Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
4 N ép új s á a 1961. augusztus 26., szombat Az első csengetés előtt Reggel kinyitottam az ablakot, s a hűvös széllel együtt a léghuzat egy sárga levelet dobott be íróasztalomra. Ősz van, ha a naptár még nem is ezt jelzi, s néhány hét, majd élesen berreg fel az iskolacsengő. Kezdődik a tanítás. Van, akiinek már megszokott, de lesz olyan is, aki először veszi kis táskáját a hátára, s először indul el a számára ismeretlen iskola felé. Az üzletekben most sok a gyerekvásárló, most szerzik be a tankönyveket és ki tudná felsorolni, mi mindent. Gyermekruházati bolt A Szt. István téri gyermekruházati boltban erős naftalin illat és sok-sok vásárló a pult előtt. Egy idős asszony így szól az eladóhoz: — Az „omokámnak” kérek egy iskolaköpenyt. — Hány éves? — Most megy elsőbe. — Tessék... És az üzletet megkötik, a néni fizet és kis unokájának boldogan viszi, haza az első iskolaköpenyt. Lipták elvtárs, az üzlet helyettes vezetője tájékoztatása szerint hat és tizenhat éves korosztály számára, fekete klott-köpeny dupla fehér gallérral bő választékban áll a polcokon és a raktárban. — Melegítők vannak? — Már rengeteget eladtunk — most a 4-es, 5-ös szám hiányzik ugyan, de reméljük, hogy a jövő Ösztöndíjasok fogadása a városi tanácsnál Tegnap, augusztus 25-én ünnepélyesen fogadták a városi tanács helyiségében a város társadalmi ösztöndíjas egyetemista hallgatóit. A hallgatókat Orosz elvtárs, a városi tanács személyzeti osztályvezetője fogadta. Érdeklődött tanulmányi eredményükről, és további jó munkát kívánt. A fogadáson 15 ösztöndíjas vett részt. Azok közül többen a szegedi orvostudományi és a különböző műszaki egyetemek hallgatói. Katalógus mezőgazdasági épület-tervekről A Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalata termelőszövetkezeteknek ajánlott legújabb mezőgazdasági épülettervekről katalógust készített, hogy így segítséget nyújtson a megyék, a járások és a Nemzeti Bank illetékes szakembereinek az 1962. évi építkezési beruházások megtervezéséhez. A Minisztériumban adott tájékoztatás szerint a közeljövőben elkészül a katalógusok bővített — az egyes épületek anyagszükségletét, továbbá a legfontosabb műszaki és gazdaságossági mutatókat is tartalmazó — kiadása, az építkező termelő- szövetkezetek számára. (MTI) héten azokat is megkapjuk. Kapható nálunk tornacipő, sportöltöny és fiú kordbársony öltönyök. — Vajon a ruházati bolt mányi- tói gondoltak-e a palitechnikai oktatásban részt vevő tanulók ruhájára? — Igen, a fiúk és a lányok részére kapható aiz egybeszabott melles nadrág, amit az üzemben vagy a munkahelyen nagyszerűen tudnak használni. Papír és könyv A 49-es számú papírboltban az üzletvezető érdeklődésemre széttárja karját és elmondja, hogy áru bőven áll rendelkezésre, kár, hogy kicsi a raktáruk. — Nézzen szét, látja, hogy itt az üzlet közepén tároljuk a papírárut, bár a városi tanács már kiutalt számunkra egy raktárt, de a megyei tanács nem hagyta jóvá a határozatot. — ,Hogy készülteik fel az iskolai szezonra? — Osztályonként csomagoltuk a füzeteket a diákok részére, így gyorsabban megy a kiszolgálás, s éppen ezért tartunk nyitva reggel fél nyolc órától fél hétig egyfolytában. — Az elmúlt évben hiány volt rajztáblából. — Igen, de ebben az évben most' az is bőven kapható. Toll, tinta, minden bőven van. |‘ — Iskolatáska? — Tessék megnézni, az elsősök- j nek is, a nagyobb iskolásoknak isi nagyon szép és olcsó táskáink van, s nak. I A Sztálin úti könyvesboltban a pultot előrébb tolták, mert a pult mögött majdnem méteres magasságban csomagolásra várnak az új tankönyvek. — Minden könyvet itt leheti megvenni? — Az általános iskolák tanköny- ! veit már kiszállították az iskolák-’ hoz, azokat osztályonként osztják* szét. Itt csak a gimnáziumi tan-j könyvek kaphatók. — Vásárolják már a könyveket? j — Még nem nagyon, pedig jó j lenne, ha inkább most vennék j meg a könyveket, hogy a szeptem-j bér elsejei tumultust minél job-j ban elkerüljük. a Egy békési lakos kérdései, észrevételei A Vésztőről naponta 18.38 órakor induló kdsvonat Ludadon megáll és álldogál jóidéig, holott sem csatlakozó-, sem ellenvonat nincs. Vízvételre és tűztértisztításra sincs szükség, hiszen motorvonta- tású. Miért nem érkezhet Békésre 15—20 perccel hamarább? A békési fürdő gyógyhaitása rég ismert. Miért nincs propagandája? A békéscsabai, gyulai és orosházi MÉK kirendeltségeknél cefre és bor tárolására alkalmas 400—1000 literes űrtartalmú hordók kaphatók vasárnap kivételével mindennap. 