesélhetnék. A figyelmes hallgató újra meg”1 szólalt, de most sem vált bőbeszédűvé. — Nacsak? — ezzel azt kérdezte „miért, mi lett ebből?”' s hagyta társnőjét tovább beszélni. — Igen, igen. Most jön a java. Akkor este döbbentem rá, mikor a húgom nálunk vacsorázott. Férjem, mint „udvarias sógor” olyan bókokat mondott neki, hogy a kanál majd kiesett kezemből. — Hm! — így a hallgató. S míg az elbeszélő folytatta történetét, komoran bámult ki, a ködös délutánba. — Aztán már nap mint nap látnom kellett, hogy ragyog fel férjem szeme, ha a húgom jön, s hogy nekividámodik mindjárt. Olyankor soha nincs külön programja. Az elbeszélő szünetet tart, a hallgató kérdez: — És a húgod hogy viszonyult ehhez? — Meg vagyok győződve, hogy férjem nem érdekli mint férfi, de bohó gyerek, játéknak vesz mindent, és amellett van benne egy kis öntudatlan kacérság. A két asszony elgondolkozik. ” Figyelik, hogy odakint megéred az eső. — Fel kell lázadnod! — szólal meg hirtelen az asszony, aki eddig jobbára csak hallgatott. — Hová gondolsz? Nem tudok én léirmát csinálni! —szólt ijedten a másik. — No, ne is úgy gondold! Ennek nagyon csendes lázadásnak kell lenni. — Hogy érted? — Egyszerű. Te nem Játsz, nem hallasz semmit. Csak megpróbálsz újra szép lenni. Mindig a lehető legszebb. Vegyél agy-két új ruhát, pihenj néha, hogy ne légy örökké fáradt. Kérd férjedet, hogy vigyen néha moziba — húgod vigyáz addig a kislányodra —, menj vele néha egy presszóba, és sokat beszélgess vele. Keress témát, akármit, ami érdekli, aztán beszéltesd őt. Ügyes hallgató légy, és majd meglátod, nem marad el a hatás. A két asszony egymásra nézett. Szemükben már ott bujkált a mo. soly. Mert egy asszonynak nem sok kell. Elég, ha meglátja a lehetőségnek egy szikráját is. Attól már remény ébred benne, s már tudja, mit kell tennie. IX ifizették kávéjukat, és ők is 1 távoztak. A pincér egykedvűen utánuk nézett. Ezek is elmentek — gondolta —, csoda, hogy volt kedvük ebben a szomo- rító időben eddig is itt ülni. — s egyet ásított a most már végképp kiürült eszpresszóban. Gál Attiláné
