Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-24 / 199. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 24., csütörtök Felelősök kerethttielz n múltkoriban egyik termelő- ” szövetkezetben a pártalap- ezervezet szervező titkárával beszélgettem. Panaszkodott. Mint mondotta: vannak eredmények a gazdaságban, de sokkal jobbak is lehetnének, ha nem lenne fegyelmezetlenség, ha jobban szerveznék meg a munkát. Arról beszélt, hogy náluk a párttagok között is vannak fegyelmezetlenek. A határozatok nagyobb része papíron marad. A tanácskozások, gyűlések iránt érdektelenség, közöny tapasztalható ..; — így aztán nem is csoda, ha a termelőszövetkezet veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet és ebben az esztendőben sem kielégítő a javulás... — magyarázta az elvtárs a helyzetet. Már magam is majdnem sajnálkozásba estem amiatt, hogy a párt. vezetőséget ilyen tagsággal és értetlen párton kívüliekkel áldotta meg a sors, amikor eszembe jutott, hogy ugyanebben a községben a velük egyidős másik termelőszövetkezetben hasonló termelési feltételek mellett kiváló eredményeket értek el. Az is eszembe jutott, hogy a megyénkben a legtöbb termelőszövetkezetben jól gazdálkodnak, csak néhány olyan gazdaság van, ahol ilyen panaszokat hallani... — Nem gondolják, hogy a pártvezetőség gyenge, nem pedig a párttagság? — kérdeztem nem leplezett gyanakvással és abból a mély meggyőződésből kiindulva, hogy az emberek, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, a munkások és dolgozó parasztok mindenütt egyformák abban az értelemben, hogy szeretnek jól élni és a jobb életért hajlandók rendesen dolgozni... — Az igaz, hogy a mi pártvezetőségünkben nincsen szakember, nem nagyon értünk a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Abban is van valami, hogy a pártszervező munkában is gyakorlatlanok vagyunk — felelte az elvtárs, majd hozzátette: — De a pártvezetőséget a tagság választotta. Ha rosszul választottak, maguknak keresték ... ők a hibásak ... Róka fogta csuka — csuka fogta róka — gondoltam magamban. A párttagság mondja: A vezetőség ... a vezetőség mondja: a párttagság ... a felelősség eltűnik, mint a reggeli köd. Csak a gond marad meg, nagyon is kézzelfogható módon. Egyesek hajlamosak arra, hogy másokra tolják a felelősséget. Mások hajlanak arra, hogy mindenért egyeseket tegyenek felelőssé. Aztán ennek a szemléletnek az egész kollektíva vallja kárát. ©aj nos 1—2 alapszervezetben előfordult, hogy annakidején a vezetőségválasztó taggyűlésen, könnyelműen, kritika nélkül választottak maguknak vezetőséget. A megválasztott vezetőség tagjai pedig önkritika nélkül vágták zsebre a bizalmat. Aki úgy érezte, hogy nem érti eléggé az adott termelési terület szakmai kérdéseit, nem tett határozott ígéretet arra, hogy ismereteit ezirányban bővíti. Aki pedig a politikai szervezőmun. kában érzett gyengeséget, nem vállalta, hogy e téren emeli tudásának színvonalát. Az is hallgatott, aki már az első percben arra gondolt, hogy most aztán olyan nagy felelősséget varrtak a nyakába, hogy el sem bírja. Pedig a vezetőkön, a megválasztott kádereken múlik, hogyan alakul a felelősségükre bízott területen a munka, az emberek fejlődése, aktivitása. Ha a pártvezetőség tagjai nem növelik állandóan szakmai és politikai felkészültségüket, ha liberálisak önmagukkal szemben, ha megalkudnak a hibákkal, ha nem folytatnak szívós küzdelmet a párt- határozatok végrehajtásáért, ha közömbösen mennek el a tömegeket érintő kérdések mellett, ha általános szólamokba menekülnek, hogy fenntartsák a hozzáértés