Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

1961. augusztus 26., szombat ?! ÉP ÚJ S l1 G 3 Műszaki-fejlesztési csoport A BÉKÉSCSABAI RUHAGYÁRBAN Szorzógép csalin gelése, összeadó­gép kattogása fogad bennünket, ahogy belépünk a műszaki-fejlesz­tési csoport irodájába. Lelkes munka folyik itt. Megkérdezzük a csoport vezetőjét, Vandlik elvtárs­nőt: — Mikor alakult a csoport, és jelenleg milyen feladaton dolgoz­nak? — A csoport mintegy öt hónap­ja alakult. Munkánk eléggé szerte­ágazó. Magában foglalja a műsza­ki-intézkedési tervek készítését, a beruházást, az újítások előzetesei, bírálását, a műszaki könyvtárat és így tovább. Az elmúlt öt hónap alatt és je­lenleg is a csoport igen sok számí­tást végzett a közvetlen bórfel- hasznélásról, valamint az üzemi kapacitás kihasználásáról. A be­ruházás terveit is felülvizsgálták és megállapították, hogy a terve­zés nagyobb volt, mint a beruhá­zásra kerülő összeg. Ezt úgy he­lyesbítették, hogy a nem feltétlen szükséges beruházásokat későbbi időre hagyták. A csoport újítási ügyekkel is fog­lalkozik. A beadott újításokat megvitatják, mielőtt a főmérnök­höz kerülnének. Így lehetőség nyi­lak, hogy a_ újításokat többen és reálisan bírálják el. Vandlik elvtársnő a továbbiak­ban a műszaki könyvtárról beszélt. Elmondotta, hogy ezer kötet mű­szaki könyv áll az olvasók rendel­kezésére. Ezek közül több idegen nyelvű ruhaipari szakkönyv ma­gyar nyelvű kiadása. Az olvasók száma is szépen gyarapodik. — Következő feladatunk. — mondotta Vandlik elvtársnő — a kooperációs vállalatok között a gazdaságossági mutatók vizsgála­ta. Felülvizsgáljuk a műszaki gaz­dasági mutatókat, és újakat is ki­dolgozunk. Szeretnénk az üzem­ben a befejező részlegeket közpon­tosítani. így az üzem összes gyárt­mányát vasalás előtt egy terembe szállítanánk és ott vasalnák, cso­magolnák és aztán szállítanák a raktárba. Ilyenformán a befejező részleg kapacitása emelkedik, fo­lyamatosabb lesz a leszállítás, és a kész árurak tár munkája. Tehát nem véletlen, hogy itt, a Békéscsabai Ruhagyár műszaki- fejlesztési csoportjának irodájá­ban ilyen lelkes munka folyik. Kattog az összeadógép s máris ké­szülnek a műszaki intézkedés újabb tervei. M. B. Új módszer« silóbetakarítás Kétegyházán Megyénk termelőszövetkezetei­nek határában több mint százöt­ven silókombájn szecskázza a te­jesérésben lévő, tápdús silókuko­ricát, amiből megyeszérte mintegy két és fél millió mázsát tartósíta­nak A kétegyházi gépállomás kör­zetében új módszerrel takarítják be az értékes, lédús takarmányt. A korábbi években nehéz lánc- . talpas traktorokkal tapostatták a silót. Most nyári mélyszántásra irányították az értékes gépeket He­lyükben G-35-ÖS körmostraktorok szorgoskodnak a silón. A duplake­rekekkel ellátott traktorok órán­országbán megjelenő ponyvák „gyöngyszemeivel” igyekezett el­űzni. őszintén sajnáltuk, hiszen nem ő tehet róla, hogy ilyen mű­vekkel és ilyen szellemben neve­lik. Stájerorszából Bécs felől jövet, fél napot időztünk Bad Ischlben, Lehár Ferenc alkotó, majd „nyug­vó” városában. Villája ma is vál­tozatlanul áll, mint múzeum. Felbecsülhetetlen itt a műérték. Többek között Lehár hagyatéka között található egy csiszolt már­vány Madonna-kép, melyből az egész világon csupán három darab van. De hatalmas értékeket rejt a kétemeletes villa minden zege-zuga. Eszünkbe jutott, hogy Lehár 30—40 éven át dacolt az osztrák hatóságokkal és mégis megőrizte magyar állampolgársá­gát. Hagyatékához sajnos még sincs semmi közünk, sőt még lát­ni is ritkán látjuk. Későn este érkeztünk