47235 Félelem Hol vendégszerepei a Kassai Színház? Csütörtök délelőtt a megyei tanácsnál a színház vezetői tárgyalást folytattak, és a tanácskozások után a színházigazgató elmondotta, hogy a Kassai Színházzal történő megállapodás értelmében szeptember végén Szarvason, Tótkomlóson, Mezőkovácsházán, Medgyesbodzáson és természetesen Békéscsabán lépnek majd fel a Kassai Színház tagjai. Előadásaikat szlovák nyelven tartják. Csajági János színigazgató még csütörtökön elutazott Mészáros László szervező és Máthé Ferenc műszaki vezető kíséretében Kassára, hogy a szeptember 3-án kezdődő vendégjáték ügyében az utolsó megbeszélést a Kassai Színház vezetőjével megtartsák. Magyar tanulmány német nyelven Az Alkoholizmus Ellenes Nemzetközi Liga VII. nyári szemináriumát Amszterdamban tartották meg. Ezen a szemináriumon dr. Soóky András gyulai főorvos és Za- horán Mátyás közös tanulmányának német nyelvű kinyomtatását elfogadták, s az ülésen elhatározták, hogy a liga tagországainak javaslatot tesznek a tanulmány további terjesztésére. Gyermekszáj KISFIAM nemrég múlt 3 éves. Azt kérdi valamelyik nap: — Apu, van nálad pénz? — Nincs — válaszolom. — Anyunál? — Nála sincs. — Hát akkor mit tegyünk? — tárja szét karját kétségbeesetten. Kisvártatva felderül az arca: — Elmegyek dolgozni, és lesz. — Hová? — kérdem meglepetten. — Az óvodába — hangzik a legtermészetesebb hangon. A mi kisfiúnknak az óvoda úgy látszik, munkahelynek tűnik, ahova ha elkerül, úgy véli, majd munkaegységet kap vagy havi fizetést. B. L. Dilemmában van K. Jenő. Felhivatták a minisztériumba, s közölték vele, hogy szeretnék, ha elvállalná X. vállalat igazgatói beosztását. Győzködték, győzködték, mert nem tudott dönteni, végül két hét gondolkodási időt kért. S most dilemmában van: vállalja vagy ne vállalja a felelősségteljes beosztást? — Mi lesz, ha nem felelek meg? Igaz, hogy ismerem a vállalatnál lévő munkákat, tudod, ez a szakmám is, de a kerék forog... S mit kezdek, ha egy év múlva azt mondják, adjam át a helyemet? — sóhajtozott nekem is és traktált másokat is bizonytalanságával. Közben elmondja az egész életrajzát. Hogy ő a múltban nem állt annyira rosszul, mint általában a munkások és a parasztok, mert az ő szülei „szerencse” folytán inkább a „középréteghez” tartoztak, s nagyjából megvolt minden a megélhetéshez. Ezért is történt, hogy 56- ban nem tudott olyan jói állni a lábán, mint mások. „Alapvetően nem tudtam különbséget tenni a két rendszer között... nem is politizáltam azelőtt olyan sokat.” Azt mondja, most már más a helyzet, de... „de azért szilárdabbnak érezném magam, ha nekem is nehezebb lett volna a sorsom azelőtt... És ezért is félek elvállalni ezt a beosztást...” Képtelen elhinni, hogy éppen a kispolgári származásából, az akkori kispolgári környezetéből, a kispolgári nevelésből fakad ez a félelem, s hogy alaptalan ez, ha valóban azt érzi, hogy „elkötelezte’’ magát a népi rendszerrel. — Elköteleztem és tudom, hogy verekedni is tudok érte... — Akkor mire való a bizonytalanság? — Mire? Magam sem tudom... De ha nem felelek meg? Számtalan ilyen esettel találkozik az ember. Nemcsak egy- egy beosztás vállalásánál vagy an nem vállalásánál, hanem különböző helyzetekben, amikor felelősséget kell vállalni ezért vagy azért, éppen a rendszer előtt. Amíg a félelem vagy a bizonytalanság a reális ön-értékelésből és felelősségérzetből fakad, addig nincs is baj. Inkább gondoljuk meg százszor, hogy teljesíteni tudjuk-e a vállalt munkát, mintsem túlzott „ önbizalommal”, kapásból kimondjuk az „igent” és aztán munkaterületünkön egy fabatkát se