látszatát, akkor azon a területen csőstül jönnek a bajok. T éyedés ne essék, a pártszer- ■ vezetékben és ide vehetjük közéletünk minden területét, a vezető káderek többsége úgy dolgozik, hogy képességeinek legjavát nyújtja. A párt- és állami káderek a gyakorlatban mutatták meg szín. vonalas politikai és szervezői képességeiket, azt, hogy mozgósítani tudják a tömegeket a pártpolitika megvalósítására, hogy bármilyen akadályt le tudnak küzdeni, hogy a vezetés módszereit és formáit meg tudják változtatni az új helyzeteknek megfelelően, s tudnak eredményt elérni a munkájukban. A vezető káderek sűrűjében azonban akadnak olyan emberek is, akik nem értik, hogy miután megválasztották őket, többnyire minden rajtuk, vezetőkön múlik. Vegyük az említett esetet. Ha fegyelmezetlen a tagság, ha érdektelen a kollektíva, vajon miért van ez így? Talán azért, mert ott az embereket nem érdekli önnön sorsuk? Vagy rosszindulatúak? Vagy kedvükre van inkáob, ha vakon fejjel rohanhatnak a falnak? ©zó. sincs róla. Ha a vezetők ké'“’pesek ösztönző célkitűzéseket kidolgozni és e célkitűzések helyességét megmagyarázni, ha feladatokat adnak és a végrehajtást ellenőrzik, ha nem fukarkodnak az elismeréssel, ha a fegyelmezetlenséget és annak következményeit a kollektíva előtt nyíltan megvitatják, ha önmaguk hibáit is feltárják és változtatnak rajta, ha a gyűléseken nem fecsegéssel töltik idejüket, akkor nem következik be az érdektelenség, akkor az emberek értelmet látnak a párt- szervezet tevékenységében és szívesen dolgoznak a párthatározatok megvalósításáért. Az ilyen helyeken jó eredmények születnek. B. Z. RÖVID HÍREK Rabat A marokkói hírügynökség közlése szerint a marokkói—algériai határtól 16 kilométernyire keletre a Muluja folyó közelében marokkói területre lépett egy hat főnyi francia katonai egység és harcba keveredett a helyi csendőrséggel. Buenos Aires Az Argentínai Kommunista Párt ez év júliusa óta gyűjtési akciók során több mint 75 millió pe- sot gyűjtött össze, 30 millió peso- val többet, mint a múlt évben rendezett gyűjtési kampányban. V arge Dezső: 14 plasxtlhbomba robbant Párixsban Párizs (MTI) Szerdára virradóra nem kevesebb, mint 14 plasztikbomba robbant Párizsban. Ez alkalommal is csupán kapuk aljában helyezték el bombáikat a merénylők. A robbanások csak anyagi károkat okoztak. Az ultrák titkos fegyveres szervezete, az OAS lélektani hatás elérésére törekedett. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy valamennyi robbanást majdnem egy időpontra időzítették, s ezzel azt Hamis személyi igazolványokat készítenek Nyugat-Berlinben Az NDK fővárosának első büntető tanácsa kedden vonta felelősségre a nyugat-berlini Sender Freies Berlin nevű rádióállomás huszonkét éves munkatársát, Jorg Schmidtet, továbbá Gerhard Ca- row húsz éves raktári munkást és Peter Hellwig huszonegy éves, ugyancsak nyugat-berlini lakost, akik a demokratikus Berlinben tovább folytatták az NDK elleni Q élre járt, mikor a Ids csapat a hegyeken át tett sok kilométeres kerülővel egy kúp alakú meg. § figyelőhöz érkezett és megpillan- | tetta a Dunát. Mint hajótöröttek, ! ha sok szenvedés utón végre par- ! tot látnak, ujjongva kiáltottak fel, , ... (magasba dobálták botjaikat, vad akartak elhitetni, hogy egy időben s kánkánt jártak a folyó láttán. Az_ több merenylocsoport lepett mu-* mikor kissé Csillapodtak,-.o es e. ................ ! nagy pátosszal folyt a tréfálkozás. A merényié eket különböző po- _ sándor csak Nagy Sánlitikai pártállasu személyiségek dor voU n agyobb náia _ emelte lakasa közelében követtek el az képzeletbeli sapkáját Lali és mé- OAS emberei. Bombát helyeztek, lyen hajolt 3áí)dor előtt. _ el Franrmse Saean írnnn Rns-tT_ , , ,, ., Ha nem te lettel volna a vezetőnk, napokig bolyonghatunk volna az úttalan vadonban, reménytelenül ... — Ezért mondom: mindig hallgassatok az okosabbra — válaszolt Sándor komolykodón. Pedig egész idő alatt csak az ösztöne súgta, hogy merre kell menni. Legalábbis azóta, amióta letértek a jelzett útról. Még ő sem járt erre azelőtt. Kis csapatát mé- lyen bevezette az erdőbe. A járat- 13 óta okmányhamisító központok jlan> ismeretien tisztásokon, völ- működnek Nyugat-Berlinben. ahol gyekben senkivel sem találkoztak " Térképük nem volt. Sander csak el Francoise Sagan írónő, Bris son, a Figaro igazgatója, Dániel Mayer, az Emberi Jogok Ligájának elnöke, Anxionnaz volt radikálispárti képviselő, Jeanncney iparügyi miniszter stb. lakása előtt. (MTI) i sejtette: valahol észak felé kell lennie Leányfalunak, arra vezette a csapatot. De csak egyre mélyebben nyomultak az erdőbe. Mái konyugati márkáért bárki részére! személyi igazolványokat hamisíta-S nak, melyek birtokában nemkívá-i natos elemek is rendszeresen át-1 járhattak a demokratikus Berlin-1 molyan aggódott, úgy érezte, hogy be, kijátszva az ellenőrző szervek ] csorba esik a becsületén, ha nem éberségét. A bíróság Schmidtet S fedez fel valahol egy falut. He_______________ ________ _____ öt évi, Carrowot hét évi és Hell-Ilyette kis patakocskát pillantottak a knamunkát. A vádlottak valló-1 viget négy évi börtönbüntetéssel | meg. Megmosdottak hús vizében, másából kiderült, hogy augusztusi sújtotta. (MTI) |összelocsolták egymást és főleg a Hz ENSZ-kizgyíiés rendkívüli ütésszakának kedd esti üsse New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának kedd délutáni — magyar idő szerint esti — ülésén folytatták a Tunézia ellen irányuló francia agresszió következtében kialakult veszedelmes bi- zertai helyzet megvitatását. Az ülésen elsőnek felszólaló Uthant burmai küldött élesen elítélte a francia gyarmatosítók tunéziai gaztetteit. Pacsacsi iraki küldött hangsúlyozta, hogy az ENSZ kötelessége támogatni a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért küzdő népeket. Lutfi, az Egyesült Arab Köztársaság képviselője javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a £2 ország határozattervezetét. Kongó (Léopoldviile) küldötte kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének haladéktalanul cselekednie kell és meg kell szabadítani Tunéziát a francia csapatoktól. A vitát szerdán, magyar idő szerint 15.30 órakor folytatják. Reuter-kommehtár szerint a bi- zertai válság közgyűlési vitájának tucatnyi keddi szónoka közül csupán az Egyesült Államok és Argentina képviselője nem ígérte a 32 ország határozati javaslatának támogatását. Ez a javaslat tudvalevőleg azonnali tárgyalásokat indítványoz Franciaország es Tunézia között a Tunéziában állomásozó francia csapatok kivonása céljából. Az említett két küldött egyike sem felejtette ki formálisan álláspontját, de mindkettő arra célzott felszólalásával, hogy küldöttsége tartózkodni fog majd a szavazástól. Fontos lépés a genfi értekezlet munkájában Genf (TASZSZ) A laoszi probléma rendezésére hivatott nemzetközi értekezlet kedden szűkebb összetételben és általánosságban helyeselte a Laosz semlegességéről szóló nyilatkozat szövegét, amely tartalmazza az értekezleten részt vevő államoknak azt az ünnepélyes kötelezettség-vállalását, hogy tiszteletben tartják Laosz szuverenitását, függetlenségét, semlegességét, egységét és területi sérthetetlenségét. Az okmány