Bécs- be. Nem győztünk csodálkozni a kivilágított város gyönyörű pano­rámájában. Az autósoroknak se vége, .se hossza. Meg is fogadtuk, hogy az ott-tartózkodásunk há­rom-négy napján megpróbáljuk megtudni azt is, hogy mit takar ez a csillogás? Ezzel a gondolat­tal vettük nyakunkba a várost. Nekünk bizony már furcsa volt a sok, egymás hegyén-hátán lévő kis magánüzletek sora. Hát még az üzletekben folyó örök alkudo­zások! A „tehetséges” és gyakor­lott vevő 20—25 százalékkal ol­kint 57 forinttal csökkentik a siló­zás költségeit, s a zárás oly tö­kéletes, mintha nehéz gépek tö- mítenék. Az eleki Lenin Tsz árok­silóiban a takarás is újszerű: ko­rábban hatvan centi földréteggel zárták a silót, ami komoly munkát igényelt. Most húsz centi, vízzel locsolt pelyvarétegre tapostatnak húsz centis földréteget. Gyorsabb és olcsóbb ez a takarás. A kétegyházi gépállomás körze­tébe megyénk állami gazdaságai­ból és gépállomásairól egyre töb­ben érkeznek, tanulmányozzák az új módszerű silóbetakarítást s al­kalmazzák saját gazdaságukban. csobban tud vásárolni, mint pél­dául mi. Furcsa volt számunkra, s meg­mondom őszintén, kissé undorító is, a gombamódra sorakozó sztrip- táz-bái'ok csinos „partnernőinek” produkciói, és a kiskocsmák ka­csingató „leányai”. Barangolásunk során találkoztunk disszidens magyarok­kal is. Ahogy meghallották a ma­gyar szót, rögtön hozzánk léptek, s bizony elcsukló hangon köszön­töttek bennünket. Az első könny­cseppek után a kérdések ármá­diáját zúdították hozzánk. Mi új­ság odahaza; mikor jöttünk ki; ki engedett-e bennünket a magyar állam (?), hogyan élünk idehaza? Válaszainkat nálunk is a kérdé­sek követték, melyek során min­den egyes esetben egy-egy félre­csúszott, elhibázott emberi sors tárult elénk. Se ismerősök, se ro­konok, se barátok! Nem értik a nyelvet, nem tudnak se írni, se ol­vasni. Hiába mennek moziba, színházba. Csupán napi 8—10 órai robot, ahol ott áll a pallér, aki kü­lönös figyelemmel kíséri a külföl­diek „munkalendületét”. Ez ismét­lődik naponta, hetente, sőt éven­te. Nem is nagyon csodálkoztunk a sírógörcsökön, felszakadó sóha­jokon. De egy kicsit bennünk volt ez is: „Ti kerestétek, megérdemli- tek sorsotokat”. Találkoztunk egy Veszprém megyei 17 holdas disz- szidenssel is. összekulcsolta kezét és úgy rebegte: „Bár csak terme­lőszövetkezetben dolgozhatnék!” Pedig éppen az ellen fogott fegy­vert 1956-ban... KÖRSÉTA a mezőberényi mezőgazdasági és ipari kiállításon Amikor péntekem este szétnéz­tem a mezőberényi ligetben — a másnap megnyitásra kerülő Járá­si Mezőgazdasági és Ipari Kiállí­tás színhelyéin — bizony aggályos­kodva csóváltam a fejem. Ahogy mondani szokás: Lábbal fölfelé állt még minden. Aggodalmam azonban fölösleges volt, mert másnap délelőtt tíz óra­kor a kiállítás ünnepélyes meg­nyitója a legnagyobb rendben ta­lált mindent. A rendezők és részt­vevők egész éjjel dolgoztak és fá­radozásuk nem volt hiábavaló, mert munkájuk nyomán a látoga­tók ezrei előtt bizonyosodott be, hogy a békési járás termelőszövet­kezetei a VII. kongresszus útmu­tatásai alapján fejlődnek és dol­goznak: Szilárdítják gazdaságai­kat és ezzel párhuzamosan növelik mint újszerű konyhabútora és a vegyészeti ktsz szabó és takács részlegének kiállított darabjai aratták. Tetszettek a műszaki és villamossági ktsz exportra készü­lő gyártmányai, és a fejlődést tük­rözte az építők szövetkezetének kiállítása is. Jóleső érzéssel szemléltük a bé­késcsabai Szőnyegszövő mezőberé­nyi részlege által készített és ki­állított gyönyörű szőnyegeket. Öt világrész 28 