érjünk. Csakhogy K. Jenő esetében nem erről van szó. Nagyon jól tudja a párt is, a felsőbb szerve is és ő maga is, hogy kitűnő szakember, nagyon jól tud irányítani és szervezni, ismeri a gazdasági életet. Mégsem tud dönteni, „mert hát — ahogy mondja — sosem tudja az ember...” Az egész gondolkodás, az egész koncepció rossz, helytelen, s abból a „középosztályi” szemléletből fakad, melyben nevelkedett. Ha válóban érezné — s nemcsak tudná! —■, hogy az az ügy, amelyet szolgál, az igazságos, s a legnemesebb az emberek szolgálatában, akkor nem lenne bizonytalan, nem lenne dilemmája, hanem a reális meggondolás után vállalta volna az elég nagy körültekintéssel és felelősséggel járó megbízatást. Mert, ha érzi a rendszer igazságát, akkor mitől fél? Ha tudja és érzi, hogy ezt a rendszert szolgálni a legbecsületesebb, s a legigazságosabb dolog, akkor — ahogy mondani szokták — „ ha a fene fenét eszik” akkor is ki tud mellette tartani. Ha ezt csak tudja, de nem érzi, akkor bizony esetenként előfordulhat, hogy „bebicsaklik” a dereka. Az ilyen embereket jobban, kellene biztatni, bátorítani, fokozatosan bevezetni a társadalom iránti felelősség-vállalásba, s mind jobban érzetükké is tenni a szocialista ügy becsületességét és igazságosságát. Varga Tibor Vagy talán káros lenne a nagyobb forgalom, s az abból származó bevétel? Ott van Gyula, vagy kisebb helyet említsünk, Gyoma. Ügy érzem, ml, békésiek sem vagyunk tehetetlenséggel megverve és anyagi lehetőségeink sem kisebbek a gyomaiakénál, hát akkor hogy lehet, hogy ők igen, mi meg nem? Kiben, miben a hiba nálunk? Legalább a legminimálisab. bat! Kissé rendbehozni a fürdőnket. Átfesteni. A gőzcsapot az ajtó mellé szerelni. A tussolót üzemképessé tenni. A medencék vízszintje magasságában lefolyót létesíteni, a felszíni „szennylé” eltávoz- tatására. Jó lenne legalább szombat-vasárnapra egy borbélyt beállítani. Lesz-e medence a fürdő udvarán? Vagy izguljunk továbbra is, hogy gyermekeinket elviszi a Körös? Mi indokolja a jószágfürösztőt közvetlenül a strand felett? Nyilvánvaló, hogy nem kellemes és nem egészséges lovak, marhák testét nyaldosó vízben fürödni. A közművesítés terén a kis Ból- megyer messze magamögött hagyja a nagy Békést. Nem lehetne e téren is előre haladnunk? A helybeni foglalkoztatás érdekében érdemes lenne úiabb „kisüzemek” létrehozásán tömd a fejet, olyanokén, amelyek helyi nyersanyagot dolgoznának fel és amilyeneket az általános, országos ötéves iparfejlesztési terv bolygatása nélkül bárhol, bármelyik község kezdeményezhet, létesíthet. N. B., egy békési kíváncsi A járda a gyalogjáróké A közlekedés jelenlegi szabályai szerint olyan városszéli vagy községi utcában, ahol például esős, sarc® időben az úttesten lehetetlen kerékpározni, a biciklista felhajthat a gyalogjáróra és legfeljebb ötkilóméteres óránkénti sebességgel karikázhat rajta. Azonban ott továbbra is a gyalogjárók a főszereplők, mindenkor köteles mindenben hozzájuk igazodni. Éppen ezért felháborító, hogy nálunk, a Kastély utcában ez éppen a fonákján van. Utcánk lakói felszedték a régi, hepehupás járdát és lelkesedéssel vették birtokukba a hosszú évek óta várt új gyalogjárót. Azaz csak vették volna, mert a kerékpárosok, felnőttek és fiatalok egyaránt fittyet- hánynak szabályra, gyalogosra és le-fél száguldanak az új járdán. A város belsejében számtalan olyan kövesét van, amelyiknél a Kastély utca öszehasonlíthataüa- nul jobb, mégsem mer senki a Sztálin út, Lenin út vagy a Luther utca járdáin kerékpározni. A járókelők véleménye szerint a járdán való karikázás legalább olyan kihágás, mint az üzlet előtt hagyott kerékpár. Mi, gyalogosok naponta veszekszünk a kerékpárosokkal, mert veszélyeztetik gyermekeink és a magunk testi épségét. Ügy 1£.;zik, közrendészeti szerveinknek kellene közbelépni és megbírságolni néhány magáról megfeledkezett biciklistát. Egyébként én is gyakran járok kerékpáron, tehát nem fogható rám, hogy a „kerékpárosok ellensége” beszél belőlem. Az emberi együttélés szabályait azonban mindenki köteles betartani. Galgóczy Jenő Békéscsaba