rámutat, hogy az értekezleten részt vevő országok nem vonják be Laoszt „semmiféle katonai szövetségbe vagy más megállapodásba, amely összeegyeztethetetlen semlegességével”, és nem fogják Laoszt rábeszélni, hogy lépjen be ilyen szövetségbe. A genfi értekezlet résztvevői — 0 — 0 —I U — II I mondja a továbbiakban a nyilatkozat — kijelentik, hogy „nem vezényelnek Laoszba külföldi csapatokat vagy katonai személyzetet, nem segítik elő és nem tűrik meg külföldi csapatok vagy katonák Laoszba vezénylését”, nem létesítenek az országban külföldi katonai támaszpontokat. A Laosz semlegességéről szóló nyilatkozat néhány tételében még nem tudtak megegyezni, így az értekezletnek véglegesen akkor kell majd jóváhagyni a nyilatkozatot, ha a hátralévő cikkelyekben mindenki számára kielégítő döntést érnek el. Meg kell említeni, hogy a genfi értekezlet jóval hamarabb is kidolgozhatta volna a nyilatkozat szövegét, ha a nyugati hatalmak nem folyamodtak volna a szándékos időhúzás taktikájához. (MTI) ÉVÁLÁS sikoltozó lányokat, akiknek csuromvizes lett a blúzuk. Rábeszélték őket, hogy távolabb végezzenek le s szárítsák meg ruháikat, közben megtízóraizhatnak. Elnyújtózkodtak a magas fűben félmeztelenül, fürdőnadrágban s előszedték az elemózsiát. Mindent középre raktak. Máriát nevezték ki gh-snak, aki mindenkinek kimérte az adagokat. Sándor senkinek sem szólt felfedezéséről. Megfigyelte a patak folyását — ez volt a „felfedezése” — s biztosra vette, hogy a patakocska a Dunába, ömlik. Most már csak az a kérdés, hogy mennyit kell gyalogolni a Dunáig. Az irány megvan: majd úgy irányítja a csapatot, hogy lehetőleg ügyelni tudja a patak útját, ha olykor el is térnek a partjától. Mikor tízórai után ismét az út folytatására terelődött a szó, Sándor már magabiztosan mondta: — Bízzátok rám magatokat .. legrosszabb esetben az erdőben alszunk ... — Szép vigasz — felelték. — De amíg mi alszunk, te őrködni fogsz, hogy senkit se faljanak fel a vaddisznók ... — Vaddisznók is vannak ebben az erdőben? — ijedeztek a lányok. — Persze, hogy vannak! Nézzétek, az egyiknek milyen fejlett az ormánya — mutatott Sándorra Lali. — Beszéljünk másról — javasolta Sándor. — Nótás, ne hazudtold meg a nevedet. Egész nap egy mukkot sem hallottunk tőled .. Énekeljünk valamit fiúk!... Tib- si! Nézz szét egy kicsit s ha kakastoliakat látsz, jelezz.. Törökülésbe helyezkedtek. Nótás halkan, szinte a völgyből jövő mélybariton hangon kezdte: — Sohasem hallottam gyönyörűbb nótaszót. — Amilyent sihedernyi koromban ... Szép hangja volt és gyönyörű a dal, melyet elsőízben hallott Bíró Lali. Lebilincselve figyelte hullámzását, csendesedő, majd fel-fel- törc segélykiáltását, amit a végén már mindannyian énekeltek. Valami különös varázs kerítette hatalmába, mindent elsöpörni bíró lendület, valahányszor a refrénhez értek s felhangzott az energikus, erőt váró s erőt sugárzó dalszöveg: — Hej, te bunkócska te drága, — Hej, te eleven fa gircses-gör[csös ága, — Te drága: — Segíts most! Annyira tetszett neki, hogy meg- újrázta. Nótás egyszerre a kis csapat középpontja lett s most már kérés nélkül egymás után kezdte az új és új mozgalmi dalokat. Jó óra múltán cihelődtek fel s indultak tovább. f\ él felé járt. amikor megpillantották a Dunát. Két-há- rom kilométert kellett még a partjához gyalogolniok, de annyira megragadta őket a magaslatról eléjük táruló festői kép, hogy percekig csak bámulni tudták szótlanul. Szemük előtt egyre lejjebb tartó dombok ereszkedtek, melynek hátát a pázsitos széles völgyig sűrűn benőtte a cserje. A völgyben lent, a Duna felé igyekvő kis