országával van ke­reskedelmi kapcsolatuk, és ez azt hiszem, minden szónál többet mond. ■» A mezőgazdasági résznél talán azokat vegyük először sorfa, akik. nek munkája a többtermelés elő­feltételeit, a munkák könnyebb el­végzését teremti meg. A herényi a terméseredményeket és hozamo- Sépállomás laboratóriuma a talaj kát. A helyi ipar fejlődését is összetételének megállapításában, a Talajjavító Vállalat a talajjavítás­ban végeznek nagyon hasznos munkát, kiállításuk is ezt tükrözi. A tarhosi Növényvédő Állomás grafikonjai is azt bizonyítják, hogy évről évre nagyobb arányú segít­séget nyújtanak a többtermelés érdekében mezőgazdaságunknak. Csak egy kiragadott példa: A lu­cerna kártevőitől 1957-ben 1308 kh-ot, 1961-ben pedig már 9748 méltó keretekben állította elénk a kiállítás. Minden elismerés megilleti a „házigazda” Mezőberény község pártbizottságának, tanácsának és Hazafias Népfront-bizottságának szervező és irányító munkáját,, a kiállító mezőgazdasági és ipari szövetkezetek vezetőit, dolgozóit és mindazokat, akik a kiállítás si­keréért bármilyen tevékenységet fejtettek ki, mert munkájuk nyo- szabadítottak meg. Négy év alatt csaknem hét és félszeres te­rületet! mán a jelen bemutatása mellett a jövő mezőgazdaságának ragyogó perspektívái is elénk tárultak. Először a kiállítás ipari részét tekintettük meg. A látottak alap­A kiállított gépek közül az SZK- 3 típusú gabona-aratócséplőgép, nek volt a legtöbb csodáló ja. Mél­tán. A hatalmas gép — mely na­őszintén sajnáltuk, hogy csak ponta 100 cmbcr munkáját képes jan a mezőberényi kisipari termelő- szövetkezetek vonultak fel a be­mutatóra. A békésiek távolmaradását bi­zony nem illethetjük sei... Az ipari részen legtöbb elisme­rést a cipész ktsz remekbe ké­elvégezni — ez évben 496 kh-ról 76,5 vagon gabonát takarított be. Aki markolt kaszanyelet aratás­kor és dobálta a kévét csépléskor, elismerés- az tudja csak igazán értékelni e nagyszerű gép teljesítményét! Nagy elismerést aratott a szal­mát bálába kötöző kombájn, a len­szült, modern formájú, minden gye, gyártmányú csillagkeresztes ízlest kielégítő cipői, a faipari ktsz rendsodr6> a rétegszántó eke, a gyönyörű hálógarnitúrája, vala- húzógép és a palántálógép is. Érdeklődéssel szemlélték a láto­gatók az Agroker által kiállított juhnyírógépet, sikert arattak a tej- feldolgozó gépek és a fejőgépek is. * Megmutatta a kiállítás azt is, hogy a járás szövetkezetei mind jobban megbarátkoznak a kertész­kedéssel is. És nem eredménytele­nül! A békési Kossuth, Október 6, Egyetértés, a murányi Lenin, a Ságunkba, rendeltek, koccintottak, köröstarcsai Búzakalász, Petőfi Bécsi tartózkodásunk is a végé­hez közeledett. Osztrák elvtársa­ink búcsúzáskor kivittek minket egy kis külvárosi vendéglőbe, ahol saját termésű „bécsi-vérrel” öb­lítettük le az út porát. Itt ért min­ket talán a legnagyobb meglepe­tés. „Emberrablók” környékezték meg csoportunkat. Módszerük az volt, hogy bekapcsolódtak társa­Átvették a társalgás irányítását. Aztán a módszerükhöz tartozik, hogy közben megismerik és kisze­melik „embereiket”. Vagy rábe­széléssel vagy „induló-tőke” fel­ajánlásával kísérleteznek. Ha ez nem használ, akkor attól sem ri­adnak vissza, hogy a kint várako­zó kocsijukba csalják, vagy tusz­kolják az illetőt, s mire aztán fel­ébred a „páciens”, már régen meg­jelent a sztori: „Magyarországról X Y a szabad világot választotta”. Persze mindez fényképpel és alá­írt „nyilatkozattal” illusztrálva. Nálunk sem, mint más csopor- meg valaki: toknál nem termett „babér” az emberrablóknak, FjW, az „affér” csak múló j epizód volt ausztriai utunkon. A ] legnagyobb benyomást az osztrák elvtársak mindenre kiterjedő ba- J ráti vendégszeretete, és az osztrák | táj szépsége jelentette számunkra, i Ezért is a hazafelé induló vonat j ablakaiból a „viszontlátást” inte­gettük, és kiáltottuk a kivilágított I bécsi panoráma és a búcsúztatá- | sunkon megjelent osztrák elvtár­sak felé. Tsz-ek kertészetei által termelt paprikáik, paradicsomok, káposz­ták, gyümölcsök — és kd tudna mindent felsorolni — a legkénye­sebb igényeket is kielégítik. A mezőberényi termelőszövet­kezetek kertészeteinek pavilonja szántén gyönyörű árukat tár elénk. A Petőfi, Előre, Dózsa, Aranyka­lász Tsz-ek tagjai is jogos büszke­séggel mutogathatták termelvé- nyedket. Az Előre Tsz óriási nagyságú retkeinek láttán tréfásan jegyezte — Egy család egész évi szükség, letét kielégítené... A békési Egyetértés egyik ezesr- mester tagja pedig bemutatta az általa konstruált ügyes szerkeze­tet, amellyel házilag óránként 200 darab virágcserepet készítenek. Darabja így mindössze 14—15 fil­lérbe kerül. Az ügyes szerkezetet ezenkívül fúrógéppé és körfűrész- szé is át lehet alakítani. * A növénytermesztés szintén sok látogatót vonzott. A kamuti Kos­suth hibrid kukoricája, a herényi Vörös Csillag MV-1. kukoricája és öntözéses cukorrépája méltán vál­totta ki az elismerést. A herényi Aranykalász Tsz növénytermesz­tési kiállítását is sok dicséret ille­ti. Búzából volt olyan területük is, amelyről 23,5 q-ás holdanként! át­lagot takarítottak be. Minden el­ismerés megilleti a herényi terme, lőszövetkezeteket, amelyek több mint 100 vagon kenyérgabonát jut. tattak népünk magtárába! Sok csodálója akadt a köröstar­csai Petőfi Tsz által bemutatott rizsnek, amelyből 450 kát. holdról 22 mázsás holdanként! átlagter­mést várnak. * Az állattenyésztés területén szintén szép eredményeket muta­tott fel a kiállítás. Nagy sikert arattak a bemutatott anyakocák, a kamuti Kossuth anyakoca sül­dői, a herényi Petőfi süldőállo­mánya, a herényi Vörös Csillag hízóállománya, és a Berényi Le­geltetési Bizottság Fácán nevű, hatalmas kanja. A juhok közül a békési Kossuth Tsz anyajuhai vol­tak a legszebbek. Méltán arattak nagy sikert a kétsopronyi Hunyadi Tsz tehenei, és igen szépek voltak a berényi Aranykalász Tsz fiatal hízómarhái is. A lovak közül a be­rényi Aranykalász Lepke nevű lova vitte el a pálmát. Az állat- tenyésztési kiállítás legnagyobb sikerét talán a kamuti Kossuth Tsz szabadtartásos növendékmar- ha-tenyésztésének bemutatása aratta. Sok látogatója volt a Mes­terséges Megtermékenyítő Főállo­más kis pavilonjának is, ahol ké­peken mutatták be az inszeminá- lás műveletét. A baromfikiállítás „résztvevői" közül a köröstarcsai Búzakalász áprilisi kendermagos jércéi, a mu­ronyi Lenin júniusi sárga jércéi, a kamuti Béke pulykái és gyön­gyösei tetszettek. A kamutiak fe­hér magyar csirkeállcrmányukból is hoztak a bemutatóra. * A 'kiállítás kevés és szerény dí­jainak odaítélésénél bizony a bí­rálóbizottságnak nem volt könnyű dolga. Pia díj nem is jutott min­denkinek, a kiállításon részt vevő termelőszövetkezetek, kisipari ter­melőszövetkezetek, gépállomások és más bemutatók valamennyien részesei voltak annak a hatalmas erkölcsi sikernek, amelyet ez a jól megrendezett kiállítás eredménye, zett. O. Kovács István Nagy Mihály Nagy érték a mákgubó ­fontos gyógyszer készül belőle Minden mennyiséget felvásárolnál a íöldmnvesszevetkezetek l,10 Ft-os kilogrammonkénti áron Férges mákgubót is azonos áron! 8538 A

Next

/
Thumbnails
Contents